Szociális szakmai nap 2014. március 20. Kecskemét Törvényes képviselet – az új Ptk. szabályozásai, jogok és kötelezettségek a gyakorlatban Szociális szakmai nap 2014. március 20. Kecskemét Előadó: dr. Poloznik Aranka szociális szakreferens BKMKH Szociális és Gyámhivatala

Témakörök Az új Ptk. nagykorúak cselekvőképességét, gondnokságot érintő rendelkezései (változások) Új jogintézmények: Előzetes jognyilatkozat Támogatott döntéshozatal Hivatásos támogatók tevékenysége

Vonatkozó jogszabályi előírások 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (2014. március 15-től hatályos új Ptk.) II. könyv 2:19.§-2:41.§ 2013. évi CLXXV. törvény a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról 2013. évi CLV. törvény a támogatott döntéshozatalról 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 4-7.§

I. Nagykorúak cselekvőképességét, gondnokság szabályait érintő változások 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) cselekvőképességet korlátozó gondnokság (ált. – ügycsoportok) cselekvőképességet kizáró gondnokság 2013. évi V. törvény (új Ptk.) Megszűnik a cselekvőképességet kizáró gondnokság fogalma a cselekvőképesség korlátozása

1. Cselekvőképesség korlátozása A korlátozás 2-féle lehet: teljes (kizáró gondnokságnak felel meg) és részleges korlátozás (ügycsoportok szerinti korlátozás); Az új Ptk. kizárja a nagykorúak cselekvőképességének általános korlátozását, a cselekvőképesség kizárólag a bíróság által meghatározott ügycsoportokra nézve korlátozható; A régi Ptk-val szemben az új Ptk. nem nevesít (személyi és vagyoni jellegű) ügycsoportokat, azokat a bíróság személyre szabottan állapítja meg (jogkérdés); A cselekvőképesség teljes korlátozása csak kivételesen rendelhető el, feltéve, hogy az érintett személy jogainak védelmére a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges.

2. Gondnokság alá helyezés feltételei Cselekvőképesség részleges korlátozása mentális zavar (korábbi 3-féle elmeállapot: pszichés állapot, szellemi fogyatkozás, szenvedélybetegség) az ügyei viteléhez szükséges belátási képesség nagymértékű csökkenése tartósan vagy időszakonként visszatérően egyéni körülményeire tekintettel a gondnokság alá helyezése indokolt (egyénre szabottság elve) A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha a érintett jogainak védelme családi körben vagy egyéb, cselekvőképességet nem érintő módon (támogatott döntéshozatal) biztosítható.

Cselekvőképesség teljes korlátozása mentális zavar az ügyei viteléhez szükséges belátási képesség tartós vagy teljes körű hiánya egyéni körülményeire tekintettel a gondnokság alá helyezése indokolt (egyénre szabottság elve) az érintett jogainak védelme szempontjából más kevésbé korlátozó eszköz hiánya (szükségesség, arányosság, fokozatosság elve).

3. Egyéb szabályok a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy esetében a bíróság állapítja meg, miszerint az érintett keresményével milyen %-os mértékben rendelkezik (korábbi 50 % helyett); képviselet: megszűnt annak lehetősége, hogy a gondnokolt közokiratban felhatalmazza a gondnokát, hogy helyette és nevében általános jelleggel eljárjon, jognyilatkozatot tegyen; jognyilatkozatok köre, amelyek érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyás szükséges: - a gondnok kirendelő határozatban a gyámhatóság határozza meg, milyen összeget meghaladó értékű vagyontárgyat érintő jognyilatkozat esetén szükséges gyámhatósági jóváhagyás (50.000,- Ft min. összeghatár eltörlésre került);

- gyámhatóság kivételesen hozzájárulhat ahhoz, hogy a cselekvőképtelen nagykorú személy leszármazója az érintett személy vagyonának terhére támogatáshoz jusson, a támogatás mértéke a törvényes örökrész felét nem haladhatja meg (régi Ptk- ban itt a viszonyítási alap a kötelesrész volt). Új Ptk. szerint a kötelesrész a törvényes örökrész 1/3-a, nem a fele; - nem tehermentes ingatlanszerzés esete – gyámhatósági jóváhagyás csak abban az esetben nem szükséges, ha a gondnokolt ingatlantulajdonának megterhelésére az ingatlan ingyenes (ellenérték nélküli) megszerzésével egyidejűleg az ingyenesen juttató személy javára haszonélvezet alapításával került sor.

A gondnokrendelés szabályai: - előzetes jognyilatkozat elsőbbsége - hivatásos gondnokként mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személy is kirendelhető (kijelölendő azon személy, aki ténylegesen eljár) - többes gondnokrendelés új esete, ha a gondnokolt vagyona meghatározott részének kezelése igényel külön szakértelmet; feladatkörök megosztása. Gondnok tevékenysége: - alapvető feladata: törvényes képviselet - vagyonkezelésre kizárólag a gondnokolt cselekvőképességének teljes korlátozása, vagy a vagyonkezelést, jövedelemkezelést érintő részleges korlátozás esetében jogosult (vagyonjogi nyilatkozatok) - előzetes jognyilatkozat köti a gondnokot - felelősség: az új Ptk. szabályozza a gondnok általi jogkörtúllépés következményét - gondnokolt leellenőrizheti a gondnok tevékenységét (jogosult a nyilvántartásokba betekinteni, azokról másolatot kérni)

4. A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata A belátási képesség mértékétől függetlenül kötelező felülvizsgálat, bíróság ítéletében nem tekinthet el a felülvizsgálattól; A felülvizsgálati eljárást – változatlanul - a gyámhatóság hivatalból indítja meg: részleges korlátozás esetén: (max.) 5 év teljes korlátozás esetén: (max.) 10 év (cselekvőképesség teljes korlátozása esetén sem állapítható meg a belátási képesség végleges hiánya) A gondnokság alá helyezés megszüntetését, módosítását a kötelező felülvizsgálat időpontját megelőzően is kérhetik az arra jogosultak (körük nem változott, kiegészítés: házastársnál feltétel az együttélés)

5. Átmeneti rendelkezések – 2013. évi CLXXVII. törvény alapján Az új Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú személyre a Ptk. cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Valamennyi gondnokság alatt álló személyt az új szabályok alapján felül kell vizsgálni. Az új Ptk. hatálybalépése előtt hozott, felülvizsgálati kötelezettséget tartalmazó határozatok esetében a gyámhatóságnak a felülvizsgálati eljárást a bírósági határozatban megjelölt időpontban, de legkésőbb 2019. március 15-ig meg kell indítania.

Az új Ptk. hatálybalépését megelőzően hozott, cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezést elrendelő, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó határozatok felülvizsgálata iránt a gyámhatóságnak a következő ütemezés szerint szükséges a bíróságon pert indítani: a) 2014-ben az 1982. december 31. előtt, b) 2015-ben az 1983. január 1. és 1994. december 31. között, c) 2016-ban az 1995. január 1. és 2001. december 31. között, d) 2017-ben a 2002. január 1. és 2007. december 31. között, e) 2018-ban a 2008. január 1. és 2014. március 14. között

II. Új jogintézmények 1. Előzetes jognyilatkozat Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére - közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen (érvényességi feltétel) - jognyilatkozatot tehet, hogy ki legyen a gondnoka, illetőleg személyes és vagyoni ügyeiben milyen módon járjon el. A jognyilatkozatot be kell jegyezni (nem érvényességi feltétel) az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába (2013. évi CLXXV. törvény a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról) A bíróság a gondnokság alá helyező határozatában elrendeli az előzetes jognyilatkozat alkalmazását (hatályossági feltétel), kivéve, ha az a gondnokolt érdekeivel kifejezetten ellentétes, a megnevezett személy nem vállalja a teljesítést, vagy kizáró ok áll fenn.

A bíróság által hatályba léptetett előzetes jognyilatkozat köti a gyámhatóságot (a gondnokká válás akadályainak köre bővült) és a kirendelt gondnokot is (a be nem tartása elmozdítási ok lehet) Az előzetes jognyilatkozat a végrendelethez hasonlóan bármikor módosítható, visszavonható (formai követelmények betartása mellett). A körülmények lényeges megváltozása esetén – hatályosulását követően is – felülvizsgálható (pl. a rendelkezések alkalmazásának mellőzése kérhető – gondnokolt, gondnok, gyámhatóság, ügyész). Ha a jognyilatkozat valamely rendelkezése nem alkalmazható, ez a többi rendelkezés alkalmazását nem érinti.

2. Támogatott döntéshozatal Az új Ptk. szerinti cselekvőképességet nem érintő, az érintett személy önrendelkezését és jogai védelmét érintő jogintézmény. Az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú személy számára – cselekvőképesség korlátozása nélküli - döntési segítség nyújtása. A támogató a támogatottnak cselekvőképessége korlátozása nélkül nyújt segítséget. A támogató jognyilatkozata vagy annak elmaradása a támogatott jognyilatkozatának érvényességét nem érinti.

2.1. Támogató kirendelése: gyámhatósági hatáskör: a támogatásra szoruló kérelmére vagy a bíróság megkeresésére (szükséges az érintett egyetértése), ha a bíróság a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja, de a segítséget indokoltnak tartja. kirendelés (határozatlan időre) történhet általános jelleggel vagy ügycsoportokra meghatározva. Azon ügycsoportra nézve, amelyre a gondnokság alá helyezés vonatkozik, nem lehet támogatót kirendelni. Részletszabályok: 2013. évi CLV. törvény a támogatott döntéshozatalról

2.2. Ki lehet támogató? Támogatott által megjelölt személy, ha nem áll kizáró okok hatálya alatt és vállalja a feladat ellátását. Kizáró okok hasonlóak a gondnokság viselésére vonatkozó kizárók okokra. Lehet rokon, bizalmi személy, ennek hiányában hivatásos támogató (kirendelő határozattal vagy tanúsítvánnyal igazolja magát) Támogatott személynek legfeljebb 2 fő támogatója lehet.

2.3. Támogató feladata: A közigazgatási, polgári és büntető eljárási cselekményeknél jelen lehet, amelyekben a támogatott érintett; az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon a támogatott személlyel egyeztet; a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor jelen van; tanácsaival, tájékoztatásával a támogatott személy jognyilatkozatának megtételét elősegíti; a támogatott személy döntésének meghozatalához segítséget nyújt, döntése meghozatalában személyes jelenlétével közreműködik. DE nem veheti át a döntést támogatottjától! Támogatott személy kérelmére vagy gyámhatóság felhívására írásba kell foglalnia, miben segítette, milyen tanácsokkal látta el támogatottját.

Hivatásos támogatónak az általa végzett tevékenységről évente jelentési kötelezettsége van a gyámhatóság irányába. A támogató kirendelését a gyámhatóság 5 évenként köteles felülvizsgálni (rendkívüli felülvizsgálatnak is van helye). 2.4. Hivatásos támogató nincs olyan, a támogatott által megjelölt személy, akit támogatóul ki lehetne rendelni és a támogatott személy is egyetért hivatásos támogató kirendelésével. cselekvőképes, büntetlen előéletű személy, vonatkozó képesítési előírásoknak megfelel, nem áll kizáró okok hatálya alatt. Kormány által kijelölt szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy, hivatásos gondnok, vagy mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személy lehet.

A hivatásos támogató egyidejűleg max A hivatásos támogató egyidejűleg max. 30 támogatott személy érdekében járhat el. 5 fővel magasabb létszám, amennyiben az nem veszélyezteti a hivatásos támogatói feladatokat, figyelemmel a támogatott személyek igényeire. Kormányzati szolgálati jogviszonyban álló hivatásos támogató max. 45 főt támogathat. A hivatásos támogatók képzését, továbbképzését a gyámhatóság szervezi.

Köszönöm a figyelmet!