főosztályvezető-helyettes

Az előadások a következő témára: "főosztályvezető-helyettes"— Előadás másolata:

1 főosztályvezető-helyettes
Az új Polgári Törvénykönyv és a gyermekvédelemi gyámügyi terület jogszabályi kapcsolódásai Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Dr. Lantai Csilla főosztályvezető-helyettes

2 A jogszabályi háttér A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (új Ptk.) A támogatott döntéshozatalról szóló évi CLV. törvény 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.) A Gyvt.-nek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló évi CCLII. törvénnyel történt módosítása

3 Az új Ptk. felépítése Első Könyv: Bevezető rendelkezések,
Második Könyv: Az ember mint jogalany Harmadik Könyv: Jogi személy Negyedik Könyv: Családjog Ötödik Könyv: Dologi jog Hatodik Könyv: Kötelmi jog Hetedik Könyv: Öröklési jog Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések

4 Jogszabály módosítások célja
A Ptk. hatálybalépésével összefüggésben az új magánjogi szabályozás megfelelő érvényesülése a jogrendszer koherenciájának megőrzése az emberi erőforrások miniszterének jogszabály-előkésztési feladatkörébe tartozó gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek és miniszteri rendeletek szükséges módosításai

5 Végrehajtási szabályok
a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletet ( Gyer.) - nagyobb terjedelmű, tartalmi módosítások a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet - kisebb terjedelmű, de szintén tartalmi módosítások a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet - öf nyilvántartás, támogatott döntéshozatal az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló új kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet- örökbefogadás előkészítése, utánkövetése, mediátorok a támogatott közvetítői eljáráshoz a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló 25/2003. (V. 13.) ESZCSM rendelet- a szociális és gyámhivataloknak a hivatásos gondnokok hivatásos támogatóvá történő átképzéssel kapcsolatos feladatai

6 Az érintett jogintézmények
Cselekvőképesség Gondnokság Támogatott döntéshozatal Örökbefogadás Családi jogállás rendezése Szülői felügyeleti jog Kapcsolattartás Gyermekvédelmi és támogatott közvetítői eljárás Családbafogadás Gyámság

7 Ptk. változások a szolgáltatások és a gyámhatósági ügyek területén I.
Támogatott közvetítői eljárás és gyermekvédelmi közvetítői eljárás Örökbefogadás előkészítése és utánkövetése Gyámhatósági tevékenység /új hatáskörök: előzetes jognyilatkozat felvétele, támogató kirendelése, kötelező közvetítői eljárás elrendelése, közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog esetén vitás kérdésben való döntés évente várhatóan mintegy 4300 új eljárást eredményeznek

8 Változások a szolgáltatások és a gyámhatósági ügyek területén II.
Gyámhatósági tevékenység / átmeneti rendelkezések ! Hat hónapon belül a gyámhatósághoz „beszolgáltatott „ vagyon kiadása a szülőknek a szülői felügyeleti jogával együtt élő szülő gondozásában lévő gyermek érdekében való intézkedés(gyámrendelés, perindítás) Öt éven belül – gondnoksági ügyekben felülvizsgálat kezdeményezése

9 Cselekvőképesség I. Új Ptk. Második Könyve -
a cselekvőképességi szabályok jelentősen változnak! nem ad lehetőséget nagykorú személyek cselekvőképességének általános korlátozására, a cselekvőképesség a bíróság által meghatározott ügycsoportban korlátozható, a cselekvőképesség korlátozása kétféle lehet: részleges és teljes korlátozás, részleges korlátozás esetén lényeges az ügycsoport meghatározása, minden esetben kötelező a felülvizsgálat!

10 Cselekvőképesség II. A cselekvőképesség teljes korlátozása
csak akkor, ha a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges, vagyis az élet valamennyi területén igazolhatóan szükséges a helyettes döntéshozatal. A bíróságnak a cselekvőképesség ügycsoportonkénti korlátozásáról személyre szabottan, a gondnokság alá helyezendő személy életkörülményeit vizsgálva kell döntenie, szükséges a családi és társas kapcsolatok feltérképezése is Változás: a bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után helyezheti cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá, hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.

11 A gondnokság alá helyezési eljárást megelőző intézkedések I.
Gyámhatósági hatáskör: zárgondnok és ideiglenes gondnok kirendelése A zárlat elrendelésének feltételei: - a gondnokság alá helyezés törvényi feltételei fennállnak, - sürgős beavatkozás szükséges a gondnokság alá helyezendő személy vagyonának védelme érdekében.

12 A gondnokság alá helyezési eljárást megelőző intézkedések II.
Az ideiglenes gondnokrendelés feltételei: kivételesen, csak nagykorú személynek, ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése indokoltnak látszik (pszichiáter szakorvos véleménye) vagyoni, személyi érdekek védelme más módon (például zárlat elrendelésével) nem lehetséges. halasztást nem tűrő, azonnali intézkedés szükséges

13 A gondnokság alá helyezési eljárást megelőző intézkedések III.
Garanciális szabály: szükségesség - arányosság elve - csak a legszükségesebb ideig állhat fenn bírói kontroll nélkül a zárlat, az ideiglenes gondnok kirendelése a gyámhatósági határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, nyolc napon belül szükséges a gyámhatósági döntések bírósági felülvizsgálatát kezdeményezni, a bíróság feladata: a lehető legrövidebb időn belül dönteni kell a zárlat, illetve az ideiglenes gondnokság fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

14 A gondnokság alá helyezés kezdeményezése
a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére, a kiskorú törvényes képviselője, a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámja a gyámhatóság (tudomást szerzést követő 60 napon belül meg kell indítania, ha más jogosult nem tesz meg ! Járási gyámhivatali hatáskör!), az ügyész.

15 Felülvizsgálat I. Ptké. rendelkezési szerint:
minden gondnokság alatt álló személyt az új szabályok szerint felül kell vizsgálni, a kötelező felülvizsgálat öt éven belül való kezdeményezése, perindítási kötelezettség - a gyámhatóság feladata a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, a folyamatban levő eljárást pedig meg kell szüntetni A gyámhatóságnak ismét per kell indítani a 17. életév betöltését követően!

16 Felülvizsgálat II. Speciális ütemezés a felülvizsgálatra (Ptké. 6.§):
A gyámhatóságnak 2014-ben az december 31. előtt, 2015-ben az január 1. és december 31. 2016-ban az január 1. és december 31. 2017-ben a január 1. és december 31. 2018-ban a január 1. és március 14. között elrendelt – cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó – határozatok felülvizsgálata iránt kell a bíróságon pert indítania – tervezés! Legkésőbb a Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül kell a gyámhatóságnak megindítania a pert.

17 Felülvizsgálat III. A gyámhatóság keresete irányulhat (Pp.)
a gondnokság alá helyezés fenntartására, megszüntetésére, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatása, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítására, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítására, a választójogból való kizárásra, valamint a választójogból való kizárás megszüntetésére.

18 Gondnokrendelés Gyer. 131. §
A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal megvizsgálja: a gondnokrendelés okát, van-e az előzetes jognyilatkozatában gondnokul megjelölt vagy kizárt személy, van-e a gondnokul jelölhető személyek közül megnevezett személy, vagy olyan személy, aki ellen kifejezetten tiltakozik, a Ptk. 2:31. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével ki rendelhető ki gondnokként, a gondnokrendeléssel érintett személy gondozásában, ellátásában ki vesz részt, és van-e vagyona a gondnokrendeléssel érintett személynek

19 Gondnokrendelés Gyer. 132. §
A gyámhivatal annak a nagykorú személynek, akit a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett, gondnokot, kivételesen több gondnokot vagy helyettes gondnokot, akinek cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése indokoltnak látszik, kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben zárgondnokot, ideiglenes gondnokot, akinek a Ket. alapján szükséges, ügygondnokot, más eljáró szerv, személy megkeresésére eseti gondnokot vagy ügygondnokot rendel Hivatásos gondnok Gyvt §

20 Új jogintézmények a cselekvőképességi szabályok körében
Az előzetes jognyilatkozat a gyámhatóság előtt is megtehető (Gyer. 126/A.§ ) az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba való bejegyzése illetékköteles, költségét az előzetes jognyilatkozatot tenni kívánó személy viseli, a nyilvántartásba bejegyzés iránti kérelmet az előzetes jognyilatkozatról felvett jegyzőkönyvvel együtt a gyámhivatal küldi meg a bíróságnak, és a bíróság rendeli el az előzetes jognyilatkozat alkalmazását A támogatott döntéshozatal cselekvőképesség korlátozása nélküli döntési segítség a belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú személy számára