Névviselés, névváltoztatás szabályai

A névjog A névjog a magánjog, közelebbről pedig a személyhez fűződő jogok közé tartozik, ám szabályozását más jogágak is segítik, mint a közigazgatási jog, vagy az alkotmányjog.

Névviselés A név, a névviselés jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy alkalmas arra, hogy a viselőjét azonosítsa, megkülönböztesse a társadalom többi tagjától. A személyi azonosíthatóságon túl kifejezi a családhoz való tartozást, a családi kapcsolatokat, a rokonságot.

Az állami nyilvántartásokban fontos érdek fűződik ahhoz, hogy elsősorban a név és más személyi adatok alapján a személyek valamint a családi kapcsolatok azonosíthatóak legyenek. A névviselés körében érvényesülő jogszabályok egyensúlyt teremtenek a személy és az állam érdekei között. A jogi szabályozás lehetővé teszi a névviselés kapcsán a személyiségi jogok gyakorlását, ugyanakkor ez nem akadályozhatja az állami nyilvántartások naprakészségét, közhitelességét.

A születési név az a név, amely az érintettet a születési anyakönyv alapján megilleti. nem feltétlenül jeleneti a születés időpontjában kapott nevet, mivel az később – pl. miniszteri névváltoztatás, családjogi helyzet rendezés, örökbefogadás, stb. következtében - megváltozhat

A születési név két részből áll : születési családi névből és utónévből Korábbi anyakönyvi bejegyzésekben szereplő egyes névelemeket az anyakönyvi kivonatokon feltüntetni sem szabad pl: néhai, ifjabb, idősebb bejegyzéseket nemesi címeket, rangokat (báró, gróf, herceg) nemesi előneveket

A doktori cím anyakönyvezhető de csak abban az esetben, ha az anyakönyvi esemény időpontjában az érintett személy azt viselhette. Ha az anyakönyvi eseményt követően szerezte meg, az anyakönyvi bejegyzés utólag nem javítható.

Születési családi név: A magyar jog szerint születési családi név egy- vagy kéttagú. A kéttagú családi nevet 1953. január 1-jétől kötőjel köti össze.

A gyermek családi neve szüleinek megállapodása szerint - apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet.

Születési utónév: Anyakönyvezni egy vagy két utónevet lehet. Az anyakönyvi kivonaton két utónevet lehet feltüntetni. Anyakönyvezni a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet

A szülők olyan utónevet választhatnak: amely a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított névjegyzékben vagy az országos kisebbségi önkormányzatok által összeállított névjegyzékekben szerepel. Amennyiben a szülők olyan utónevet kívánnak a gyermeküknek adni, amely a névjegyzékekben nem szerepel, az MTA vagy a kérelmező által megjelölt országos kisebbségi önkormányzat szakmai állásfoglalása az irányadó.

Kisebbségi névviselés A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény értelmében a kisebbséghez tartozó személynek joga van a saját és gyermeke utónevének szabad megválasztásához, családi és utónevének anyanyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez és annak - jogszabályban meghatározott keretek között - hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez. Az anyakönyvvezető a nevet a választott formában anyakönyvezi.

Megkülönböztető betűjel Az anyakönyvekről szóló 1952. évi 19. tvr., illetve a végrehajtásáról rendelkező BM utasítások 1953. január 1-jétől megszüntették a családi nevekben a betűjel viselését. A korábbi jogszabályok úgy rendelkeztek, hogy az anyakönyvekbe „betűjelzést nem szabad bejegyezni”.

A hatályos At. ismét lehetővé tette a betűjel viselését: Főszabályként az érdekelt kérelmére a betűjelzést az anyakönyvbe be kell jegyezni, feltéve, hogy a betűjelet annak a felmenőnek (szülő, nagyszülő, dédszülő, stb.) az anyakönyvi bejegyzése tartalmazza, akinek a családi nevét a kérelmező viseli.

Ha az anyakönyvi bejegyzés 1953. január 1-je előtti : tehát az anyakönyvi alapbejegyzésben a betűjel már szerepel, az érintettnek nyilatkoznia kell arról, hogy a betűjelzést a jövőben viselni kívánja. A betűjelzés a családi név előtt és után is szerepelhet, nagy betűvel kell bejegyezni és a családi névtől ponttal kell elválasztani. A betűjel a családi név része, tehát pl. a S.Nagy családi név egytagú.

A házassági név az a név, amely a személyt a házassági anyakönyv alapján megilleti. Házassági nevet visel az is, akinek házasságát a bíróság felbontotta, és a fél „visszavette” születési nevét. a személy névviselése a továbbiakban már nem születési anyakönyvi kivonatával, hanem házassági anyakönyvi kivonatával igazolható.

Házassági névviselés Az At. 2002. december 15-től hatályos módosítása a házassági névviselési forma megváltoztatására irányuló eljárás lefolytatását az anyakönyvvezető hatáskörébe utalta. 2004. január 1-jén lépett hatályba a Csjt. módosítása tárgyában megalkotott 2002. évi XLIV. tv. Ettől az időponttól viselnek a férfiak is házassági nevet.

2004. Január 1-től új mindkét nemet érintő lehetőség, hogy a házasulók a családi nevüket összekapcsolhatják, hozzáfűzve az utónevüket. A kettős családi név lesz a közös házassági nevük. A házassági családi név kéttagú lehet. Amennyiben mindkettőjük, vagy egyikük születési családi neve kéttagú meg kell állapodniuk, hogy saját családi nevük elemeiből melyik kettőt tartják meg. Az összekapcsolt családi nevek sorrendjéről is meg kell állapodni. Mindketten csak azonos sorrendben viselhetik családi nevüket.

Annak sincs akadálya, hogy csak az egyik házasuló válassza a kettős házassági nevet. E jogi megoldással összhangban az anyakönyvi jogszabályok is úgy módosulnak, hogy a házassági, illetve családi név - a korábbi tilalommal szemben - kéttagú is lehet. A kettős házassági név viselésének lehetőségével a házasságból született közös gyermekek névválasztásának lehetősége is kibővült.

A feleség a házasságkötés után: kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

A férj házasságkötés után: kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. A férj, illetve a feleség a házasságkötés után: házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét.

A bejegyzett élettársak névviselése A bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha a bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt. Ha házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosítja másik házassági névviselési formára, a születési családi nevének viselésére jogosult.

Alanyi jogon, anyakönyvi eljárásban kérhető családi és/vagy utónév megváltoztatása A felmenők családi nevének megkülönböztető betűjelének használatát, amennyiben esetében a jogszabály által előírt feltételek fennállnak. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó személyek kérhetik utónevüknek a megfelelő nemzetiségi utónévre történő javítását. A magyar származású honosított kérheti a hazai anyakönyvezés során a külföldi anyakönyvi okiratban szereplő utónevének megfelelő magyar utónév bejegyzését.

Névváltoztatás miniszteri engedéllyel Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását – kérelemre – az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezheti. A szülő családi nevének megváltoztatása - ha a szülő ennek ellenkezőjét kifejezetten nem kéri - kiterjed a családi nevét viselő kiskorú gyermek családi nevére is. Nagykorú személyeket nem érint a szülők névváltoztatása. Ha a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, a névváltoztatás rá is kiterjed. A házastársa nevét viselő személy a házasságkötés folytán szerzett nevet (a házastársa nevét) a házasság fennállása alatt névváltoztatással nem változtathatja meg.

Névmódosítás honosítással A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény értelmében a honosítási eljárás során lehetőség van arra, hogy a honosított a nevét kérelmére - jogszabályi feltételek teljesítése mellett - külön névváltoztatási eljárás nélkül megváltoztassa. A honosítást kérő külföldi a honosítással egyidejűleg kérheti, hogy: Saját vagy felmenője egykori magyar családi nevét viselhesse Többtagú családi nevéből egy vagy több tag, valamint a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását.

A házassági név megváltoztatása névváltoztatási eljárásban Az At.2009. június 1-jétől lehetőséget biztosít az özvegy és elvált családi állapotú kérelmezőknek házassági nevük névváltoztatási eljárásban történő megváltoztatására: ha a házasság megszűnt és személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa nevét a kért formában használta.

Eljárási szabályok A születési név megváltoztatása A születési név megváltoztatását - kérelemre - az anyakönyvi ügyekért felelősminiszter engedélyezheti. A kérelmet személyesen kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, a helyben kapott formanyomtatványon, külföldön élő magyar állampolgár esetében az illetékes konzuli tisztviselőnél. Kiskorú gyermek névváltoztatását törvényes képviselője, cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy kérelmét a gondnok terjesztheti elő. Kiskorú gyermek esetében, ha a szülők elváltak, akkor is kell mindkét szülő hozzájárulása a név megváltoztatásához. 14. életévét betöltött kiskorú esetén az ő hozzájárulása is szükséges.

A kérelemhez mellékelni kell: a kérelmező, valamint azon személyek anyakönyvi kivonatát, akiknek anyakönyvi bejegyzését a névváltozás érinti. A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10 000 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni. Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 50 000 forint .

Ügyintézési határidő Az anyakönyvvezető a kérelmet 8 napon belül felterjeszteni. Az eljárás ügyintézési határideje 60 nap. Hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell kibocsátani. A névváltoztatásról a miniszter okiratot állít ki. A névváltoztatási okiratok nem selejtezhetőek. Az új nevet a kérelmező az okirat kézhezvételétől jogosult és köteles viselni. A névváltoztatás anyakönyvi bejegyzését a miniszter rendeli el. Fellebbezési lehetőség nincs. Akinek a jogát sérti a döntés, bírósághoz fordulhat keresettel.

A házassági név megváltoztatása A házassági név megváltoztatását 2009. június1-jétől - kérelemre – az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezheti. A házassági név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, a helyben kapott formanyomtatványon, külföldön élő magyar állampolgár esetében az illetékes konzuli tisztviselőnél.

A kérelemhez mellékelni kell: A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező születési anyakönyvi kivonatát, valamint családi állapotát igazoló halotti vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonatát. Igazolni kell, hogy a kérelmező az általa kért formában használta házastársa nevét. A házassági név megváltoztatására irányuló kérelem illetékmentes.

A házassági névviselési forma megváltoztatása a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése után az érintett kérelmére korlátlan számban módosíthatató, erről a Csjt. rendelkezik. Az eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető az illetékes, de a kérelem előterjeszthető a lakcím szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is. A kérelem illetéke 5 000 forint. Az eljárás ügyintézési határideje 30 nap.

Az anyakönyvvezető A kérelmet jegyzőkönyvben rögzíti. Amennyiben a lakóhely szerinti anyakönyvvezetőnél terjeszti elő a kérelmet, akkor az anyakönyvvezető a jegyzőkönyvet megküldi a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek. Ha a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető a kérelmet teljesíti, a változást a házassági anyakönyvben feljegyzi. Új, záradékolt házassági kivonatot állít ki a kérelmező részére. A változást a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban is rögzíti.

Megkülönböztető betűjel A megkülönböztető betűjel bejegyzése iránti kérelmet az anyakönyvvezető jegyzőkönyvben rögzíti. A kérelem elbírálása előtt köteles beszerezni a kérelmezőnek, illetve felmenőjének születési anyakönyvi másolatát. Amennyiben megállapítja, hogy a kért névelem szerepel a születési anyakönyvben, teljesíti a kérelmet. A megkülönböztető betűjel bejegyzése iránti kérelem illetéke 3 000 forint. Az eljárás ügyintézési határideje 30 nap.

Jogorvoslati lehetőség anyakönyvi eljárásban hozott döntés ellen: A kérelem elutasításáról az anyakönyvvezető alakszerű határozatban dönt. A határozat ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést az illetékes Kormányhivatalhoz címezve, az eljáró anyakönyvi hivatalban személyesen vagy postai úton kell benyújtani. A fellebbezés illetéke 5 000 forint, amit a fellebbezésen illetékbélyegben kell leróni.

A Kormányhivatal által hozott II A Kormányhivatal által hozott II. fokú határozat ellen - a közléstől számított 30 napon belül - a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bírósághoz lehet keresettel fordulni.

Külföldi állampolgárok névviselése A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. a külföldi állampolgárok névviselésével kapcsolatos rendelkezése értelmében: Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Az állampolgárság megváltozása nem érinti a korábbi személyi állapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket.

Akinek több állampolgársága van és egyik sem magyar, valamint a hontalan személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén lakóhelye van, illetőleg a magyar jog, ha Magyarországon is van lakóhelye. Akinek külföldön több lakóhelye van, személyes joga annak az államnak a joga, amellyel kapcsolata a legszorosabb. Akinek személyes jogát az előzőek alapján nem lehet megállapítani és nincs lakóhelye, személyes jogát szokásos tartózkodási helye határozza meg. Akinek több szokásos tartózkodási helye közül az egyik Magyarországon van, személyes joga a magyar jog. Magyarországon menedékjogot élvező személy személyi állapotára a magyar jog az irányadó. Ez a rendelkezés nem érinti a korábbi személyi jogállapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket. A házastársak személyi jogviszonyaira, ideértve a házastársi névviselést az a jog az irányadó, amely az elbírálás idején a házastársak közös személyes joga.

A gyermek névviselésére a gyermek személyes joga irányadó. Az At. külföldiekre vonatkozó rendelkezése kimondja, hogy a külföldi állampolgárok és a hontalanok névviselésénél állampolgárságuk, illetőleg származási helyük joga az irányadó. A magyar anyakönyvben és az annak alapján kiállított okiratokban a családi név az utónevet ebben az esetben is megelőzi. A külföldi állampolgárok, illetve hontalanok névviselési jogát a magyar jog nem korlátozza. Amennyiben a szülők vagy azok egyike nem magyar állampolgár, a gyermek utóneve az érintett nem magyar állampolgárra irányadó jog szerint is bejegyezhető.

A házastársi névviselés megállapításánál is az Nmjt.-t kell Az a jog az irányadó, amely a házasságkötés idején a házastársak közös személyes joga. Amennyiben a két házasuló fél különböző állampolgárságú az utolsó közös személyes jogukat kell alkalmazni. Ha nem volt közös személyes joguk, akkor annak az államnak a jogát kell alkalmazni, ahol utoljára közös lakóhelyük volt. Ha soha nem volt közös lakóhelyük a magyar jogot kell alkalmazni.