A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009.(XII.29.) Korm. rendelet, illetve egyéb kapcsolódó ágazati jogszabályok ismertetése Előadó: dr. Nagy Tímea

Az előadásom az alábbi jogszabályokra terjed ki: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII.29.) Korm. rend. Az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 35/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet, mely módosította a a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendeletet, és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I 7.) SZCSM rendeletet

A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII.29.) Korm. rend. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról, továbbá egyes szociális tárgyú kormányrendeleteknek a működési engedélyeztetéssel összefüggő módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 320/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 21. §-a hatályon kívül helyezte a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendeletet. 2010. január 1. napján lépett hatályba, és az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni kivéve: A működési engedélyben az e rendelet szerinti adatokat kell feltüntetni, és a szociális szolgáltató számára a tanúsítványt ki kell állítani, ha a működést engedélyező jogerős határozatot e rendelet hatálybalépését követően hozzák. (22.§ (2) bek.) A 2009. október 1-je előtt hatályos szabályok alapján kiadott szociális vállalkozói engedélyek a működési engedélyezési eljárás során 2010. június 30-áig használhatók fel. Ebben az esetben a működési engedélyezési eljárásban a kérelemhez a szociális vállalkozói engedély másolatát kell csatolni. A szociális vállalkozói engedéllyel rendelkező fenntartók 2010. június 30-áig kötelesek kérni felvételüket az egyéni vállalkozók nyilvántartásába. (22.§ (11) bek.)

Feladatok: Működési engedélyek megvizsgálása, hogy megfelel-e az Szmr. 3.§ (1) bekezdésének és amennyiben nem, a módosításra irányuló soron következő eljárásban, de legkésőbb 2010. dec. 31-ig hivatalból kiadni a jogszabálynak megfelelő működési engedélyt, és az előzőt visszavonni. A fenti eseten kívül, amennyiben a működési engedély nem tartalmazza az Szmr. szerinti adatokat a módosításra irányuló soron következő eljárásban, de legkésőbb 2010. dec. 31-ig hivatalból módosítani kell. A szociális szolgáltató, intézmény részére a tanúsítványt 2010. dec. 31-ig hivatalból kell kiállítani. A fenntartó az Szmr. 6.§ (4) bekezdésének 2010. június 30-ig kell megfeleljen és a műk.eng. módosítását kérnie. Ha a fenntartó ennek nem felel meg és a módosítást sem kéri, akkor határidő lejártát követő 22. munkanapon belül a műk.eng-t hivatalból vissza kell vonni. Ha az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség nem az ellátási területen van, és a fenntartó a kérelmet határidőben nem nyújtja be, valamint a működési engedély visszavonására nincs szükség, a működést engedélyező szerv a határidő lejártát követő 22 munkanapon belül az ellátási területen kívül található, ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiséget a működési engedélyből hivatalból törli. A működési eng.-t vissza kell vonni, illetve törölni kell az alapszolgáltatást, ha a fenntartó házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében 2009. november 30-ig, más alapszolgáltatás esetén 2009. december 31-ig nem kérte a műk. eng. módostását, kivéve, ha megfelel az Szmr. 6.§ (4) bekezdésének. Fontos, hogy nappali ellátásnál nem kell kérni a módosítást, az engedély nem vonható vissza és nem lehet törölni sem. 2010. február 28-ig kell a házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást felülvizsgálni és módosítani a működési engedélyeket. 6.§ (4) A szociális szolgáltató, intézmény alapszolgáltatást nyújtó székhelyének, illetve telephelyének, valamint az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeknek, továbbá jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központoknak az alapszolgáltatás ellátási területén, vagy - fővárosban nyújtott utcai szociális munka esetén - a fővárosban kell lennie.

Jelentősebb változások az Szmr.-ben: Adatlap vagy elektronikus űrlapon nyújtható be a kérelem, a szociális szolgáltatók és intézmények engedélyezése során egységes szabályok, bentlakásos intézmények engedélyezése egyszakaszos eljárásban, egyházi és nem állami fenntartóknak a szociális alapszolgáltatások esetén is rendelkezniük kell szakmai felelősségbiztosítással, valamennyi szociális szolgáltató és intézmény kap tanúsítványt (korábban csak a szociális intézmények esetén volt kötelező a tanúsítvány kiállítása), megszűnt a működési engedély ismételt kiadása, csak módosításra kerülhet sor, a) az ok bekövetkezésétől számított 1 hónapon belül a 7.§(2) a) pontjában meghatározott esetekben b) azt megelőzően kell kérelmezni, hogy a szociális szolgáltatót, intézményt elkezdenék a módosítás iránti kérelemben foglaltak alapján működtetni, Fenntartó váltás miatti módosításra évente egyszer kerülhet sor, a 7.§ (2) bek. a) pontjában meghatározott eseteken kívül negyedévente egyszer,

fenntartóváltás miatt a módosítás iránti kérelmet a korábbi és az új fenntartónak együttesen kell benyújtani, határozott idejű működési engedély - nappali, illetve a bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan használatának joga határozott időre szól, vagy az ellátási szerződést határozott időre kötötték -, a működést engedélyező szerv a működési engedélyt legfeljebb arra az időre adja ki, ameddig az ingatlan a szociális intézmény használatában van, (6.§ (5) bek.) ideiglenes működési engedélyek - ha a szakhatóság a hozzájárulását határozott időre adta meg. Ha a szakhatóság a hozzájárulását ismét határozott időre adta meg, az ideiglenes működési engedély hatálya meghosszabbítható. A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott határozott idejű működési engedélyek - a 6. § (5) bekezdése szerinti körülmények miatt kiadottak kivételével ideiglenes működési engedélynek minősülnek. a kérelemhez csatolandó dokumentmok, a működési engedély, valamint a tanúsítvány tartalma a rendelet 1., 2. és 3. számú melléletébe került,

- Új jogkövetkezmények az ellenőrzés során feltárt hiányosság miatt pl.: az új ellátottak felvételének megtiltása a hiányosságok megszüntetéséig, a szociális alapszolgáltatás működésének felfüggesztése, a működési engedély hivatalból történt módosítása, éves ellenőrzési terv készítése január 31-ig, melyet meg kell küldeni a felettes szervnek, a módszertani intézményeknek, valamint annak a hatóságnak, amelyet az ellenőrzésbe be kell vonni, pontosításra került, hogy egy szolgáltatónak, intézménynek egy fenntartója van (Szt. 92/A. § (1) bek.).

Nappali ellátás: az idősek nappali ellátása esetében az étkezés megszervezése nem része az ellátásnak 2010. január 1-jétől, a többi nappali ellátási formánál ez a szolgáltatási elem megmaradt (Szt. 65/F. § (1) bek.), a költségvetési törvény 3. számú mellékletében megjelenő „otthonközeli ellátás” normatíva a szolgáltatás részeként az étkeztetésre szükséges a működési engedély megszerzése vagy bővítése, a nappali intézményben - a nappali melegedő kivételével - az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám száztíz százalékát, (Szt. 92/K. § (5) bekezdés a) pont)

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: 2010. január 1. napjától nem kötelező önkormányzati feladat (Szt. 86.§ (2) bek. c) pont), pályázati rendszerben, központi támogatásból finanszírozott ellátás lett, a finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseket a 191/2008. (VII.30.) Kormányrendelet tartalmazza, a házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott ellátotti létszám száztíz százalékát, éves átlagban pedig annak száz százalékát. (Szt. 92/K. § (6) bekezdés).

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 2010. január 1-jétől a jegyzői jövedelem- és vagyonvizsgálatra csak idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően kerül sor, így módosult a 10. számú melléklet, a jövedelemvizsgálathoz kapcsolódóan a mellékletek pontosításra kerületek és követik a differenciált normatíva eltörléséből adódó változásokat, a kérelem C. III. pontját - az Szt. 117/B. §-a szerinti önkéntes fizetési vállalás kivételével - idősotthoni ellátás esetében kell kitölteni, hajléktalan személyek ellátását biztosító szolgáltatások, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás és a nappali ellátás esetén az a személy is ellátható, aki a szolgáltató vagy intézmény külön jogszabályban meghatározott ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel (3/A.§ (1) bek.), Bentlakást nyújtó intézmény esetén az intézmény férőhelyeinek 10%-áig látható el ilyen személy (3/A.§ (2) bek.),

b) a fogyatékosság jellege szerinti szakorvosi leletet vagy fogyatékos személyek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell a fogyatékosság fennállását igazoló, a) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményét vagy b) a fogyatékosság jellege szerinti szakorvosi leletet vagy c) az Szt. 65/C. §-ának (6) bekezdése szerinti dokumentumokat.(21.§ (1) bek.), Az alapszolgáltatást igénylő személy az ellátás kérelmezésekor írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. Nem kell nyilatkozni a népkonyha, a családsegítés, az utcai szociális munka, a nappali melegedő, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás igénybevételéről, módosult az 1. sz. mellékletben a család fogalma, valamint az, hogy mi nem minősül jövedelemnek. Család alatt az egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közösségét kell érteni. Közeli hozzátartozó a jövedelemvizsgálat vonatkozásában a házastárs, az élettárs, a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (fogyatékos gyermek), továbbá a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a szépkorúak jubileumi juttatását, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosítása a férőhely: a működési engedélyben meghatározott legmagasabb napi ellátotti létszám. ( 2. § k) pont), az egyszemélyes szolgálat esetében elegendő lesz a fenntartó képviselő-testület hivatalának szervezeti és működési szabályzata (5. § (1) bekezdés c) pont), nappali ellátás esetében az érdek-képviseleti fórum működési szabályzatával nem kell rendelkeznie az intézménynek (5. § (2) bekezdés c) pont), a Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező tartalmi elemeinél pontosításra került, hogy a költségvetési szerveknél egyéb, magasabb rendű jogszabályi előírásoknak (Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet 20. § (1)(2) bekezdés) is meg kell felelnie (5/B. § g) pont), A nappali intézmények miatt volt indokolt a férőhely fogalmának definiálása. A nappali intézmények esetében a megkötött megállapodások száma meghaladhatja a működési engedélyben meghatározott férőhelyek számát, mert van olyan személy, aki nem igényel valamennyi ellátott napi szintű ellátást.

szakvizsga letételére a gazdasági vezető nem kötelezett (6. § (6) bek amennyiben a nappali intézményben ellátott a külön jogszabály szerinti szociális foglalkoztatásban vesz részt, az ellátottat a nappali intézményre vonatkozó szakmai létszámnormák tekintetében - az intézményvezetőre vonatkozó létszámnorma kivételével - nem kell figyelembe venni. (6/A. § (1) bek.), a külön jogszabály szerinti külső férőhelyet a szakmai létszámnormák számításánál nem kell figyelembe venni (6/A. § (2) bek.), az Szt. 57. § (3) bekezdése szerinti foglalkoztatásra vonatkozó, illetve 85/A. §-ának (1) bekezdése szerinti lakóotthonra érvényes ellátotti létszámot külön kell vizsgálni a székhelyre és az egyes telephelyekre. (6/A. § (3) bek.).

Alapszolgáltatások és a nappali ellátás étkeztetés, házi segítségnyújtás, valamint időskorúak nappali ellátása esetén a személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezeti a 4. számú melléklet szerinti igénybevételi naplót (19/B.§), az idősek nappali ellátása esetén nem kötelező az étkezés biztosítása (77. § (1) bek. a) pont), nappali ellátás esetén az Szt. 94/B. § és 94/D. § szerinti megállapodások száma meghaladhatja a működési engedélyben meghatározott férőhelyek számát (79. §. (3) bek.), A nappali ellátásra vonatkozó 10. számú melléklet szerinti Látogatási és eseménynaplót továbbra is kell tölteni idősek nappali ellátása esetében is és egyéb nappali ellátási formák esetében is (fogyatékos-, demens-, szenvedélybeteg-, pszichiátriai beteg- célcsoport részére nyújtott nappali ellátás). Idősek nappali ellátása esetében az étkezés oszlopot nem kell kitölteni. a 10. számú melléklet úgy módosult, hogy a szociális foglalkoztatásban részesülőkre külön naplót kell vezetni, melynek neve: Intézményen belüli szociális foglalkoztatásban részesülők nappali ellátásának naplója. (10. számú melléklet)

a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a házi segítségnyújtás szolgáltatásokban ellátottak arányára vonatkozó 1:3 arányt előíró szabály hatálytalan, ha a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülő ellátott házi segítségnyújtást igényel, és a külön jogszabályban meghatározott gondozási szükséglete fennáll, a részére jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosító köteles a házi segítségnyújtást is nyújtani, illetve az Szt. 65. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben megszervezni (28. § (5) bek.), jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén 2010. január 1-jétől nem kell vezetni a segélyhívási jegyzőkönyvet, valamint a segélyhívásokról a havi jelentést nem kell elkészíteni (29. § (3) bek.), a támogató szolgálati képzésre való bejelentkezés határideje két hónapról négy hónapra hosszabbodik, ugyanakkor az elvégzésére rendelkezésre álló idő a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított négy évről két évre rövidül, közösségi ellátások esetében a közösségi gondozó vagy közösségi koordinátor további 10 ellátottról gondoskodhat, amennyiben a gondozottak legalább felénél a rehabilitációs folyamat intenzitása nem haladja meg a havi 4 találkozást (39/G. § (1) bek.), 39/D. § (1) Vezetői, személyi segítői vagy gépjárművezetői munkakörben alkalmazott személynek a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított négy hónapon belül - az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló rendelet szerinti szervnél - be kell jelentkeznie támogató szolgálati képzésre, és azt a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két éven belül el kell végeznie.

Szervezeti integráció Szervezeti integráció esetén az egyes munkakörökre vonatkozó szakmai létszámok összeszámolhatóak, és az együttes létszám a) ápoló-gondozó munkakörök esetében aa) ha az adott munkakörben legfeljebb 20 fő dolgozik, 10%-kal, ab) ha az adott munkakörben 20 főnél többen dolgoznak, 5%-kal, b) amennyiben az együttes létszám 1 fő feletti, szociális és mentálhigiénés munkatárs munkakörben 1 fővel csökkenthető. (101/B. § (6) bek.) Hatályát vesztette: a részlegre vonatkozó szabály, kivéve a helyiségek közös használatát szabályozó rendelkezések, a vegyes profilú intézményre vonatkozó szabályozás, kizárólag a közös használatú közösségi helységre vonatkozó szabályok maradnak meg, az integrált intézményekre vonatkozó részletszabály is .

Szakmai létszámnormák Étkeztetés esetében megszűnik a konyhavezető munkakör, szociális segítőt 100 főre vetítve kell alkalmazni. Házi segítségnyújtás esetén 9 ellátott/1 fő szociális gondozóra emelkedik a korábbi 1:6-os arány. Vezető gondozót is csak 10 fő szociális gondozó esetén kell alkalmazni a korábbi 5 fő helyett. Fogyatékosok nappali intézménye esetében a szakmai létszám az alábbiakra módosult: -intézményvezető 1 fő -terápiás munkatárs (három gondozási csoportra) 1 fő = szociális gondozó 1 fő = súlyos vagy halmozottan fogyatékos személy ellátása esetében szociális gondozó (gondozási csoportonként) 1 fő. Pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali intézménye esetén a szakmai létszám az alábbiakra módosult: - intézményvezető 1 fő - terápiás segítő (50 főre vetítve) 2 fő. Kiegészítő szabályok: 2. Azon munkaköröknél, ahol alternatíva szerepel - pl. ápoló és szociális gondozó -, az intézmény-, szolgáltatásvezető hatásköre a konkrét munkakör meghatározása. Az ápoló, gondozó és a szociális, mentálhigiénés munkakörök átcsoportosíthatók a rájuk meghatározott és együttesen számított létszámminimumon belül azzal, hogy az így meghatározott ápoló, gondozó létszám nem csökkenhet az intézmény számára előírt ápoló, gondozó létszám 50%-a alá.

Szakképesítések A 3. számú mellékletnek csak a Kiegészítő szabályai változtak. A módosítást a BA és az MB képzések közti különbségtétel tette indokolttá.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!