Kolping Adolf

1813-ban egy szegény körülmények között élő Pásztorcsalád negyedik gyermekeként született Kerpenben. Édesapja: Kolping Péter Édesanyja: Zurheyden Mária

1820-tól 1826-ig az elemi iskolába járt. Ezután 3évig Kerpenben cipésznek tanult. A vizsga letétele után cipészsegédként dolgozott Kölnben. Kolping szomorú tapasztalatokat szerzett segédévei során. Elkeserítőnek találta saját és társai életkörülményeit. Ekkor döntötte el, hogy a papi hivatást választja, s ezért beiratkozott a gimnáziumba, ahol 1841-ben – azaz 28 évesen leérettségizett. Münchenben, Bonnban és a kölni Püspöki Kollégiumban teológiát tanult.

1845. április 13-án a kölni minoritatemplomban pappá szentelték. Elberfeldben káplán és hittantanár. 1847 júniusában kinevezték a Wermelskirchenbe helyezett káplán utódjává.

„Észre kéne venned mások bánatát, Segíts ott, hol érzed, szükség van reád.” 1846-ban bekapcsolódott egy fiatal tanár Johann Gregor Breuer által alapított katolikus segédegylet munkájába. Kolping felismerte a segédegylet jelentőségét és elhatározta, hogy bővíti az egylet tevékenységét.

„Nyitva áll az ajtónk, vár egy jó család, Vidám közösségre, otthonra találsz...”

Kolping atya 7 inas részvételével a Szent Kolumbán Iskolában megalapította Katolikus Legényegyletét. A legényegylet megalapításával a fiatalokat ki akarta vezetni az elszigeteltségükből, hogy az életük sikeres legyen.

Hitvallását így fogalmazza meg egy helyen naplójában: „A nemzet boldogsága tagjainak személyes tisztességén,vallásos és polgári erényein múlik, szebb jövőjének záloga az erényes, a becsületes ifjúság.” Hitvallását így fogalmazza meg egy helyen naplójában:

Kidolgozta a Katolikus Legényegyletek szervezetének és működésének máig érvényben lévő szabályait, alapelveit. Az egylet fiataljai számára Kolping hármas célt fogalmazott meg: Legyenek jó családapák, mert a család a társadalom lelki megújulásának alapja. Váljanak szakmájuk mestereivé, akik tanultak, műveltek és készek az állandó önképzésre. Váljanak igazi polgárokká, szerezzenek polgári erényeket, amelyek a hazához és a néphez kötik őket. Célja tehát keresztények nevelése volt, akik képesek felelősen helytállni a családi életükben, a hivatásukban és a társadalomban.

„Mert mi Kolping művén dolgozunk...” Kolping fáradhatatlanul dolgozott, buzdított mindenütt,így terjedt el az egész világon a Nemzetközi Kolping Művek. „Mert mi Kolping művén dolgozunk...”

1849-ben május 6-án megalapította hét segéddel a Kölni Segédek Egyletét. Kolping élete végén már 418 egylet működött országszerte 24 ezer taggal. 1850 őszén megszületett a Rajnai Segédegylet, amely 1851-től Katolikus Segédegylet néven vált ismertté.

Kolping Adolf először 1856 májusában látogatott Magyarországra, még abban az évben megalakult a fővárosi egyesület. Foglalkoztak szakmai továbbképzéssel, betegsegélyező szervezetet hoztak létre, tartalmas szabadidő programokat szerveztek. 1990 novemberében a Magyar Kolping Szövetség is megalakult 7 helyi szervezetből. 1992-ben 50, 1996-ban 80 (4000 taggal), 2000-ben 95 helyi szervezet működött. A Magyar Kolping Szövetség fővédnöke Seregély István, aki 2005-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Országos központja Budapesten van.

1934. március 21-én Köln püspöke(Joseph Schulte) hivatalosan elindította Kolping Adolf boldoggá avatásának folyamatát. 1991. október 27-én avatta boldoggá II. János Pál pápa. A római katolikus egyház december 4-én emlékezik meg róla . Szentté avatása folyamatban van.

„A mai egyháznak olyan példaképekre van szüksége, mint Kolping volt.” II. János Pál 1980. november 15-én ellátogatott Kolping sírjához a kölni minoritatemplomban. Miután imádkozott, ezt mondta: „A mai egyháznak olyan példaképekre van szüksége, mint Kolping volt.”

Köszönöm a figyelmet! Készítette: Sikesdi Brigitta