A közbeszerzési törvény 2010-ben – év végi és januári módosítások és problémák január 7. dr. Fribiczer Gabriella főosztályvezető Közbeszerzések Tanácsa Titkárság

Törvény-módosítások évi CVIII. törvény – első kör: április 1- je – második lépcső: január 1-je (a október 1-jei hatálybalépés elhalasztásra került) évi CVIII. törvény – első kör: április 1- je – második lépcső: január 1-je (a október 1-jei hatálybalépés elhalasztásra került) évi XXXVIII. törvény – rendezett munkaügyi kapcsolatok – június 1-jétől hatályos évi XXXVIII. törvény – rendezett munkaügyi kapcsolatok – június 1-jétől hatályos évi LVI. törvény – Ket.-módosítás – október 1-jétől hatályos évi LVI. törvény – Ket.-módosítás – október 1-jétől hatályos évi LXXXI. törvény – Kbt.-módosítás – július 22-étől hatályos évi LXXXI. törvény – Kbt.-módosítás – július 22-étől hatályos

Törvény-módosítások november 1-jétől hatályos változások: - bankszámla helyett fizetési számla - bizonyos klasszikus ajánlatkérők esetében a szerződéstervezetnek/megkötött szerződésnek tartalmaznia kell az ajánlatkérő által pénzforgalmi szolgáltatójának adott, az igazolt szerződésszerű teljesítés ellenére elmaradt határidőben történő fizetés esetére szóló beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulást

Törvény-módosítások november 28-ától hatályos változás: Az (1) bekezdés g) pontjának alkalmazását nem érinti, ha az ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti. Az (1) bekezdés g) pontjának alkalmazását nem érinti, ha az ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti. Indoka: annak egyértelművé tétele, hogy a munkáltatóknak a bírság 15 napos határidőn belüli teljesítése esetén is viselniük kell a jogsértés hátrányos jogkövetkezményeit (a módosított Ket.-szabályok értelmében a hatósági nyilvántartásba történő felvétel feltétele a közigazgatási határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válása; a Ket. végrehajthatóságra vonatkozó rendelkezései alapján azonban a jogerős közigazgatási döntés csak abban az esetben végrehajtható, ha a döntésben előírt határidő, határnap eredménytelenül telt el) Indoka: annak egyértelművé tétele, hogy a munkáltatóknak a bírság 15 napos határidőn belüli teljesítése esetén is viselniük kell a jogsértés hátrányos jogkövetkezményeit (a módosított Ket.-szabályok értelmében a hatósági nyilvántartásba történő felvétel feltétele a közigazgatási határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válása; a Ket. végrehajthatóságra vonatkozó rendelkezései alapján azonban a jogerős közigazgatási döntés csak abban az esetben végrehajtható, ha a döntésben előírt határidő, határnap eredménytelenül telt el)

Törvény-módosítások december 3-ától hatályos változás: - villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás tárgyú szolgáltatási koncesszió esetén, ha az a Kbt. és a közúti közlekedésről szóló törvény hatálya alá is tartozik, utóbbi törvény szerint kell eljárni

Törvény-módosítások évi CVIII. törvény – következő lépcső: január 1-je évi CVIII. törvény – következő lépcső: január 1-je Elvileg: elektronikus közbeszerzés a közösségi eljárásrendben, módosított jogorvoslati szabályok és egységes adatbázis + Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatal új közbeszerzési szabályokkal?

Módosuló jogorvoslati szabályok

Lényeges elemek kötelező előzetes vitarendezés kötelező előzetes vitarendezés hosszabb szerződéskötési moratórium hosszabb szerződéskötési moratórium változó eljárás-indítási határidők változó eljárás-indítási határidők kötelező érvénytelenségi esetek/kötelező 10%-os bírság kötelező érvénytelenségi esetek/kötelező 10%-os bírság egységes (kombinált per) és a Döntőbizottság eljárás-indítási kötelezettsége egységes (kombinált per) és a Döntőbizottság eljárás-indítási kötelezettsége

Előzetes vitarendezés január 1-jétől kötelező a jogorvoslati eljárás megindítását megelőzően, ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben foglalt valamely megállapítással (tehát csak az eljárást lezáró döntéssel szemben kezdeményezhető!!); január 1-jétől kötelező a jogorvoslati eljárás megindítását megelőzően, ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben foglalt valamely megállapítással (tehát csak az eljárást lezáró döntéssel szemben kezdeményezhető!!); az eredményhirdetést követő 5 napon belül az eredményhirdetést követő 5 napon belül a kérelemben meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vitatott pontját, a javaslatot, észrevételt, az álláspontot alátámasztó adatokat, tényeket, illetőleg az azt alátámasztó dokumentumokra hivatkozni kell a kérelemben meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vitatott pontját, a javaslatot, észrevételt, az álláspontot alátámasztó adatokat, tényeket, illetőleg az azt alátámasztó dokumentumokra hivatkozni kell faxon vagy elektronikus úton kell a kérelmet megküldeni faxon vagy elektronikus úton kell a kérelmet megküldeni az ajánlatkérő álláspontjáról az eredményhirdetést követő naptól számított 8. napig köteles tájékoztatni az ajánlattevőt az ajánlatkérő álláspontjáról az eredményhirdetést követő naptól számított 8. napig köteles tájékoztatni az ajánlattevőt

Előzetes vitarendezés felfüggesztő hatály: a kérelem benyújtásától az ajánlatkérő válaszának megküldését követő 10. napig a szerződés nem köthető meg felfüggesztő hatály: a kérelem benyújtásától az ajánlatkérő válaszának megküldését követő 10. napig a szerződés nem köthető meg elírás esetén az írásbeli összegezést az ajánlatkérő kijavíthatja, a javított összegezést az eredményhirdetést követő 5 napon belül kell megküldeni az összes ajánlattevőnek elírás esetén az írásbeli összegezést az ajánlatkérő kijavíthatja, a javított összegezést az eredményhirdetést követő 5 napon belül kell megküldeni az összes ajánlattevőnek kivétel a kötelező előzetes vitarendezés hatálya alól: az elírás miatt, az előzetes vitarendezés eredményeként, vagy az ajánlatkérő által észlelt törvénysértően kihirdetett eredmény miatt módosított, illetőleg javított írásbeli összegezés tartalmára vonatkozóan előzetes vitarendezési kérelmet nem lehet benyújtani kivétel a kötelező előzetes vitarendezés hatálya alól: az elírás miatt, az előzetes vitarendezés eredményeként, vagy az ajánlatkérő által észlelt törvénysértően kihirdetett eredmény miatt módosított, illetőleg javított írásbeli összegezés tartalmára vonatkozóan előzetes vitarendezési kérelmet nem lehet benyújtani

Változó szerződéskötésimoratórium Változó szerződéskötési moratórium A szerződéskötési moratórium időtartama: - közösségi eljárásrend: 12 nap - nemzeti eljárásrend: 20 nap az írásbeli összegezés megküldésének napját követő naptól számítva

Automatikus felfüggesztés január 1-jétől a jogorvoslati eljárás megindulása (a jogorvoslati kérelem főbb adatainak a Közbeszerzések Tanácsa honlapján történő közzététele) esetén a szerződést a Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozata meghozataláig NEM LEHET MEGKÖTNI (azaz az ajánlati felhívásban megadott szerződéskötési időponttól el kell térni) - ezzel egyidejűleg a szerződéskötés megtiltása, mint ideiglenes intézkedés-típus megszűnik - kivétel: a Döntőbizottság a szerződés megkötését kérelemre engedélyezheti

A szerződés megkötése engedélyezésének feltételei A Döntőbizottság kizárólag akkor engedélyezheti a szerződés megkötését, ha az ajánlatkérő erre irányuló kérelmet nyújt be, és az ajánlatkérő erre irányuló kérelmet nyújt be, és az engedélyezést halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek védelme (ideértve: nemzetgazdasági okot), illetőleg a közérdek védelme indokolja az engedélyezést halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek védelme (ideértve: nemzetgazdasági okot), illetőleg a közérdek védelme indokolja A Döntőbizottság döntése során valamennyi veszélyeztetett érdeket köteles figyelembe venni, és akkor engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket illetőleg közérdeket (nemzetgazdasági okot) meg kell jelölni, az indok fennállását igazoló dokumentumokat be kell nyújtani. A Döntőbizottság a kérelemről 5 napon belül végzéssel dönt. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Kötelező érvénytelenség Semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely Semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely a) kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy a) kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy b) a késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól a jogosult terhére tér el. b) a késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól a jogosult terhére tér el. Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg; a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg; b) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [96/B. § (4) bekezdése, 99. § (3) és (4) bekezdése] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére. b) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [96/B. § (4) bekezdése, 99. § (3) és (4) bekezdése] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.

Kötelező érvénytelenség Fentiektől eltérően a szerződés nem érvénytelen, ha Fentiektől eltérően a szerződés nem érvénytelen, ha a) az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [2/A. §], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre (megállapodás megkötésére) e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül; a) az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [2/A. §], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre (megállapodás megkötésére) e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül; b) kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna.

Kötelező érvénytelenség A módosult Kbt. alapján a bíróság a szerződés értékének tíz százalékát köteles lesz bírságként kiszabni, ha a súlyos közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenség kimondásának mellőzése kifejezetten a kivételek alapján történt.

Változó eljárás-indítási határidők A határidők számításának kezdőpontja: a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetén: a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetén: - az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevők esetében az eredményhirdetést követő naptól; - az eredményhirdetésen jelen nem lévő ajánlattevők esetében az írásbeli összegezés megküldését követő naptól; - az eredményhirdetésen jelen nem lévő ajánlattevők esetében az írásbeli összegezés megküldését követő naptól; egyéb ajánlatkérői döntés esetében a döntésről szóló értesítés megküldését követő naptól; egyéb ajánlatkérői döntés esetében a döntésről szóló értesítés megküldését követő naptól; egyéb esetekben a vitatott ajánlatkérői döntés közzétételét vagy a dokumentáció átvételét követő naptól; egyéb esetekben a vitatott ajánlatkérői döntés közzétételét vagy a dokumentáció átvételét követő naptól; Kbt. mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől; Kbt. mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől; SZÁMÍTOTT 15 NAP/KÖZÖSSÉGI ELJÁRÁSRENDBEN 10 NAP

Változó eljárás-indítási határidők Kizárólag mellőzés esetén van jelentősége a tudomásra jutásnak: ha az a fenti határidő leteltét követően jut a kérelmező tudomására a jogsértés, legfeljebb 1 évig (szerződéskötéstől, teljesítés megkezdésétől). Mindkettő: JOGVESZTŐ HATÁRIDŐ

Hivatalbóli eljárás-indítási határidők Már április 1-jén hatályba léptek: A közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetést követő naptól, A közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetést követő naptól, egyéb esetekben a vitatott ajánlatkérői döntés közzétételétől számított 30 napon belül. egyéb esetekben a vitatott ajánlatkérői döntés közzétételétől számított 30 napon belül. A támogatást nyújtó szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított 30 napon belül A támogatást nyújtó szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított 30 napon belül Mellőzéssel történő beszerzésnél Mellőzéssel történő beszerzésnél - a szerződés megkötésének időpontjától, - ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított 1 éven belül A támogatást nyújtó szervezet a jogsértés megtörténtétől számított 1 éven túl nem kezdeményezhet eljárást. A támogatást nyújtó szervezet a jogsértés megtörténtétől számított 1 éven túl nem kezdeményezhet eljárást.

A jogorvoslati kérelem kötelező tartalmi elemeinek változása január 1-jétől: a kérelemben meg kell jelölni az előzetes vitarendezés eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát; a kérelemhez csatolni kell: az előzetes vitarendezés kapcsán az ajánlatkérő válaszát tartalmazó dokumentumot; Elektonikus benyújtás?: példányszámra vonatkozó előírások hatályon kívül helyezése (eljrárásrendenként elkülönítve)

A jogorvoslati kérelem beérkezésével összefüggő rendelkezések már április 1-jétől: a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kérelem főbb adatainak a Közbeszerzések Tanácsa honlapján történő közzétételéről; már április 1-jétől: a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kérelem főbb adatainak a Közbeszerzések Tanácsa honlapján történő közzétételéről; január 1-jétől: a jogorvoslati kérelemnek a Közbeszerzések Tanácsa honlapján történő közzétételétől a Döntőbizottság szerződéskötést engedélyező végzésének vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának vagy érdemi határozatának meghozataláig a SZERZŐDÉS NEM KÖTHETŐ MEG január 1-jétől: a jogorvoslati kérelemnek a Közbeszerzések Tanácsa honlapján történő közzétételétől a Döntőbizottság szerződéskötést engedélyező végzésének vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának vagy érdemi határozatának meghozataláig a SZERZŐDÉS NEM KÖTHETŐ MEG

A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos peres eljárások szabályainak változása 1. a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per (a Kbt január 1-jétől hatályos /B. §-a) 2. a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti per (a Kbt január 1-jétől hatályos 350/C. §-a)

A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos peres eljárások szabályainak változása 1. a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per (a Kbt január 1-jétől hatályos /B. §-a) 2. a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti per (a Kbt január 1-jétől hatályos 350/C. §-a)

Az egységes per egyszerre kérhető a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési okok miatti érvénytelenségének megállapítása a kombinált per feltételei: - csak abban az esetben kerülhet sor, ha a Döntőbizottság már meghozta az érdemi határozatot és a szerződést már megkötötték - kombinált per csak akkor indulhat meg, ha a felperes a Döntőbizottság határozatával és a szerződés megkötésével sem ért egyet - csak akkor kerülhet sor, ha a keresetlevélben a határozat felülvizsgálatát és a szerződés érvénytelenségének megállapítását is kérték, egyesítéssel tehát kombinált per nem jöhet létre (sőt: amennyiben a kérelmező elmulasztotta a határozat felülvizsgálatával egy időben a szerződés közbeszerzési okok miatti érvénytelenségének megállapítását is kérni, utóbb ezt már külön perben sem teheti meg!!)

Az egységes per a kombinált per feltételei: a kombinált per feltételei: - a kombinált perben kizárólag a szerződés közbeszerzési érvénytelenségi okok miatti érvénytelenségének megállapítása kérhető, egyéb, a Ptk.-ban szereplő érvénytelenségi ok ebben a perben nem tárgyalható - a kombinált per felperese a vesztes ajánlattevő, alperesei: a nyertes ajánlattevő, az ajánlatkérő és a Döntőbizottság Fővárosi Bíróság illetékes; a keresetlevelet a Döntőbizottsághoz kell benyújtani Az alternatív szankció (a szerződés értékének tíz százalékát jelentő bírság) kiszabását a bíróság a kombinált perben sem mérlegelheti, ha az érvénytelenség kimondását kifejezetten azért mellőzi, mert az az alóli kivételek valamelyikének esete áll fenn.

A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti per a perindításra kötelezett a Döntőbizottság, amely eljárása során észlelheti a súlyos közbeszerzési jogsértést és amely pártatlan és perindításra kötelezhető a perindításra kötelezett a Döntőbizottság, amely eljárása során észlelheti a súlyos közbeszerzési jogsértést és amely pártatlan és perindításra kötelezhető a határozat meghozatalától számított harminc napon belül köteles megindítani az érvénytelenségi pert (nem mérlegelhet!!!) a határozat meghozatalától számított harminc napon belül köteles megindítani az érvénytelenségi pert (nem mérlegelhet!!!) a pert a Pp. általános szabályai szerint kell megindítani, így erre a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége nem áll fenn a pert a Pp. általános szabályai szerint kell megindítani, így erre a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége nem áll fenn amennyiben a Döntőbizottság által kötelezően megindított perrel egyidejűleg a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata iránt is peres eljárás indul, a két per egyesítésére nem kerülhet sor, mivel azt a Döntőbizottság perpozíciói kizárják amennyiben a Döntőbizottság által kötelezően megindított perrel egyidejűleg a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata iránt is peres eljárás indul, a két per egyesítésére nem kerülhet sor, mivel azt a Döntőbizottság perpozíciói kizárják kötelező alternatív szankció ekkor is! kötelező alternatív szankció ekkor is!

Gyakorlati kérdések, problémák

A kkv-k sikeres részvételét elősegítő módosítások

Kötelező részajánlattételi lehetőség biztosítása Mikor kötelező és célszerű? kötelezettség: Kbt. 22. § (1) bek. a), b) és d) pont kötelezettség: Kbt. 22. § (1) bek. a), b) és d) pont kerete: a gazdasági ésszerűség kerete: a gazdasági ésszerűség milyen beszerzési tárgyakra célszerű? milyen beszerzési tárgyakra célszerű? milyen feltételek mentén célszerű? milyen feltételek mentén célszerű? (Megj: a részajánlattételi lehetőség más körben is biztosítható) DB-határozatok!

Kötelező részajánlattételi lehetőség biztosítása ahol nem kötelező: alapelvek (verseny nyilvánossága és ajánlattevők esélyegyenlősége) és visszaélésszerű joggyakorlás vizsgálata! (pl. gyógyszertár üzemeltetés és gyógyszer-szállítás) kötelező kör: - a beszerzés tárgyának jellege: alapvetően különbözik beszerzési tárgyanként - szerves kapcsolódás követelménye/önálló beszerzés lehetősége - eltérő helyszín/funkció és eltérő munkálatok jelentősége

Kötelező részajánlattételi lehetőség biztosítása gazdasági ésszerűség: a fővállalkozási szerződés, mint szerződés-típus, nem feltétlenül elfogadható nem fogadható el a szervezési az egyes tevékenységek közötti szervezési jellegű célszerűségi szempont (ha nincs eltérő speciális körülmény) komplex szolgáltatás (megvalósítás és üzemeltetés; PPP): elfogadható egyszerű eljárás!

Francia példa Francia elvek: kötelező, kivéve, ha nem lehet egymástól elkülöníteni elemeket meghatározni legyenek a részek egyneműek a részajánlatok külön is megállják a helyüket időbeni és földrajzi szempontokat/megközelítést is lehet érvényesíteni azonos jellegű áru- vagy szolgáltatás-csoportok is elkülöníthetők mentesség: ha a részajánlatok útján történő megvalósítása műszaki, gazdasági, pénzügyi vagy funkcionális hátrányokkal járna vagy a versenyt korlátozná

Az ajánlatkérők fizetési fegyelmének javítását célzó módosítások

Az ajánlatkérők fizetési fegyelmét célzó módosítások – pénzügyi fedezet elvonására vonatkozó szabály (összegezésben kötelező pont van bevezetve erre) – a felhívást csak a pénzügyi fedezet/biztosíték birtokában lehet közzétenni (----; október 1.)

Gyakorlati tapasztalatokon alapuló módosítások

Hiánypótlás jellege: kötelező, teljeskörű (minden eljárásban és eljárásrendben) jellege: kötelező, teljeskörű (minden eljárásban és eljárásrendben) a hiánypótoltatható hiányok: alkalmasság, kizáró okok (?), egyéb dokumentumok, formai hiányosság (nem megfelelő pldszám is) a hiánypótoltatható hiányok: alkalmasság, kizáró okok (?), egyéb dokumentumok, formai hiányosság (nem megfelelő pldszám is) korlátai: elbírálási szempontok, szakmai ajánlat korlátai: elbírálási szempontok, szakmai ajánlat az önkéntes hiánypótlás: megmarad, határideje rögzítésre kerül az önkéntes hiánypótlás: megmarad, határideje rögzítésre kerül változás: „legalább egy alkalommal” kikerült változás: „legalább egy alkalommal” kikerült minden eljárásban kötelező! (módosítás: július 22.) minden eljárásban kötelező! (módosítás: július 22.)

Szerződésben/ajánlatban/részvételi jelentkezésben közreműködők Teljesítésben részt vevő szervezetek ajánlattevő/közös ajánlattevők ajánlattevő/közös ajánlattevők alvállalkozók (új definíció) alvállalkozók (új definíció) – 10% alatt – 10% felett ! összesen legfeljebb 50%-os mértékben (2009. október 1-jéig) akik nem vesznek részt (de meg kell jelölni őket az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben): erőforrás- szervezetek (módosítás egyértelművé tette) akik nem vesznek részt (de meg kell jelölni őket az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben): erőforrás- szervezetek (módosítás egyértelművé tette) közös: nincs az ajánlatkérőre bízva a megjelölés kötelezettségének előírása (azaz: előírás hiányában is kötelező!)

Erőforrás-szervezetek alvállalkozó és erőforrás-szervezet fogalmának elhatárolása alvállalkozó és erőforrás-szervezet fogalmának elhatárolása Ptk. szerinti többségi befolyási viszony hiányában: meghatározott alkalmassági igazolási módok esetén kizárt az erőforrás-szervezetre támaszkodás (alapvetően: múlt) (módosítás: referenciák kizárt voltának egységesítése) Ptk. szerinti többségi befolyási viszony hiányában: meghatározott alkalmassági igazolási módok esetén kizárt az erőforrás-szervezetre támaszkodás (alapvetően: múlt) (módosítás: referenciák kizárt voltának egységesítése)

Erőforrás-szervezetek szigorítások szigorítások összeférhetetlenség (mind) összeférhetetlenség (mind) többszörös megjelenés tilalma (mind) többszörös megjelenés tilalma (mind) kizáró okok igazolása (mind) kizáró okok igazolása (mind) igazolás módja: alkalmassági eset igazolása (mind)+ megállapodás (csak Ptk. szerinti többségi befolyás hiánya)+ (közjegyző által hitelesített – csak Ptk. szerinti többségi befolyás hiánya) kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozat (mind) igazolás módja: alkalmassági eset igazolása (mind)+ megállapodás (csak Ptk. szerinti többségi befolyás hiánya)+ (közjegyző által hitelesített – csak Ptk. szerinti többségi befolyás hiánya) kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozat (mind)

Többszörös megjelenés tilalma ! ha van részajánlattételi lehetőség: részenként értendő és vizsgálandó ! ha van részajánlattételi lehetőség: részenként értendő és vizsgálandó kiterjed: ajánlattevő, közös ajánlattevő, 10% feletti alvállalkozó és erőforrás-szervezet; továbbá nem lehet 10% feletti alvállalkozó és erőforrás-szervezet (módosítás, július 22.) kiterjed: ajánlattevő, közös ajánlattevő, 10% feletti alvállalkozó és erőforrás-szervezet; továbbá nem lehet 10% feletti alvállalkozó és erőforrás-szervezet (módosítás, július 22.)

Kizáró okok Útmutató a Kbt. 63. §-ában hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a magyarországi letelepedésű ajánlattevők, alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek vonatkozásában Útmutató a Kbt. 63. §-ában hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a magyarországi letelepedésű ajánlattevők, alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek vonatkozásában Útmutató a Kbt. 63. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett ajánlattevők alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek vonatkozásában Útmutató a Kbt. 63. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett ajánlattevők alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek vonatkozásában Mindkettő: július 10.; hazai módosult: szeptember 23. Közbeszerzési Értesítő lapszáma: évi 80. szám és 111. szám

Kizáró okok csak nyilatkozat (kivéve: ajánlattevő eltérő döntése; megéri?!) csak nyilatkozat (kivéve: ajánlattevő eltérő döntése; megéri?!) vegyes megoldás lehetősége vegyes megoldás lehetősége igazolás: nyertes: 8 napon belül igazolás: nyertes: 8 napon belül ha nem vagy rosszul igazol: második legkedvezőbb (ha van) a 17. napig ha nem vagy rosszul igazol: második legkedvezőbb (ha van) a 17. napig hiánypótlás az eredményhirdetés után nem lehetséges hiánypótlás az eredményhirdetés után nem lehetséges és ha csak egy marad? és ha csak egy marad?

Kizáró okok igazolások kiadása: 4 napon belül (külföldiek? fordítás is!) igazolások kiadása: 4 napon belül (külföldiek? fordítás is!) nem kérhető igazolás: ajánlatkérő által hozzáférhető nyilvános, ingyenes, közhiteles nyilvántartás esetén (nincs ilyen) (köztartozásmentes adatbázis és e- cégnyilvántartás nem elfogadható nem kérhető igazolás: ajánlatkérő által hozzáférhető nyilvános, ingyenes, közhiteles nyilvántartás esetén (nincs ilyen) (köztartozásmentes adatbázis és e- cégnyilvántartás nem elfogadható OMMF, Bányászati Hatóság, APEH a rendezett munkaügyi kapcsolatok tekintetében: másképp van szabályozva OMMF, Bányászati Hatóság, APEH a rendezett munkaügyi kapcsolatok tekintetében: másképp van szabályozva

Kizáró okok Kbt június 1-jei módosítása: rendezett munkaügyi kapcsolatok: csak a munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentetési kötelezettség elmulasztása rendezett munkaügyi kapcsolatok: csak a munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentetési kötelezettség elmulasztása feltéve, ha munkaügyi vagy Art. szerinti mulasztási bírság feltéve, ha munkaügyi vagy Art. szerinti mulasztási bírság és csak 2 évre visszamenőleg és csak 2 évre visszamenőleg folyamatban lévő eljárásokban is! folyamatban lévő eljárásokban is! kikerült: az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénybe ütköző magatartás kikerült: az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénybe ütköző magatartás igazolás módja: munkaügyi hatóság és APEH nyilvántartása igazolás módja: munkaügyi hatóság és APEH nyilvántartása

Kizáró okok egyszerű eljárásban (a meghirdetésesben és a meghirdetés nélküliben is) kötelező az igazolás egyszerű eljárásban (a meghirdetésesben és a meghirdetés nélküliben is) kötelező az igazolás kétszakaszos eljárás (csak az eljárás végén) kétszakaszos eljárás (csak az eljárás végén)

Kizáró okok eltiltott ajánlattevők listája eltiltott ajánlattevők listája hamis adatszolgáltatás következménye hamis adatszolgáltatás következménye

Kirívóan alacsony/magas ellenszolgáltatás kirívóan alacsony ellenszolgáltatás: kirívóan alacsony ellenszolgáltatás: vizsgálat alapja: az adott ágazatban általában szokásos bérek az árajánlat alapján kalkulálható bérköltségek viszonylatában/az adott ágazatban szokásos általános árszint az eszköz- és anyagköltségek tekintetében vizsgálat alapja: az adott ágazatban általában szokásos bérek az árajánlat alapján kalkulálható bérköltségek viszonylatában/az adott ágazatban szokásos általános árszint az eszköz- és anyagköltségek tekintetében gazdasági ésszerűséggel különösen össze nem egyeztethető az árajánlat akkor (és ezért érvénytelen), ha az „adott ágazatban szokásos élőmunka ráfordításra” tekintettel jogszabályban vagy kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre nem nyújt fedezetet gazdasági ésszerűséggel különösen össze nem egyeztethető az árajánlat akkor (és ezért érvénytelen), ha az „adott ágazatban szokásos élőmunka ráfordításra” tekintettel jogszabályban vagy kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre nem nyújt fedezetet az adott ágazatban általában szokásos bérekről, eszköz- és anyagárakról (szakmai szervezetek), a munkabér és a közterhek kalkulálásához szükséges jogszabályokról, kollektív szerződésekről, miniszter által ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésekről a KT kötelező tájékoztatása az adott ágazatban általában szokásos bérekről, eszköz- és anyagárakról (szakmai szervezetek), a munkabér és a közterhek kalkulálásához szükséges jogszabályokról, kollektív szerződésekről, miniszter által ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésekről a KT kötelező tájékoztatása kirívóan magas ellenszolgáltatás? kirívóan magas ellenszolgáltatás?

Költségvetési kiírási program használata január 1-jétől kötelező jelenleg két, ezen a területen piacvezető cég programja található meg az építésügyért felelős miniszter honlapján, az alábbi címen: etesi_program.html árazatlan költségvetési kiírás rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége (munkafolyamatok, munkaidő és gépidő, mennyiség)

Költségvetési kiírási program használata rezsióradíj fogalma: 191/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet 2. § h) pont mérvadók: a költségvetési programban meghatározott élőmunka normatívák irányadók: Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott, Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő, szakmai ajánlásban rögzített építőipari rezsióradíjat; figyelembe kell venni a kivitelező indokolását 2009-re vonatkozó: 1900 Ft

Építési tárgyú közbeszerzési szabályok

Az építési beruházások gyorsítása II. című jogszabálycsomag alapja: a Magyar Köztársaság Országgyűlése az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 36/2009. (V.12.) OGY határozata alapja: a Magyar Köztársaság Országgyűlése az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 36/2009. (V.12.) OGY határozata „Építési beruházások gyorsítása II.” jogszabálycsomag, kihirdetésére a Magyar Közlöny évi 129. számában, szeptember 15-én került sor „Építési beruházások gyorsítása II.” jogszabálycsomag, kihirdetésére a Magyar Közlöny évi 129. számában, szeptember 15-én került sor

Az építési beruházások gyorsítása II. című jogszabálycsomag a jogszabálycsomagba tartozó kormányrendeletek főszabályként október 1-jén lépnek hatályba, alkalmazásuk ezen időponttól kezdve – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kötelező a jogszabálycsomagba tartozó kormányrendeletek főszabályként október 1-jén lépnek hatályba, alkalmazásuk ezen időponttól kezdve – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kötelező az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épköz.) szabályait érintő módosítások: a módosítások hatálybalépését követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni ez alól kivételt képez az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX.15.) Korm. rendelet, amely január 1-jén lép hatályba ez alól kivételt képez az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX.15.) Korm. rendelet, amely január 1-jén lép hatályba

Az építési beruházások gyorsítása II. című jogszabálycsomag az Épköz. a módosítás eredményeként meghatároz egyes, az ajánlatkérő által kötelezően érvényesítendő pénzügyi-gazdasági, az Épköz. a módosítás eredményeként meghatároz egyes, az ajánlatkérő által kötelezően érvényesítendő pénzügyi-gazdasági, illetőleg műszaki-szakmai alkalmassági követelményeket; pénzügyi: - annak pénzintézettől származó vagy egyéb hitelt érdemlő módon történő igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (a teljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb értékű részteljesítés) anyagköltség és munkadíj forrása az ajánlattevő rendelkezésére áll, vagy rendelkezésére fog állni, és - az előző három üzleti év számviteli jogszabályok szerinti beszámolója benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét) annak igazolását, hogy az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye az előző három évből legalább egy évben nem volt negatív, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét

Az építési beruházások gyorsítása II. című jogszabálycsomag műszaki: műszaki: - a szerződésszerű teljesítéshez rendelkezésre álló munkagépek, berendezések adatait (darabszám, műszaki paraméter megjelölésével), - az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének, valamint a teljesítésben részt vevő felelős műszaki vezetőinek végzettségét, képzettségét és gyakorlati idejét, - a teljesítésben részt vevő szakemberek létszámadatait végzettség, illetve képzettség szerinti bontásban

Az építési beruházások gyorsítása II. című jogszabálycsomag rögzíti, hogy az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet, rögzíti, hogy az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet, meghatározza egyben azt is, hogy az ajánlatkérőnek a rendeletben felsorolt részszempontok (a dokumentációban meghatározottnál kedvezőbb minőség, környezetvédelmi, klímavédelmi tulajdonságok, fenntartási, üzemeltetési költségek, jótállás időtartam, teljesítési határidő) közül az ellenszolgáltatás mértéke mellett legalább még két feltételt bírálati részszempontként meg kell jelölnie meghatározza egyben azt is, hogy az ajánlatkérőnek a rendeletben felsorolt részszempontok (a dokumentációban meghatározottnál kedvezőbb minőség, környezetvédelmi, klímavédelmi tulajdonságok, fenntartási, üzemeltetési költségek, jótállás időtartam, teljesítési határidő) közül az ellenszolgáltatás mértéke mellett legalább még két feltételt bírálati részszempontként meg kell jelölnie

Az építési beruházások gyorsítása II. című jogszabálycsomag Az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban a jótállási kötelezettségek teljesítésének biztosítására legfeljebb a szerződéses ellenérték 5%-ának, a jótállási kötelezettségek teljesítésének biztosítására legfeljebb a szerződéses ellenérték 5%-ának, a szavatossági kötelezettségek teljesítésének biztosítására legfeljebb a szerződéses ellenérték 3%-ának megfelelő mértékű biztosítékot írhat elő. a szavatossági kötelezettségek teljesítésének biztosítására legfeljebb a szerződéses ellenérték 3%-ának megfelelő mértékű biztosítékot írhat elő. az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban az előzőek szerinti és az előleg visszafizetési biztosítékokon túlmenően legfeljebb a szerződéses ellenérték 7%-ának megfelelő mértékű, a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó további biztosítékot írhat elő az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban az előzőek szerinti és az előleg visszafizetési biztosítékokon túlmenően legfeljebb a szerződéses ellenérték 7%-ának megfelelő mértékű, a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó további biztosítékot írhat elő előzőeket a Kbt és 144. §-a szerinti közbeszerzési eljárások (koncessziós jogosult építési beruházásra irányuló eljárásai) kivételével nem kell alkalmazni a Kbt. 26. §-a szerinti építési koncesszióra előzőeket a Kbt és 144. §-a szerinti közbeszerzési eljárások (koncessziós jogosult építési beruházásra irányuló eljárásai) kivételével nem kell alkalmazni a Kbt. 26. §-a szerinti építési koncesszióra

Az építési beruházások gyorsítása II. című jogszabálycsomag az ajánlatkérőnek a dokumentáció tartalmaként meghatározott költségvetési kiírást az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található – ellenszolgáltatás nélkül hozzáférhető – elektronikus közbeszerzési költségvetési kiírási program segítségével kell összeállítania, az ajánlatkérőnek a dokumentáció tartalmaként meghatározott költségvetési kiírást az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található – ellenszolgáltatás nélkül hozzáférhető – elektronikus közbeszerzési költségvetési kiírási program segítségével kell összeállítania, az ajánlattevőnek az ajánlatát a dokumentáció részét képező árazatlan költségvetési kiírás beárazásával kell elkészítenie, és elektronikus úton is be kell nyújtania az ajánlattevőnek az ajánlatát a dokumentáció részét képező árazatlan költségvetési kiírás beárazásával kell elkészítenie, és elektronikus úton is be kell nyújtania – csak január 1-jétől!

Az építtetői fedezetkezelés bevezetése az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építtetői fedezetkezelés és az építtetői fedezetkezelő intézményét, amely az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés mindkét fél általi teljesítését hivatott elősegíteni az építtetői fedezetkezelés és az építtetői fedezetkezelő intézményét, amely az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés mindkét fél általi teljesítését hivatott elősegíteni

Az építtetői fedezetkezelés bevezetése Építtetői fedezetkezelő közreműködése a következő esetekben kötelező: a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházások [kivéve a Kbt. 26. §-a szerinti építési koncessziót – ide nem értve a Kbt §-át és 144. §-ának (1) bekezdését –, a Kbt. 29. §-ának (1) bekezdése szerinti eseteket, valamint a köz-és magánszféra együttműködése (PPP) keretében megvalósuló építési beruházásokat]; a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházások [kivéve a Kbt. 26. §-a szerinti építési koncessziót – ide nem értve a Kbt §-át és 144. §-ának (1) bekezdését –, a Kbt. 29. §-ának (1) bekezdése szerinti eseteket, valamint a köz-és magánszféra együttműködése (PPP) keretében megvalósuló építési beruházásokat]; a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása

Az építtetői fedezetkezelés bevezetése Hatálybalépés: Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések: Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések: - ha a Közlekedés Operatív Program hatálya alá tartozik a közbeszerzés: október 1. - egyéb esetekben: január 1. a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén: április 1. a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén: április 1.

Az építtetői fedezetkezelés bevezetése A fedezetkezelői feladatokat ellátja: Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések esetén: Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések esetén: a Magyar Államkincstár a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén: a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén: az építtető és a fővállalkozó választása a szerint a Magyar államkincstár vagy valamely fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltató

Az építtetői fedezetkezelés bevezetése Az építőipari kivitelezési tevékenység fedezetének forrása lehet: saját erő, saját erő, hitel vagy pénzkölcsön, hitel vagy pénzkölcsön, pályázati támogatás, valamint pályázati támogatás, valamint költségvetési előirányzat lehet. költségvetési előirányzat lehet. Az építési szerződésben a hitel vagy pénzkölcsön összegét hitel- vagy kölcsönszerződéssel, illetve a pályázati támogatás összegét támogatási döntéssel szükséges igazolni.

Az építtetői fedezetkezelés bevezetése a fedezetkezelői számlát az építtetőnek legkésőbb az építési szerződés hatályának beálltáig kell megnyitnia. a fedezetkezelői számlát az építtetőnek legkésőbb az építési szerződés hatályának beálltáig kell megnyitnia. az építtető köteles az építési szerződésben meghatározott kivitelezési szakasz kivitelezésének megkezdése időpontjáig a teljesítés (részteljesítés) szerződés szerinti ellenértékének fedezetét az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezni az építtető köteles az építési szerződésben meghatározott kivitelezési szakasz kivitelezésének megkezdése időpontjáig a teljesítés (részteljesítés) szerződés szerinti ellenértékének fedezetét az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezni

Az építtetői fedezetkezelés bevezetése a fedezet lehet: a fedezet lehet: - a fedezetkezelői számlára történő befizetés vagy - olyan pénzügyi eszköz értéke képezhet, amely biztosítja az ellenérték határidőre történő kifizethetőségét (pl. EU állam által kibocsátott vagy garantált állampapír, uniós vagy hazai forrásból származó támogatás, visszavonhatatlan folyósítást biztosító hitel- vagy kölcsönösszeg, biztosított költségvetési előirányzat)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!