Ügykezelői alapvizsga A közigazgatási hatósági eljárás szabályai III. témakör A közigazgatási hatósági eljárás szabályai A diasort készítette: Dr. Abay- Nemes Orsolya 2007. szeptember

Az előadás tartalmi felépítése A közigazgatási szervek hatósági jogalkal- mazói tevékenysége, a közigazgatási eljá- rási jog és a közigazgatási eljárás alapelvei A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság Joghatóság, hatáskör, illetékesség A közigazgatási eljárás szakaszai

fejezet A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási eljárás alapelvei 1.1 A hatósági jogalkalmazó tevékenység 1.2 A közigazgatási eljárási jog 1.3 A közigazgatási eljárás alapelvei

1.1 Hatósági jogalkalmazó tevékenység Ügyintézés kettős iránya Ügyek egy része a közigazgatás belső ügyeinek megoldására irányul. Ügyek másik részét az állampolgárok kérelmére induló eljárások képezik. Hatósági ügyintézés: hatósági fellépésként történő ügyintézés; csak törvényen alapulhat.

1.2 A közigazgatási eljárási jog Hatósági eljárás: A hatóság és az ügyfél cselekményeinek összessége. Ügyintézés folyamata Eljárási jog: Az eljárási cselekményekre vonatkozó jogi szabályozások összessége. 2004. évi CXL. törvény: KET.

1.3 A közigazgatási eljárás alapelvei A hatósággal szemben követelményeket tartalmazó elvek Törvényesség Hatáskörrel való visszaélés tilalma Szakszerűség, gyorsaság Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme Diszkrimináció tilalma Hivatalból való eljárás, stb. Ügyféli jogokat és kötelezettségeket meghatározó elvek Tisztességes ügyin-tézés Anyanyelv használat Kártérítéshez való jog Jogorvoslati jog Iratbetekintés Jóhiszemű eljárás

2. fejezet A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma 2.2 A Ket. tárgyi hatálya (közigazgatási hatósági ügy) 2.3 A Ket. személyi hatálya (ügyfél, hatóság) 2.4 A Ket. területi és időbeli hatálya

2.1 A Ket. hatálya (egy jogszabály hatálya) Milyen személyekre, szervezetre? Milyen időben? Milyen élet-viszonyokra? Milyen területen? állapít meg jogokat, kötelezettségeket; tartalmaz szabályokat. Személyi Területi Tárgyi Időbeli

2.2 A Ket. tárgyi hatálya közigazgatási hatósági ügyekre terjed ki Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság: ügyfelet érintő jogot, kötelezettséget állapít meg; adatot, tényt, jogosultságot igazol; hatósági nyilvántartást vezet; hatósági ellenőrzést végez; tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételt végez, vagy töröl.

2.3 A Ket. személyi hatálya ALANYOK: Egyéb közreműködők Hatóság Ügyfél Szükségképpeni alanyok Nélkülük nincs eljárás

Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet 2.3.1 Az ügyfél fogalma Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Természetes személy Jogi személy Akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az adott ügy érinti; Akit hatósági ellenőrzés alá vontak; Akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz; Aki létesítménnyel kapcsolatos, ill. tevékenység enge-délyezésére irányuló eljárásban a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba be-jegyzett jogszerű használója.

2.3.2 A hatóság fogalma Államigazgatási szervek Minisztériumok Országos hatáskörű szervek Területi államigazgatási szervek pl.: földhivatal ÁNTSZ Helyi önkormány- zati szervek Képviselő testület Bizottság Tipikus: jegyző Kivételes: ügyin-téző

2.4 A Ket. területi és időbeli hatálya Területi hatály Időbeli hatály Néhány kivételtől eltekintve a Magyar Köztársaság területe Összefüggés: joghatósággal Törvény elfogadása: 2004. december 20. Hatálybalépés: 2005. november 1.

3. fejezet Joghatóság, hatáskör, illetékesség

3. Munkamegosztási szabályok Joghatóság Hatáskör Illetékesség Milyen típusú hatóság jár el? Azonos hatáskörű hatóságok közül melyik jár el? Mely ország hatósága jár el?

Általános joghatósági szabály: Az ügyek magyar és külföldi hatóságok közötti megosztásával kapcsolatos fogalom. Általános joghatósági szabály: A Magyar Köztársaság területén a magyar ügyfél, vagy Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyében a magyar hatóság jár el.

Földrajzi, területi ügyelosztás szerint 3.2 Hatáskör Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú, milyen szintű közigazgatási szerv járhat el, illetve mit tehet az ügyben. A gyors ügyintézés érdekében el kell osztani az ügyeket a hatóságok között: Földrajzi, területi ügyelosztás szerint Pl.: Az ügyfél hol lakik Hol dolgozik Hol fekszik az ingatlan Tárgy szerint Pl.: Házasságkötés Örökbefogadás Tulajdonjog-bejegyzés Gépjárműadó-fizetés

3.3 Illetékesség Illetékességi okok: Általános Speciális A több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amelyik a konkrét ügyben eljárhat. Illetékességi okok: Általános Speciális Pl.: Ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye Ingatlan fekvése Tevékenység gyakorlásának helye stb. Pl.: Tartós külföldi tartózkodás, lakcím ismeretlen  utolsó ismert lakcím Hatósági bizonyítvány kiadása stb.

4. fejezet A közigazgatási eljárás szakaszai 4.1 Az első fokú vagy alapeljárás 4.2 Jogorvoslati eljárás 4.3 Végrehajtási eljárás

4. A közigazgatási eljárás három fő szakasza 1. Alapeljárás (első fokú eljárás) Az alapeljárás fő jellemzői: az ügyek többsége már ebben a szak-ban lezárul; az ügyfelek első-sorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba. 2. Jogorvoslati eljárás 3. Végrehajtási eljárás

4.1 Az első fokú (alap) eljárás főbb szakaszai megindítása 2. Kérelem vizsgálata 3.Tényállás megállapítása Tisztázás, bizonyítás Értesítés Hatóság döntése Hiánypótlásra felszólítás Eljárás felfüggesztése Eljárás megszüntetése Elutasítás

4.1.1 Az eljárás megindítása Jogszabály alapján Közérdek alapján Valakinek a jogos magánérdeke alapján Leggyakoribb eset 4.1.2 A jegyzőkönyv formai elemek tartalmi elemek

4.1.3 Az ügyintézési határidők Pl. ügy bonyolultsági foka, soronkívüliség Határidő kezdete: kérelem beérkezése; hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal)

4.1.4 A hatóság döntései A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz. 1. Határozat (egyszerűsített határozat) – ügyben érdemben dönt 2. Végzés – eljárási kérdésekben dönt 3. Egyezség jóváhagyása 4. Hatósági szerződés 5. Határozat jellegű okirat (pl. hatósági bizonyítványok) 6. Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat

Jogorvoslathoz való jog = alapjog Elnevezése: jogorvoslati kérelem 4.2 A jogorvoslatok Jogorvoslathoz való jog = alapjog Elnevezése: jogorvoslati kérelem alaphelyzetben az ügyfelet Megilleti: egyéb közreműködőket ügyfél kérelme lapján induló jogorvoslatok 2 típusa: a hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások

4.2.1 A jogorvoslatok típusai A) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások B) Hivatalból indított (döntés-felülvizsgálati) eljárások: fellebbezési eljárás Saját hatáskörben módosítás, visszavonás bírósági felülvizsgálat felügyeleti eljárás újrafelvételi eljárás Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás méltányossági eljárás ügyészi óvás alapján indított eljárás

megsemmisít + új eljárásra utasít 4.2.2 Fellebbezés Főszabály: minden elsőfokú határozat ellen benyújtható; Főszabály: végzés ellen önállóan nem lehet élni vele Nincs meghatározott formához kötve Bármilyen indok felhozható Benyújtási határidő: határozat közlésétől számított 15 nap Benyújtás helye: a sérelmesnek vélt határozatot hozó elsőfokú hatóság Főszabály: a végrehajtásra halasztó hatályú Eredménye: helybenhagy megváltoztat megsemmisít megsemmisít + új eljárásra utasít

4.3 A végrehajtási eljárás A hatóság végrehajtható döntése Jogot Kötelezettséget állapít meg Az esetek többségében önkéntes teljesítés történik, DE: HA Az önkéntes jogkövetés elmarad Elérni kívánt célt az ügyfél helyett megvalósítja A hatóság kényszerít

Meghatározott cselekmény végrehajtása Meghatározott ingóság kiadása 4.3.1 A végrehajtás módjai Meghatározott cselekmény végrehajtása Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása Meghatározott ingóság kiadása

Köszönjük figyelmüket és sikeres felkészülést kívánunk! Honlapunkat megtalálják: a http://omi.mki.gov.hu címen.