Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai

Áttérés az alkalmi foglalkoztatásról az egyszerűsített foglalkoztatásra 2010. április 1-jével hatályát vesztette az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (Alk.tv.). Helyébe lépett az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (Eftv.) 2010. augusztus 1-től hatályát veszti az Eftv., helyébe lép a 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról (Efo tv.) Április 1-jétől az Alk.tv. helyébe lép az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. Törvény. E jogszabályváltozással az alkalmi munkavállalás – bár nem szűnik meg – de szabályai igen jelentősen változnak. A legszembetűnőbb módosulás, hogy megszűnik az alkalmi munkavállalói „kiskönyv” (AM-könyv), amelynek szerepét a foglalkoztatás elektronikus bejelentése veszi át, a munkavállaló részére pedig csak a négy napot meghaladó munkavégzés után kell írásbeli munkaszerződést adni. Az Alk.tv. alapján kiadott alkalmi munkavállalói könyvek alkalmi foglalkoztatás létesítésére és a közterhek lerovására az Eftv. hatálybalépését követően nem alkalmazhatók. Ugyanakkor annak az alkalmi munkavállalónak, aki március 31-én még alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszonyt, a foglalkoztatási ideje átcsúszhat a 2010. április 1-jét követő időszakra. Gondoljunk itt a háztartási munkára és a kiemelten közhasznú szerveznél történő munkavállalásra, ahol meghatározott feltételek teljesülése esetén akár 200 nap is lehetetett a foglalkoztatás időtartama.

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony a 2010. évi LXXV Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony a 2010. évi LXXV. törvény alapján 2010. 08. 01-től mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára, vagy alkalmi munkára. *Háztartási munka esetén nem létesíthető munkaviszony munkavállalóként a munkáltató közeli hozzátartozójával. Nagyon fontos, hogy az Eftv. szabályai nem zárják ki, hogy a fenti négy esetben a munkáltató és a munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt Azok a vállalkozások, amelyek kizárólag a munkavállalót biztosítják más munkáltató számára, nem alkalmazhatják az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait.

Fogalmak mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, illetve a megtermelt mezőgazdasági termékeknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot, turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot, kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, az utazásszervezői tevékenység, és az utazásközvetítői tevékenység. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony,

A munkaviszonyok együttes időtartama Ha a munkáltató és munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg. *Háztartási munka esetén nem létesíthető munkaviszony munkavállalóként a munkáltató közeli hozzátartozójával. Nagyon fontos, hogy az Eftv. szabályai nem zárják ki, hogy a fenti négy esetben a munkáltató és a munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt Azok a vállalkozások, amelyek kizárólag a munkavállalót biztosítják más munkáltató számára, nem alkalmazhatják az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait.

Alkalmi munkavállalók létszáma Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve* – nem haladhatja meg az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt, 1 főtől 5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt, 6 főtől 20 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt, 20 főnél több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 százalékát. Napi alkalmi munkavállaló létszámkeret megállapítása Tárgyév napjaira egyenlőtlenül felhasználhatja Következő naptári évre nem vihető át *- (3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény)

Garanciák a visszaélések visszaszorítása érdekében Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek esetében, akik között a szerződés megkötésekor már az Mt. szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn, illetve Ktv. 1. §-ában, valamint a Kjt. 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására. Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony E munkaviszony a felek megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Ha a munkavállaló kéri, illetve nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, a munkaviszonyt az egyszerűsített munkaszerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni. Honlapunkról is letölthető: Letöltések/Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták A munkaszerződés-kötés – a törvényi melléklet szerint

Egyszerűsített munkaszerződés A munkaviszony létesítésének egyszerűsítése érdekében a törvény melléklete blanketta-munkaszerződést határoz meg, mely a felek adatait és a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit tartalmazza.

A Munka Törvénykönyvéből nem alkalmazható szabályok A törvény nem az Mt.-ből alkalmazni rendelt szabályokat sorolja fel, hanem azokat a rendelkezéseket, amelyektől el lehet térni, A kivételeket megfogalmazó törvényi szabályok első csoportja valamennyi egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkaviszonyban állóra vonatkozik, ezután következnek az alkalmi munkavállalókra alkalmazandók.

Speciális szabályok harmadik országból érkező munkavállalókra Harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében létesíthet munkaviszonyt e tv. alapján Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi a) az egészségbiztosítási szervet a TAJ-szám, valamint b) az állami adóhatóságot az adóazonosító jel kiadása érdekében. Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki. Az állami foglakoztatási szerv igazolást ad a kérelem benyújtásáról Harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár. A fenti rendelkezés következményeképpen például egy török állampolgár egyszerűsített foglalkoztatás keretében kizárólag mezőgazdasági idénymunkát vagy háztartási munkát végezhet.

A foglalkoztatás további feltétele Az a munkáltató, aki a tárgyhónapban 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel a törvény 8. § (2) bekezdésében és/vagy a 8. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő adók tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, amíg adótartozását ki nem egyenlíti. 8. § (2) bekezdés: Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke - mezőgazdasági és turisztikai idénymunka a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, - alkalmi munka esetén 1000 forint. 8. § (3) bekezdés a) pont: A 8. § (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terhel a - munkáltatót társadalombiztosítási járulék, - szakképzési hozzájárulás, - egészségügyi hozzájárulás és - rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség - levont személyi jövedelemadó Amíg az állapot fennállt általános szabály szerint kell megfizetni az szja-t és a tb-t

Közteherfizetés az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy után 1. A személyi jövedelemadó és járulékfizetési kötelezettségre az SZJA tv. és a TBJ rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi kivételekkel: Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 Ft, Alkalmi munka esetén a közteher 1000 Ft. A közteher megfizetésével nem terheli: - a munkáltatót tb járulék, szakképzési hozzájárulás, eü. hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, Szja-ban adóelőleg-levonási kötelezettség, - a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, eho fizetési és Szja előleg fizetési kötelezettség. Kifizetéskor igazolások kiadása: bevétel teljes összege, jogcíme Összesített igazolást kiadni január 31-ig nem kell! (Art. 46.§) Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy a Tbj. szerint biztosított személynek minősül, a foglalkoztatónak a biztosított személy adatait nyilvántartásba kell venni és erről a magánszemélynek igazolást kell kiadni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. szerint megállapítható mulasztási bírság - a nyilvántartásba nem vett személyenként - terheli. A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított részére, mely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját. A foglalkoztató köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, valamint nyugdíjjárulékról (tagdíjról), illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.[3] A foglalkoztató továbbá a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni Mindezeken túlmenően a munkáltató köteles olyan bizonylatot is kiállítani és a kifizetéskor átadni a magánszemélynek, amely tartalmazza a magánszemély bevételét, jogcímét, az adó(előleg) összegét.

Közteherfizetés az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy után 2. Ha a munkáltató nem felel meg az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek, akkor az e jogviszonyban foglalkoztatottak után az általános szabályok szerint teljesíti közteherfizetési kötelezettségét. létszám, illetve időkorlát túllépése köztartozás 300 ezer forint felett adott adónemekben

Kifizetésre kerülő nettó munkabér összege Minimálbér bruttó összege a 259/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján Garantált bérminimum bruttó összege havi 73 500 89500 heti 16 900 20600 napi 3380 4120 óra 423 515 A kedvezményezett, 30 százalékos közterhet legalább az arányosítással megállapított összeg után kell megfizetni.

A munkáltató nem fizet közterhet Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított, és erről igazolással rendelkezik. E101, május 1-től: A1 Közteherfizetés hiányában a magánszemély nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.

A jövedelem bevallása Jövedelem: a kifizetett (nettó) munkabér 100 %-a A kedvezményezett foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha külföldi személy, vagy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja, vagy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.

Ellátásra való jogosultság A 7.§ (2) bekezdés szerint (500 Ft/ 1000 Ft közteher megfizetésével) foglalkoztatott - nem minősül a Tbj. szerint biztosítottnak, - nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A nyugellátás számításának alapja napi - 500 Ft közteher esetén 1370 Ft/nap, - 1000 Ft közteher esetén 2740 Ft/nap. EGT államból származó külföldi személy nyugellátásra, baleseti eü. szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot. A külön jogszabály 88/2010. (III. 26.) Korm. rendelet.

Kit kell bejelenteni? Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony esetében minden munkavállalót be kell jelenteni! A bejelentés módja és határnapja tekintetében vannak eltérések. Fontos!, hogy nem az Art. 16. § (4) bekezdése szerinti bejelentésről van szó, mivel a bejelentési kötelezettséget a biztosítottnak nem minősülő személyekkel összefüggésben is teljesíteni kell. A munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni. A 10T1042E nyomtatványon be kell jelenteni: a munkaviszony kezdetét és a napok számát (az APEH honlapjáról letölthető)

Bejelentés módjai A bejelentés megtételéhez a munkáltatónak az Ügyfélkapun regisztráltatnia kell magát, és – a természetes személy munkáltató kivételével – adóhatósági (180-as) regisztrációval is rendelkeznie kell! Az egyszerűsített foglalkoztatás jellege Elektronikusan, Ügyfélkapun keresztül 10T1042E Telefonon a 185-ös számon azonosító jel SMS-ben (2010. 12. 01-től) Mezőgazdasági idénymunka bejelenthető naponta Turisztikai idénymunka Alkalmi munka

Milyen adatokat kell a bejelentésben közölni? A munkáltató adószámát, a munkavállaló adóazonosító jelet és TAJ-számot, az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét, a munkaviszony napjainak számát (az SMS útján történő bejelentés kivételével), külföldi személy esetében, aki másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, ezt a körülményt is be kell jelenteni. Mt. 76. § (5) és Mt. 76/C ez szabályozza a a munkavégzés helyét

Változás bejelentés: visszavonás, módosítás a 10T1042E adatlapon A foglalkoztatás jellegének megváltozása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén: az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig. Ezt követő bejelentés esetén a közteher fizetési kötelezettségnek eleget kell tenni! A változás-bejelentés bármelyik módon történhet, függetlenül az eredeti bejelentés módjától!

Mely igazgatási szerv felé kell a bejelentést megtenni? 10T1042E jelű elektronikus űrlapon az Ügyfélkapun keresztül (hozzáférés). Telefon keresztül nem az APEH felé, hanem az elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (működtetője a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala KEKKH), amely az adatokat továbbítja. Az SMS-ben történő bejelentésről a később megjelenő jogszabály szerint. Az állami adóhatóság a hozzá érkező adatokat (elektronikus úton, központi ügyfélszolgálattól telefonon) az Art szerint továbbítja: Egészségbiztosítási Pénztárhoz Munkaügyi Hatósághoz Állami Foglalkoztatási Szervhez nyugdíjintézet Telefonon történő bejelentésnél a bejelentő adatait is rögzítik.

Bevallás, befizetés havonta! A munkáltató bevallását az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint teljesíti. - elektronikusan, vagy - elektronikus benyújtásra nem kötelezett esetén papír alapon: 1008E a Magyar Postán beszerezhető/letölthető - határidő: tárgyhót követő hó 12-ig Ha általános szabály szerint kell a közterhet megfizetni  elektronikusan kell a bevallást küldeni A közteher-fizetési kötelezettségnek tárgyhót követő hó 12-éig kell eleget tenni. Mnyp-tag: 10032000-06057770 Nem mnyp-tag: 10032000-06057763

1008-as bevallás Munkáltató adóazonosító száma Foglalkoztatott neve, adóazonosító jele, nyugdíjas státusza, mnyp-azonosító kódja A foglalkoztatás napjaira kifizetett (nettó) munkabér összege A foglalkoztatás napjainak száma

Meggyőződés a munkavállaló alkalmasságáról A munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van. (6. §) *Háztartási munka esetén nem létesíthető munkaviszony munkavállalóként a munkáltató közeli hozzátartozójával. Nagyon fontos, hogy az Eftv. szabályai nem zárják ki, hogy a fenti négy esetben a munkáltató és a munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt Azok a vállalkozások, amelyek kizárólag a munkavállalót biztosítják más munkáltató számára, nem alkalmazhatják az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait.

Átmeneti rendelkezések 2010-ben az e törvény hatálybalépéséig az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásban és egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött napok számát az e törvény szerinti időtartamok számításánál nem kell figyelembe venni. A 840.000 Ft-ot 3x lehet figyelembe venni! A START kártya kiváltásánál nem számít „munkaviszonynak” az egyszerűsített foglalkoztatásban töltött idő a tanulói, hallgatói jogviszony, illetve az iskolai szünet időtartama alatt, illetve a tanulói és hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel, valamint 2010. április 1-jét követően az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített jogviszony esetén (az idénymunka kizáró ok). Költségelszámolás: a napi minimálbér kétszerese (6.760,- Ft) vehető figyelembe Az előző tv. alapján létesített jogviszony 2010. 07. 31-én mgszűnik.

Megjelent rendeletek 218/2010. (VII.23.) Korm. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 88/2010. (III.26.) Korm. rendelet módosításáról: 14.§ A munkáltatóval szemben a jelenléti ív vezetésével kapcsolatos szabályok megsértése miatt 2010. június 30-a után jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha jelenléti ív vezetési kötelezettségét – a 8-12§-ban foglaltaktól eltérően – az Eftv. 2. mellékletében foglaltak szerinti tartalmú, szigorú számadású nyomtatványnak nem minősülő okiraton teljesíti. A nemzetgazdasági miniszter 3/2010. (VII. 30.) NGM rendelete az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem és közteher bejelentésére, befizetésére vonatkozó eljárási szabályokról A Kormány 223/2010. (VII. 30.) Korm. rendelete az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény végrehajtásáról

Áttérés az alkalmi foglalkoztatásról az egyszerűsített foglalkoztatásra A munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére szolgáló közteherjegyek feleslegessé váltak. A fel nem használt közteherjegyek forgalomból történő kivonásával, értékének megtérítésével, valamint a közteherjegyek selejtezésével kapcsolatos eljárási és elszámolási szabályokról szóló 8/2010. (III. 18.) PM rendelet alapján a fel nem használt közteherjegyek értékének visszatérítése az APEH feladata. Leadási határidő: 2010. szeptember 30. Feleslegessé vált a munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére szolgáló közteherjegyek alkalmazása, ezért azok előállítása és forgalmazása 2010. április 1-jével megszűnik. 1027/B/2010. Elnöki utasítás

Köszönöm a figyelmet! 1027/B/2010. Elnöki utasítás Feleslegessé vált a munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére szolgáló közteherjegyek alkalmazása, ezért azok előállítása és forgalmazása 2010. április 1-jével megszűnik. 1027/B/2010. Elnöki utasítás