Jogalkotás - jogalkalmazás

Az előadások a következő témára: "Jogalkotás - jogalkalmazás"— Előadás másolata:

1 Jogalkotás - jogalkalmazás
Integrált ügyfélszolgálati rendszer kialakítása a Közép-magyarországi Régióban, illetve a konvergencia régiókban című, EKOP számú, illetve EKOP számú kiemelt projektek Jogalkalmazási ismeretek Integrált ügyfélszolgálati munkatársak képzése

2 Jogalkotás - jogalkalmazás
Az előadás tartalmi felépítése A hatósági jogalkalmazás fogalma, folyamata és szervei A közigazgatási hatósági eljárás alapelvei és alapvető rendelkezései A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai

3 Jogalkotás - jogalkalmazás
1. rész A hatósági jogalkalmazás

4 1.1. Hatósági jogalkalmazás fogalma
Jogalkotás - jogalkalmazás 1.1. Hatósági jogalkalmazás fogalma A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, melynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek. Az előadó a fogalom értelmezése során húzza alá, hogy hatósági jogalkalmazásról hat feltétel együttes fennállása esetén. Beszélhetünk. A hatósági jogalkalmazás olyan tevékenység, melynek során: állami szervek (kivételesen nem állami szerv is végezhet ilyen tevékenységet (pl. kamara: vállalkozói igazolvány kiadása egy időben) közhatalom birtokában (azt jelenti, hogy az állam közhatalmi monopóliuma alapján döntéseinek, ha szükséges hatósági kényszerrel is érvényt szerezhet, illetve a hatóság által elismert jog mindenkivel szemben hatályos.) egyedi ügyben (ezzel határolható el a közhatalmi döntések másik alaptípusától, a jogalkotó tevékenységtől) jogszabályok alapján (mind anyagi, mind eljárási jogszabályok alapján szigorú eljárási garanciák mellett) hatásköre keretei között (az előadó szemléltesse, hogy nincs általában vett hatóság, hanem a hatósági feladatok intézésére külön kell jogszabályban feljogosítani, ezt jelenti a hatáskör, illetékesség keretei közötti fogalmi elem) döntéseket hoznak (illetve döntés-előkészítő tevékenységet végeznek.A döntés többféle tartalmú lehet, jogot, kötelezettséget állapít meg, jogvitát dönt el (kontradiktórius eljárás), illetve érvényt szereznek a jogszabálynak,illetőleg egyedi határozatnak, ha azt önként nem követik (szankcionálja a jogsértőket)

5 Jogalkotás - jogalkalmazás 1.2. A hatósági jogalkalmazás szervei
Államigazgatási szervek Önkormányzatok „Quasi” állam- igazgatási szervek Kormány - szuperjogorvoslat Miniszter (hatósági jogalkalmazó tevékenység irányítása, kivételesen egyedi eljárás) Helyi közügyekben (Önkormányzati hatósági ügyek) Képviselőtestü-let illetve akire hatáskörét átruházta Államigaz-gatási ügyekben (Jegyző, hivatal nevesített ügyintézője, polgármester) Nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek (hatósági feladatok, területi szervek irányítása) Kivételesen más szervek is felhatalmaz-hatóak hatósági jogkör gyakorlására (pl. Kamara) Tekintettel arra, hogy a tananyag nem mutatja be részletesen a közigazgatási hatósági jogalkalmazás szerveit, ezért az előadó utaljon arra, hogy ez az ábra csak szemléltetési célt szolgál, annak bemutatására, milyen sokféle típusú hatóság végez hatósági jogalkalmazó tevékenységet. Ezért az ábra részletese elemzése, magyarázata mellőzhető. (az előadó döntése szerint ezt a diát ki is hagyhatja, illetve el is rejtheti az előadás során)  Területi államigazgatási szervek Közigazgatási hivatalok ( kormányhivatalok) Helyi államigazgatási szervek

6 Jogalkotás - jogalkalmazás 1.3. A jogalkalmazás folyamata
Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Jogszabály értelmezése Bizonyítás Döntés meghozatala Az előadó utaljon vissza a korábban már bemutatott diára (hatósági jogalkalmazás fogalma), és hogy annál a fogalomnál a jogalkalmazás fogalmát a jogalkalmazó szervek felől közelítette meg a tankönyv (alanyi fogalom), míg e dián lévő fogalom a tevékenység oldaláról határozza meg a jogalkalmazást. (tartalmi fogalom) A jogalkalmazási folyamat bemutatása során az előadó emelje ki, hogy a tankönyv ugyan nem tartalmazza az ellenőrzés, szankció SZAKASZÁT, de az logikusan kapcsolódik a jogalkalmazás folyamatához. Utaljon arra, hogy a jogértelmezés azért került külön feltüntetésre, mivel minden más szakaszban fontos helyet foglal el. Átkötésként utalhat arra, hogy a jogértelmezést már korábban áttekintettük, e dia kapcsán csak a folyamat többi szakasza kerül bemutatásra. A továbbiakban külön fóliákon részletesen megismerkedünk a tényállás megállapításával, a döntéssel, ezért e dia kapcsán az ellenőrzésről és a szankcióról beszélünk részletesen. A hatóságnak döntését követően meg kell győződnie arról, hogy amennyiben döntésében kötelezettséget állapított meg, teljesítette-e azt a kötelezett határidőben. Ha az ellenőrzés eredményeként azt állapítja meg, hogy nem, akkor az ügy jellegétől függően vagy elrendeli a végrehajtást, vagy szankciót alkalmaz. A szankció alkalmazása akkor gyakoribb, ha az eljárás ellenőrzéssel indul (hatósági ellenőrzés) az önkéntesen követendő jogszabály teljesítésének ellenőrzése érdekében és a szankcióval a jogsértésre reagál a hatósági ellenőrzést végző hatóság. Döntés közlése Szankció, illetve végrehajtás Ellenőrzés

7 A közigazgatási hatósági eljárás alapelvei és alapvető rendelkezései
rész A közigazgatási hatósági eljárás alapelvei és alapvető rendelkezései

8 Jogalkotás - jogalkalmazás
2.1. Eljárási alapelvek A Ket. által megfogalmazott eljárási alapelvek: a törvényesség elve; a rendeltetésszerű eljárás elve; a törvény előtti egyenlőség elve; a hivatalból való eljárás elve; az ügyféljogok; az ügyfél-kötelezettségek; a költségtakarékos eljárás elve; az e-ügyintézés ösztönzésének elve.

9 Jogalkotás - jogalkalmazás
2.2. A törvény hatálya Magyar Köztársaság teljes területe. néhány kivételt leszámítva. Területi hatály Néhány kivétellel: nov. 1-jétől. Időbeli hatály Ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság. Személyi hatály Tárgyi hatály Közigazgatási hatósági ügy.

10 Jogalkotás - jogalkalmazás
2.2.1.Tárgyi hatály Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő Jog megállapítása. Hatósági nyilvántartás vezetése. Kötelezettség megállapítása. Hatósági ellenőrzés lefolytatása. Az előadó utaljon arra, hogy a Ket. Az eljárásnak csak az általános szabályait tartalmazza, így ha egy ügy hatósági ügynek minősül, még nem biztos, hogy a Ket vonatkozik rá, illetve a külön eljárási jogszabály adott esetben a KET-től jelentősen eltérő jogintézményeket tartalmazhat. Ezért meg kell vizsgálni, milyen a viszony a KET és az adott közigazgatási ügyre vonatkozó külön eljárási szabályok között. Erről szól a következő dia. Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel. Adat, tény vagy jogosultság igazolása.

11 Jogalkotás - jogalkalmazás
Személyi hatály Egyéb eljárási szereplők Hatóság Ügyfél Természetes személy, Jogi személy, Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Más hatóságok Államigazgatási szerv Közreműködők: tanú szakértő tolmács képviselő szemletárgy birtokosa hatósági közvetítő Önkormányzati hatóság Akinek az ügy a jogát, jogos érdekét érinti, akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, akit ellenőrzés alá vontak, hatásterületen élő ingatlantulajdonos, használó, ügyféli jogokkal felruházott szervezet. Jegyző, hatósági társulás Az előadó a fentiek mellett tegyen említést arról, hogy nem minősülnek ugyan ügyfélnek, de az ügyfél jogai megilletik: azt a szervet, akinek feladatkörét az ügy érinti Külön törvény alapján az eljárás tárgyában tevékenységet kifejtő érdekvédelmi szervezetek, társadalmi szervezetek, amelyek regisztrált tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamely közérdek érvényre juttatására irányul. Törvény, kormányren-delet által feljogosított nem közigazgatási szerv Egyéb szereplők: bejelentő jegyzőkönyvvezető végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató

12 Jogalkotás - jogalkalmazás
Joghatóság, hatáskör, illetékesség A hatóság eljárási képességének feltételei Joghatóság Hatáskör Illetékesség Arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van - e joga eljárni, vagy az ügy más ország ható-ságára, vagy nemzet-közi szervre tartozik (Európai unió). Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügy-ben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve me-lyik szint jogosult el-járni. Arra ad választ, hogy a több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konk-rét ügyben eljárhat (illetékességi okok).

13 Jogalkotás - jogalkalmazás
3. rész A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai Az előadó emelje ki, hogy az eljárás egyes szakaszai nem feltétlenül fordulnak elő minden ügyben, az alapeljárás azonban több szempontból meghatározó jelentőségű: az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba; az itt meghatározott normák többségét az eljárás többi szakaszában is alkalmazni kell.

14 Jogalkotás - jogalkalmazás
3. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai a hatósági ellenőrzés; az elsőfokú eljárás; a jogorvoslati eljárások; a végrehajtási eljárás. Az előadó emelje ki, hogy az eljárás egyes szakaszai nem feltétlenül fordulnak elő minden ügyben, az alapeljárás azonban több szempontból meghatározó jelentőségű: az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba; az itt meghatározott normák többségét az eljárás többi szakaszában is alkalmazni kell.

15 3.1. A hatósági ellenőrzés A hatósági ellenőrzés fogalma A hatóság
Jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését A jogszabályban foglalt rendelkezések betartását A hatóság ellenőrzi

16 3.1.1. Ellenőrzési eszközök belépési jogosultság;
irat-betekintési jog; valamely tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga; felvilágosítás-kérési jog; kép- és hangfelvétel készítésének joga; mintavételi (ellenminta-vételi) jog; lefoglalási jog.

17 3.2. Az első fokú eljárás Joghatások: Jogszabály alapján
Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet Joghatások: jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; ügyintézési határidő kezdete.

18 Jogalkotás - jogalkalmazás
3.2. Az első fokú eljárás megindítása JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA BEÉRKEZÉS Kérelem ellenőrzése ELŐÍRT TARTALI ELEMEK MEGLÉTE, MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES ADATOK SZERZÉSÉRE KÉRELMET TARTALMAZ-E. ÁTTÉTEL ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS Az előadó ezen a dián keresztül mutassa be, hogy a kérelem vizsgálata alapján milyen eljárási cselekményekre kerülhet sor. (A piros színnel jelzett folyamat mutatja az előkérdések pozitív elbírálását, vagyis az eljárás megindulásához együtt álló feltételeket.) Időközben bármely feltételnek nem felel meg a kérelem, a folyamat más irányba halad, illetve átmenetileg, vagy végleg megakad. Mutasson rá arra az összefüggésre, amely az áttétel és az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás között fennáll. (ha van helye áttételnek, áttétel, ha nincs, az eljárás megszüntetése.) Utaljon arra, hogy mind a felfüggesztésről, mind az érdemi vizsgálat nélküli elutasításról külön dia kerül bemutatásra. MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS HIÁNYPÓTLÁS

19 Jogalkotás - jogalkalmazás
Értesítés az eljárás megindításáról Mind a hivatalból, mind a kérelemre indult eljárás esetében értesíteni kell: az ismert ügyfelet (ügyfeleket). Az előadó ismertesse az eljárás megindításáról szóló értesítés kötelező tartalmi elemeit! tárgy, iktatószám Üi. Neve, elérhetősége Eljárás megindításának napja, üi-i határidő Ügyféli jogokról szóló tájékoztatás Hivatalból indult eljárásban az erre történő utalás Kérelemre indult eljárásban a kérelmező neve Elektronikus üi. lehetőségéről tájékoztatás, elérhetőség

20 Kivételes ügyintézési
A határidők ÉRDEMI HATÁROZATOK MEGHOZATALA Főszabály: 30 napos határidő Kivételes ügyintézési határidők veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) Határidő kezdete: soronkívüliség kérelem beérkezése; hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 22 nappal (kiskorúnál 10 nappal)

21 3.2.3. Az eljárás felfüggesztése
2. Felfüggesztés mérlegelés alapján Kötelező felfüggesztés Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása, amelyben: az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése; a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő; a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki). ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél esett ki); ügyfél kérése; hatósági közvetítő kirendelése. Jogkövetkezmény: a határidő megszakad, fellebbezésnek van helye.

22 3.2.4. A hatósági közvetítő FELADATAI JOGAI ÜGYFELEK TÁJÉKOZTATÁSA
IRATBETEKINTÉS HATÓSÁG + ÜGYFELEK KÖZÖTTI KÖZVETÍTÉS HATÓSÁG RÉSZÉRŐL SEGÍTSÉG

23 3.2.5. A szakhatósági közreműködés
A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség; A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) „Jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján ; Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között; A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet).

24 Bizonyítás A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. Jellemzői: hivatalból, vagy kérelemre indul; szabad bizonyítás elve (és korlátai); lefoglalás jogintézménye. Bizonyítékok különösen: az ügyfél nyilatkozata; az irat; a tanú vallomása; a szakértő véleménye, szemléről készült jegyzőkönyv; hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv; tárgyi bizonyíték.

25 3.2.7. Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége
A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték; Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet. a kérelmére indult eljárásban ha a nyilatkozattételt megtagadja és Az ügyfél írásban és szóban nyilatkozatot tehet a hatóság reagál a tényállást nem lehet teljeskörűen tisztázni a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi az eljárást megszüntetheti rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG

26 3.2.8. Irat A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz.
OKIRAT MÁS IRAT állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb. MAGÁNOKIRAT KÖZOKIRAT teljes bizonyító erejű egyszerű A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes!

27 3.2.9. A tanúvallomás A tanúként megidézett személyt megjelenési
vallomástételi igazmondási kötelezettség terheli. VÉDETT TANÚ HATÓSÁGI TANÚ

28 Szemletárgy felmutatása
A szemle Szemle Szemletárgy felmutatása Helyszíni szemle

29 Szakértői vélemény Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő. Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól. Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga. Szakértőként nem járhat el: Akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, Aki tanúként nem hallgatható meg, A tanúvallomást megtagadhatja.

30 3.2.12. Eljárási bírság Hatóság mérlegelési jogköre
(5-500 ezer, szervezetnél 1 millió forint) Jogellenes magatartás súlya, felróhatóság mértéke Érintett vagyoni helyzete, jövedelmi viszonya Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabásra kerül sor.

31 Képviselet Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni. A képviselet fajtái: Törvényes Meghatalmazotti Ügygondnok által ellátott Képviselet

32 Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
Kizárás Abszolút kizárási ok Relatív kizárási ok Ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása; Másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt; Hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása Jegyzőre vonatkozó kizárási szabályok Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

33 A döntés meghozatala Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés A hatóság döntésének speciális formája a hatósági szerződés Megállapodás a hatóság és az ügyfél között, ha ezt jogszabály megengedi. Speciális szerződés, mivel ha az ügyfél nem teljesíti, végrehajtásnak van helye. A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!

34 A határozat A hatóság határozata négy fő részből tevődik össze: Fejléc Rendelkező rész Indoklás Záró rész

35 Egyszerűsített határozat - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót;
Kérelemre indult ügyben, ha: - a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást.

36 Egyezséget jóváhagyó határozat
Az ellenérdekű felek között létrejött egyezség. A hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja az egyezségüket.

37 3.2.17. Hatósági végzés FEJLÉC: a határozat tartalmi elemei irányadóak
RENDELKEZŐ RÉSZ tartalmazza a döntést; Az eljárást megszüntető végzésben az ügyintézési határidő túllépése esetére vonatkozó rendelkezést a jogorvoslati lehetőségre történő figyelmeztetést; INDOKOLÁS: a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek; a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek. ZÁRÓRÉSZ: a határozat tartalmi elemei irányadóak.

38 Jogalkotás - jogalkalmazás
Hatósági szerződés szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között; kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára; jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni; a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési kényszer. Szerződésszegés következményei A hatóság oldalán Az ügyfél oldalán A szerződés jogerős végrehajtható határozatnak minősül Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a hatósághoz A hatóság hivatalból végrehajtást rendel el Hatósági szerződést akkor lehet az ügyféllel kötni, hogy ha ezt jogszabály lehetővé teszi, és a kétoldalú megállapodás az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából egyaránt előnyös rendezését célozza. Ez gyakorlatilag nem más mint egy jogszerű alku a hatóság és az ügyfél között. Ha a hatósági szerződés létrejön, akkor fontos kérdésként merülhet fel, hogy mi van, ha bármelyik szerződést kötő fél (a hatóság is mulaszthat, ő is lehet szerződésszegő fél, ez nem egyoldalú határozat) nem teljesíti azt, amit a hatósági szerződésben vállalt. Ebben az esetben a jogkövetkezmények eltérnek attól függően, hogy az ügyfél vagy a hatóság követte el a szerződésszegést. Ha az ügyfél követi el a szerződésszegést, akkor a Ket. a hatósági szerződést egy végrehajtható jogerős hatósági határozatként fogja fel, azaz ebben az esetben úgy veszi, hogy nem történt meg az önkéntes jogkövetés és megindítja hivatalból a végrehajtási eljárást. Ha a közigazgatási hatóság szegi meg a szerződést, akkor az ügyfél a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat, azaz a szerződésszegés kérdésében bíróság fog dönteni, közigazgatási per keretében. Bírói út A szerződés módosítása az ügy szempontjából új tények merülnek fel; a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak.

39 3.2.19. A döntés közlése Írásban Szóban
A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel. A közlés módjai: Írásban Postai úton; telefaxon; személyesen átadott irat útján; elektronikus úton; hirdetmény, kézbesítési meghatalmazott, kézbesítési ügygondnok útján; a hatóság saját kézbesítőjével. Szóban

40 3.3. A jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat rendszere
Minden hatósági döntéssel szemben lehet jogorvoslattal élni. Lehet közvetlen (azaz önálló) és közvetett Dichotóm, azaz megkülönböztethető

41 3.3.1. A jogorvoslati formák Az ügyfél kérelme alapján
Fellebbezési eljárás Bírósági felülvizsgálat Újrafelvételi eljárás Hivatalból indított Saját hatáskörben indított Felügyeleti jogkör gyakorlása Felügyeleti szerv által indított

42 Jogalkotás - jogalkalmazás
A fellebbezés Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellenében kerülhet sor. Fellebbezés benyújtásának jogi hatása; A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján; Fellebbezési eljárás. Az előadó, ha kívánja, ismertesse azokat a végzéseket, amelyek ellen önálló fellebbezésnek van helye, de elegendő, ha utal arra, hogy ennek felsorolását tartalmazza a tankönyv az 51. Oldalon. Emelje viszont ki, hogy ezek ismeretes szükséges a sikeres vizsgához, gyakorlatban való ismeretük pedig azért szükséges, mert ahol a KEZT. A végzés ellen külön fellebbezés tesz lehetővé, azon végzések bíróság előtt is megtámadhatók.

43 3.3.3. A bírósági felülvizsgálat
A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!! végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti. Előfeltétele: fellebbezési jogot kimerítették; fellebbezés kizárt.

44 3.3.3. A bírósági felülvizsgálat
A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg. A bíróság döntései: az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelez; a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi. A jogerős ítélet jogkövetkezményei: nincs helye új eljárásnak; megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete.

45 3.3.4. Az újrafelvételi eljárás
Ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye. Kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság. Feltételek: a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre; a határozat meghozatala előtt meglevő és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján; kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ezt követően jutott az ügyfél tudomására

46 3.3.4. Az újrafelvételi eljárás
A kérelem benyújtásának Objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő). Szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 10 nap. A közigazgatási hatóság döntése: kérelmet elutasítja; jogerős határozatot módosítja; jogerős határozatot visszavonja; új határozatot hoz.

47 3.3.4. Az újrafelvételi eljárás
A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha.. határozat meghozatala után bekövetkezett tény, adat, bizonyíték; jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak; bírósági felülvizsgálat van folyamatban; bíróság az ügyben határozatot hozott; jogerőre emelkedéstől 6 hónap eltelt; újrafelvételt jogszabály kizárja.

48 TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK!
A felügyeleti eljárás Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései: mulasztása esetén: eljárásra utasítás; felügyeleti jogkör alapján dönt. TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK! Ha a hatóság döntése jogszabályt sért: Felügyeleti szerv döntése: megváltoztathat; megsemmisíthet; megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat.

49 3.3.6. Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján
Két esetben kerülhet sor az eljárásra: alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak; jogszabály valamely értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé.

50 (Ütv. V. és VII. fejezete alapján) Óvás benyújtásának feltételei:
Az ügyészi intézkedés (Ütv. V. és VII. fejezete alapján) 3 éven belül jogi hatása korlátlan; Óvás benyújtásának feltételei: jogerős és végrehajtható közigazgatási döntésre irányulhat; bíróság még nem bírálta felül; döntés jogszabályt sért. 5 éven belül már nem sérthet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat; 5 éven túl jogot nem korlátozhat, kötele-zettséget nem állapít-hat meg; Indítvány a végrehajtás felfüg-gesztésére kötelező.

51 3.3.8. A semmisség Semmisségi okok: magyar hatóság joghatósága kizárt;
nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe (kiv. Ket. 22.§. (3) bek.); szakhatóság megkeresése nélkül, vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés; döntést bűncselekmény befolyásolta; döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes; a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletében foglaltaktól.

52 3.3.8. A semmisség Semmisségre vonatkozó szabályok
hatósági döntést semmisségi ok esetén a jogerőssé válástól számított 3 éven belül meg kell semmisíteni; nem semmisíthető meg 3 éven túl, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért; 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének; időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető a döntés, ha bűncselekmény befolyásolta.

53 3.4. Végrehajtás Foganatosítás Elrendelés Hivatalbóli eljárásban
Kérelemre indult eljárásban kérelemre Az első fokú hatóság rendeli el. Az első fokú hatóság, illetve – szerződés alapján - korm. rend-ben megjelölt személy vagy szerv, vagy önálló bírósági végrehajtó.

54 3.4.1. Végrehajtási módok és foganatosításuk
Pénzfizetési kötelezettség Meghatározott tevékenység Ingó dolog kiadása Ösztönző eszköz eljárási bírság Azonnali beszedési megbízás; Letiltás; Ingó; Ingatlan végrehajtás. Jogosított felhatalmazása; Hatóság saját maga a kötelezett költségére veszélyére elvégzi; Rendőrségi közreműködés. Lefoglalás; Rendőrségi közreműködés.

55 3.5. Eljárási költségek Kivételek Kérelemre indult eljárásban:
Ügyfél viseli és előlegezi meg. Egyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli. Hivatalból indult eljárásban: Nyertesség arányában viselik, ha a kérelemnek csak részben ad helyt a hatóság, költség-megosztás közöttük. Ellenérdekű felek Kivételek Célszerűtlen, indokolatlan, Eljárás akadályozása miatt felmerült A költség okozója viseli.

56 Köszönöm figyelmüket és sikeres felkészülést kívánok!