A közigazgatási bíráskodás alapjai

Az előadások a következő témára: "A közigazgatási bíráskodás alapjai"— Előadás másolata:

1 A közigazgatási bíráskodás alapjai
Polgári eljárásjog előadás Dr. Pribula László egyetemi docens

2 Közigazgatási bíráskodás fogalma - általános
A közigazgatás cselekvéseivel szembeni - a jogszerűséget vizsgáló - bírói kontroll Jelentősége: létezése a jogállam alapvető feltétele! Közigazgatási perek

3 Közigazgatási bíráskodás fogalma - részletes
Közigazgatási hatósági határozatokkal (egyéb cselekvésekkel) szemben, az ügyfél (egyéb érdekelt) által, jogszabálysértésre hivatkozva, a közigazgatási eljárásban biztosított rendes jogorvoslati jogosultságot kimerítve, a határozat közlésétől (tudomásszerzéstől) számított határidőn (most 30 nap) belül, rendes bíróság előtt kezdeményezett per Közigazgatási perek

4 Közigazgatási bíráskodás három előfeltétele
Hatalmi ágak elválasztása Törvények feltétlen uralma Állam önkorlátozása (XIX. századig – miért nem? Közigazgatási perek

5 Közigazgatási bíráskodás három történeti modellje
Francia – a közigazgatási bíráskodás a közigazgatáson belül valósul meg – kivételes, kizárólag a sajátos politikai viszonyok mellett (l. elnöki köztársaság) valósulhatott meg Angol – a közigazgatási bíráskodás a rendes bíróságok feladata Német – a közigazgatási bíráskodást elkülönült bírósági szervezet látja el (A jelenlegi magyar – átmenet az angol és a német között) Közigazgatási perek

6 Közigazgatási bíráskodás magyarországi története
1848-ig: nem 1848: terv - „álladalmi tanács” 1870/71 – kísérlet – 119:116 Concha Győző munkássága – megalapozza 1883 – Pénzügyi Közigazgatási Bíróság (csak adó- és illetékügyek) 1896 – Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság (általános, közigazgatási határozatok kb. 80 %-a) 1949 – megszűnik a közigazgatási bíráskodás : korlátozott (nem jogállami) „államigazgatási” bírósági felülvizsgálat – csak ha a jogszabály megengedte! Közigazgatási perek

7 Közigazgatási bíráskodás magyarországi története
1989 – Alkotmánymódosítás – megteremtette a közigazgatási bíráskodás alkotmányos alapját („a bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét” 32/1990 (XII.22.) AB határozat – meg kell teremteni a teljes körű közigazgatási bíráskodást! 1991. évi XXVI. törvény – a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről 2013. január 1. létrejönnek a közigazgatási bíróságok 2016: új Közigazgatási Perrendtartás – új szervezet??? Közigazgatási perek

8 Alapfogalmak I. (Ket.) Ügyfél:
a.) jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti b.) hatósági ellenőrzés alá vontak c.) hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz róla Közigazgatási hatóság a.) államigazgatási szerv b.) önkormányzati képviselő-testület, polgármester, jegyző c.) hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet Közigazgatási perek

9 Alapfogalmak II. (Ket.) Hatósági ügy:
a.) a hatóság jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot/tényt/jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, hatósági ellenőrzést végez b.) kötelező tagság esetén tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétel, nyilvántartásból törlés Közigazgatási hatósági határozat a hatósági ügyben hozott érdemi döntés Hatósági szerződés ügyféllel a határozathozatal helyett kötött szerződés Közigazgatási perek

10 A közigazgatási jogvita
Közigazgatási határozat (intézkedés) felülvizsgálata („aktus- felülvizsgálat”) Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés felülvizsgálata Közigazgatási szerződésen alapuló jogvita Közszolgálati jogvita Köztestület, közintézet döntésének felülvizsgálata Önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének, önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának vizsgálata Közigazgatási perek

11 Nem közigazgatási jogvita
Közigazgatás mint szabálysértési hatóság határozatainak felülvizsgálata (szabálysértési bírósági eljárás – büntető ügyszakos bírák, bírósági titkárok látják el) Jegyző birtokvédelmi határozatainak megváltoztatása iránti per (polgári per) Közhatalmi jogkörben okozott károk megtérítése iránti per (polgári per – de a közigazgatási per igénybe vétele, ha biztosított, előfeltétel!) Kormányzati tevékenység kontrollja (Alkotmánybíróság) Közigazgatási perek

12 Aktus-felülvizsgálat tárgya
Közigazgatási hatóság hatósági ügyben hozott érdemi határozatának Közigazgatási hatóság vezetője hatósági ügyben hozott érdemi határozatának Hatósági szerződés megszegése miatt végrehajtást elrendelő végzésnek Helyi önkormányzat hatósági határozatának Más szerv külön törvényben meghatározott határozatának - felülvizsgálata Közigazgatási perek

13 Bíróság Egyesbíró – különösen bonyolult ügyekben három hivatásos bíróból álló tanács Bíró kizárásának további okai: - ügyintéző, aki részt vett a közigazgatási határozat meghozatalában - előző hozzátartozója, volt házastársa - közigazgatási szerv volt dolgozója, munkaviszonya megszűnését követő két évig - akit a közigazgatási eljárásban tanúként, szakértőként kihallgattak Közigazgatási perek

14 Hatáskör, illetékesség
a.) tágabb értelemben: a magyarországi bíróságok és más szervek közötti ügymegosztás – az ügyben bíróság vagy más szerv (közigazgatási szerv, közjegyző, alkotmánybíróság, stb.) jár el b.) szűkebb értelemben: a magyarországi bíróságok közötti vertikális ügymegosztás – az ügyben melyik szintű bíróság jár el. Illetékesség a magyarországi bíróságok közötti horizontális ügymegosztás – azonos hatáskörű bíróságok közül az ügyben melyik (területi) bíróság jár el. Közigazgatási perek

15 Hatáskör, illetékesség
I. Hatáskör: közigazgatási és munkaügyi bíróság II. Illetékesség: A/ - elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége egy megyére terjed ki: első fokú közigazgatási szerv székhelye szerinti bíróság - elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége több megyére terjed ki: felperes lakóhelye/tartózkodási helye/székhelye ha nem állapítható meg, az első fokú közigazgatási szerv székhelye szerinti bíróság elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Közigazgatási perek

16 Hatáskör, illetékesség
I. Hatáskör: közigazgatási és munkaügyi bíróság II. Illetékesség: A/ - elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége egy megyére terjed ki: első fokú közigazgatási szerv székhelye szerinti bíróság - elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége több megyére terjed ki: felperes lakóhelye/tartózkodási helye/székhelye ha nem állapítható meg, az első fokú közigazgatási szerv székhelye szerinti bíróság elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Közigazgatási perek

17 Hatáskör, illetékesség
II. Illetékesség B./ - közigazgatási határozat tárgya ingatlanhoz kapcsolódó jog, kötelezettség – ingatlan fekvése szerinti bíróság - közigazgatási határozat tárgya bejelentéshez, engedélyhez kötött tevékenység – az a bíróság, ahol a tevékenységet gyakorolják (gyakorolni kívánják) - menekültügyi határozat: felperes belföldi lakóhelye/tartózkodási helye/szálláshelye, illetve utolsó lakóhelye/tartózkodási helye/szálláshelye szerinti ítélőtábla székhelyéhez igazodó bíróság Közigazgatási perek

18 Köszönöm a figyelmet! Közigazgatási perek