A közigazgatási hatósági eljárás

Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási jog 2. A közigazgatási eljárás alapelvei 3. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma 4. A Ket. és a különös eljárási normák 5. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 6. A közigazgatási eljárás szakaszai 7. A jogorvoslati, döntés-felülvizsgálati eljárás 8. A végrehajtási eljárás 9. Elektronikus ügyintézés

A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási jog 1.1. A hatósági jogalkalmazó tevékenység 1.2. A hatósági cselekmények típusai 1.3. A hatósági jogalkalmazás esetei 1.4. A közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog

1.1. Hatósági jogalkalmazó tevékenység Közigazgatási tevékenység: szervezői jogalkalmazói Hatáskörbe, illetékességbe tartozó ügyben Közfeladatok közhatalommal történő megvalósítása Jogszabályok alapján Jogvita eldöntése Szankció kiszabása Jog, kötelezettség megállapítása

1.2. A hatósági cselekmények típusai Engedélyezés Nyilvántartások vezetése Jog megállapítása Kötelezettség megállapítása Hatósági intézkedések Hatósági ellenőrzések Igazolás, igazolvány, bizonyítvány kiadása

1.3. A hatósági jogalkalmazás esetei Közvetlen hatósági jogalkalmazás Jogalkalmazás jogsértés esetén Jog gyakorlását csak a hatóság egyedi döntése teszi lehetővé Jogszabály közvetlenül biztosít jogot, ró kötelezettséget Hatóság közvetlen közreműködésére nincs szükség Ugyanez határozza meg a követendő magatartást CSAK JOGSÉRTÉSNÉL!

1.4. A közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog A hatóság és az ügyfél cselekményeinek összessége Ügyintézés folyamata Eljárási jog: Az eljárási cselekményekre vonatkozó jogi szabályozások összessége 2004. évi CXL. tv.: KET.

2. A közigazgatási eljárás alapelvei

2.1. Az alapelvek két nagy csoportja A hatósággal szemben követelményeket tartalmazó elvek Ügyféli jogokat és kötelezettségeket meghatározó elvek Törvényesség Hatáskörrel való visszaélés tilalma Szakszerűség, gyorsaság Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme Diszkrimináció tilalma Hivatalból való eljárás, stb. Tisztességes ügyintézés Anyanyelv használat Kártérítéshez való jog Jogorvoslati jog Iratbetekintés Jóhiszemű eljárás

3. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma 3.1. A Ket. tárgyi hatálya 3.2. A Ket. személyi hatálya 3.3. A Ket. területi és időbeli hatálya

3. A Ket. hatálya = egy jogszabály Milyen személyekre, szervezetre Milyen időben Milyen élet-viszonyokra Milyen területen állapít meg jogokat, kötelezettségeket; tartalmaz szabályokat. Személyi Területi Tárgyi Időbeli

3.1. A Ket. tárgyi hatálya közigazgatási hatósági ügyekre terjed ki Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság: Ügyfelet érintő jogot, kötelezettséget állapít meg; Adatot, tényt, jogosultságot igazol; Hatósági nyilvántartást vezet; Hatósági ellenőrzést végez; Tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételt végez, vagy töröl.

3.2. A Ket. személyi hatálya ALANYOK: Egyéb közreműködők Hatóság Ügyfél Tanú Szakértő Tolmács Szemletárgy birtokosa Ügyfél képviselője Szükségképpeni alanyok Nélkülük nincs eljárás

Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet 3.2.1. Az ügyfél Természetes személy Jogi személy Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Akinek jogát, jogos érdekét az adott ügy érinti, Akit hatósági ellenőrzés alá vontak, Akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz Egyes eljárásokban: - a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, - egyes társadalmi, érdekképviseleti szervek, az a hatóság, akinek feladatkörét az ügy érinti Tv. rendelkezése alapján csak abban az esetben, ha az I. fokú eljárásban részt vesz

3.2.2. Eljárási képesség Eljárási képesség = a természetes személy ügyfél a közigazgatási eljárásban saját maga járhat el. Feltétele: a 18. életévét betöltötte és nem áll cselekvőképességet érintő gondokság alatt. Kivételesen korlátozottan cselekvőképes személy is rendelkezhet eljárási képességgel!

3.2.3. Közigazgatási hatóság Államigazgatási szervek (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi államigazgatási szervek) Helyi önkormányzati szervek (képviselő-testület, megyei közgyűlés, bizottság, stb.) Polgármester, közgyűlés elnöke, stb. Jegyző, főjegyző, polgármesteri hiv. ügyintézője, stb. Törvény v. kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szervezet, személy, köztestület

3.3. A Ket. területi és időbeli hatálya Területi hatály Időbeli hatály Néhány kivételtől eltekintve a Magyar Köztársaság területe Összefüggés: joghatósággal Törvény elfogadása: 2004. december 20. Hatálybalépés: 2005. november 1.

4. A Ket. és a különös eljárási normák

4.1. A közigazgatási eljárási szabályok 2 fő típusuk: Általános Különös Minden közigazgatási hatósági ügyben a Ket-et kell alkalmazni Kiegészítő jelleg Kivétel: Kivett eljárások (5+1) Részlegesen kivett eljárások Egy-egy eljárás- fajtára irányadó

5. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 5.4. A hatóság eljárási kötelezettsége 5.5. Közös szabályok

5. Munkamegosztási szabályok Joghatóság Hatáskör Illetékesség Milyen típusú hatóság jár el? Azonos hatáskörű hatóságok közül melyik jár el? Mely ország hatósága jár el?

5.1. Joghatóság Általános joghatósági szabály: Az ügyek magyar és külföldi hatóságok közötti megosztásával kapcsolatos fogalom Általános joghatósági szabály: MK területén a magyar ügyfél, vagy Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyében a magyar hatóság jár el. Joghatóságot megalapozó/befolyásoló tényezők: Állampolgárság Területi elhelyezkedés (ingatlan, tevékenységi helyszín) Nemzetközi szerződések

5.2. Hatáskör Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú, milyen szintű közigazgatási szerv járhat el A gyors ügyintézés érdekében el kell osztani az ügyeket a hatóságok között: Pl.: Házasságkötés Örökbefogadás Tulajdonjog-bejegyzés Gépjárműadó-fizetés

5.3. Illetékesség Illetékességi okok: A több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amelyik a konkrét ügyben eljárhat Illetékességi okok: Ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye Ingatlan fekvése Tevékenység gyakorlásának helye Jogellenes magatartás elkövetésének helye Ismeretlen lakcím esetén – utolsó ismert hazai lakcím

5.4. A hatóság eljárási kötelezettsége A közigazgatási szerv: a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni Ügyintézési határidő: 22 munkanap Ennek eredménytelen eltelte = mulasztás Kivizsgálás és eljárás lefolytatására utasítás: felügyeleti szerv Újabb mulasztás esetén: új szerv kijelölése fegyelmi eljárás kezdeményezése

5.5. A joghatóság, hatáskör, illetékesség közös szabályai Az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell a meglétüket Hiányuk esetén: áttétel Hatásköri, illetékességi összeütközés 1. Hatóságok közötti egyeztetés Pozitív Negatív 2. Ha sikertelen: a) Hatásköri összeütközésnél: Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki az eljáró szervet. b) Illetékességi összeütközésnél: Államig.hiv.vezetője jelöli ki az eljáró szervet.

6. Az alapeljárás (első fokú eljárás) 6.1. Az első fokú eljárás főbb szakaszai 6.2. Az eljárás megindítása 6.3. Az elsőfokú eljárás lefolytatása 6.4. Az eljárás lefolytatásának szabályai 6.5. A hatóság döntései

6. A közigazgatási eljárás három fő szakasza Az alapeljárás mindig szükségszerű, meghatározó elem: Alapeljárás (első fokú eljárás) Jogorvoslati eljárás - az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; - az ügyfelek első-sorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba; Végrehajtás

6.1. Az első fokú eljárás főbb szakaszai megindítása 2. Kérelem vizsgálata 3.Tényállás megállapítása Tisztázás, bizonyítás Értesítés Hatóság döntése Hiánypótlásra felszólítás Eljárás felfüggesztése Eljárás megszüntetése Elutasítás

6.2. Az eljárás megindítása Jogszabály alapján Közérdek alapján Valakinek a jogos magánérdeke alapján Leggyakoribb eset Saját érdekében indítja az ügyfél az eljárást Arra irányuló kívánság, hogy a hatóság: - hozzon döntést, - adjon engedélyt, - adjon hozzájárulást, adjon mentesítést, enyhítse a kötelezettséget.

6.2.1. A kérelem Előterjesztés módja: Benyújtás helye: szóban írásban Előírható: nyomtatvány, űrlap elektronikus úton Benyújtás helye: Hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál főszabály Ügyfél lakcíme Foglalkoztatójának székhelye/telephelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál Ennek hiányában: lakcíme v. munkahelye szerint illetékes jegyzőnél

6.2.2. Értesítés az eljárás megindításáról Az értesítés tartalma - kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül; - az értesítés mellőzhető az alábbi okokból: Egyszerű megítélésű ügy Eljárás eredményességének veszélyeztetése Az értesítés tartalma Ügy tárgya, iktatási száma Ügyintéző neve, hivatali elérhetősége Kérelemre indult eljárásnál a kérelmező ügyfél neve Eljárás megindításának napja, ügyintézési Határidő, és abba mi nem számítandó bele Iratbetekintés, nyilatkozattétel lehetősége Hivatalból indult eljárásnál erre utalás

6.3. Az elsőfokú eljárás lefolytatása 6.3.1. A kérelem vizsgálata A hatóság feladata Lefolytatható-e az eljárás? 1. A tényállás megállapítása Az ügy közigazgatási ügy? Hiánytalan meglétük esetén: az eljárás lefolytatása Ha igen, milyen típusú? 2. Joghatóság, hatáskör vizsgálata 3. Illetékesség vizsgálata

6.3.1.1. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 5 munkanapon belül végzéssel történik, az alábbi okokból: a magyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra; a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye; kérelem lehetetlen célja; a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta; kérelem idő előtti vagy elkésett; az ügy nem hatósági ügy a kérelem nem a jogosulttól származik A végzés fellebbezéssel megtámadható

6.3.2. A tényállás tisztázása és a bizonyítási eljárás Tényállás tisztázásának célja: Megalapozott döntés meghozatala Meggyőződni a kérelemben előadott tények valódiságáról Ha a tényállás nem tisztázható egyszerűen Bizonyítási eljárás Ügyféllel kötelezően ismertetni kell! Bizonyítékok: Ügyfél nyilatkozata Irat Tanúvallomás Szakértői vélemény Szemle Tárgyi bizonyíték

6.4. Az eljárás lefolytatásának szabályai 6.4.1. A határidők Pl. ügy bonyolultsági foka, soronkívüliség Határidő kezdete: kérelem beérkezése; hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 22 munkanappal (kiskorúnál 10 munkanappal)

6.4.2. Igazolási kérelem Határidő/határnap elmulasztása esetén lehet élni vele 2 esetkör: Önhibán kívül történt a mulasztás (pl. betegség) Hatóság tévedése (pl. rossz cím) A kérelem tartalma: Mulasztás oka Önhibán kívüliség valószínűsítése Előterjesztési határidő: Szubjektív: 5 munkanap Objektív: 6 hó

6.4.3. Jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés = az egyes eljárási cselekmények dokumentálására szolgálnak Mikor készítünk jegyzőkönyvet? Mikor készítünk feljegyzést? - ügyfél Minden eljárási cselekményről, amelyről nem készül jegyzőkönyv/hangfelvétel - tanú meghallgatásáról; - szakértő - helyszíni ellenőrzésről; - szemle lefolytatásáról; A feljegyzés tartalmazza: felvétel helyét, időpontját; ügy tárgyát és számát; az eljárási cselekményt; eljáró ügyintéző nevét, aláírását; jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetés megtörténtét - tárgyalásról; - szóban előterjesztett kérelemről. Jegyzőkönyv lehet: Hang-, kép- és filmfelvétel Papíralapú Egyenértékű dokumentumok

6.4.4. A képviselet Képviseletre általában akkor kerül sor, ha: az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni A képviselő az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzésére jogosult A képviselet fajtái: törvényes meghatalmazotti ügygondnok által ellátott képviselet

A gyámhatóság rendeli ki 6.4.4.1. A képviselet fajtái Törvényes képviselő: természetes személy jogi személy jogi személyiség nélküli szervezet eljárhat ügyében Meghatalmazotti képviselő: kivéve, ha törvény az ügyfél személyes eljárását nem írja elő Ügygondnok képviselő ha az ügyfél: A gyámhatóság rendeli ki ismeretlen helyen tartózkodik, nem tud az ügyben eljárni és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, személye ismeretlen

6.4.5. A kizárás Célja: a hatóság részrehajlásmentes, független eljárásának biztosítása Abszolút kizárási okok Relatív kizárási okok Ügyintézőnek, hatóságnak saját ügyében való eljárása; másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon az eljárásban közreműködött; jegyző kizárása Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése

Tanú, szakértő meghallgatásán 6.4.6. Idézés, értesítés Idézés (végzésben) Értesítés - kötelező megjelenés a hatóság előtt; - nem kötelező a megjelenés; - kikényszeríthető; - írásban, távbeszélőn, elektronikus úton; részvételi lehetőség a kérelmező ügyfelet nem lehet idézni (kivételek) Tárgyaláson Szemlén Idézés tartalma: - határidő, helyszín; Tanú, szakértő meghallgatásán - ügy tárgya; - idézés minősége (pl. ügyfél, tanú); - figyelmeztetés a mulasztás következményeire: meg nem jelenés Eljárási bírság engedély nélküli eltávozás - ismételt meg nem jelenés: elővezetés

6.4.7. Az eljárás megszüntetése Az eljárás megindítása után olyan esemény, tény, állapot következik be, amely az eljárás lefolytatását lehetetlenné, vagy értelmetlenné teszi KÖTELEZŐ: a) A kérelmet visszavonta az ügyfél (több kérelmező esetén mindegyik) és hivatalból nem folytatja az eljárást a hatóság Az ügy jsz. változás miatt már nem hatósági ügy az ügyfél meghal; jogi személy ügyfél megszűnik; az ügyfél az illetéket nem fizeti meg; Képviselő visszautasítása MÉRLEGELÉS ALAPJÁN: Ha a hiánypótlásra felhívás eredménytelen

6.4.8. Az eljárás felfüggesztése Az eljárás átmenetileg nem folytatható Pl. kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása Először ebben a kérdésben kell döntésnek születnie Eredménye: az eljárás felfüggesztése Jogkövetkezmény: az ügyintézési határidő nyugszik

6.5. A hatóság döntései A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz 1. Határozat (egyszerűsített határozat) – ügyben érdemben dönt 2. Végzés – eljárási kérdésekben dönt 3. Egyezség jóváhagyása 4. Hatósági szerződés 5. Határozat jellegű okirat (pl. hatósági bizonyítványok) 6. Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat

- kötelezettség megállapítása 6.5.1 A határozat Fejléc A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai: - a hatóság megnevezése, ügyintéző neve; az ügy száma, tárgyának megnevezése; - az ügyfél megnevezése, lakcíme vagy székhelye. Rendelkező rész A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában jogorvoslati lehetőség - kötelezettség megállapítása - illeték - teljesítés határideje - jog biztosítása

6.5.1. A határozat Indokolás Zárórész - döntés megalapozása - ténybeli és jogi megalapozás Zárórész A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása - a döntéshozatal helye, ideje; - a hatáskör birtokosának és a kiadmányozónak a neve, hivatali beosztása, kiadmányozó aláírása - a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás).

6.5.2. Az egyszerűsített határozat Kérelemre indult ügyben, ha: - a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást.

6.5.3. A végzés és az egyezség Végzés: Egyezség: Részkérdésben kell dönteni (pl. bírság kiszabása) Végzés: Eljárást lezáró nem érdemi döntés (pl. eljárás megszüntetése, ha az ügyfél a kérelmét visszavonta) Egyezség: Az ellenérdekű felek megállapodhatnak az ügy kimenetelét illetően A megállapodás érvényességéhez a hatóság jóváhagyása és határozatba foglalása szükséges A jóváhagyás ellen nincsen helye fellebbezésnek

előnyös rendezése érdekében szükséges 6.5.4. A hatósági szerződés Határozathozatal helyett, ha az ügynek közérdek ÉS az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében szükséges Ügyfél általi megszegése esetén: jogerős és végrehajtható határozatnak minősül Tipikus területei: építésügy, településfejlesztés, településrendezés, környezetvédelem

Határozat jellegű okirat Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat 6.5.5. A határozat jellegű okirat és a jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat Határozat jellegű okirat Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat Ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul ÉS Nincs ellenérdekű fél ÉS A hatóság határidőn belül nem hoz határozatot Tény, adat, jogosultság, állapot igazolására kiállított okirat; Nyilvántartásba bejegyzés (pl. módosítás, javítás) Nem tartalmaz hatósági döntést

6.5.6. A döntés közlése postai úton; A közlés módjai: személyesen írásban, vagy szóban; elektronikusan, illetve távközlési úton; hirdetmény útján; kézbesítési meghatalmazott, vagy kézbesítési ügygondnok útján; hatósági kézbesítő útján. Kézbesítési vélelem!

7. A jogorvoslati eljárás 7.1. A jogorvoslatok 7.2. A jogorvoslatok típusai 7.3. Kérelemre induló jogorvoslatok 7.4. Hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások

Jogorvoslathoz való jog = alapjog Elnevezése: jogorvoslati kérelem 7.1. A jogorvoslatok Jogorvoslathoz való jog = alapjog Elnevezése: jogorvoslati kérelem alaphelyzetben az ügyfelet Megilleti: egyéb közreműködőket ügyfél kérelme lapján induló jogorvoslatok 2 típusa: a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárások

7.2. A jogorvoslatok, döntés-felülvizsgálati eljárások A) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások B) Hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárások: fellebbezési eljárás Saját hatáskörben módosítás, visszavonás bírósági felülvizsgálat felügyeleti eljárás újrafelvételi eljárás Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás ügyészi óvás alapján indított eljárás

7.3. Kérelemre induló jogorvoslatok megsemmisít + új eljárásra utasít 7.3.1. Fellebbezés Főszabály: minden elsőfokú határozat ellen benyújtható; Főszabály: végzés ellen önállóan nem lehet élni vele Nincs meghatározott formához kötve Bármilyen indok felhozható Benyújtási határidő: határozat közlésétől számított 10 munkanap Benyújtás helye: a sérelmesnek vélt határozatot hozó elsőfokú hatóság Főszabály: a végrehajtásra halasztó hatályú Eredménye: helybenhagy megváltoztat megsemmisít megsemmisít + új eljárásra utasít

7.3.2. Bírósági felülvizsgálat Jellemzői: Jogorvoslás átkerül az igazságszolgáltatás rendszerébe Eljáró szerv: bíróság Mikor kerülhet rá sor? Ha az ügyfél a fellebbezés eredményeként megszületett döntést sérelmezi Benyújtási határidő: közig. határozat közlésétől számított 30 nap Ha a fellebbezés kizárt 2 alapvető feltétel: Fellebbezési jog kimerítése Csak jogszabálysértésre lehet hivatkozni Végrehajtásra nincs halasztó hatálya Milyen ítélet hozható? Hatályon kívül helyező; Emellett új közig. eljárás lefolytatására kötelező; Megváltoztató; Az ügyfél keresetét elutasító.

7.3.3. Újrafelvételi eljárás Jellemzői: Határozat jogerőre emelkedését követően kerülhet rá sor Az ügyfél tudomására jut valamilyen lényeges tény, adat, bizonyíték Ha ez ismert lett volna, az ügyfélre nézve kedvezőbb döntés született volna Ez az adat, tény már a tényállás tisztázásakor rendelkezésre állt, csak az ügyfél nem tudott róla Elbírálja: elsőfokú közigazgatási hatóság Benyújtási határidő: Alapvető feltétel: Szubjektív: 10 munkanap Objektív: 6 hó Csak jogerős határozat ellen nyújtható be Milyen döntés hozható? Kizárt: Jogerős határozatot módosító; Jogerős határozatot visszavonó; Az új tényállásnak megfelelő új határozatot hozó; Az ügyfél kérelmét elutasító. Ha bírósági felülvizsgálatot már igénybe vettek

7.4. A döntés-felülvizsgálati eljárások Közös jellemzőik: Csak jogszabálysértés esetén kerülhet rájuk sor; Megindításáról az ügyfelet 5 munkanapon belül értesíteni kell; Általában jogerős döntés ellen irányul; A Ket. időbeli korlátokat állít fel a megindíthatóságára; Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. Döntés módosítása vagy visszavonása Felügyeleti eljárás Felülvizsgálat az AB határozata alapján Ügyészi intézkedés

7.4.1. A döntés módosítása, visszavonása Első és másodfokon eljáró közigazgatási hatóság élhet vele; Általuk hozott döntés saját hatáskörben történő orvoslását jelenti; Ha a döntés jogszabályt sért; Egy alkalommal alkalmazható; Határidő: a határozat közlésétől számított 1 éven belül; Csak akkor, ha nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot.

7.4.2. Felügyeleti eljárás A felügyeleti szerv bármikor megvizsgálhatja a felügyeleti körébe tartozó hatóságok eljárását; Ez a vizsgálat vonatkozhat első- és másodfokú hatóságokra is; Ha a döntés jogszabályt sért, felügyeleti eljárást folytat le; A jogsértő döntést: megváltoztathatja, megsemmisítheti, új eljárásra utasíthat; Határidő: a jogerőre emelkedést követő 5 éven belül; Csak akkor, ha nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot.

7.4.3. Felülvizsgálat az AB határozata alapján Alapja: alkotmányjogi panasz; AB valamely hatósági határozat alapjául szolgáló jogszabályt (vagy ennek értelmezését) alkotmányellenesnek minősít; Az eljárás lefolytatására köteles: az eljárt közig. szerv felügyeleti szerve; A jogsértő döntést a felügyeleti szerv: - megváltoztathatja, - megsemmisítheti, - új eljárásra utasíthat.

7.4.4. Az ügyészi intézkedés Alapja: általános törvényességi felügyeleti jogkör; A különféle közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenységére irányul; Óvás benyújtása: ha az ügyész a jogerős hatósági döntésnél jogszabálysértést fedez fel; Óvás benyújtása: közvetlen a közig. szervhez vagy a felügyeleti szervéhez; Ha a közig. szervhez nyújtja be: a hatóság módosítja vagy visszavonja a határozatot; Ha a felügyeleti szervhez nyújtja be: a határozatot megváltoztatja vagy megsemmisíti. Más ügyészi intézkedések: felszólalás, figyelmeztetés, jelzés

8. A végrehajtási eljárás 8.1. A végrehajtási eljárás fogalma 8.2. A végrehajtás feltételei 8.3. A végrehajtás módjai

8.1. A végrehajtási eljárás fogalma A hatóság végrehajtható döntése Jogot Kötelezettséget állapít meg Az esetek többségében önkéntes teljesítés történik, DE: HA Az önkéntes jogkövetés elmarad Elérni kívánt célt az ügyfél helyett megvalósítja A hatóság kényszerít

8.2. A végrehajtás feltételei A hatósági határozat végrehajthatóságának feltételei: kötelezettséget állapít meg az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére; jogerőre emelkedett vagy fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelték el; a kötelezettség teljesítésére megállapított határidő elmúlt és a kötelezettséget nem teljesítették; a végrehajtáshoz való jog nem évült el.

Meghatározott cselekmény végrehajtása Meghatározott ingóság kiadása 8.3. A végrehajtás módjai Meghatározott cselekmény végrehajtása Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása Meghatározott ingóság kiadása

8.3.1. Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása Leggyakoribb végrehajtási mód Pl. bírság megfizetése Irányulhat: Kötelezettnek valamely pénzintézetnél lévő szabad rendelkezésű pénzösszegére Csakis végső esetben: ingatlanra Ilyen összegek hiányában: ingóságokra Magánszemély kötelezettnél: munkabérre

8.3.2. Meghatározott cselekmény végrehajtása 3 féle módozata ismert: Helyettesítő Motivációs Kényszerítő Cselekmény ügyfél helyetti elvégzése; Munkavégzéssel elérhető eredmény esetében; Pl. épület lebontása; Költségeket a kötelezettnek kell fedeznie. Eszköze: eljárási bírság; Akkor alkalmazzák, ha sem a kötelezett, sem a szolgáltatás nem helyettesíthető. Ha a kötelezett-ség csak az ügyfél személyes közreműkö-désével valósítható meg.

8.3.3. Meghatározott ingóság kiadása A vagyontárgyat természetben kell kiadni Ügyintéző lefoglalja és átadja a jogosultnak Megtagadás esetén: rendőrség közreműködése Ha a vagyontárgy már nincs meg: pénzegyenérték megfizetése

9. Elektronikus tájékoztatás 9.1.Kapcsolattartás elektronikus úton 9.2. Elektronikus tájékoztatás

9.1. Kapcsolattartás elektronikus úton Főszabály: bármely ügy intézhető elektronikusan Kivételt megállapíthat: törvény kormányrendelet önkormányzati rendelet Ügyfél választási lehetősége Ügyfélkapu létesítése Hatóságtól kódot kap Ezzel kizárólag ő rendelkezik

9.2.Elektronikus tájékoztatás Hatóság feladata: Törvényben meghatározott közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala Ügyintézők neve, hivatali elérhetőségük, ügyfélszolgálat elérhetősége Ügyintézési határidők Ügyféli jogok, kötelezettségek Illetékek összege, lerovásának, befizetésének módja Ügyfélkapu létesítésének módja, üzemzavarról, kapcsolattartás technikai szabályairól való tájékoztatás, stb.