Jogorvoslati lehetőségek a közbeszerzési eljárással kapcsolatban Budapest, 2004. szeptember 23.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat A korábbi Kbt. felülvizsgálata a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat szabályait is érintette. A felülvizsgálat célja: Jogharmonizációs követelmények teljesítése Gyakorlati tapasztalatok feldolgozása, hasznosítása  Jogorvoslat szabályai is változtak.

A jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok Jogorvoslati eljárások számának alakulása: 2001. évig növekvő tendencia 2002. évtől csökkenés: 2001: 830 db jogorvoslati eljárás 2002: 791 db 2003: 693 db Kérelemre indult eljárások száma: 2002: 577 db 2003: 556 db

Az új Kbt. jogorvoslatra vonatkozó szabályai HETEDIK RÉSZ - 316-373. § Általános rendelkezések - 316. § A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása, a határozata elleni jogorvoslat (317-349. §) A közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári perek (bíróság) (350-351.§) Békéltetés (általános, különös) – 352-368.§; 369-371. § Az Európai Bizottság eljárása - 372-373. §

Jogharmonizációs követelmények Az európai közösségi jog a közbeszerzésekkel, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat kérdését is szabályozza. Indoka: a közbeszerzéseknek az Európai Unió egész területére kiterjedő versenyeztetése megköveteli az átláthatóság és diszkriminációmentesség biztosítását. a megfelelő jogorvoslat hiánya elrettentheti a cégeket az ajánlattételtől más tagállamokban, és ezzel veszélyezteti az egységes közösségi közbeszerzési piacot. a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a különböző közbeszerzési eljárásokban résztvevő személyek – jogsértés esetén - hatékony és megkülönböztetés nélküli jogorvoslatban részesülhessenek.

Jogharmonizációs követelmények (folyt.) A közösségi jogalkotó nem látta elégségesnek, kellően hatékonynak a tagállamokban már meglévő jogorvoslati lehetőségeket.  A jogorvoslat kérdése is szabályozásra került közösségi szinten: irányelvek útján.

A jogorvoslati irányelvek (I.) Az ún. klasszikus szektor tekintetében: 89/665/EGK irányelv az árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárások alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról. Módosította a 92/50/EGK irányelv, amely az irányelv hatályát a szolgáltatás-megrendelésekkel kapcsolatos jogorvoslatra is kiterjesztette.

A jogorvoslati irányelvek (II.) Az ún. közszolgáltatók tekintetében: 92/13/EGK irányelv a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a távközlési ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásaira vonatkozó közösségi szabályok alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

A jogorvoslati irányelvek (III.) A jogorvoslatok alapelveit határozzák meg. Ugyanakkor a tagállamok feladata a részletszabályok kidolgozása. Viszonylag tág mozgásteret biztosítanak a tagállamok számára az irányelvi rendelkezések nemzeti jogba történő átültetése és a jogorvoslati rendszer kialakítása terén.

A hazai szabályozás Az 1995-ben kialakított rendszer lényege: a Közbeszerzési Döntőbizottság, mint jogorvoslati fórum (ideiglenes intézkedés lehetőségével) bírósági felülvizsgálat lehetősége

A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat „régi-új” szabályai A jogorvoslati fórumrendszer és a jogorvoslati eljárás szabályai nem kerültek gyökeresen átalakításra. DE: vannak kisebb-nagyobb változtatások + új jogintézmények (példálózva): békéltetés (általános, különös) egyszerű közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat lehetősége – korábban: szabadkézi vételes elj. – ø volt biztosított megfelelő jogorvoslat (DB hatásköre nem terjedt ki, csak kártérítés, szerz. érvénytelensége iránti per a polgári bíróság előtt) előminősítési ügyekben való jogorvoslat lehetősége értesítési kötelezettség – ajánlattevő, egyéb érdekelt köteles értesíteni az ajánlatkérőt: 323. § (5) bek. Európai Bizottság eljárása

A jogorvoslati fórumrendszer KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Közbeszerzések Tanácsa mellett működik (KT: független, csak az Ogy-nek alárendelt szervezet) országos hatáskörű szervként, kizárólagos illetékességgel intézi a közbeszerzési jogorvoslatokkal kapcsolatos feladatokat feladata: a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése tagjai: közbeszerzési biztosok: a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban a Tanács nevezi ki és menti fel őket DE: nagyon fontos a 400. § (6) bek.: nem lehet a közbeszerzési biztosokat utasítani a jogorvoslati eljárás és a határozat vonatkozásában

A jogorvoslati fórumrendszer (II.) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozta ellen - az eljárás gyorsítása érdekében – államigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, azaz határozata ellen nem lehet fellebbezni. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen igénybevehető jogorvoslat formája: a bírósági felülvizsgálat. Ezt keresettel kell kérni a bíróságtól. (Fővárosi Bíróság, határozata ellen fellebbezéssel lehet élni a másodfokú bírósághoz – Ítélőtábla; ennek határozatával szemben szűk körben felülvizsgálati eljárást lehet kezdeményezni.)  a bíróság is fontos része a jogorvoslati fórumrendszernek

Mi képezheti jogorvoslat tárgyát? - Kbt. 316. § (1) bekezdés „A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye.”  nemcsak a törvénybe, de a végrehajtási jogszabályokba ütköző magatartás, mulasztás miatt is kezdeményezhető jogorvoslat; minden olyan beszerzéssel kapcsolatban jogorvoslatnak lehet helye, amely a törvény értelmében közbeszerzésnek [2. § (1) bek.] minősül: bármilyen tárgyú közbeszerzés esetén igénybe vehető (új közbeszerzési tárgyak: építési koncesszió, szolgáltatási koncesszió) különböző értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekkel, így az egyszerű közbeszerzési eljárással kapcsolatban is <=> a Döntőbizottság hatásköre nem terjedt ki a szabadkézi vétellel történő beszerzésekkel kapcsolatos jogvitára.

A Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság hatáskörének elhatárolása: Kbt. 316. § (2) bek. „A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita – kivéve a szerződés 303. §-ba ütköző módosítása vagy 304. §-ba, illetőleg 306. § (2) bekezdésébe ütköző teljesítése miatti jogvitát –, illetőleg a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.”  a bíróság hatáskörébe tartozik: a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita (pl. szerződésszegés esetei, a szerződés érvénytelensége); a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények (pl. kártérítési igény).

A Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság hatáskörének elhatárolása (folyt.) Kivétel: a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a törvénybe ütköző módon történő módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása – Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre. a Kbt.a szerződés módosítását csak meghat. feltételek fennállása esetén teszi lehetővé + meghatározott követelményeket támaszt a teljesítéssel kapcsolatban is – e szabályok megsértéséhez pedig megfelelő szankciót is kapcsol annak érdekében, h a szerz. utólagos módosítása, ill. nem megfelelő teljesítése ne szolgálhasson a a Kbt. versenyeztetési szabályainak utólagos kijátszására. Ha törvénysértő módon történik a módosítás, teljesítés: jogorvoslati eljárás kezdeményezhető – Tájékoztatót kell közzétenni 5 munkanapon belül 307. § (1) bek. (hirdetmény útján) a Közbeszerzési Értesítőben. – eljárás-indítási joggal rendelkeznek mindazok, akik egyébként is kezdeményezhetnek jogorvoslati eljárást.

Tervpályázati eljárással kapcsolatos jogorvoslat - 316. § (3) bek. „Ahol e rész közbeszerzést, illetőleg közbeszerzési eljárást említ, azon a tervpályázati eljárást is érteni kell.”  az új törvény a tervpályázati eljárást, mint sajátos versenyeztetési eljárást is szabályozza (jogharmonizációs kötelezettségként); a közösségi jog követelménye, hogy a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatban is hatékony, gyors, diszkriminációmentes jogorvoslat álljon az érintettek rendelkezésére; a tervpályázati eljárásra vonatkozó korábbi szabályok [16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet] nem biztosítottak megfelelően gyors és hatékony jogorvoslatot (csak a bírósághoz fordulás lehetőségét mondják ki: csak a bírósághoz fordulhat az állítólagos jogsérelmet szenvedett fél).

A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (=Áe.) szabályai + a Kbt.-ben meghatározott eljárási szabályok szerint jár el.  Az Áe. csak mögöttes jogszabály, a Kbt. pedig csak azokat az eljárási szabályokat tartalmazza, amelyek eltérést jelentenek az Áe.-hez képest.

A Döntőbizottság hatásköre, illetékessége (318. §) a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra, tervpályázati eljárásra vonatkozó jogszabályba ütköző magatartás, mulasztás miatti indult eljárás lefolytatása (a törvény önkéntes alkalmazása esetén is!); közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a törvény kogens szabályaiba ütköző módosítása (303. §) vagy teljesítése [304. §, 306. § (2) bek.] miatti eljárás lefolytatása. (Minden egyéb, a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződéssel kapcsolatos jogvita a bíróság hatáskörébe tartozik!!!) Illetékesség: az ország egész területére kiterjed.

A Döntőbizottság összetétele Főszabály: három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el kivétel: az éves statisztikai összegezés megküldésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatti jogorvoslat – egy közbeszerzési biztos jár el. a tanács tagjait és elnökét a Döntőbizottság elnöke jelöli ki: 2006. január 1-jétől: két tagnak jogi szakvizsgával, egynek az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi/főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie; az elnök kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező személy lehet. 2004. január 1-je és 2005. december 31. között: legalább egy tagnak kell jogi szakvizsgával rendelkeznie [403. § (3) bek.]. A közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokra vonatkozó kizáró okok és kizárási eljárás (320-321. §).

A jogorvoslati eljárás megindítása Kérelemre eljárás indítására jogosultak [323. § (1) bek.]: ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, akinek jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás [érdekeltség(!)]; az olyan egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás [érdekeltség(!)]; értesítési kötelezettség [323. § (5) bek.] Hivatalból eljárás kezdeményezésére jogosultak [Kbt. 327. § (1) bek.]: KT tagja, elnöke; ÁSZ; KEHI; közig. hivatal; Magyar Államkincstár; „ombudsman”; támogatást nyújtó; központosított közbeszerzés során ajánlatkérésére feljogosított szervezet. Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke – hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, egyszerűsített eljárás (329. §)

Eljárás-indítási határidők: kérelemre induló eljárásoknál Szigorú jogvesztő határidők! [323. § (2)-(4) bek.]: 1.) szubjektív határidő: jogsértés megtörténtétől számított 15 napon belül [323. § (3) bek: meghatározza, hogy biz. esetekben mit kell a jogsértő esemény bekövetkezése időpontjának tekinteni.] a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetéstől számított 8 napon belül későbbi tudomásra jutás esetén: a tudomásra jutással veszi kezdetét a határidő [324. § (4) bek.: vélelmet állít fel a tudomásszerzés időpontjára]; 2.) objektív (jogvesztő) határidő: jogsértés megtörténtétől számított 90 nap.

Szigorú jogvesztő határidők [327. § (2) bek.] Eljárás-indítási határidők: hivatalból való eljárás kezdeményezés esetén Szigorú jogvesztő határidők [327. § (2) bek.] szubjektív határidő: jogsértés megtörténtétől, ill. tudomásrajutástól számított számított 15 nap (a tudomásrajutással kapcsolatos vélelem itt nem érvényesül(!); objektív határidő (differenciált szabályozás): ellenőrzésre jogosult szervezetek (pl. ÁSZ, KEHI) esetében 1, ill. 3 év; egyéb szervek esetében: 90 nap.

Ideiglenes intézkedések (332. §) kérelemre és hivatalból egyaránt mindaddig, amíg a szerződést meg nem kötik köteles az eset összes körülményét (a beszerzéshez fűződő közérdek súlyát is) mérlegelni, és ez alapján dönteni az ideiglenes intézkedés megtételéről.   közbeszerzési eljárás felfüggesztése; szerződés megkötésének megtiltása; ajánlatkérő felszólítása, hogy a kérelmezőt az eljárásba vonja be.

Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése Előzetes döntéshozatalai eljárás lényege, a közösségi jog egységes értelmezésében betöltött szerepe – EK-Szerződés 234. cikk. Döntőbizottság is fordulhat az Európai Bírósághoz.

A Döntőbizottság eljárása Döntőbizottság vizsgálatának terjedelme: tárgyalás: Döntőbizottság maga dönti el, hogy tart-e tárgyalást vagy sem. nyilvános

Rendbírság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet ha hamis adatot közöl, illetőleg az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat; felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg; a gazdasági, szakmai, illetőleg közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza; nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz. önálló jogorvoslat ellene

Elintézési határidő Főszabály: tárgyalás tartása esetén: 30 nap tárgyalás nélküli elbírálás esetén: 15 nap egy alkalommal legfeljebb 10 nappal meghosszabbítható Kivétel: Szerződés Kbt.-be ütköző módosítása, teljesítése miatti jogorvoslati eljárásban: 60 nap, 30 nappal meghosszabbítható

A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata A közbeszerzési ügyben eljáró tanács többségi szavazás alapján hozza. Az érdemi határozat többféle lehet: hatáskör hiányának megállapítása alaptalan kérelem elutasítása hivatalból indított eljárás megszüntetése jogsértés hiányában kérelem visszavonása esetén az eljárást megszüntetése a jogsértés megtörténtének megállapítása (és jogkövetkezmény alkalmazása) 340. § (2)-(6) bekezdések: a jogorvoslati eljárást lezáró határozatban alkalmazható jogkövetkezmények (ezek együttesen is alkalmazhatóak).

Jogkövetkezmények alkalmazható jogkövetkezmény attól is függ, hogy a megtámadott közbeszerzési eljárás a jogvita időszakában milyen stádiumban van. szerződés megkötése előtt (reparáció, közbeszerzési eljárás jogszerű befejezésének biztosítása): ajánlatkérő bármely döntésének megsemmisítése ajánlatkérő döntése meghozatalának feltételhez kötése a jogsértő felhívása a törvénynek megfelelő eljárásra szerződés megkötése esetén: jogsértés megállapítása

Jogkövetkezmények (II.) Jogsértés megállapítása esetén: közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltás legfeljebb öt évre (csak súlyos és ismételt jogsértés esetén; időtartama - mérlegelés alapján) minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlés (ha a minősített ajánlattevő nem felel meg a minősítési szempontoknak) ajánlatkérő tanúsítványának visszavonása közbeszerzési törvény kötelező alkalmazása a még hátralévő beszerzésekre bírság kiszabása (mérlegelés/kötelező)

Jogkövetkezmények (III.) - bírság Mérlegelés a közbeszerzési törvény szabályait megszegő, a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel/személlyel, valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel/szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel/ szervezettel szemben közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés jogsértő módosítása, teljesítése esetén Kötelező a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzése éves statisztikai összegezés meg nem küldése

Bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet közbeszerzési eljárás rosszhiszemű, jogtalan mellőzése esetén: a beszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább kettőmillió forint, természetes személyek tekintetében pedig kettőszázezer forint.

új döntés, szerződéstől elállás Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új döntést hozni.   Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetőleg az ajánlattevőként szerződő fél – a KD határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül – elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést.

Jogorvoslat a Döntőbizottság határozata ellen Eljárás során hozott határozatok ellen: csak akkor, ha a törvény azt kifejezetten engedi: rendbírságot kiszabó határozat jogorvoslati kérelmet a 325. § (3) bek. alapján elutasító hat. jogorvoslati eljárás felfüggesztését elrendelő határozat a jogorvoslatnak csak akkor van halasztó hatálya a végrehajtásra, ha ezt a törvény kimondja Fővárosi Bíróság, nemperes eljárás keretében + végzése ellen fellebbezésnek, felülvizsgálatnak nincs helye Ügy érdemében hozott határozatok ellen nincs helye fellebbezésnek, azaz államigazgatási úton nincs további jogorvoslat bírósági felülvizsgálat: Pp. XX. fejezete szerinti eljárás keretében jár el a bíróság a Kbt.-ben szabályozott – az eljárás gyorsítását szolgáló – eltérések megváltoztathatja a Döntőbizottság határozatát

A közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári perek A közbeszerzési eljárás eredményeképpen az ajánlatkérő polgári jogi szerződést köt a nyertes ajánlattevővel a közbeszerzés tárgyában.  polgári jog (Ptk.) hatálya alá tartozik Szerződésszegés Semmisségi perek (előfeltétel: jogsértés DB általi megállapítása) Kártérítési perek (előfeltétel: jogsértés DB általi megállapítása) Kbt. 351. § 92/13/EGK irányelv 2. cikke

A Ptk. 200. §-a (2) bekezdése alkalmazható a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében. A Közbeszerzési Döntőbizottság a polgári jog általános szabályai szerint pert indíthat a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása iránt.

Békéltetés Általános békéltetés Különös békéltetés csak közszolgáltatónak minősülő ajánlatkérők közbeszerzési eljárásával kapcsolatban csak a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban alapja: a 92/13/EGK irányelv 9-11. cikkei által szabályozott eljárás Általános békéltetés bármely ajánlatkérő (klasszikus vagy közszolgáltató) közbeszerzési eljárásával kapcsolatban igénybevehető bármilyen értékű közbeszerzéssel kapcsolatban Nem kezdeményezhető azonban a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt!

Európai Bizottság eljárás-kezdeményezési joga A közösségi irányelvek által szabályozott eljárás: 89/665/EGK irányelv 3. cikke; 92/13/EGK irányelv 8. cikke. Az Európai Bizottság akkor kezdeményezhet eljárást, amennyiben a közbeszerzési eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi jogi rendelkezések nyilvánvaló és egyértelmű megsértését észleli. A szerződés megkötését követően a Bizottságnak már nincs lehetősége az eljárás kezdeményezésére.