A közigazgatási bíráskodás - A közigazgatási bíráskodás - Az eljáró bíróságok Polgári eljárásjog Polgári eljárásjogelőadás Dr. Pribula László egyetemi.

Az előadások a következő témára: "A közigazgatási bíráskodás - A közigazgatási bíráskodás - Az eljáró bíróságok Polgári eljárásjog Polgári eljárásjogelőadás Dr. Pribula László egyetemi."— Előadás másolata:

1 A közigazgatási bíráskodás - A közigazgatási bíráskodás - Az eljáró bíróságok Polgári eljárásjog Polgári eljárásjogelőadás Dr. Pribula László egyetemi docens

2 A jelenlegi „álvegyes” rendszer JárásbíróságKözigazgatási és munkaügyi bíróság JárásbíróságKözigazgatási és munkaügyi bíróság - csak első fok- csak első fok - csak egyesbíró- közigazgatási perben egyesbíró (kivételesen három hivatásos bíróból álló tanács) - munkaügyi perben egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanács - munkaügyi perben egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanács Törvényszék Törvényszék - első fok és másodfok - első fokon: egyesbíró; másodfokon: három hivatásos bíróból álló tanács Ítélőtábla Ítélőtábla - csak másodfok - három hivatásos bíróból álló tanács Kúria Kúria - felülvizsgálati eljárásban (és egyéb, a hatáskörébe utalt ügyekben) - három hivatásos bíróból álló tanács (kivételesen öt hivatásos bíróból álló tanács)

3 Az elképzelt „önálló” rendszer (Regionális) közigazgatási bíróság (Budaörs, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Főváros) (Regionális) közigazgatási bíróság (Budaörs, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Főváros) csak első fok - három hivatásos bíróból álló tanács (kivételesen egyesbíró) Közigazgatási felsőbíróság Közigazgatási felsőbíróság - első fok és másodfok - első fokon: három hivatásos bíróból álló tanács (kivételesen egyesbíró, pl. kétfokú közigazgatási eljárást követően, 5 millió Ft-ot meg nem haladó fizetési kötelezettség vitatása esetén, menekültügyi perben, hatósági végzéssel kapcsolatos perben, mulasztási perben...) - másodfokon: három hivatásos bíróból álló tanács Kúria Kúria - első fok, másodfok és felülvizsgálati eljárás - első fokon: három hivatásos bíróból álló tanács - másodfokon: három hivatásos bíróból álló tanács - felülvizsgálati eljárásban: három hivatásos bíróból álló tanács (kivételesen öt hivatásos bíróból álló tanács)

4 Az eljáró bíró Akire az ügy elintézését kiosztották, kivéve ha kizárt Akire az ügy elintézését kiosztották, kivéve ha kizárt Bíró kizárásának fontosabb okai: Bíró kizárásának fontosabb okai: a.) közvetlen érdekeltség tilalma: a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet; b) képviselői érdekeltség tilalma: az a) pont alá eső személy képviselője vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt; c) közvetett érdekeltség tilalma: az a) vagy a b) pont alá eső személynek a hozzátartozója vagy volt házastársa; d) eljárási érdekeltség tilalma: az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte; e) elfogultság: az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható - a jogorvoslat elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a felülbírált ügy elintézésében részt vett. - a jogorvoslat elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a felülbírált ügy elintézésében részt vett. speciális okok a közigazgatási perekben: - ügyintéző, aki részt vett a közigazgatási határozat meghozatalában - előző hozzátartozója, volt házastársa - közigazgatási szerv volt dolgozója, munkaviszonya megszűnését követő két évig - akit a közigazgatási eljárásban tanúként, szakértőként kihallgattak

5 Hatáskör, illetékesség Hatáskör, illetékesség Hatáskör a.) tágabb értelemben: a magyarországi bíróságok és más szervek közötti ügymegosztás – az ügyben bíróság vagy más szerv (közigazgatási szerv, közjegyző, alkotmánybíróság, stb.) jár el b.) szűkebb értelemben: a magyarországi bíróságok közötti vertikális ügymegosztás – az ügyben melyik szintű bíróság jár el. Illetékesség a magyarországi bíróságok közötti horizontális ügymegosztás – azonos hatáskörű bíróságok közül az ügyben melyik (területi) bíróság jár el.

6 Hatáskör – jelenlegi szabályok Hatáskör – jelenlegi szabályok Csak akkor kell vizsgálni, ha van több első fokú bemeneti szint Jelenleg nincs Tehát: Hatáskör: közigazgatási és munkaügyi bíróság

7 Hatáskör – tervezett szabályok Hatáskör – tervezett szabályok Közigazgatási bíróság Közigazgatási felsőbíróság Kúria Bemeneti szint (első fok) Általános ügyekKiemelt jelentőségű ügyek (pl. önálló szabályozó szerv, kormányhivatal közigazgatási tevékenységét érintő perek; Választási ügyek, Gyülekezési jog gyakorlásával összefüggő ügyek) Kivételes ügyek (helyi önkormányzat jogalkotását érintő ügyek; Nemzeti Választási Bizottság tevékenységét érintő jogvita; Alkotmányjogi panasz orvoslása Mely bíróság jár el másodfokon? Közigazgatási felsőbíróság Kúria- Mely bíróság jár el a felülvizsgálati eljárásban? Kúria--

8 Illetékességi okok rendszere I./. Illetékességi okok csoportosítása: A./ Általános illetékesség A./ Általános illetékesség (ezt kiegészíti: kisegítő illetékesség) B./ Különös illetékesség a.) vagylagos illetékesség b.) kizárólagos illetékesség c.) alávetéses illetékesség /lényegében ez is b)/ II./ Illetékességi okok sorrendje: 1./ Elsődleges: kizárólagos illetékesség 2./ Másodlagos: alávetéses illetékesség 3./ Harmadlagos: vagylagos illetékesség 4./ Negyedleges: általános illetékesség 5./ Ötödleges: kisegítő illetékesség

9 Illetékesség – jelenlegi szabályok Illetékesség – jelenlegi szabályok A/ - elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége egy megyére terjed ki: első fokú közigazgatási szerv székhelye szerinti bíróság - elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége több megyére terjed ki: felperes lakóhelye/tartózkodási helye/székhelye ha nem állapítható meg, az első fokú közigazgatási szerv székhelye szerinti bíróság - elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság B./ - közigazgatási határozat tárgya ingatlanhoz kapcsolódó jog, kötelezettség – ingatlan fekvése szerinti bíróság - közigazgatási határozat tárgya bejelentéshez, engedélyhez kötött tevékenység – az a bíróság, ahol a tevékenységet gyakorolják (gyakorolni kívánják)

10 Illetékesség – jövőbeli szabályok Illetékesség – jövőbeli szabályok Kizárólagos illetékességi szabály - általában - Ahol az (elsőfokú) közigazgatási tevékenység megvalósult - Ha a közigazgatási tevékenység külföldön valósult meg – Fővárosi Közigazgatási Bíróság Kizárólagos illetékességi szabály ingatlanhoz kapcsolódó jog, kötelezettség, jogviszony tárgyában Ingatlan fekvésének helye Kizárólagos illetékességi szabály bejelentéshez, engedélyhez kötött tevékenység tárgyában A tevékenység gyakorlásának (tervezett) helye Alávetéses illetékességi szabályKözigazgatási szerződésben a felek – a főváros kivételével – meghatározott bíróság illetékességét köthetik ki Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek illetékességi szabálya Általános – munkavégzés helye Vagylagos – alkalmazott felperes lakóhelye

11 A hatáskör és az illetékesség vizsgálata - Hivatalból köteles vizsgálni a bíróság - Hivatalból köteles vizsgálni a bíróság - A keresetlevél beadásának az időpontja irányadó - A keresetlevél beadásának az időpontja irányadó - A fél által előadottakat kell figyelembe venni – kivéve: köztudomással vagy hivatalos tudomással ellentétes, az ellenfél vitássá teszi - A fél által előadottakat kell figyelembe venni – kivéve: köztudomással vagy hivatalos tudomással ellentétes, az ellenfél vitássá teszi - Ha nincs: áttétel - Ha nincs: áttétel - Negatív összeütközés: ki kell jelölni az eljáró bíróságot (most: Kúria; később: hatásköri összeütközés esetén – Kúria, illetékességi összeütközés esetén: Közigazgatási Felsőbíróság) - Negatív összeütközés: ki kell jelölni az eljáró bíróságot (most: Kúria; később: hatásköri összeütközés esetén – Kúria, illetékességi összeütközés esetén: Közigazgatási Felsőbíróság)

12 Köszönöm a figyelmet!