dr. Barta Beáta főosztályvezető-helyettes

Az előadások a következő témára: "dr. Barta Beáta főosztályvezető-helyettes"— Előadás másolata:

1 A foglalkoztatás kérdései, online pénztárgép használat, forgalomszámlálás
dr. Barta Beáta főosztályvezető-helyettes Operatív Ellenőrzési Főosztály

2 I. Munkaviszony olyan tartós jogviszony, amely esetében a munkavállaló magánszemély munkavégzésre irányuló tevékenysége önállótlan, függő munkaként jelenik meg az alapvető szabályait a Munka Törvénykönyve tartalmazza ( Mt §) bejelentési kötelezettség kapcsolódik hozzá, amit a munkáltató és a kifizető az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell hogy teljesítsen (Art. 1 sz. melléklet) a bejelentés tartalmi elemei a következők: családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. (Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni.) T1041-es nyomtatvány

3 Bejelentés időpontja A biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni. A jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni.

4 Be nem jelentett alkalmazott
Az Art. 7.§ (10) található értelmező rendelkezései alapján be nem jelentett alkalmazott, aki adózó gazdasági tevékenységében személyesen közreműködik, és akire vonatkozóan a munkáltató, illetve kifizető az e törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, kifizető nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen.

5 Jogkövetkezmények Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. Kockázatos adózói minősítést kap, akinek az adatait be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt közzéteszik. Üzletzárás intézkedés: az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja.

6 II. Egyszerűsített foglalkoztatás
az ilyen típusú munkaviszony alapvető szabályait külön törvény tartalmazza (2010. évi LXXV. törvény, a továbbiakban: Efo. tv.) tevékenység tekintetében mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka esetében lehet alkalmazni létrejöhet szóbeli megállapodás, illetve írásba foglalt szerződés aláírásával (a törvény egyik melléklete mintául szolgál) Szintén bejelentési kötelezettség kapcsolódik hozzá (ezáltal jön létre!), amelyet elektronikus úton (T1042), továbbá telefonos ügyfélszolgálaton keresztül is teljesíthető Ehhez a speciális jogviszonyhoz azonban időbeli és létszámkorlát is kötődik kizáró okot is meghatároz a jogszabály, mégpedig nem lehet alkalmazni a kedvezményes szabályokat abban az esetben, ha a munkáltatónak 300eFt-ot meghaladó adótartozása van

7 II. Egyszerűsített foglalkoztatás
Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő termelő csoport, termelő szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a tovább feldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Idénymunka: az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelőmunka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban. Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek számít az idegenvezető tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervező és utazásközvetítő tevékenység.

8 Időbeli korlát Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

9 Létszám korlát Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy fő, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két fő, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy fő, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.

10 Jogkövetkezmények Elmulasztása esetén a be nem jelentett alkalmazásra vonatkozó szabályok lépnek életbe a jelenlegi joggyakorlat szerint. Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. Kockázatos adózói minősítést kap, akinek az adatait be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt közzéteszik. Üzletzárás intézkedés: az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.

11 III. Társas vállalkozó bejelentése
Ügyvezető Tag Nem tag Munkaviszony Társas vállalkozó Munkaviszony Megbízási jogviszony Bejelentési kötelezettség ≠ járulékfizetési köt. Megbízási jogviszony kezelése Nyugdíjazás és megszűnés esetén rendezés

12 Online pénztárgép használat
A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról (továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) bekezdése értelmében nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesíthetik az adóalanyok az 1. számú mellékletben meghatározott tevékenységük során. „6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),” Alkalmi rendezvények (kitelepülés): 2017/36. Adózási kérdés A vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken folytatott vendéglátó tevékenységet illetően a gépi nyugtaadás alól csak a mozgó vendéglátás esetében lehet mentesülni, mivel az NGM rendelet erre vonatkozó mellékletében említett TEÁOR ’ és 56.3 szerinti vendéglátási tevékenység köréből kiemeli kivételként a mozgó szolgáltatásnyújtást. A mozgó vendéglátás fontos feltétele a besorolás szempontjából, hogy a „vendéglátó egység” változtatja a helyét, tehát nem tartózkodik huzamos ideig egy helyben, nem biztosít ülőhelyet, nincs felszolgálás. Mozgó vendéglátásnak tekinthető a rendezvény területén folyamatos mozgásban lévő fagylaltos kocsi, hot dogos kocsi, italokat árusító kocsi, mozgó perecárus. Az értékesítési helyük a vendégek igényeihez igazodva változik.

13 Gyakori hibák A Rendelet 1. § (2) bekezdése alapján mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól a) a pénztárgép meghibásodása, b) áramszünet, c) a pénztárgép bevonása, d) a pénztárgép eltulajdonítása, e) a pénztárgép megsemmisülése, elvesztése esetén, feltéve, hogy nincs olyan más pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne. A Rendelet 49. § (1) A pénztárgépen a napi nyitás és napi zárás végrehajtása kötelező. A (2) bekezdés szerint pedig a napi nyitás végrehajtása során rögzíteni kell a nyitó pénzkészlet összegét és összetételét. (A pénztárgépen minden nyitvatartási nap végén, folyamatos nyitva tartás mellett 24 óránként „Napi forgalmi jelentést”-t kell készíteni.) 49/A. § (1) A pénztárgéphez hozzárendelten pénztároló eszközt kell tartani. A Rendelet 48. § (1) A pénztárgépek éves felülvizsgálata kötelező. (2) A felülvizsgálatot a pénztárgép üzembe helyezését, illetve legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek.

14 Jogkövetkezmények Az Art. 234 § b) pontjának értelmében az állani adó- és vámhatóság a pénztárgép kötelező használatával, forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a természetes személy kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) ötszázezer forintig, nem természetes személy kötelezettet egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. Az Art § (1) bekezdésének d) pontja szerint az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte.

15 Forgalomszámlálás Ellenőrzés típusai:
Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (továbbiakban: Air) 89. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság az ellenőrzés célját a) ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező, az adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének vizsgálatára irányuló adóellenőrzéssel, b) egyéb adókötelezettségek teljesítésére irányuló, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztető jogkövetési vizsgálattal valósítja meg. Jogkövetési vizsgálat: Az Air 91. § (1) Az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően is a) ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e; b) adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében; c) vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát; d) adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.

16 Köszönöm a figyelmet!