Közigazgatási eljárások

A képzési program témái: Elvi alapozás Alapelvek és alapvető rendelkezések Joghatóság, hatáskör, illetékesség Az eljárás alanyai és az alanyokra vonatkozó főbb szabályok Az elsőfokú eljárás 6. Jogorvoslatok 7. Az eljárási költség 8. A végrehajtás

1.téma: Elvi alapozás 1.1. A Ket. szabályozásának előzményei 1.2. A Ket. megalkotásának indokai 1.3. A törvényalkotó alapvető céljai a Ket. megalkotásánál 1.4. A központi és a helyi – területi közigazgatási szervek feladatai a Ket. alkalmazására való felkészülés során

1.1. A Ket. szabályozásának előzményei A közigazgatás-tudományban a jogállami alapértékek viszonylag későn jutottak érvényre Társ-jogágaknál korán érvényesült az önkéntes jogkövetés két alapelve: Átláthatóság Megismerhetőség Más jogágak eljárási kódexei már a XIX. században megjelentek Közigazgatás-tudományban egy évszázados késéssel jelent meg az egységesség igénye

1.1. A Ket. szabályozásának előzményei Ausztria 1925-ben megalkotta a világ első közigazgatási eljárási törvényét Magyarországon 1954-ben merült fel az államigazgatási eljárási törvény elkészítésének gondolata Az 1956-os törvénytervezetet 1957. évi IV. törvényként fogadták el 1981-ben került sor az Et. átfogó felülvizsgálatára és módosítására

1.1. A Ket. szabályozásának előzményei Az eljárási szabályok korszerűsítése a rendszerváltozás után kormányzati céllá vált 1999-2000 évi kormányzati feladattervben jelent meg elsőként az 1957. évi IV. törvény felülvizsgálata Kodifikációs Bizottság alakult és három főhatóság szerepelt felelősként (BM, IM, MEH) a SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ elkészítésében 1057/2001. (VI. 22.) Korm.határozat újra felkarolta e kezdeményezést, mely alapján új határidőket szabtak ki: Koncepció: 2001. december Normaszöveg: 2002. június

1.1. A Ket. szabályozásának előzményei Az Országgyűlés 2004. december 20-i ülésnapján elfogadta az új kódexet A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2005. november 1-jén lép hatályba

1.2. A Ket. megalkotásának indokai koncepcionális változások az Et. és az Áe. megalkotása óta: állam szerepfelfogása; állam és a társadalom viszonya; hatalomgyakorlás módja; államszervezet, benne a közigazgatási; szervezetrendszer feladatai; tulajdoni viszonyok és a gazdálkodó szervek szervezetrendszere; Magyarország külkapcsolatai; emberi és állampolgári jogok katalógusa.

1.3. A törvényalkotó alapvető céljai a Ket. megalkotásánál Alkotmány 2.§ - jogállamiság érvényesülése Legfontosabb rendelkezéseket törvény határozza meg Állami akarat kiszámíthatósága Szerzett jogok védelme Jogerős határozatok stabilitása (jogbiztonság) Bírói felülvizsgálat lehetősége Kiinduló kérdésünk a közigazgatási eljárással összefüggésben, hogy mi a célja az eljárásjogi szabályozásnak. Ha a célját a legfrappánsabban kívánnám megfogalmazni, akkor azzal indokolt kezdeni, hogy a közigazgatási ügyek és ehhez kapcsolódóan a közigazgatási eljárás valamennyiünket születéstől a halálig kísérnek el. Ugyanakkor nemcsak természetes személyek, hanem jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek is érintettek lehetnek a különféle közigazgatási eljárásokban. Csak néhány példát hadd ragadjak ki a sorból: az anyakönyvi igazgatás például születés vagy házasságkötés esetén, ha építkezni akarunk, akkor építéshatósági ügyintézésről beszélünk, a szociális ügyintézéstől a szabálysértési ügyintézésen keresztül az egyéni vagy társas vállalkozásokkal kapcsolatos ügyintézésig rengeteg közigazgatási hatósági ügy van. E rengeteg hatósági ügy kereteit, tehát a formáját, a kérelemre, illetve a hivatalból való eljárásindítástól kezdve egészen a hatósági döntés meghozataláig a közigazgatási eljárásjog foglalja keretbe, amelyet 2005. november 1-jétől a Ket., az új törvény fog megtestesíteni. Miért fontos ez az eljárásjogi keret, ez az eljárásjogi szabályozás? Több okkal, több érvvel is alátámaszthatjuk ennek a fontosságát. Legelőször is az, hogy a közigazgatási szervek, nemhiába hívjuk ezen a területen őket hatóságoknak, a hatóság kifejezésből eleve következik, hogy közhatalmat gyakorolnak. A különféle közigazgatási szervek, akár egy önkormányzat, akár polgármesteri hivatal, akár egy vízügyi igazgatóság, bányakapitányság, földhivatal stb. tevékenységük során közhatalmat gyakorolnak. E közhatalom-gyakorlásnak az eljárásjogi, formai kereteit rögzíti a Ket. A dián láthatnak néhány példát, hogy milyen elemekre gondolhatunk, pl. a kérelem formája. A kérelemmel induló eljárásokban a kérelem az, aminek eredményeként a közigazgatási hatósági ügy keletkezik. Ugyancsak szabályozza a Ket. az ügyintézési határidők hosszát, vagy pl. a jogorvoslati lehetőséget, ha az adott ügyben az ügyfél a meghozott döntést bármilyen okból sérelmesnek tartja, hogy a sérelmesnek tartott határozatot megtámadhassa, akár másodfokú közigazgatási fórum előtt vagy akár független, önálló bíróság előtt is.

1.3. A törvényalkotó alapvető céljai a Ket. megalkotásánál 2. Ügyintézési határidő differenciált rendszere és munkaszervezési formák alkalmazása 3. Ügyfélbarát és szolgáltató közigazgatás 4. Hatósággal való együttműködési készség növelése/motiválása 5. Végrehajtás foganatosításának hatékonyabbá tétele Az eljárásjogi szabályozásnak, különös tekintettel a közhatalom gyakorlásának tényére, több szempontból is garanciális jelentősége van. A garanciális jelentőséget főképp az ügyfél nézőpontjából tudjuk megfogalmazni. Egyfelől az ügyfelet védik ezek az eljárásjogi szabályok, főleg az alapelvek körében találkozhatunk sok ilyennel. Védik az ügyfelet a relatíve kiszolgáltatott helyzetében a hatósággal szemben és hozzájárulnak az ügyféljogok érvényesítéséhez. Csak hogy ez nem egyirányú utca, tehát itt nemcsak az ügyfélről van szó, hanem arról is, ami állami érdek, közérdek, tehát az egész társadalomnak érdeke, hogy a különféle közigazgatási ügyek megfelelően, gyorsan, hatékonyan, jogszerűen, stb. intéződjenek el, s mindez az ügyfél számára nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is jelent. Tehát a garanciális jelentőség másik eleme, hogy az ügyfél teljesítse a kötelezettségét, pl. jóhiszeműen járjon el és ne olyan eljárási cselekményeket tegyen a közigazgatási eljárás során, amelyek mondjuk késleltetik az ügy elintézését vagy a tényállás tisztázását lehetetlenné teszi vagy legalábbis jelentős mértékben megnehezíti.

1.3. A törvényalkotó alapvető céljai a Ket. megalkotásánál 6. Nyelvhasználat kérdésének rendezése 7. Jogorvoslati rendszer átfogó reformja A hibát lehetőleg a közigazgatási szervezetrendszeren belül orvosolják Emellett váljon általánossá a bírósági felülvizsgálat lehetősége 8. Adatvédelemnek való megfelelés és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés biztosítása

1.3. A törvényalkotó alapvető céljai a Ket. megalkotásánál Eljárási költségek majdnem taxatív meghatározása Új jogintézmények részletes szabályozása a jogalkalmazók könnyebb eligazodásának megkönnyítésére

1.4. A Ket. Alkalmazására való felkészülés feladatai Jogalkotási feladatok Korrekciós jogalkotás: A két alkotmányellenes szabály felszámolása megfelelő korrekcióval: Közigazgatási szervek közötti hatásköri viták eldöntésével kapcsolatos alkotmányellenesség Végzések bíróság előtti megtámadásával kapcsolatos alkotmányellenesség Szabályozási fogyatékosságok feloldása, melyek kodifikációs hibákra vezethetők vissza

1.4. A Ket. alkalmazására való felkészülés feladatai Jogalkotási feladatok Rendeleti jogalkotás: A Ket. 9 tárgykörben hatalmazta fel a Kormányt, illetőleg az érintett minisztert Vhr. kibocsátására Különös eljárási normák felülvizsgálatának lépései: Központi szinten 120 törvény és kormányrendelet módosítása – előterjesztés 2005.04.01-ig Az un. Saláta-törvény (2005. évi LXXXIII. törvény) és az ehhez kapcsolódó kormányrendelet megalkotása Az összhang megteremtése a Ket. és a miniszteri rendeletekbe foglalt különös eljárási szabályok között Önkormányzati rendeletek felülvizsgálata a Ket. hatálybalépésének napjáig Az oktató hívja fel a hallgatók figyelmét, hogy az Országgyűlés 2005. július 4-i ülésnapján elfogadta az ún. saláta-törvényt. Címe: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról A törvény a Magyar Közlöny 96. számában került kihirdetésre.

1.4. A Ket. alkalmazására való felkészülés feladatai Szervezési feladatok Lakosság tájékoztatása: Legfontosabb rendelkezésekről egy célorientált tájékoztatási kampány keretében Nemzetközi közigazgatási jogsegély egyezmények létrehozása – egyezmény híján a Ket. beéri a viszonossági gyakorlattal Külföldi hatóságtól származó jogsegély Magyar határozat külföldi végrehajtása

Anyanyelv használati jog megalapozása 1.4. A Ket. alkalmazására való felkészülés feladatai Szervezési feladatok Anyanyelv használati jog megalapozása Tolmácsszolgálatok megszervezése Szükséges nemzetközi szerződések megkötése Elektronikus tájékoztatási szolgáltatások megszervezése – ajánlott, de nem kötelező Ügytípusonként tagolt tájékoztatás A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül és az internetes honlapon való naprakész tájékoztatás

Ügymenet-modellek kidolgozása 1.4. A Ket. alkalmazására való felkészülés feladatai Szervezési feladatok Ügymenet-modellek kidolgozása Egyes eljárásfajták modellezésének áttekintése a változtatások érdekében Új modellek alapján új munkaszervezési módszerek kialakítása Formanyomtatványok létrehozása és aktualizálása A Ket. alkalmazására való felkészülés során a régi űrlapok felülvizsgálata Ügyfél-tájékoztató lapok felülvizsgálata Új formanyomtatványok, űrlapok elkészítése

Felkészülés az elektronikus ügyintézésre 1.4. A Ket. alkalmazására való felkészülés feladatai Szervezési feladatok Felkészülés az elektronikus ügyintézésre Informatikai bázis alkalmasságának felmérése Fel kell mérni azon ügyek körét, melyeknél az elektronikus eljárási utat jogszabály nem zárja ki Ki kell választani azon ügyeket, melyek előtt megnyitják az e-ügyintézés kapuit Társhatóságokkal való együttműködés előkészítése

Felkészülés a nyelvhasználati szabályok alkalmazására 1.4. A Ket. alkalmazására való felkészülés feladatai Szervezési feladatok Felkészülés a nyelvhasználati szabályok alkalmazására Alkalomszerűen tolmácsolók névjegyzékének összeállítása Hivatásos tolmácsok és szakfordítók névjegyzékének összeállítása Hatósági ellenőrzést végző szervek esetében: Alkalmi tolmács Leggyakrabban előforduló helyszíni intézkedésekről szóló tájékoztató előre lefordíttatott változata

1.4. A Ket. alkalmazására való felkészülés feladatai Szervezési feladatok Felkészülés az ideiglenes intézkedések megtételére Technikai eszközök biztosítása Felkészülés a veszélyhelyzetre Szakértői jegyzékek összeállítása Szakterületenkénti csoportosítás Költségtakarékosság Felkészülés a lefoglalt tárgyak megőrzésére Felkészülés meghatározott cselekmény elvégzésére a kötelezett helyen

2. téma: Alapelvek és alapvető rendelkezések 2.1. Eljárási alapelvek és alapvető rendelkezések 2.2. A nyelvhasználat 2.3. A Ket. hatálya - tárgyi hatály - szervi hatály - személyi hatály

Alapvető eljárási jogok és kötelességek Alapvető rendelkezések Alapelvek Alapvető eljárási jogok és kötelességek Alapvető rendelkezések     a törvényesség elve (1.§ (1).bek. 2a jogalkotói akarat érvényesítése a hatáskör gyakorlásánál, a mérlegelésnél és a méltányosság alkalmazásánál (1.§ (1)-(2) bek.:   a hatáskör célhoz kötöttsége hhatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalma - a jogszabályban meghatározott mérlegelési szempontokhoz kötöttség -  a döntés egyéniesítése 3.a szükségesség és arányosság a jogok korlátozása során (1.§ (3) bek.) 4 jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme (1.§ (4) bek. 5a törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma (2.§ (1)-(2) bek. 6a szabad bizonyítás (2.§ (3) bek. 7.a törvény által korlátozott hivatalbóliság (3.§) 8.     az egyszerűség és a gyosaság (1.§ (2) bek.; 7.§)  .     tisztességes ügyintézéshez való jog (4.§ (1) bek.-  a határidőn belüli döntéshez való jog       az anyanyelv használata a törvényben meghatározott keretek között           a nyelvi kiszolgáltatottság tilalma           a közigazgatási szerv kitanítási kötelezettsége 2.     a hatóság kártérítési kötelessége jogellenes eljárás, döntés esetén és kártalanítási kötelezettsége a jogszerű károkozás esetére (4.§ (2) bek.) 3.     a jogorvoslathoz való jog (4.§ (3) bek. .     az iratbetekintési jog (5.§ (4) bek.) 5.     a védett titok megőrzésének és a személyes adatok védelmének kötelezettsége a hatóság részéről (5.§ (4) bek.) 6.     az ügyfél nyilatkozat tételi joga és az igazmondási kötelezettség (51.§ (1) bek.)  7.     a jóhiszemű eljárásvitel követelménye (6.§)      a költségtakarékos eljárás kötelezettsége a hatóság részéről (7.§) 1.     a nyelvhasználat szabályozása (9-11.§) .     a Ket. tárgyi és személyi hatálya (12.§)     az eljárásfajták kategorizálása a Ket. hatálya és a Ket.-től való eltérés szempontjából (13-14.§; 185.§ (2) ek.) .     az ügyfelek körének meghatározása (15.§ (1)-(5) bek.) .     az eljárási képesség (15.§ (6) bek.) 6.     az eljárási jogutódlás (6.§ (7) bek.) 7.     az adat- és titokvédelem (17.§)

2.1. Az eljárási alapelvek és alapvető rendelkezések 1-16.§ az egész jogrendszerre vagy kizárólag a közigazgatási eljárásra jellemzőek; közigazgatási hatósággal szemben támasztott követelmények; az ügyfélre kötelezettséget hárító alapelvek; az eljárás valamennyi résztvevőjére irányadó elvek; különös eljárási szabályoknál is figyelembe kell venni; szükségesség-arányosság elvének érvényesítése. Az eljárás minden szakaszában érvényesülniük kell! Az I. fejezet az alapelvek és alapvető rendelkezések címet viseli, e fejezet gyakorlatilag a fundamentumát, az alapját jelenti az egész közigazgatási hatósági eljárásnak, mind a három eljárást, tehát az elsőfokú eljárást, a jogorvoslati eljárást és végrehajtási eljárást is ideértve.

2.1. Az eljárási alapelvek és alapvető rendelkezések 1-16.§ az egyes alapelvek érvényre jutásának módját határozzák meg; az eljárás minden szakaszában irányadó szabályokat mondanak ki.

2.1. Az eljárási alapelvek és alapvető rendelkezések a jogszerű és rendeltetésszerű eljárás; a szakszerű és egyszerű eljárás elve valamint az együttműködés elve a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód elve, a diszkrimináció tilalma a hivatalbóli eljárás elve ügyféljogok és ügyfél-kötelezettségek a költségtakarékos eljárás elve az e-ügyintézés ösztönzése Az alapvető rendelkezések: törvény hatálya (személyi, tárgyi) nyelvhasználat az ügyfél fogalma jogutódlás a hatósági eljárásban adatvédelem

2.2. A nyelvhasználat 9-11.§. Kisebbségi nyelv Más nyelv Magyar nyelv TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT (ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT) HIVATALOS NYELVVÉ NYÍL- VÁNÍTHATJA A KISEBBSÉG NYELVÉT AZONNALI INTÉZKEDÉS, AZONNALI JOGVÉDELEM ESETÉBEN A HATÓSÁG SAJÁT KÖLOTSÉGÉN BIZTOSÍTJA, HOGY NE ÉRJE HÁTRÁNY Magyar nyelv HIVATALOS NYELV, ÉRTELMEZÉSI ELSŐBBSÉG Jelbeszéd EGYÉB ESETBEN IS KÉRHETI, HOGY SAJÁT ANYANYELVÉT HASZNÁLJA, DE A KÖLTSÉGEK ŐT TERHELIK KISEBBSÉGHEZ TARTOZÓ HASZNÁLHATJA ANYANYELVÉT NEM ÉRHETI HÁTRÁNY A SIKETNÉMÁT

2.3. A Ket. hatálya 12-14.§ Tárgyi hatály közigazgatási hatósági ügy, ha az adott hatósági ügy intézésére nincs eltérő szabályozás Hatósági ügy: az ügyben valamely közigazgatási hatóság jár el és a hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg; az ügyfél számára adatot, tényt vagy jogosultságot igazol; hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, valamint a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és az abból való törlés 12.§ (2) b) pontja szerint A Ket. tárgyi hatálya a közigazgatási hatósági ügyeket jelenti, azaz nem terjed ki ez az eljárási törvény például a büntető ügyekre vagy a polgári peres ügyekre, csak a közigazgatási hatósági ügyekre

2.3. A Ket. hatálya 12-14.§ Szervi hatály Hatóság: államigazgatási szerv, helyi önkormányzat képviselő-testülete, annak szervei, jegyző (főjegyző, körjegyző), a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, kerületi hivatal vezetője, hatósági igazgatási társulás, törvény feljogosítása alapján más szervezet, köztestület vagy személy.

2.3. A Ket. hatálya Személyi hatály Ügyfél 15.§: természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve - tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve - a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. ÚJ fogalom: A létesítményi hatásterületen élő ügyfél Ügyféli jogok illethetik meg a társadalmi szervezeteket, érdekvédelmi szervezeteket JOGUTÓDLÁS 16. § Az eljárás egyéb résztvevői 172. § c) A személyi hatály azokra a személyekre mutat rá, akik/amelyek egy közigazgatási eljárásban potenciálisan előfordulhatnak mint szereplők. Két szereplő minden közigazgatási eljárásban kell hogy legyen: egyrészt az ügyfél, másrészt a közigazgatási hatóság. Bármelyik is hiányzik, ott nem beszélhetünk közigazgatási ügyről. Emellett a személyi hatály kiterjed természetesen nemcsak a két alapvető szereplőre, hanem az eshetőlegesen előforduló egyéb szereplőkre is, pl. a tanú, a szakértő, a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél esetén a tolmács, esetlegesen jeltolmács.

2.3. A Ket. és a különös eljárási normák KÜLÖNÖS ELJÁRÁSI NORMÁK TÍPUSAI: Ket. hatálya alól kivett eljárások 13.§ (1) Ket. rendelkezéseit „csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg”. 13.§ (2) azok az eljárások, amelyekre vonatkozóan a törvények – a Ket.-ben felsorolt tárgykörökben – a Ket.-től eltérő szabályokat állapíthatnak meg. 13.§(3) nem csak törvény, hanem kormányrendelet is megállapíthat „eltérő vagy kizáró szabályokat”13.§ (3) az egész Ket.-et csak külön törvény eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni 14.§ (1) az ezekre vonatkozó jogszabályok csak ott térhetnek el a Ket.-től, ahol ezt a Ket. kifejezetten lehetővé teszi.’

3. téma: A joghatóság, hatáskör, illetékesség 3.2. A hatáskör megállapítása és az eljárási kötelezettség 3.3. Az illetékesség 3.4. A jogsegély

3.1. A joghatóság 18.§ Az ügyek magyar és külföldi hatóságok közötti megosztásával kapcsolatos fogalom Joghatóságot meghatározó/befolyásoló tényezők: Állampolgárság Területi elhelyezkedés (ingatlan, tevékenységi helyszín) Nemzetközi szerződések JOGHATÓSÁG VIZSGÁLATA A joghatóság a közigazgatási ügyeknek az országok közötti megosztásával kapcsolatos fogalom. Tehát arra ad választ, hogy XY ügyében a magyar hatóságnak van-e joghatósága, vagy az ügy elintézése nem egy magyar hatóságra, hanem egy másik, pl. egy osztrák, brit, szlovén közigazgatási hatóságra tartozik-e. Értelemszerűen a joghatóság beazonosítása a legkönnyebb, mert egyrészt a joghatóságot megalapozza az állampolgárság. A magyar állampolgároknál általában a magyar hatóságoknak van joghatósága, kivéve azon ügyeket, amikor valaki külföldön kerül valamilyen közigazgatási ügybe, ott nyilván nem az állampolgárság fogja meghatározni a joghatóságot. A területi elhelyezkedés még inkább megmutatja, hogy melyik hatóságnak van joghatósága, hiszen nyilvánvaló, hogy egy Magyarország területén fekvő ingatlannal kapcsolatban csak a magyar hatóságoknak lehet joghatósága. Ezeken túlmenően a joghatóságot befolyásolhatják a nemzetközi szerződésekben foglalt két-, vagy többoldalú speciális megállapodások is.

3.1. A joghatóság 18.§ KÜLÖNÖS ÁLTALÁNOS Kizárólagos Kizárt Vagylagos + Joghatóság kikötésének lehetősége magyar ügyfél hatósági ügyében az MK területén magyar hatóság jár el; nem magyar állampolgár ügyében MK területén magyar hatóság jár el; nem természetes személy ügyfél külföldi, ha külföldön vették nyilvántartásba Joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálata az eljárás minden szakaszában kötelező!!!

3.2. A hatáskör megállapítása és az eljárási kötelezettség 19-20. § Eljárási képesség feltételei Hatósági hatáskör Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve melyik szint jogosult eljárni és mit tehet az ügyben Szemben a joghatósággal a hatáskör már nem az országok közötti relációt vizsgálja, hanem csak a Magyar Köztársaság területén belül működő több ezer magyar közigazgatási hatóság közül jelöl ki egy bizonyos típusú közigazgatási hatóságot. A hatáskör - amelyet mindig jogszabályban kell meghatározni - azt mutatja meg, hogy adott hatósági ügyben mely magyar közigazgatási hatóság jogosult az eljárásra. Pl. állategészségügyi ügyekben a vonatkozó jogszabályok a magyar állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomásokra telepítik az ilyen ügyek elintézésének a kötelezettségét. Az anyakönyvi ügyek kapcsán a polgármesteri hivatalokban tevékenykedő anyakönyvvezetőknek van hatásköre az ügyek elintézésére. Fogyasztóvédelmi ügyekben a megyei közigazgatási hivatalok keretén belül működő fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek van hatásköre Magyarországon. A közigazgatási hatóság hatásköre nem vonható el, továbbá, az önkormányzati hatósági ügyektől eltekintve, nem ruházható át. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el Mindig jogszabály állapítja meg (meg kell jelölni az első fokon eljáró szervet) Hatáskör nem ruházható át, kivétel: önkormányzati hatósági ügy

3.2. A hatáskör megállapítása és az eljárási kötelezettség 19-20. § Eljárási kötelezettség 2 eset kivételével 71. § (2) és (5) bek.] Hallgatás estén felügyeleti szerv kérelemre vagy hivatalból 5 napon belül eljárásra utasít, határidő kitűzésével Eredménytelenség estén: másik hatóság kijelölése egyidejűleg fegyelmi eljárás kezdeményezése, megindítása kötelező §

3.3. Az illetékesség 21 – 25. § Illetékességi okok ILLETÉKESSÉG Speciális Általános ARRA AD VÁLASZT, HOGY A TÖBB AZONOS HATÁSKÖRŰ SZERV KÖZÜL TERÜLETI ALAPON MELYIK AZ AZ EGY HATÓSÁG, AMELY A KONKRÉT ÜGYBEN ELJÁRHAT, (ILLETÉKESSÉGI OKOK) Ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye Ingatlan fekvése Tevékenység gyakorlásának helye Jogellenes magatartás elkövetésének helye Kiemelt jelentőségű ügyben országos illetékesség Tartós külföldi tartózkodás, lakcím ismeretlen  utolsó ismert lakcím Megelőzés Bizonyítvány, ig.nyilv. Az előadó hívja fel arra a figyelmet, hogy a hatóság eljárási képességi nemcsak az eljárás lefolytatásának jogát jelenti, hanem egyben a szerv eljárási kötelezettségét is eredményezi. Az előadó mutassa be az egyes feltételeket, példákkal illusztrálva. Feltétlenül utaljon az illetékesség keretében arra, hogy az illetékességet az illetékességi okok alapozzák meg, amelyekről már az alapvizsgán ismereteket szereztek a hallgatók, csak ismétlésként utaljon erre az előadó. (ügyfél lakóhelye, ingatlan fekvése, tevékenység helye) A joghatóság kategóriájánál utaljon arra, hogy ez nincs a törvényben szabályozva, de az uniós csatlakozás küszöbén egyre fontosabbá válik. Példák: Hatáskör: annak eldöntése, hogy a járda felbontásának engedélyezése a jegyző, vagy a Megyei Közlekedési felügyelet hatáskörébe tartozzon, hatásköri kérdés, mert más típusú jogalkalmazó szervek. (Jelenleg ez jegyzői hatáskör, de az úttest felbontásának engedélyezésére már a közlekedési hatóság jogosult) Illetékesség: azonos hatáskörű szervek közül jelöli ki az eljárni jogosult hatóságot. Például szociális támogatás megállapítására általában a kérelmező lakóhelye szerinti település képviselő-testülete az illetékes, építési engedély kiadására az építeni szándékozott ingatlan fekvése szerinti település jegyzője illetékes, vállalkozói engedély kiadására a gyakorolni kívánt tevékenység helye szerinti okmányiroda illetékes Joghatóság: pl. egyes versenyjogi kérdések eldöntésére a nemzeti hatóságok helyett az Európai Unió Bizottsága rendelkezik kizárólagos joghatósággal.

Hatásköri és illetékességi összeütközés 23-24.§ 3.3. Az illetékesség 21 – 25. § Hatásköri és illetékességi összeütközés 23-24.§ POZITÍV NEGATÍV Egyszerre több szerv állapítja meg hatáskörét, vagy illetékességét Egyik szerv sem állapítja meg hatáskörét , vagy illetékességét Alkotmányossági probléma 23.§(3) b) és 24.§ (1) Hatóságok egyeztetése, vita eldöntése Hatásköri kollízió: Fővárosi ítélőtábla Illetékességi kollízió: Felügyeleti szerv, ennek hiányában a közigazgatási hivatal vezetője

Az eljáró szervek közvetlenül érintkeznek egymással 3.4. A jogsegély 26-28.§ Fő szabály: minden hatóság csak a saját illetékességi területén járhat el Belföldi jogsegély Nemzetközi jogsegély ill. területen kívüli eljárási cselekmény Ügyfél érdeke, költség-takarékosság más hatóság nyilvántartásában szereplő adat Az eljáró szervek közvetlenül érintkeznek egymással

4. téma: Az eljárás alanyai és az alanyokra vonatkozó főbb szabályok 4.1. Az ügyfél 4.2. Az eljárás egyéb résztvevői/közreműködők 4.3. A képviselet szabályai 4.4. A hatósági közvetítő 4.5. A hatóság, szakhatóság 4.6. A kizárás szabályai

4.1. Az ügyfél ÚJ fogalom: A létesítményi hatásterületen élő ügyfél természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve - tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve - a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. ÚJ fogalom: A létesítményi hatásterületen élő ügyfél Ügyféli jogok illethetik meg a társadalmi szervezeteket, érdekvédelmi szervezeteket Ügyféli jogok illethetik meg a hatóságot, melynek feladatkörét az ügy érinti Ügyfélképesség-eljárási képesség A személyi hatály azokra a személyekre mutat rá, akik/amelyek egy közigazgatási eljárásban potenciálisan előfordulhatnak mint szereplők. Két szereplő minden közigazgatási eljárásban kell hogy legyen: egyrészt az ügyfél, másrészt a közigazgatási hatóság. Bármelyik is hiányzik, ott nem beszélhetünk közigazgatási ügyről. Emellett a személyi hatály kiterjed természetesen nemcsak a két alapvető szereplőre, hanem az eshetőlegesen előforduló egyéb szereplőkre is, pl. a tanú, a szakértő, a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél esetén a tolmács, esetlegesen jeltolmács.

4.2. Az eljárás egyéb résztvevői/közreműködők A szemletárgy birtokosa 172.§ c) A tanú A szakértő A tolmács A szemletárgy birtokosa Az ügyfél képviselője A hatósági közvetítő

4.3. A képviselet szabályai 40.§ Képviseletre általában akkor kerül sor, ha: az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni A képviselő az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzésére jogosult, ha jogszabály nem írja elő a személyes eljárást A képviselet fajtái: törvényes meghatalmazotti ügygondnok által ellátott képviselet

4.3. A képviselet szabályai 40. § A törvényes képviselet A törvényes képviselő képviseletre való alkalmasságát a hatóság vélelmezi Tipikus esetei: Kiskorú  szülő vagy gyám Gondnokság alá helyezett  gondnok Költségvetési szerv  a szerv vezetője Gazdasági társaságot  az alapító okiratban meghatározott személy (ügyvezető igazgató)

4.3. A képviselet szabályai 40. § Meghatalmazotti képviselet Bárki lehet Alapja: ügyfél + képviselő közti megbízás Kivéve: Visszautasítási okok ha az eljárni kívánó nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására; képviseleti jogosultságát felhívás ellenére sem igazolja ha a képviseletet jsz-i felhatalmazás nélkül, rendszeresen anyagi haszonszerzés re törekedve kívánja ellátni. A képviseletet akként határozhatjuk meg, hogy az ügyfél helyett vagy esetleg mellette egy másik személy jár el az adott közigazgatási eljárásban. Természetes személy ügyfél esetében egy meghatalmazott, egy ügyvéd járhat el, a kiskorúak esetében a törvényes képviselő jár el az ügyfél helyett. Jogi személy ügyfelek esetében értelemszerűen mindig képviselettel állunk szemben, az adott jogi személynek a jogtanácsosa, esetleg egy megbízott ügyvédi iroda, stb. látja el a képviseletet. Mindezen esetekben a képviselő teszi meg azokat az eljárási cselekményeket, amiket egyébként az ügyfélnek kellene megtennie, természetesen leszámítva azokat az eseteket, amikor fogalmilag kizárt, pl. házasságkötési eljárásban nyilvánvalóan képviselettel nem lehet eljárni. Visszautasítás: végzéssel, ami ellen fellebbezésnek nincs helye

4.3. A képviselet szabályai 40.§ Ügygondnoki képviselet Alkalmazása: ha a természetes személy ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud ügyében eljárni és nincs törvényes képviselője, meghatalmazottja Kirendelése: gyámhatóság Jogai, kötelezettségei: ügyféllel megegyező, kivéve: Gyámhatósági tv-ből derül ki, hogy a jegyző is gyámhatósági hatáskör gyakorlója. Vitás jogot nem ismerhet el, erről nem mondhat le Pénzt/dolgot nem vehet át Egyezséget nem köthet Kivéve, ha ezzel nyilvánvaló károsodástól óv meg

4.4. A hatósági közvetítő 41.§ Ki nem lehet hatósági közvetítő? - alkalmazása: nagy számú ügyfél érintettsége esetén ha jsz. lehetővé teszi Ki lehet hatósági közvetítő? Lehetőleg az ügy tárgyához igazodó felsőfokú végzettséggel rendelkező a szabályokat részletező kormányrendelet feltételeinek megfelelő közvetítők nyilvántartásában szereplő személy Ki nem lehet hatósági közvetítő? Ket. megteremtette egy speciális képviselet, egy speciális közvetítői szerepkör alapjait is a hatósági közvetítő képében. Néhány eljárásban, ha külön jogszabály ezt megengedi, várhatóan ez főleg a környezetvédelmi, vízügyi hatósági eljárásokban lesz majd jellemző, hatósági közvetítő is beléphet az ügybe. A hatósági közvetítő akkor juthat szerephez, hogy ha egy adott ügyben nagy létszámú ügyfél van jelen, pl. egy gyár, egy erőmű létesítése során. Egy ilyen, nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban a hatósági közvetítő mindkét oldalt tehermentesíti, tehát mind az ügyfeleket, mind pedig a hatóságot. A hatóságot az alól tehermentesíti, hogy több száz ügyféllel külön-külön kelljen egyezkednie, elmagyarázni a dolgokat, tájékoztatni az ügy állásáról, stb. az ügyfeleket pedig atekintetben tehermentesíti, hogy a náluk hiányzó szakértelmet, információkat, stb. mintegy kipótolja, azaz a laikus ügyfeleket mintegy képbe hozza. Pl. mediátori intézmény - az ügyfél, az eljárásban ügyfélként részt vevő szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja, illetve az ügyféllel munkavégzésre irányuló szerződéses kapcsolatban álló személy; - a hatósággal vagy annak felügyeleti szervével közszolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy; - érintett; - elfogult.

4.4. A hatósági közvetítő feladatai Igénybevételéről: hatóság dönt Fő feladatai: Hatóság + ügyfelek közötti közvetítés Érintettek tájékoztatása Észrevételek összegyűjtése Jogok, kötelezettségek ismertetése Jogai és kötelezettségei: - iratbetekintés; -titoktartás - feladat nem teljesítés miatt: eljárási bírsággal sújtható és ktg. viselésére kötelezhető - hatóság segíti a munkáját; - munkájáért díj és költség térítés illeti meg.

4.5. A hatóság Hatóság: államigazgatási szerv, helyi önkormányzat képviselő-testülete, annak szervei, jegyző (főjegyző, körjegyző), a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, kerületi hivatal vezetője, hatósági igazgatási társulás, törvény feljogosítása alapján más szervezet, köztestület vagy személy.

4.5. A szakhatóság 44-45.§ Több hatóság közreműködése szükséges a döntéshozatalhoz  szakhatósági modell A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei

Ha az ügyfél jelenti be a döntés formája végzés 4.6. Kizárás 42-43.§ Abszolút kizárási okok Relatív kizárási okok ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása; másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt; hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése Önkormányzati hatósági ügyben az Ötv.-ben meghatározottakat is figyelembe kell venni.(Ötv. 14. §) Abszolút kizárási ok: bemutatni, hogy a vezetőre hogyan vonatkozik a kizárási ok Ha az ügyfél jelenti be a döntés formája végzés

5. téma: Az elsőfokú eljárás 5.1. Az eljárás szakaszai, az eljárás megindítása 5.2. A határidők 5.3. A kérelem vizsgálata 5.4. A jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés, az idézés, értesítés 5.5. A tényállás tisztázása; bizonyítás 5.6. Az elektronikus eljárás 5.7. A hatóság döntései 5.8. A hatósági ellenőrzés

5.1. A közigazgatási eljárás fő szakaszai Az alapeljárás mindig szükségszerű, meghatározó elem: az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba; az itt meghatározott normák többségét az eljárás többi szakaszában is alkalmazni kell. Az alapeljárást a Ket. III. fejezete szabályozza. Ez az a területet, amely minden közigazgatási eljárásban szükségszerűen benne foglaltatik. Az elsőfokú eljárás képezi ugyanis azt az alapot, amelyhez képest esetlegesen, a gyakorlatban az ügyek kevesebb mint tíz százalékában, sor kerül jogorvoslati eljárásra vagy végrehajtási eljárásra.

5.1. Az első fokú eljárás főbb szakaszai megindítása Kérelem vizsgálata Tényállás megállapítása Tisztázás, bizonyítás Értesítés Hatóság döntése Hiánypótlásra felszólítás Eljárás felfüggesztése Eljárás megszüntetése Elutasítás Elutasítás

5.1. Az eljárás megindítása 29. § Jogszabály alapján Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kérelem bejelentés panasz más hatóság kezdeményezése nyilatkozat Mindenfajta eljárásnál alapvető kérdés, hogy hogyan indul meg az eljárás. Kétféle módon indulhatnak meg van a közigazgatási eljárások: vagy az ügyfél kezdeményezi, ebben az esetben az ügyfél részéről aktivitást feltételezünk, ilyenkor kérelemre meginduló eljárásról szólunk, vagy pedig maga a hatóság hivatalból indítja meg az eljárást, ebben az esetben az ügyfél passzív szerepet játszik (legalábbis ami az eljárás megindítását illeti). Akár kérelemre, akár hivatalból indul az eljárás, belép - az új törvény alapján - egy értesítési kötelezettség, amely a hatóságot terheli, és ami 5 napos határidőn belüli értesítési kötelezettséget jelent. Kérelemre indult eljárásokban az ismert ellenérdekű vagy érintett ügyfeleket kell értesíteni, magát a kérelmező ügyfelet nyilvánvalóan nem, hiszen ő tudja, hogy megindította az eljárást. Hivatalból indult eljárásokban viszont értelemszerűen minden ismert ügyfelet értesíteni kell. Nagyobb létszámú ügyfél esetében, pl. egy hatásterületnél, amikor akár több száz ingatlan tulajdonosa is szóba jöhet ügyfélként, helye lehet a hirdetmény útján történő értesítésnek, tehát ilyen esetben nem kell minden ügyfelet külön-külön értesíteni. Figyelmet felhívni: akkor minősülnek kérelemnek, ha azokat ügyféli jogállású személy nyújtja be. Különböztesse meg a közérdekű bejelentést és panaszt a Ket. hatálya alá tartozó panasztól (pl. közterület felügyelői eljárás) Bíróság kötelezése: pl. ideiglenes gondnok kirendelése. Joghatások: jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; ügyintézési határidő kezdete.

5.1. Az eljárás megindítása - a kérelem ellenőrzése és - az ügyfél azonosításához szükséges adatok; természetes személy esetén: név, lakcím jogi személynél: szervezet megnevezése, székhely/telephely az ügy tárgya; Szakhatósági állásfoglalás - döntés kérése; mellékletek: kettős korlát, vagyis az ügyféltől nem kérhető: Adat, amelyet valamely közigazgatási hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz A kérelem az az eszköz, ami az ügyfél rendelkezésére áll, hogy megindítson egy hatósági ügyet. Fő szabályként a kérelem nincsen formához kötve. Kérelmet előterjeszteni postai úton feladott levélben éppúgy lehet mint fax útján, vagy ha az elektronikus ügyintézést megengedi az adott igazgatási terület, akkor ez akár Interneten keresztül is történhet. De történhet akár szóban is a kérelem előterjesztése, ekkor a közigazgatási hatóság köteles a kérelmet jegyzőkönyvbe venni. E főszabálytól eltérően lehet formakényszer akkor, ha egy meghatározott területen formakényszert ír elő egy jogszabály, formanyomtatvány, vagy elektronikus ügyintézés esetében elektronikus űrlap alakjában. Ha a jogszabály egy meghatározott formát ír elő (pl. a nyugdíj megállapítása iránti kérelem esetében), csak akkor indul meg az eljárás, ha a kérelmező ügyfél ezt a formanyomtatványt tölti ki. Nagyon fontos, az ügyfelet védő garanciális eleme a Ket-nek, hogy a kérelem keretében vagy a kérelemhez csatolva nem kérhető az ügyféltől egyfelől szakhatósági állásfoglalás, másfelől olyan adat igazolása, amelyet Magyarországon akármelyik közigazgatási hatóságnál jogszabállyal rendszeresített hatósági nyilvántartás tartalmaz. Így például november 1-jétől ha valamely ügyben az ingatlan tulajdoni lapjának az ismerete is fontos a tényállás tisztázásához, nem az ügyfélnek kell beszereznie azt a földhivataltól, hanem ez a közigazgatási hatóság kötelezettsége. Előfordulnak hiányosan benyújtott kérelmek, elég gyakran fordul elő, ebben az esetben a hatóságnak az ügyfél felé a hiánypótlási felhívást 8 napon belül kell megtennie. A kérelemmel kapcsolatban még két fontos tényezőre kell rámutatni. Egyfelől a kérelemre indult ügyben az ügy ura az ügyfél marad, bármikor visszavonhatja a kérelmét, természetesen ennek csak akkor van helye, ha még nem született meg a határozat és nem emelkedett jogerőre. Eddig az időpontig bármikor visszavonhatja az ügyfél a kérelmét. Itt azonban fontos felhívni a figyelmet arra az elemre, ami gyakorlatilag a kétféle eljárás-indítási lehetőséget, a kérelemre és a hivatalból induló eljárás esetkörét ötvözi egymással. Abban az esetben, ha az ügyfél a kérelmét visszavonja, de olyan ügyről van szó és olyanok a körülmények, hogy egyébként ex-officio megindítható lenne ez az eljárás, akkor a hatóság tovább folytathatja hivatalból az adott eljárást. Másfelől vannak olyan kérelmek, amelyek nyilvánvalóan nem teljesíthetők, érdemben nem bírálhatók el, pl. lehetetlen célra irányuló kérelem, ebben az esetben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani végzéssel. Kérelem benyújtása: hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez; A hatóság feladata: - a kérelem ellenőrzése és - felhívás hiánypótlásra.

5.1. Az eljárás megindítása Értesítés az eljárás megindításáról jogintézmény A hivatalból indult eljárás esetében értesíteni kell: az ismert ügyfelet. Kérelemre indult eljárásban: a kérelmet előterjesztő ügyfél, ha kéri; kötelező értesíteni az ismert ellenérdekű és az érintett ügyfelet Mindenfajta eljárásnál alapvető kérdés, hogy hogyan indul meg az eljárás. Kétféle módon indulhatnak meg van a közigazgatási eljárások: vagy az ügyfél kezdeményezi, ebben az esetben az ügyfél részéről aktivitást feltételezünk, ilyenkor kérelemre meginduló eljárásról szólunk, vagy pedig maga a hatóság hivatalból indítja meg az eljárást, ebben az esetben az ügyfél passzív szerepet játszik (legalábbis ami az eljárás megindítását illeti). Akár kérelemre, akár hivatalból indul az eljárás, belép - az új törvény alapján - egy értesítési kötelezettség, amely a hatóságot terheli, és ami 5 napos határidőn belüli értesítési kötelezettséget jelent. Kérelemre indult eljárásokban az ismert ellenérdekű vagy érintett ügyfeleket kell értesíteni, magát a kérelmező ügyfelet nyilvánvalóan nem, hiszen ő tudja, hogy megindította az eljárást. Hivatalból indult eljárásokban viszont értelemszerűen minden ismert ügyfelet értesíteni kell. Nagyobb létszámú ügyfél esetében, pl. egy hatásterületnél, amikor akár több száz ingatlan tulajdonosa is szóba jöhet ügyfélként, helye lehet a hirdetmény útján történő értesítésnek, tehát ilyen esetben nem kell minden ügyfelet külön-külön értesíteni.

5.1. Az eljárás megindítása Értesítés az eljárás megindításáról jogintézmény - kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül; - az értesítés mellőzhető az alábbi okokból: Egyszerű megítélésű ügy Folyamatos ellenőrzés Eljárás eredményességének veszélyeztetése Honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági ok Az értesítés tartalma Ügyintéző neve, hivatali elérhetősége Ügy tárgya, iktatási száma Felhívni a figyelmet, hogy az eljárást megindító értesítés hátoldalára tájékoztató szöveg kerül az ügyfél számára, hogy mi nem számít bele az ügyintézési határidőbe. Eljárás megindításának napja, ügyintézési határidő Ügyfél tájékoztatása e-ügyintézés lehetőségéről Iratbetekintés, nyilatkozattétel lehetősége Hivatalból indult eljárásnál erre utalás Kérelemre indult eljárásnál a kérelmező ügyfél neve

5.1. Az eljárás megindítása Hirdetmény, közhírré tétel: Az értesítés formái Hirdetmény, közhírré tétel: jelentős számú ügyfél érintettsége hatásterületi ingatlan tulajdonosok, használók; érdekvédelmi társadalmi szervek Közvetlen megkeresés: levél; fax; elektronikus úton Pontosan meghatározza az új törvény, szemben az elődjével, hogy a hatósági döntéseknél milyen közlési formák lehetségesek. A közlési forma jelentősége jól igazolható azzal, hogy attól az időponttól kezdve számítandók bizonyos határidők (elsősorban a jogorvoslattal kapcsolatos határidők), amikor az ügyfél kézhez veszi a határozatot, tehát értesül a hatóság döntéséről. Ezért nagyon fontos, hogy a közlést pontosan szabályozza a törvény. Nyolcféle közlési formát, módot ismer a Ket., a hagyományos postai úton keresztül néhány új elemig, kézbesítési meghatalmazott, kézbesítési ügygondnok, de lehet akár a döntést személyesen is közölni. Postai úton történő közlés esetében egy kézbesítési vélelmet is felállít a törvény. Bizonyos esetekben, ha külön jogszabály megengedi, lehetővé válhat a jogerős határozat nyilvános közzététele is.

5.2. A határidők 33.§ Soronkívüliség Veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése Ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) Soronkívüliség Határidő kezdete: Soronkívüliség: kiskorú ügyfél esetén, Ügy bonyolultsági foka: gyámügy Részhatáridők munkaszervezési célokat is szolgálnak kérelem beérkezése; hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal)

5.2. A határidők Ügyintézési határidőbe be nem számítható időtartamok hatásköri/illetékességi vita egyeztetése; nemzetközi jogsegély-eljárás tartama; - hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő; - szakhatóság eljárásának tartama; - eljárás felfüggesztésének tartama; - bizonyítékok ismertetésére meghatározott idő; - elektronikus ügyintézésnél az üzemzavar időtartama; - hiteles fordítás elkészítéséhez szükséges idő. Nettó és a bruttó határidő számítás közötti különbség Határidő – közlést, kézbesítést követő napon kezdődik Ügyintézési határidők számítása: Határnap – naptári nap szerinti befejező időpont

Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása A végzés fellebbezéssel 5.3. A kérelem vizsgálata Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 8 napon belül végzéssel történik, az alábbi okokból: a magyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra; a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye; kérelem lehetetlen célja; a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta; kérelem késedelmes előterjesztése (kézbesítési vélelem megdöntése); az ügy nem hatósági ügy. A végzés fellebbezéssel megtámadható

5.3. A kérelem vizsgálata Az eljárás megszüntetése Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás; az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült; az eljárás kérelemre indult és az ügyfél a kérelmét visszavonta; az ügyfél halála (megszűnése) következtében okafogyottá vált és eljárásbeli jogutódlás nem következett be; hivatalból indított eljárás esetén az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn; kérelemre indult eljárás esetén ha az ügyfél felszólításra sem gondoskodik képviselet ellátására alkalma személy meghatalmazásáról, vagy nem jár el személyesen; jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik. Kötelező

5.3. A kérelem vizsgálata Az eljárás megszüntetése Mérlegelés alapján Ha a hiánypótlásra való felhívás eredménytelen - a mérlegelés tárgya: elegendőek-e a bizonyítékok? A rendelkezésre álló adatok alapján dönt Eljárás megszüntetése Az illeték vagy az igazgatási szolgáltatási díj felhívás ellenére történő meg nem fizetése Eljárás megszüntetéséről értesítés: 5 napon belül Fellebbezésnek van helye!!!

5.3. A kérelem vizsgálata Az eljárás felfüggesztése 32.§ Kötelező felfüggesztés 2. Felfüggesztés mérlegelés alapján a bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi (perújítás, felülvizsgálati kérelem) Szakvélemény készítése hosszabb időt vesz igénybe; ha a jogutód kiléte vitás; ügyfél kérése Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása amelyben: az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése; külföldi hatóság vagy más szerv álláspontjának beszerzése; a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki) 115. § (6) – kötelező felfüggesztés felügyeleti eljárásban Az eljárás felfüggesztésének tartama alatt az egyéb eljárási cselekményeket folytatni kell. Felhívni rá a figyelmet, hogy az ügyintézési határidő nyugszik!! Határidő megszakad, fellebbezésnek van helye

5.4. A jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés 39.§ = az egyes eljárási cselekmények dokumentálására szolgálnak Mikor készítünk jegyzőkönyvet? Mikor készítünk feljegyzést? - ügyfél Minden eljárási cselekményről, amelyről nem készül jegyzőkönyv/hangfelvétel -tanú meghallgatásáról; - szakértő - szemle lefolytatásáról; - helyszíni ellenőrzésről; A feljegyzés tartalmazza: felvétel helyét, időpontját; ügy tárgyát és számát; az eljárási cselekményt; eljáró ügyintéző nevét, aláírását. - tárgyalásról; - szóban előterjesztett kérelemről. Jegyzőkönyv lehet: Papíralapú Hang-, kép- és filmfelvétel Egyenértékű dokumentumok

5.4. Az idézés és értesítés 46-49.§ Tanú, szakértő meghallgatásán - kötelező megjelenés a hatóság előtt; - nem kötelező a megjelenés; - kikényszeríthető; részvételi lehetőség - írásban, távbeszélőn, elektronikus úton; - a kérelmező ügyfelet nem lehet idézni! Tárgyaláson Szemlén Tanú, szakértő meghallgatásán Idézés tartalma: - határidő, helyszín; - ügy tárgya; - idézés minősége (pl. ügyfél, tanú); Önhibájából bódult/ittas állapot vizsgálatát mellőzzék. - figyelmeztetés a mulasztás következményeire: meg nem jelenés Eljárási bírság engedély nélküli eltávozás megfelelő igazolás hiánya Többletköltség megtérítése ittas, bódult állapotban megjelenés

5.5. A tényállás tisztázása, bizonyítás 50.§ A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. A bizonyítás lefolytatása Jellemzői hivatalból, vagy kérelemre indul; szabad bizonyítás elve (és korlátai); lefoglalás jogintézménye. Bizonyítékok különösen: az ügyfél nyilatkozata; az irat; a tanú vallomása; a szakértő véleménye, szemle hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv tárgyi bizonyíték Tényállás tisztázása és a tényállás megállapítása közti különbségtétel.

5.5. A tényállás tisztázása, bizonyítás Az ügyfél nyilatkozata fontos bizonyíték nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet Az ügyfél a nyilatkozattételt megtagadhatja írásban és szóban nyilatkozatot tehet a tényállást nem lehet teljeskörűen tisztázni a hatóság reagál 51. § (3) adatszolgáltatási kötelezettség a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi az ügyfél kérelmére indult eljárást megszüntetheti rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt igazmondási kötelezettség

5.5. A tényállás tisztázása, bizonyítás Az irat 52.§ A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz Fajtái Okirat Más irat állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb. magánokirat közokirat Az irat fogalma ( a levéltári tv-ből)! teljes bizonyító erejű egyszerű A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes!

5.5. A tényállás tisztázása, bizonyítás A tanúságtétel akadályai Megjelenési Vallomástételi Igazmondási kötelesség A tanúságtétel akadályai Abszolút Relatív akadályok Hiányzik tanúskodási képessége Ügyfél hozzátartozója Magát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná Titoktartási kötelezettség terheli Diplomáciai mentesség

A tanúra vonatkozó speciális szabályok 5.5. A tényállás tisztázása, bizonyítás A tanúra vonatkozó speciális szabályok „A védett tanú „– új jogintézmény A tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti A tanú adatainak zárt kezelése az eljárás alatt és után a természetes személyazonosító adatok kezelése a tanú meghallgatása, erről jegyzőkönyv készítése 54. § (4) alapján a „védett tanú” fogalma Külön dián jelenjen meg a védett és a hatósági tanú Súlyos hátrányt a tanúnak valószínűsítenie kell az eljárás iratai között a tanú személye ne legyen megállapítható

5.5. A tényállás tisztázása, bizonyítás A hatósági tanú 55.§ Hatósági tanú bárki lehet, kivéve az ügyfél hozzátartozója; az eljáró hatósággal közszolgálati vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy; eljárási képességgel nem rendelkező személy. A hatóság felkérésére vesz részt a bizonyítási eljárásban: a szabályszerűséget, az objektivitást tanúsítja

5.5. A tényállás tisztázása, bizonyítás A szemle 56.§ Célja a tárgyi bizonyítékok vizsgálata Két alapeset: a szemletárgy felmutatása – a helyszíni szemle Elrendelésre az ügyfél kérésére, vagy hivatalból kerülhet sor Az ügyfél, szemletárgy birtokosának értesítése Kivéve: az eredményességet meghiúsítja Helyszíni szemle: zárt helyre is rendőri közreműködéssel Ha kérdésként merül fel akkor a környezettanulmányt, mint speciális helyszíni szemlét meg kell említeni A szemletárgy lefoglalására kerülhet sor Jegyzőkönyv + végzés

5.5. A tényállás tisztázása, bizonyítás A szakértő 58.§ A közigazgatási szervnek nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. Ha a szakértő: nem vállalja 58.§ (7) nem tudja 58.§ (8) (határidő hosszabbítás kérés, eljárási bírság, mulasztási igazolás) Szakértő kirendelése, szakhatóság hatósági eljárásban történő részvétele Összekapcsolni a kizárási okokkal (felhívni rá a figyelmet) Nem járhat el

5.5. A tényállás tisztázása, bizonyítás Tolmács 60.§ (nyelvi szakértő) Nyelvi ismeretek hiánya miatt senki sem kerülhet hátrányba bárki igénybe vehető, aki ismeri az adott nyelvet + jeltolmács tolmácsigazolványok

5.5. A tényállás tisztázása, bizonyítás Az eljárás akadályozásának következményei 61.§ Az eljárás eredményes befejezését célozza, együttműködésre késztet Fajtái Eljárási bírság Egyéb szankciók hatóság mérlegelési jogköre - elővezetés - megismételt eljárási cselekmények költségeinek kifizetése Jogellenes magatartás súlya, felróhatóság mértéke Érintett vagyoni helyzete, jövedelmi viszonya Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabásra kerül sor Köre: Hatósági közvetítő Ügyfél (képviselője) Aki a tárgyalás rendjét megzavarja Idézett személy Szakértő

5.5. A tényállás tisztázása, bizonyítás Tárgyalás 62.§ A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához , illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban rész vevő személyek együttes meghallgatására. Új jogintézmény A közmeghallgatás 63. § A nyilvánosság véleményének előzetes megismerése céljából, ha jogszabály írja elő Jelentős számú személyt érintő ügyekről megfelelő tájékoztatás nyújtása Értesítés: hirdetmény, vagy közhírré tétel útján

5.5. A tényállás tisztázása, bizonyítás Az igazolási kérelem 66.§ Aki önhibáján kívül határidőt, határnapot mulaszt Igazolási kérelem terjeszthető elő Célja: joghátrányoktól mentesítsen Elmulasztott cselekményt is pótolni kell Relatív határideje 8 nap Elutasít, ha fennmarad az a jogi helyzet, amit a mulasztás idézett elő. Objektív határideje 6 hónap Az a hatóság bírálja el, ahol a mulasztás történt ld. keresetindítás !!!! Helyt ad: a mulasztást megelőző állapotba helyez vissza Ügyfél nem fellebbezhet (1 kivétel van) egyéb résztvevő fellebbezhet.

5.5. A tényállás tisztázása, bizonyítás Az eljárás irataiba való betekintés 68-69.§ Az ügyféli jogok érvényesülésének garanciája Tartalma: - iratok átolvasása, kijegyzetelése, másolása; - illetékköteles hivatalos másolat kérése; - ügyre vonatkozó ügyviteli adatok megtekintése. A meg nem tekinthető iratok köre - a határozat tervezete; - a zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyv; - a védett tanú, bejelentő adatait tartalmazó jegyzőkönyv; - az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó iratok. Felívni a figyelmet, hogy a rossz mérlegelés nem fegyelmi vétség Differenciált szabályozás - ügyfél (képviselője); - harmadik személy; - bárki által megtekinthető iratok esetében.

Mellőzhető az értesítés: 5.5. A tényállás tisztázása, bizonyítás A bizonyítékok megismertetése az ügyféllel 70.§ A hatóság nem értesítette az ügyfelet az eljárás megindításáról és az ügyben bizonyítási eljárást folytattak le A befejezéstől számított 5 napon belül értesíti az ügyfelet, aki: észrevételt tehet; Új jogintézmény a bizonyítékokat megismerheti nyilatkozattételi jogával élhet további bizonyítási eljárásra való indítványt terjeszthet elő Mellőzhető az értesítés: - az ügyfél a bizonyítási eljárásban megismert minden bizonyítékot; - módjában állt gyakorolni jogait; - ellenérdekű fél híján a hatóság teljesíti az ügyfél kérését.

5.6. Az elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás (160-169.§) Az elektronikus ügyintézés fogalma, szabályai Az üzemzavar esetén alkalmazandó eljárás Elektronikus tájékoztató szolgáltatás Az elektronikus ügyintézéssel és tájékoztató szolgáltatással szemben támasztott követelmények Más elektronikus eszközök A hatósági szolgáltatás Bár a Ket. végén önálló fejezet , de az ügyintézésre a Ket. papíralapú ügyintézési szabályait kell alkalmazni eltérő rendelkezés vagy jogszabályi tiltás kivételével. Nagy kihívás a közigazgatás előtt – hatálybalépésig a feltételrendszer nem biztosított. Az ügyfél már a közigazgatási hatósági eljárás megindítása előtt hozzájuthat olyan információkhoz, adatokhoz, amelyek birtokában nem feltétlenül szükséges a hatóságot személyesen megkeresnie, csökkenthető a hiánypótlás, a sorban állás az ügyfélszolgálati irodákon, hivatalokban.

5.6.1. Az elektronikus ügyintézés fogalma ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS [172. § a) pont] az egyes közigazgatási eljárási cselekmények elektronikus feldolgozása; tárolása; a továbbítást végző vezetékes; rádiótechnikai; optikai; más elektromágneses Elektronikus ügyintézés: a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő ellátása, az eközben felmerülő tartalmi és formai kezelési munkamozzanatok összessége. Az elektronikus ügyintézés – értelemszerűen – elektronikus úton történhet, amelynek során az egyes eljárási cselekmények elektronikus feldolgozását, tárolását, illetőleg a továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök útján történő végzését jelenti. eszközök útján történő végzése

5.6.1. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szabályok a hatóság köteles a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézni annak személyi és tárgyi feltételeit megteremteni (ellenkező jogszabályi rendelkezés hiányában) [160. § (1) bek.] Fontos!! az informatikai eszközzel nem rendelkező ügyfél nem szenvedhet hátrányt ügyfél nem kötelezhető arra, hogy eljárási cselekményét elektronikus úton végezze [162. § (3) bek.] A Ket. hatálybalépése előtti szabályozás szerint az ágazati minisztert illette/illeti meg az a jog, hogy az elektronikus közigazgatási ügyintézést egy adott ügytípusra kiterjessze, illetve a feladatkörébe eső szabályozása során döntsön, mely intézmény jogosult az ágazatban elektronikus közigazgatási szolgáltatások nyújtására, üzemeltetésére. Ezt a megoldást a Ket. megfordította, alapesetben minden hatósági eljárás intézhető elektronikusan is, csak törvény, kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet zárhat ki valamely ügyintézést ebből a körből. Vagyis a hatóság oldalán jelentkező lényeges eljárási szabály, hogy ellenkező jogszabályi rendelkezés hiányában a hatóság köteles a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézni, ennek személyi és tárgyi feltételeit megteremteni. A Ket. szabályozási rendszeréből következő lényeges eljárási szabály az is, hogy az informatikai eszközzel nem rendelkező ügyfél nem szenvedhet hátrányt amiatt, hogy a hatósággal nem tud elektronikus úton érintkezni. Erre utal a Ket. 162. § (3) bekezdése: törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél nem kötelezhető arra, hogy eljárási cselekményét elektronikus úton végezze. A költséghatékonyság, az erőforrásokkal való eredményes gazdálkodás támogatása érdekében a Ket. az ügyfelek hatékonyabb és egységes alapokon nyugvó kiszolgálása érdekében az igénybe vehető szolgáltatásokat (és az azokra vonatkozó tájékoztató jellegű információt), a regisztrációt, illetve az elektronikus aláírással nem rendelkező ügyfelek kellő biztonságú kapcsolattartását a Kormányzati Portálon összpontosítja. A központi elektronikus szolgáltató rendszer látja el a regisztrációt, mint szolgáltatást mindazok számára, akik elektronikusan kívánják ügyeiket intézni, és így számukra szükségtelenné válik minden egyes elektronikus szolgáltatáshoz külön azonosító igénybevétele.

5.6.1. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos alapvető feltételek központi területi helyi elektronikus szolgáltató rendszer 2. internetes ügyfélszolgálat 3. interaktív szolgáltatások Az elektronikus ügyintézés feltételrendszerét jelenti: a) a központi, területi (regionális, megyei, kistérségi) és helyi (települési) elektronikus szolgáltató rendszer, b) az internetes ügyfélszolgálat és c) az interaktív szolgáltatások biztosítása. ad a) Központi elektronikus szolgáltató rendszer: együttesen magában foglalja az elektronikus kormányzati gerinchálózatot (EKG), a kormányzati portált (Magyarország.hu – a Kormányzati Portál), a kormányzati ügyféltájékoztató központot (EKK – Elektronikus Kormányzat Központ) az ott megjelenő szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket, valamint azok fenntartóit és üzemeltetőit, továbbá biztosítja az ügyfelek számára az elektronikus ügyfélkapu létesítésének lehetőségét. Az elektronikus kormányzás alapinfrastruktúráját az 1122/2001. (XI. 22.) Korm. határozatban[1] megfogalmazottaknak megfelelően létrehozott EKG képezi. [1] Hatályon kívül helyezte 2202. november 7-től az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatról és az Informatikai Közhálóról szóló 1188/2002. (XI. 7.) Korm. határozat. Az EKG a 18 megyeszékhelyet (Pest megye kivételével) és Budapestet összekötő szélessávú, nagysebességű hálózat, amely biztosítja a központi közigazgatás és a területi intézmények adatkommunikációs kapcsolatát, internetelérését és elektronikus levelezését. Az EKG megyei informatikai végpontjaiként (megyei végpontokként) a Kormányhatározat a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokkal szorosan együttműködő Területi Államháztartási Hivatalokat[2] jelölte ki. [2] 2003. június 30-tól jogutód a Magyar Államkincstár (MÁK), a megyei végpontok a MÁK területi igazgatóságai. ad b) Az internetes ügyfélszolgálat olyan nyilvános internetes felület, amely az elektronikus közigazgatási tájékoztatás és szolgáltatások igénybevételét teszi lehetővé, az ügyintézési lehetőségekről nyújt tájékoztatást (lásd például: Kormányzati Portál). Internetes ügyfélszolgálat: az elektronikus közigazgatási ügyféltájékoztatás és szolgáltatások igénybevételét lehetővé tevő, az ügyintézési lehetőségekről tájékoztatást nyújtó nyilvános internetes felület. ad c) Az interaktív szolgáltatások biztosítása túlmutat az egyszerű tájékoztatáson. Olyan internetes szolgáltatásokat, letölthető űrlapokat, keresőrendszereket, tematikus tájékoztatókat jelent, amelyek csak az ügyfél aktivitását igénylik az interaktív szolgáltatást nyújtó szerv által előkészített dokumentumok alapján. Az interaktív szolgáltatások az e-kormányzás harmadik szintjét jelentik. Az első szint az egyszerű információközlés, amelyre a hazai önkormányzati és központi igazgatási portálok, illetve statikus weboldalak alkalmasak. A második szinten lehetővé válik az állampolgárok és a hivatalok online kommunikációja: űrlapok letöltése, különböző fórumok. A nagyobb települések portáljain általában már megtaláljuk ezeket az elemeket. (Például Debrecen honlapján a város legnagyobb adófizetői nyomon követhetik a helyi adóbefizetéseket is, Veszprém város weboldalán pedig 2004 májusától online, vagyis valós idejű családjogi, mentálhigiénés, lelki és egészségügyi tanácsadás működik.) A hivatalok egyre több helyen várják e-mailben is a lakosság építéshatósággal kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit, s elterjedtnek tekinthető a polgármesterek online fogadóórája. A harmadik szint az interakció. Ide tartozik például az űrlapok elektronikus kitöltése és elküldése, amelyekből azonban – egyelőre, az elektronikus ügyiratkezelési rendszerek kialakításáig és alkalmazásáig – csak újabb akták lesznek a hivatalban. Ehhez már szükséges az ügyfelek egyértelmű azonosítására alkalmas elektronikus aláírás. A negyedik az úgynevezett tranzakciós szint, amikor az ügyintézés, valamint az üzleti tranzakció teljes egészében az interneten bonyolódik le. Ebben a fázisban az ügyek papíron már egyáltalán nem jelennek meg a rendszerben.

Központi elektronikus szolgáltató rendszer 5.6.1. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos alapvető feltételek Központi elektronikus szolgáltató rendszer részei az elektronikus kormányzati gerinchálózat (EKG), a Kormányzati Portál, a kormányzati ügyféltájékoztató központ (EKK – Elektronikus Kormányzat Központ) valamint ezek fenntartói és üzemeltetői Központi elektronikus szolgáltató rendszer: együttesen magában foglalja az elektronikus kormányzati gerinchálózatot (EKG), a kormányzati portált (Magyarország.hu – a Kormányzati Portál), a kormányzati ügyféltájékoztató központot (EKK – Elektronikus Kormányzat Központ) az ott megjelenő szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket, valamint azok fenntartóit és üzemeltetőit, továbbá biztosítja az ügyfelek számára az elektronikus ügyfélkapu létesítésének lehetőségét. A 2002 és 2004. évi Kormányprogramokban meghirdetett „szolgáltató állam” elektronikus információs kapuja a Kormányzati Portál. A Kormányzati Portál látja el a közigazgatási ügyek intézéséhez szükséges „ügyfélkapu” szerepét, ugyanakkor információs-tájékoztatási szolgáltatásai a kormányzati kommunikáció; speciális (azonosított személyek részvételével zajló) fórumszolgáltatása pedig a felelős állampolgári véleménynyilvánítás szempontjából nagy jelentőségű. Ügyfélkapu: az az eszköz, amely biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást nyújtó szervekkel. 2005. végére kell elérhetővé tenni húsz elektronikus kormányzati szolgáltatást. Ez azt is jelenti, hogy a Ket. (. § (1) bekezdése alapján törvénnyel, kormányrendelettel és önkormányzati rendelettel sem zárható ki e húsz szolgáltatás az elektronikus ügyintézésből. Vagyis önkormányzati rendelet a Ket. 8. § (3) bekezdése alapján nem zárhatja ki teljeskörűen az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Következmény: Bár önként vállalható feladata a nem államigazgatási szerveknek, de az ügyféli jogok érvényesítése miatt rákényszerül – állami támogatás nélkül – az elektronikus ügyintézés, szolgáltatás minimumszintű biztosítására. Az érintett minisztériumok 2005 januárjától cselekvési programot dolgoznak ki, hogy az első hazai e-kormányzati szolgáltatások elindulhassanak. A húsz e-szolgáltatásból tizenkettő magánszemélyeknek, nyolc cégeknek nyújt majd lehetőséget az elektronikus ügyintézésre. Magánszemélyeknek: adóbevallás, munkaerőpiaci ügyintézés, járulékfizetés, iratok és igazolványok előkészítése, gépjármű-nyilvántartás, építési engedély, rendőrségi bejelentés, anyakönyvi kivonatokkal kapcsolatos ügyek, közkönyvtári szolgáltatások, egyetemi jelentkezés, címváltozás, egészségügyi adminisztráció. Cégeknek: munkavállalói hozzájárulások, társasági adó, általános forgalmi adó, cégbejegyzés, statisztikai adatszolgáltatás, vámnyilatkozat, környezetvédelmi engedélyek, közbeszerzés. A hivatalos központi kormányzati tájékoztató hely a Kormányzati Portál www.magyarorszag.hu

5.6.1.Az elektronikus ügyintézés jellemzői Az ügyfelek ügyeik elektronikus elintézését csak előzetes regisztráció után kezdeményezhetik elektronikus aláírás ügyfélkapu létesítése [160. § (2) bek.)] [160. § (4) bek.] Az elektronikus (ön)kormányzat kialakítása nem csupán a webes szolgáltatások létrehozását jelenti, hanem a hatóság belső munkájának teljes átszervezését is. A hivatalon belüli e-ügyintézés megköveteli a személyekre lebontott, pontosan megfogalmazott hatásköröket, valamint az ügyek elektronikus nyomon követési lehetőségét. Az új és nem mindig megbízható technológia miatt a Ket. kiemelt jelentőséget tulajdonít az adatok biztonságának. Alapvető fontosságú például az ügyfél azonosítása: ezt vagy elektronikus aláírással, vagy a személyazonosító és lakcímadatokkal lehet majd megtenni. Elektronikus aláírás: elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat. Elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes. Elektronikus aláírás ellenőrzése: az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum aláíráskori, illetve ellenőrzéskori tartalmának összevetése, továbbá az aláíró személyének azonosítása a dokumentumon szereplő, illetve a hitelesítés-szolgáltató által közzétett aláírás-ellenőrző adat, tanúsítvány visszavonási információk, valamint a tanúsítvány felhasználásával. Elektronikus aláírás hitelesítés-szolgáltató: az Eat. 6. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző személy (szervezet). Az ügyfelek maguk döntenek arról, hogy elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat kívánnak-e igénybe venni. A közigazgatási hatóság a közigazgatási hatósági ügyeit – törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában – elektronikus úton is intézheti. Az ügyfelek ügyeik elektronikus elintézését csak előzetes regisztráció után kezdeményezhetik, amely lehet: - elektronikus aláírás vagy - ügyfélkapu létesítése. A Ket. szabályozási modelljében az ügyfél-azonosításra elsődlegesen az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti legalább fokozott biztonságú aláírás szolgál. Fokozott biztonságú elektronikus aláírás: elektronikus aláírás, amely a) alkalmas az aláíró azonosítására, b) egyedülállóan az aláíróhoz köthető, c) olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, és d) a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett - módosítás érzékelhető. A Kormány a központi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzati közigazgatási szervek által készített elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumok, valamint az ezekhez felhasznált elektronikus aláírások és hozzájuk tartozó tanúsítványok, illetve az azokat hitelesítő szolgáltatók tekintetében rendeletben külön követelményeket írhat elő. Jogszabály – az adókötelezettség teljesítésének módját megállapító törvény kivételével – nem teheti elektronikus aláírás felhasználását ügyfél részére kötelezővé. Az elektronikus hatósági ügyintézés lehetőségét természetes személy ügyfél számára – ha az ügyfélnek legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírása nincs – a központi elektronikus szolgáltató rendszer biztosítja, amelynek működtetéséért a Kormány által kijelölt kormányzati szerv – a Miniszterelnöki Hivatal – felelős. A Ket. az elektronikus hatósági ügyintézés lehetőségének biztosítását legalább fokozott biztonsági fokozatú elektronikus aláíráshoz köti az ügyfél esetében. Az elektronikus hatósági ügyintézés során álnévre kiállított elektronikus aláírás nem alkalmazható. A hatóság az azonosításhoz az aláírás érvényességét, valamint az érintett hitelesítés szolgáltatónál viszontazonosítás jelleggel az aláíró természetes azonosítóit ellenőrizheti, ez azonban nem érinti az eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott adatok átadásának kötelezettségét. A hitelesítés szolgáltató elektronikus aláírás közigazgatási felhasználása esetén az ügyintéző hatóság megkeresésére elvégzi a viszontazonosítást, és az adatok egyezését vagy az eltérés tényét a megkereső hatósággal közli. Ha az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumon minősített elektronikus aláírás szerepel és az aláírás ellenőrzésének eredményéből más nem következik, vélelmezni kell, hogy a dokumentum tartalma az aláírás óta nem változott. A fokozott biztonságú, illetve minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum kinyomtatott változatához nem fűződnek az ugyanezen dokumentum elektronikus változatának bizonyító ereje tekintetében előírt szabályok. Ha az ügyfél a fentiekben meghatározott legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezik, akkor a kérelem az ügyfél elektronikus aláírásával ellátva a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül vagy közvetlenül a közigazgatási hatósághoz is benyújtható. A hatóság az azonosításhoz csak az aláírás érvényességét, valamint az érintett hitelesítés szolgáltatónál viszontazonosítás jelleggel az aláíró természetes azonosítóit ellenőrizheti, ez azonban nem mentesíti az ügyfelet az eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott adatok átadásának kötelezettsége alól. A Ket. 160. § (2) bekezdése harmadik mondatában megfogalmazott alapelv, hogy az ügyfélkapun keresztüli azonosítási eljárás egyetlen, a hatósági eljárásban szükséges adat megadását sem pótolja, azt továbbra is az ügyfélnek az általános szabályok szerint kell megadnia. A hatóság az azonosításhoz az aláírás érvényességét viszontazonosítást kérhet ellenőrizheti (hitelesítés szolgáltatónál)

5.6.1.Az elektronikus ügyintézés jellemzői Ügyfélkapu nem kell feltétlenül elektronikus aláírás az internetes ügyintézéshez elegendő: kizárólagos használatú ügyfélkapu (kódkérés) egy ügyfél több ügyfélkapuval is rendelkezhet [160. § (4) bek.] Létesítése [160. § (5) bek.]: központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül; a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve; a körzetközponti feladatokat ellátó jegyző által működtetett okmányiroda; kormányrendeletben meghatározott más szerv. Nem kell feltétlenül azonban elektronikus aláírás ahhoz, hogy az ügyfelek interneten intézhessék ügyeiket, kérhessenek tájékoztatást. Ha az ügyfél nem rendelkezik ilyen elektronikus aláírással, számára az ügyintézés céljára egy kizárólagos használatú ügyfélkapu igénybevételére nyílik lehetőség, amelyhez a kódot a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül a hatóságtól (hivataltól) kérheti, és amelynek kódjával kizárólag ő rendelkezik és ezt a kódot biztonsági igényei szerint saját maga meg is változtathatja. Az az ügyfél, aki ezt a megoldást nem tartja saját adatvédelmi igényeit kielégítőnek, annak lehetősége van több elkülönült azonosítóval is megjelenni az elektronikus ügyintézésben. Az ügyfélkapuk száma a Ket. által nem korlátozott, egy ügyfél több ügyfélkapuval is rendelkezhet. Ügyfélkaput nemcsak a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül lehet létesíteni, hanem az alábbi hatóságok előtti személyes megjelenéssel is kezdeményezhető: a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartást központi szerve, b) a körzetközponti feladatokat ellátó jegyző által működtetett okmányiroda, c) kormányrendeletben meghatározott más szerv. Az ügyfélkapu létesítéséhez – az ügyfélazonosítás miatt – szükséges, hogy az ügyfél személyazonosságát igazolja és a természetes személyazonosító adatait megadja, továbbá egyidejűleg közölje az elektronikus ügyintézéshez hivatalos célra használható elektronikus levélcímét (e-mail címét). A személyazonosság igazolására bármely, az erre a célra alkalmas hatósági igazolvány használható, illetve külföldi esetében személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges. Az ügyfél a kapott ügyfélkapun keresztül az ügyintézés informatikai rendszerébe bekapcsolódhat és eljárási cselekményeket joghatályosan végezhet el. Az ügyfélkapu elfogadható biztonsággal képes garantálni, hogy az azon keresztül érkező üzenet valóban az annak feladójaként feltüntetett személytől érkezik, illetve tartalmazza az általa megadott elektronikus válaszcímet is. személyesen

5.6.1. Az elektronikus ügyintézés jellemzői Az ügyfélkapu Egyszer használható kód Egyedi azonosító képzése max. 5 évig használható megváltoztatható megszüntethető Az ügyfélkapu használatához az ügyfél – az azonosítását követően – egyszer használható kódot kap, amelynek alkalmazásával az ügyfélkapu megnyitásához szükséges, legfeljebb öt évig használható egyedi azonosítót képezhet. Az egyedi azonosítót az ügyfél megváltoztathatja. Ha az egyedi azonosító harmadik személy által megismerhetővé válik, és ez az ügyfél hibájának következménye, akkor az ügyfél tartozik felelősséggel a harmadik személy helyett az egyedi azonosító használata, illetve ennek következményei miatt. Az ügyfélkapun keresztül léphet elektronikus úton kapcsolatba az ügyfél a nevének, az elektronikus levélcímének (e-mail címének) és az egyedi azonosítójának megadásával azokkal a szervekkel, amelyek elektronikus ügyintézést vagy interaktív szolgáltatást a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül végeznek. Lényeges szabály, hogy az ügyfélkapun keresztül a hatósággal kapcsolatba lépő ügyféltől más azonosító nem kérhető az elektronikus ügyintézés vagy hatósági szolgáltatás nyújtásához. De ez – ugyanúgy mint az elektronikus aláírásnál – nem mentesíti az ügyfelet az alól a kötelezettsége alól, hogy az eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott adatokat a közigazgatási hatóság részére átadja. Az ügyfélkaput az ügyfél megszüntetheti. Az ügyfélkapu megszüntetéséig az ügyfélkapu létesítéséhez és használatához kapcsolódó azonosítás céljából a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve adatellenőrzés céljából felhasználhatja az ügyfélkaput létesíteni kívánó, illetve azzal rendelkező ügyfél nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, b) a központi rendszer az ügyfélkapuhoz kapcsolódó nyilvántartásban kezeli az ügyfél nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, elektronikus levélcímét, egyedi azonosítóját, c) a központi rendszer a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban kezelt, b) pont szerinti adatokkal történő egyeztetéssel jogosult ellenőrizni az ügyfélkapu szolgáltatását igénybe vevő ügyfél azonosságát. A központi elektronikus szolgáltató rendszer az ügyfél nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, elektronikus levélcímét, egyedi azonosítóját az ügyfélkapu működtetéséhez, illetve a Kormányzati Portálhoz történő hozzáféréshez szükséges azonosításon túl csak viszontazonosításra használhatja fel, és a rendszerben résztvevők számára csak a használó nevét és elektronikus levélcímét (e-mail címét) továbbíthatja. Az elektronikus ügyintézés során a kapcsolat felvételekor képzett tranzakciós azonosítót a kapcsolat bontása után a központi elektronikus szolgáltató rendszerből haladéktalanul törölni kell. Ugyancsak törölni kell a rendszerből az ügyfél nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, elektronikus levélcímét, egyedi azonosítóját az ügyfélkapu megszüntetésekor azzal egyidőben. 160. § (7) bekezdés Ügyféli felelősség az egyedi azonosító harmadik személy általi megismeréséért

5.6.1. Az elektronikus úton elküldött kérelem Mikor tekintendő a közigazgatási szervhez benyújtottnak? A közigazgatási hatóság az elektronikus ügyintézés vagy szolgáltatás igénybevételének lehetőségét nem csak a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, hanem saját információs felületén (honlapján) keresztül is biztosíthatja. A Ket. 160. § (11) bekezdése erre az esetre a közigazgatási hatóság részére kötelezettségként írja elő, hogy a saját információs felületén (honlapján) a központi elektronikus szolgáltató rendszeren elérhető szolgáltatásokról és azok igénybevételének lehetőségéről is adjon tájékoztatást. Ez a tájékoztatásadási kötelezettség elősegítheti – a választás lehetőségén túl – azt is, hogy amennyiben a közigazgatási hatóság elektronikus rendszere valamilyen okból működésképtelen (például üzemzavar), akkor az ügyfél az ügyét késedelem nélkül intézhesse a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevételével. A Ket. 161. §-a meghatározza a kérelem elküldésének, a megérkezés a hatóság részéről való visszaigazolásának módját, szabályozza azt az eljárási határidők szempontjából lényeges kérdést, hogy az elektronikus úton elküldött kérelem mikor tekintendő a közigazgatási szervhez benyújtottnak. Azért, hogy az ügyfél visszaigazolást kapjon az elektronikus úton benyújtott dokumentumának (kérelem, nyilatkozat, elektronikus űrlap stb.) célba érkezéséről, a dokumentumok megérkezéséről a hatóság értesítést (visszaigazolást) küld a feladónak. A közigazgatási szerv visszaigazolása automatikusan, emberi beavatkozást nem igénylő módon, az elektronikus küldemény megérkezésének nyugtázásán túl elektronikus érkeztető számmal történik. Elektronikus érkeztető szám: az elektronikus küldemény megérkezésének nyugtázásán túl az ügyhöz rendelt egyedi azonosító szám. Ennek módját kormányrendelet [Ket. 174. § (1) bekezdés b) pont], illetve IHM rendelet [Ket. 174. § (3) bekezdés a) pont], mint külön jogszabály fogja tartalmazni, amely jelenleg még nem került kibocsátásra. Amennyiben az ügyfél által megküldött elektronikus dokumentumot a hatóság nem tudja a rendelkezésére álló eszközökkel értelmezni, úgy a dokumentum megérkezését követő három napon belül erről elektronikus levélben az ügyfelet értesíti. A dokumentum értelmezhetetlenségének megállapítása mellett az értesítés a Ket. szellemiségéből fakadóan – a szolgáltató közigazgatás és a hatékony, ügyfélcentrikus ügyintézés megvalósítása érdekében – az ügyfélhez intézett tájékoztatást ad az általa használt dokumentumformátumokról. Az ügyfél beadványának megérkezéséhez fűződő jogkövetkezmények elektronikus beküldés esetén az érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére való elküldésével állnak be. Abban az esetben, amikor a beadvány vizsgálata a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, a beadvány megérkezéséhez fűződő jogkövetkezmények csak akkor állnak be, amikor a hatóság értesítését követően az ügyfél ismételten – immár a hatóság által is értelmezhető formában – nyújtja be elektronikus úton beadványát. Ez azt jelenti tehát, hogy a benyújtás időpontja a hatóság által is értelmezhető dokumentum megérkezésétől számítandó. Az ügyfél kérelmére indult eljárásban a hatóság a kérelem megérkezésétől számított három napon belül – az elektronikus dokumentum értelmezhetőségének megállapítása mellett – felhívja az ügyfelet, hogy nyolc napon belül fizesse meg az eljárásért fizetendő eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat. Nem csak a hatóságnak van eljárási – és ezen belül visszaigazolási – kötelezettsége. A Ket. 161. § (4) bekezdésének rendelkezése alapján az ügyfél is köteles a beadványa kapcsán a hatóságtól kapott elektronikus értesítés, valamint döntés vételének visszaigazolására. Ha az ügyfél az elektronikus úton számára elküldött dokumentum átvételét öt napon belül nem igazolja vissza, akkor a hatóság postai úton továbbítja számára az iratot. A jogalkotó szándéka ezzel a szabályozással az volt, hogy az ügyfél – tőle objektív ok miatt – ne kerülhessen olyan helyzetbe, amely miatt önhibáján kívül eljárási cselekményt (hiánypótlás, eljárási költség megfizetése, fellebbezés stb.) mulasztana. Ugyanis a hatóság nem rendelkezik/rendelkezhet arról kellő információval, hogy az ügyfél a visszaigazolási kötelezettségét szubjektív okokból (figyelmetlenség, nemtörődömség stb.), vagy objektív okok miatt (például ügyfélnél felmerülő üzemzavar) nem teljesítette. 162. § ügyfél visszaigazolási kötelezettsége (5 napon belül nem igazolja vissza – postai úton kiküldendő) automatikus visszaigazolás elektronikus érkeztető számmal megérkezik a hatósághoz 3 napon belül vizsgálja, hogy jogszabályi követelményeknek megfelelő-e megérkezéshez fűzőző jogkövetkezmények beállnak felhívás az illeték vagy igazg. szolg. díj megfizetésére értelmezhető elektronikus értesítés és tájékoztatás a hatóság által használt dokumentumformákról nem értelmezhető

5.6.1. Az elektronikus út alkalmazható 162. § (1) bekezdés a kérelem, a fellebbezési kérelem, az újrafelvételi kérelem, a méltányossági kérelem és a jogszabályban előírt mellékleteik benyújtása a jogsegély iránti kérelem és annak teljesítése a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás az eljárás irataiba való betekintés az idézés az igazolási kérelem előterjesztése az ügyfél nyilatkozata, bejelentése, a hatósághoz intézett bármely beadványa a bizonyítékok ügyfél elé tárásának határnapját tartalmazó felhívás a felügyeleti szerv eljárásához szükséges iratok felterjesztésére szóló felhívás az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó egyéb hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása a döntés közlése A kérelem elektronikus úton történő előterjesztése körében a Ket. nem tud a papír alapú ügyintézés minden lehetséges vonzatát átfogó, azzal egyenértékű elektronikus eljárási rendet kialakítani. Ezért a Ket. 162. § (1) bekezdése főszabályként úgy rendelkezik, hogy a hatósági ügyek intézésének vagy egyes eljárási cselekményeknek elektronikus formában történő végzése az elektronikus kapcsolatfelvétel megfelelő dokumentálásával (Ket. 161. §) elektronikus úton is történhet. A törvény külön nevesíti is azokat a leggyakrabban előforduló, tipizálható eljárási cselekményeket, amelyek esetében az elektronikus út alkalmazható: (lásd dia) Ugyanakkor a törvény a főszabálytól való eltérést is engedi: ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet tiltja a hatósági ügyek intézésének vagy egyes eljárási cselekményeknek elektronikus formában történő végzését, akkor azok csak papír alapú ügyintézés formájában végezhetőek. A Ket. hivatkozott főszabályára tekintettel azonban törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet általános tilalmat nem rendelhet el, hanem a tiltás csak meghatározott ügyekre, csoportokra vagy eljárási cselekményekre vonatkozhat. Tehát nem zárhatja ki, hogy az adott közigazgatási szervnél a tilalom alá nem tartozó ügyekben, eljárási cselekményekben elektronikus ügyintézés is legyen.

5.6.1. Az elektronikus út nem alkalmazható 162. § (2) bekezdés az ügyfélnek a bírósághoz benyújtott, önkormányzati hatóságot az eljárás folytatására kötelező intézkedés iránti kérelmekor az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén [Ket. 20. § (6) bekezdése] a kérelemnek és az ügyben keletkezett iratoknak hatáskör és illetékesség hiányában a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő áttétele (kivétel: valamennyi irat elektronikus formában is rendelkezésre áll) a nem elektronikus úton érkezett kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása és az eljárás megszüntetése tárgyában hozott végzés a hatósági szerződések a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásban a végrehajtási eljárás (kivétel: az elrendelt fizetési kötelezettség elektronikus úton való teljesíthetőségéről szóló tájékoztatás) A Ket. ugyanakkor már maga is meghatározza azokat az ügyeket, eljárási cselekményeket, amikor – törvény eltérő rendelkezése hiányában – elektronikus út nem alkalmazható: (lásd dia) Az ügyféli jogok védelmének garanciális szabályait tartalmazza az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatosan a Ket. 162. § (3) bekezdése, amikor úgy rendelkezik, hogy törvény eltérő rendelkezése hiányában: a) az ügyfél és az eljárásban részt vevő más személy nem kötelezhető arra, hogy eljárási cselekményeit elektronikus úton végezze, b) az ügyfelet az eljárás bármely szakaszában megilleti az a jog, hogy válasszon az ügyintézés hagyományos és elektronikus formája között, c) az ügyfél abban az esetben is kérheti, hogy a hatóság a döntését hagyományos úton kézbesítse, ha kérelmét elektronikus úton nyújtotta be, d) az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a döntés tényéről csak elektronikus értesítést küldjön, és a hatóság a döntését a központi rendszerben biztosított biztonságos, csak az ügyfél számára hozzáférhető, ideiglenes tárolóhelyre továbbítsa. A hatóság döntése, a hatósági bizonyítvány, a hatósági igazolvány és a szakhatóság hozzájárulása – tartalmát tekintve – olyan okirat, amelynek valóságtartalmához mind a hatóság, mind az ügyfél részéről komoly érdek fűződik. Ezért ezen okiratokat elektronikus úton történő kézbesítésük esetén fokozott biztonságú, minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba kell foglalni. Az Eat. 2. § 17. pontja alapján a minősített elektronikus aláírás olyan – fokozott biztonságú – elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki. További biztonsági elemként jogszabály elektronikus dokumentum esetében időbélyegző alkalmazását is előírhatja. Az időbélyegző az elektronikus dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan adat, amely igazolja, hogy az elektronikus dokumentum az időbélyegző elhelyezésének időpontjában változatlan formában létezett (Eat. 2. § 16. pont).

5.6.1. Hatóság döntésének elektronikus úton való közlése Lehetőség, ha - az aktus nem igényli az ügyfél személyes megjelenését, - a dokumentum természete nem igényli a papír alapú kiadmányozást, - az ügyfél kérte és ahhoz megadta elektronikus levélcímét. A hatóság döntésének elektronikus úton való közlése lehetőség. Akkor kerülhet sor rá, ha az aktus nem igényli az ügyfél személyes megjelenését, a dokumentum természete nem igényli a papír alapú kiadmányozást, az ügyfél kérte és ahhoz megadta elektronikus levélcímét. Az elektronikus ügyintézés kétoldalú kapcsolatot feltételez: az ügyfél elektronikus elérhetőségeit– az Avtv. rendelkezéseire figyelemmel – közigazgatási szerv az adat visszavonásáig vagy megszűnéséig kezelheti, más szervnek vagy személynek csak törvény rendelkezése szerint vagy az ügyfél engedélyével adhatja át. Az elektronikus levélcím (e-mail cím) személyes adatnak minősül, ezért az ügyfél azzal maga rendelkezik. Ezért az érintett hozzájárulásán kívül a hatóság az ügyfél elektronikus levélcímét még akkor kezelheti, ha azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – önkormányzati rendelet elrendeli. Ebből következően a hatóság a más módon a birtokába került vagy tudomására jutott elektronikus levélcímet nem használhatja fel, azon az ügyféllel nem tarthat kapcsolatot, elektronikus levéllel meg nem keresheti. Az elektronikus ügyiratba történő betekintés az általános betekintési szabályok megtartásával és a betekintés dokumentálásával történhet, amelynél a Ket. 68-69. §-aiban meghatározott eljárási szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A hatóság a másolat készítésére jogosult személy kérésére másolatot ad ki. Ebben az esetben a jogosult személy dönt arról, hogy a másolatot a hatóság hitelesített elektronikus formában vagy hagyományos, papír alapú másolatban adja ki. A hatóság csak abban az esetben döntheti el, hogy milyen formában adja ki a másolatot, ha erre vonatkozólag az ügyfél a másolat kiadása iránti kérelmében nem nyilatkozott. A hatósági eljárások egyszerűbb és gyorsabb érdemi elbírálása, a hiánypótlási felhívások szükségességének megelőzése érdekében a hatóság jogszabály által meghatározott formanyomtatványokat (adóbevallási nyomtatvány, különböző szociális ellátások igénybevételéhez kérelemnyomtatvány stb.) alkalmazhat. Jogszabály egyes eljárási cselekmények elektronikus úton való elvégzéséhez elektronikus űrlapot rendszeresíthet. Vannak olyan ügytípusok, amikor a kérelem elbírálása nem igényel különösebben bonyolult ügyintézést, a hatóság döntése meghatározott feltételek megléte esetén automatizálható: törvényben meghatározott esetben, illetve az ügyfél hozzájárulásával sor kerülhet informatikai eszközzel végzett automatizált egyedi döntésre is. Az ügyfél elektronikus elérhetőségei – adatkezelés az 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) rendelkezéseire figyelemmel

5.6.2. Az üzemzavar esetén alkalmazandó eljárás (163. §) Átmeneti üzemzavar Az üzemzavar elhárítását követően 24 órán belül értesítési kötelezettség e-mailben Tartós üzemzavar legalább 5 napon át tart; üzemzavar tényéről postai úton értesítés; hagyományos eljárás; elhárítás: újra elektronikus ügyintézés lehetősége. Az elektronikus kapcsolattartásnak vannak olyan sajátosságai, amelyek speciális szabályozást igényelnek. Az informatikai eszközök a nap huszonnégy órájában képesek üzenetet fogadni, de átmeneti technikai zavarok is felléphetnek. Fontos ezért rögzíteni az elektronikus úton érkező dokumentumok hivatalos érkeztetésének szabályait. Az elektronikus dokumentum érkeztetésével kapcsolatos általános szabályokat a Ket. 161. §-a, míg a 163. § az üzemzavar esetére vonatkozó szabályokat tartalmazza. A hatóság és az ügyfél folyamatban levő elektronikus kapcsolattartása során a hatóság ellenőrzése alatt álló informatikai rendszerben bekövetkezhet átmeneti, illetve tartós üzemzavar, amely jellegéből adódóan eltérő szabályozást igényel. Tartós üzemzavarnak minősül az az üzemzavar, amely legalább öt napon át tartó. A tartós üzemzavar esetén a hatóság köteles legkésőbb az üzemzavar ötödik napját követő első munkanapon az ügyfelet az üzemzavar tényéről és kezdő időpontjáról könyvelt postai küldeményben értesíteni és tájékoztatni arról, hogy az ügyintézésre a hagyományos (írásbeli) eljárási módot lehet alkalmazni. A hatóság értesítési kötelezettsége tehát a tartós üzemzavar tényleges tartamától független, e kötelezettségét a tartós üzemzavar minimumának utolsó (ötödik) napját követő első munkanapon köteles teljesíteni. Ennek a szabálynak garanciális jelentősége van az ügyfél szempontjából, hogy ügyét – az üzemzavartól függetlenül – a hatóság előtt megfelelő módon tudja intézni. Átmeneti üzemzavar esetén a hatóság az üzemzavar elhárítását követő huszonnégy órán belül az üzemzavar tényéről az ügyfelet elektronikus levélben tájékoztatni köteles. Az elektronikus levélben a hatóságnak az ügyféllel közölnie kell az üzemzavar kezdő és megszűnési időpontját. @ Tartós üzemzavar!!!

5.6.2. Az üzemzavar esetén alkalmazandó eljárás Közös szabályok átmeneti és tartós üzemzavar esetén: eljárási cselekmény megismétlése feltétele: hatóság tudomása a megkeresésről  informatikai rendszer rögzíti ügyfél egyéb jelzése hatóság tájékoztatási kötelezettsége határidők számításánál figyelmen kívül kell hagyni Ha a hatóság informatikai rendszerének tartós vagy átmeneti meghibásodása, illetve egyéb technikai ok miatt nem volt képes elektronikus dokumentumot fogadni, a hatóság az erről szóló tájékoztatással egyidejűleg az ügyfelet a szükséges eljárási cselekmény megismétlésére hívja fel. Ennek természetesen feltétele, hogy a hatóság tudomással bírjon arról, hogy az ügyfél elektronikus úton megkereste. A tudomásszerzés történhet a nem fogadott megkeresés informatikai rendszer által történt rögzítésével, vagy az ügyfél hatóságot egyéb módon történő megkeresése alapján (például az ügyfél elektronikus küldeménye hibaüzenettel jön vissza a hatóság informatikai rendszeréről és ezért személyesen vagy írásban megkeresi a hatóságot.) Az elektronikus ügyintézés szempontjából lényeges törvényi előírás, hogy az ügyintézés során felmerülő technikai problémákról a hatóság köteles tájékoztatni az ügyfelet, és az üzemzavar időtartamát figyelmen kívül kell hagynia a határidők számításánál: - átmeneti üzemzavar esetén az üzemzavar teljes időtartamát, - tartós üzemzavar esetén az üzemzavar kezdő időpontjától az üzemzavarról szóló értesítésnek az ügyfél részére történő kézbesítéséig tartó időszakot. Amennyiben a tartós üzemzavar elhárításra került, ennek tényéről a hatóságnak az ügyfelet elektronikus úton értesítenie kell, amelyet követően az ügyfél számára ismételten megnyílik ügyeinek elektronikus intézésének lehetősége.

5.6.2. Az üzemzavar esetén alkalmazandó eljárás Üzemzavar az ügyfél rendszerében Objektív okok: nem saját ellenőrzés alatt álló rendszer üzemzavara  igazolási kérelem 8 napon belül Szubjektív okok: saját ellenőrzés alatt álló rendszer üzemzavara  mulasztás jogvesztő igazolási kérelem benyújtására nincs lehetőség Az üzemzavar nem csak a hatóság informatikai rendszerében következhet be, hanem az ügyfélnél is. Itt az üzemzavar jogkövetkezményeit a jogalkotó különválasztja szubjektív és objektív okok mentén: - Amennyiben az ügyfél az elektronikus kapcsolattartáshoz az általa igénybe vett és saját ellenőrzése alatt álló informatikai rendszer üzemzavara miatt eljárási határnapot, határidőt mulaszt, akkor a mulasztás jogvesztő, ellene jogorvoslatnak helye nincs. - Amennyiben az ügyfél az elektronikus kapcsolattartáshoz az általa igénybe vett és nem saját ellenőrzése alatt álló informatikai rendszer üzemzavara miatt eljárási határnapot, határidőt mulaszt, akkor igazolási kérelem benyújtásának van helye, mivel az informatikai rendszer meghibásodása, illetve annak elhárítása az ügyfél önhibáján kívül esik. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnap, határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutáskor, akadályoztatás esetén az akadály megszűnésének napjától kezdődik. Az elmulasztott határnap, határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelem azonban már nem terjeszthető elő. Az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben annak feltételei fennállnak.

5.6.3. Elektronikus tájékoztató szolgáltatás Jellemzői: bárki igénybe veheti; közérdekű információhoz hozzájutást könnyíti; kötelező tartalmi elemeket a törvény rögzíti. ügyféljogok gyorsabb gyakorolható-ságát segíti általános információs szolgáltatás Elektronikus közigazgatási szolgáltatás Elektronikus tájékoztató szolgáltatás Az elektronikus tájékoztató szolgáltatások jelentős része nem kívánja meg az ügyfél azonosítását: ezeket bárki igénybe veheti. Az általános tájékoztatási kötelezettség keretei között a Ket. olyan kötelező tartalmi elemeket határoz meg, melyeknek akkor is meg kell jelenniük, ha a hatóság elektronikus közigazgatási szolgáltatást nem tesz elérhetővé, és az így közzétett információkkal az ügyfeleknek csak ügyeik hagyományos úton történő intézésében kíván segítséget nyújtani vagy a közérdekű információkhoz való hozzáférés lehetőségét biztosítja. Mit is jelent a gyakorlatban az elektronikus közigazgatási szolgáltatás és az elektronikus tájékoztató szolgáltatás? Mi a kettő közötti különbség? Az elektronikus közigazgatási szolgáltatás a közigazgatási hatósági ügyintézés körébe nem tartozó, az ügyféljogok eredményesebb, gyorsabb gyakorolhatóságát segítő szolgáltatás, s az ehhez kapcsolódó feladatok ellátása. Az elektronikus tájékoztató szolgáltatás (tájékoztatás): az elektronikus közigazgatási szolgáltatás körén kívüli, a közigazgatási szervek által a hatósági ügyintézés körében a hatáskörükbe tartozó ügyek intézéséről elektronikus úton keresztül hozzáférhetővé tett általános jellegű információs szolgáltatás. A közigazgatási hatósági eljárások körébe tartozó elektronikus szolgáltatást a szolgáltató csak abban az esetben teheti az ügyfelek számára elérhetővé, ha a hatósági ügy intézésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Szolgáltató: elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet. A Ket. 164. § (1) bekezdése az államigazgatási szerv számára kötelezővé teszi, hogy a központi elektronikus szolgáltató rendszeren és a saját internetes honlapján a hatáskörébe tartozó ügy elintézéséről tájékoztatót tegyen közzé.

5.6.3. Elektronikus tájékoztató szolgáltatás Tájékoztató tartalma (minimum követelmények) 164. § (1) bekezdés Hatóság megnevezése, hatásköre, illetékessége Elérhetőségi adatok (cím, telefon, fax) Ügyfélfogadás rendje Hatósági ügyek illetékes ügyintézőinek megnevezése Ügyek intézését segítő útmutatók Ügymenetre vonatkozó tájékoztatás Ügyintézés formanyomtatványainak letölthető formái A tájékoztatónak tájékoztatási minimumként tartalmaznia kell: - a hatóság megnevezését, hatáskörét, illetékességét, - a hatóság leérhetőségi adatait: postai és elektronikus címét, telefon- és telefaxszámát, - az egyes hatósági ügyek intézésére a szervezeten belül illetékes ügyintézők megnevezését, - az ügyfélfogadási rendet, - az ügyek intézését segítő útmutatókat, - a hatályos jogszabályokon alapuló ügymenetre (ügyintézési folyamat leírására) vonatkozó tájékoztatást és az ügyintézéshez használt formanyomtatványok letölthetővé tételét. Az államigazgatási szerv a tájékoztatási minimumon túl interaktív tájékoztatási szolgáltatást, illetve elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújthat. Az interaktív szolgáltatások az egyszerű tájékoztatáson túlmenő olyan szolgáltatások (pl. letölthető űrlapok, keresőrendszerek, tematikus tájékoztatók), amelyek csak a használó aktivitását igénylik, a szolgáltatást nyújtó szerv által előkészített dokumentumok alapján. Az elektronikus űrlap az egyes elektronikus ügyintézési eljárásokhoz szükséges adatmezőket tartalmazó kitölthető elektronikus kérdéssor, melynek kitöltésével és elküldésével az adott eljárás kezdeményezhető (adattartalmát és nyomtatott formáját jogszabály állapíthatja meg). Az interaktív tájékoztatási szolgáltatás, illetve az elektronikus közigazgatási ügyintézés biztosítása esetén a fentieken túl a további tájékoztatást köteles adni az internetes honlapján: - az ügyintézés során alkalmazott hatályos jogszabályok, - az ügyintézés jogszabályban meghatározott határideje, - az ügyek intézése során elektronikus úton végezhető cselekmények, így különösen a központi rendszer igénybevételének feltételei, az eljárás megindításához szükséges kérelem (beadvány) elérhetősége, kitöltésének módja, továbbítása, - az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó, az ügyfelet megillető jogok, az ügyfelet terhelő kötelezettségek, - az adatkezelés szabályai, rendje és az ügyfelet megillető adatvédelmi jogok, - az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj, valamint lerovásuknak, befizetésüknek módja, - az elektronikus ügyintézési cselekmények végzéséhez az elektronikus aláírással nem rendelkező ügyfél számára szükséges egyedi azonosító használata, illetőleg az egyedi azonosítóhoz jutás módjáról való információk, - az elektronikus ügyintézés technikai szabályai. Ezzel megvalósul az internetes ügyfélszolgálat, amely az elektronikus közigazgatási ügyfél-tájékoztatás és szolgáltatások igénybevételét lehetővé tevő, az ügyintézési lehetőségekről tájékoztatást nyújtó nyilvános internetes felületet jelenti. Az interaktív tájékoztatási szolgáltatás, illetve elektronikus közigazgatási ügyintézés esetében a szolgáltatás keretében hivatalosan közzétett nyomtatványon, elektronikus űrlapon érkező kérelmet és beadványt, ha annak kitöltése a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel, a közigazgatási szerv köteles - a hatósági ügyintézés hagyományos módozatai esetén kinyomtatott formában, - elektronikus közigazgatási szolgáltatás nyújtása esetén elektronikus formában elfogadni. Az ügyfél nem járatos a közigazgatás nyelvezetében. A nyomtatványokat, elektronikus űrlapokat, útmutatókat oly módon kell megfogalmazni, elkészíteni, hogy – a szakmai követelményeken túl – áthidalja azt a hiányt, amely a helyszíni ügyintézés sajátosságából adódó többlet (az űrlap a helyszínen javítható, a nyomtatványok újraértelmezhetőek, ügyintézői segítség stb.). Nem segít az elektronikus ügyintézés presztízsén az, ha a hiánypótlási felhívásra az ügyfélnek fel nem róható okból kerül sor a hatóság részéről. Az ügyintézés elektronizálása a közigazgatás teljes átalakítását jelenti, mert az egykapus ügyintézésnél a hangsúly az ügyfélen van. Amit az ügyfél az interneten keresztül kap – ami megjelenik a számítógép monitorján -, az érthető és értelmezhető legyen. A működés alapja az, hogy mind az ügyfelek, akik az ügyeiket intelligens portálokon keresztül intézik, mind pedig azok a közigazgatásban dolgozók, akiknek az ügyfelek szolgálata a dolguk, egy nyelvet beszéljenek. Az interaktív tájékoztatási szolgáltatás és az elektronikus közigazgatási ügyintézés biztosítása a hatóság számára komoly feladatot és folyamatos adatkarbantartást igényel. Ezért határozza meg a Ket. e szolgáltatások esetében, hogy az csak akkor nyújtható, ha a hatóság biztosítja a közzétett információk hitelességét, pontosságát, naprakészségét és az interneten keresztüli folyamatos hozzáférhetőségét. Ezek elengedhetetlen feltételei annak, hogy az elektronikus ügyintézés során az ügyfél a saját ügyében eredményesen tudjon eljárni. Az államigazgatási szervek elektronikus tájékoztatási kötelezettségével párhuzamosan - a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve annak – önkormányzati rendelet alapján – átruházott hatáskörben eljáró szervei, - főjegyző, jegyző (körjegyző), a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, a hatósági igazgatási társulás, - nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet, köztestület vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására önkéntesen vagy a törvény előírása alapján elektronikus tájékoztató szolgáltatást tehet/tesz közzé. Ebben az esetben ezek a szervek kötelesek a Ket.-nek az államigazgatási szervekre vonatkozó szabályai szerint eljárni. E szabályozás kapcsán a Ket. hibájának róható fel, hogy bár a Ket. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait rendezi az összes közigazgatási hatósági feladatot ellátó hatóság esetében, ezzel is biztosítva az egységes eljárási alapú ügyintézést, ugyanakkor az elektronikus tájékoztató szolgáltatás területén az egységes szolgáltatást kötelező jelleggel – a Ket. tervezetéhez képest vélhetően financiális okokból szűkített körben – már csak a közigazgatás egyik alrendszerében, az államigazgatásban biztosítja. Holott a másik alrendszer, az önkormányzati (helyi és területi) közigazgatás jellemzője, hogy a legközvetlenebb kapcsolatban áll az ügyfelekkel, valamint a közigazgatási hatósági ügyek döntő többségét itt intézik. Az önkormányzati közigazgatásban az elektronikus tájékoztató szolgáltatás önkéntes alapon történő biztosítása – az önkormányzatok eltérő nagysága és eltérő tárgyi-személyi-anyagi feltételei miatt – tovább fogja erősíteni a közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfelek esélyegyenlőtlenségét ügyeik intézése terén. A kulturált ügyfélfogadás egyik feltétele, hogy a hivatalokban, ügyfélszolgálati irodákban – esetenként végeláthatatlan – várakozás elkerülése érdekében a hatóság lehetőséget teremtsen előzetes időpont-egyeztetéssel a várakozási idő – és ennek kapcsán az ügyfélnek a munkájától való távollétének – csökkentésére. Ezért a Ket. lehetőséget teremt, hogy az ügyfelek személyes megjelenéséhez kötött hatósági ügyek intézését a hatóság elektronikus úton történő előzetes időpontfoglalással tegye lehetővé. Ez nem új elem a közigazgatási hatósági eljárásban (az okmányirodák ügyintézési rendszerében létrehozott ügyintézői naptár) Az előzetes időpontfoglalás lehetőségéről a közigazgatási szerv tájékoztatót tesz közzé, és az ügyfelek számára pedig a tájékoztatóban megjelölt internetes felületen hozzáférést biztosít az ügyintézői naptárhoz. A közigazgatási szerv köteles gondoskodni az ügyintézői naptár naprakész, folyamatos és hatékony ügyintézést biztosító aktualizálásáról. Az ügyfél benyújtott kérelmével egyidejűleg az elektronikus úton elérhető ügyintézői naptárban a rendelkezésre álló szabad időpontok közül megjelölheti, melyik ügyfélfogadási napon és időpontban kíván a hatóságnál ügyintézés céljából megjelenni. Előfordulhat, hogy az ügyfél részéről olyan körülmény merül fel, amely miatt a személyes ügyintézésre az időpontfoglalásban meghatározott időpontban nincs lehetősége. Ilyenkor az ügyfél az időpontfoglalásban meghatározott időpont előtt legkésőbb három órával annak módosítását kezdeményezheti. Ha a hatóság (ügyintéző) részéről merül fel olyan akadály, amelynek következtében az időpontfoglalásban meghatározott időpontban az ügyfelet nem tudja fogadni, úgy erről az ügyfelet a hatóság legkésőbb egy munkanappal korábban értesíti és egyidejűleg az időpont módosítását kezdeményezheti.

5.6.4. Az elektronikus ügyintézéssel és tájékoztató szolgáltatással szemben támasztott követelmények Kettős feltételrendszer: 1) egységességet biztosító szabályozási és ellenőrzési rend rögzítése; 2) sajátos követelmények előírása az egyes mozzanatokra, ill. a szolgáltatásnyújtókra. Dokumentumok biztonságos kezelésének kötelezettsége [166. § (1) bek.]: 1) elektronikus ügyirat sérthetetlensége, megváltoztathatatlansága; 2) elektronikus kapcsolattartás biztosítása; 3) ügyiratba való betekintés, másolat készítése, őrzési szabályok. A Ket. a szolgáltatások nyújtásának feltételrendszerét két szempontból határozza meg: egyrészt a minden szolgáltatásra, illetve hatóságra irányadó általános jogi és technológiai feltételrendszer egységességét biztosítani kívánó szabályozási és ellenőrzési rend rögzítésével, másrészt az egyes informálódási mozzanatokra, illetve a szolgáltatásnyújtókra vonatkozó sajátos követelmények előírásával. A biztonságos és átlátható ügyintézés érdekében a hatóság az eljárása során az elektronikus ügyintézés informatikai támogatásával köteles gondoskodni az ügyfél által elektronikus úton előterjesztett és a hatóság által készített dokumentumok biztonságos kezeléséről. A Ket. külön nevesíti azokat a feladatokat, amelyeket a hatóságnak ennek érdekében tennie kell: - A hatóságnak az ügyintézés hatáskörébe eső folyamatában meg kell teremtenie és folyamatosan biztosítania kell az elektronikus ügyirat sérthetetlenségének, megváltoztathatatlanságának feltételeit. - Az ügyfél számára a hatóságnak olyan informatikai megoldások igénybevételét kell biztosítania, amelyek a hatósággal való, az ügyfél számára az elektronikus hatósági ügyintézéshez biztosított levélcíméről kezdeményezett, vagy e levélcímre irányuló kommunikációt, az ügyintézéssel összefüggő adatai megőrzését és az ügyfél számára az általa megismerhető adatokhoz való hozzáférést, illetőleg a hatósággal való elektronikus kapcsolattartás biztonságosságát teszik lehetővé. Törvény ezen informatikai megoldásoknak az elektronikus ügyintézés során kötelező alkalmazását írhatja elő. - A hatóságnak biztosítania kell az ügyiratba való betekintést, arról hiteles másolat készítését, az ügyirat visszakereshetőségét és jogszabályban meghatározott formában és ideig történő megőrzését. Előfordulhat az ügyfél részéről olyan körülmény, amikor az általa a hatósághoz elektronikus úton beküldött információkra szüksége van. Ilyenkor az ügyfél az ügyintézés során kérheti, hogy a hatóság azokat a részére elektronikus úton küldje meg. Ha az elektronikus úton beküldött és részére visszaküldött információk és a tények (valóság) között az ügyfél eltérést tapasztal, az információknak a részére történő megküldésétől számított három napon belül kérheti annak korrekcióját, kijavítását.

5.6.4. Az elektronikus ügyintézéssel és tájékoztató szolgáltatással szemben támasztott követelmények A hatóság köteles: elektronikus iratokat nyilvántartásba venni; nyilvántartást – levéltári célra is használható módon – vezetni; iratokat a selejtezhető – nem selejtezhető irattári rendbe besorolni; elektronikus iratok tartós megőrzését szolgáló eszközöket, eljárásokat alkalmazni; elintézett ügyek elektronikus iratait irattárában elhelyezni; selejtezhető iratokat kiselejtezni; nem selejtezhető iratokat közlevéltárnak átadni. Az elektronikus ügyintézés, illetve szolgáltatás teljesítéséhez több szempontból, több irányba kompatibilis informatikai rendszer kialakítására, igénybevételére van szüksége a hatóságnak: Biztosítania kell a hatóságok egymás közötti, valamint az ügyfelekkel való biztonságos kapcsolatát. Ennek érdekében egységes technológiai követelményrendszer szükséges, Biztosítania kell – az Avtv. rendelkezéseire figyelemmel – az adatvédelmi szabályoknak megfelelő adatkezelést és a hiteles dokumentumcserét. Biztosítania kell az elektronikus iratoknak a jogszabályban meghatározott formában és az 1995. évi LXVI. törvényben meghatározott levéltári szabályokban meghatározott ideig történő archiválását. A hatóság köteles a) a hozzá érkezett és az általa készített elektronikus iratokat az érkezés, illetve a keletkezés időpontjában nyilvántartásba venni; b) a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó – az irattári anyag áttekinthetőségét szolgáló – ügyviteli segédleteket levéltári célra is használható módon vezetni; c) az ügyintézés során a selejtezhető, valamint a maradandó értékű, s ezért nem selejtezhető elektronikus iratokat az irattári terv megfelelő tételébe besorolni, a tétel jelét az iraton feltüntetni, és azt a nyilvántartásba bejegyezni; d) a nála keletkező, nem selejtezhető elektronikus iratok készítésekor azok tartós megőrzését lehetővé tevő eszközöket, anyagokat és eljárásokat alkalmazni; e) az elintézett ügyek elektronikus iratait – az irattári terv szerinti rendszerezés és válogatás pontosságának ellenőrzése mellett – irattárában elhelyezni, és irattári anyagának szakszerű és biztonságos megőrzéséről, valamint használatra bocsátásáról gondoskodni; f) irattári anyagának selejtezhető részét, az irattári tervben megjelölt irattári őrzési idő letelte után, a hatóság nem selejtezhető iratainak átvételére jogosult közlevéltár engedélyével kiselejtezni; g) a nem selejtezhető irattári tételekbe tartozó elektronikus iratokat a kapcsolódó nyilvántartásokkal és segédletekkel együtt – keletkezés naptéri év végétől számított tizenötödik év végéig – saját költségén az átvételére jogosult közlevéltárnak átadni. A fenti iratkezelési követelmények teljesítésének részletes szabályait a hatóság által készített egyedi vagy a részére kötelezően előírt egységes iratkezelési szabályzat és irattári terv tartalmazza.

5.6.5. Más elektronikus eszközök A kapcsolatteremtés és –tartás egyéb módjai [168. § (1) bek.]: 1) Távbeszélő – szóban; 2) Telefaxon – írásban; 3) Szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás – szóban és írásban. A közigazgatási hatósági eljárások és szolgáltatások során az elektronikus út igénybevétele nem korlátozódik az elektronikus levelezésre (e-mail), hanem más elektronikus eszközök is igénybe vehetőek mind az ügyfél, mind a hatóság, mind az eljárás egyéb résztvevője által. Ilyen – a Ket. által nevesített – elektronikus eszköz a távbeszélő (telefon), a telefax és a szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás (üzenetrögzítő vagy sms). A Ket. rendelkezik a hatóság és az ügyfél közötti, a más elektronikus eszközök igénybevételével történő kapcsolattartás szabályairól. Ha jogszabály a Ket. által nevesített elektronikus eszközökön kívül más eszközök igénybevételét teszi lehetővé, akkor az ezzel kapcsolatos eljárás során a Ket. szerinti garanciális szabályokat kell alkalmazni. A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás módja az elektronikus eszközök műszaki adottságai miatt eltérőek. A távbeszélőn szóban, a telefaxon írásban, a szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján szóban vagy írásban történik a felek közötti kapcsolattartás. Ezen elektronikus eszközök közül a jogalkotó a szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás alkalmazásának lehetőségét szűkítette a másik két eszközhöz képest: csak akkor alkalmazható a szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás a hatósági eljárás során, ha jogszabály így rendelkezik, vagyis használata csak jogszabályi rendelkezés alapján történhet az eljárásban részt vevő felek (hatóság, ügyfél) közötti kapcsolattartás céljából.

5.6.5. Más elektronikus eszközök Távbeszélő alkalmazása Amennyiben az eljárás során a hatóság és az ügyfél távbeszélőn veszi fel a kapcsolatot, a Ket. 15. §-ában meghatározott ügyfél azonosíthatósága érdekében – aminek eredménye a távbeszélőn a hatósággal kapcsolattartó személy ügyféli minőségének tisztázása – a hatóság az ügyféltől a természetes személyazonosító adatait és az eljáró hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját kérheti. Az azonosítással elkerülhetővé válik, hogy az ügyféllel kapcsolatos adatok illetéktelen kezekbe kerüljenek, az ügyfél szóban távbeszélőn keresztül tehet olyan nyilatkozatokat, kezdeményezhet olyan eljárási cselekményeket, amelyek esetében jogszabály nem írja elő az írásbeliség kötelező alkalmazását. Ha a hatóság az ügyfelet a fentiek szerint azonosította, a hatóság az ügyfelet távbeszélő útján is - felhívhatja hiánypótlás teljesítésére, - idézheti [erre csak akkor kerülhet sor a Ket. 46. § (1) bekezdése alapján a kérelemre indult eljárást a hatóság hivatalból folytatja], - értesítheti a bizonyítékok ismertetésének határnapjáról. Az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevőjének kérelmére a hatóság ezen eljárási cselekményeiről hagyományos (papír alapú), illetve elektronikus levélértesítést (e-mailt) küld. Továbbá az azonosítást követően az ügyfél a hatóság felé a hiánypótlási kötelezettségének távbeszélő útján is eleget tehet, amennyiben a hiánypótlás jellegéből adódóan az szóban is teljesíthető. A távbeszélőn történt felhívásról, idézésről, értesítésről és hiánypótlásról a hatóságnak hivatalos feljegyzést kell készítenie. Ha hatósággal távbeszélőn kapcsolatot tartó személlyel való szóbeli információváltás tolmácsolást tesz indokolttá. Ebben az esetben a hatóságnak a Ket.-nek a nyelvhasználatra vonatkozó szabályai (9-11. §) szerint kell eljárnia, és a távbeszélőn folytatott tolmácsolásról hangfelvételt kell készítenie. Itt lesz a gyakorlatban nagy kihívás a nyelvhasználati szabályok csorbítatlan használatának biztosítására (honnan tudja az ügyintéző milyen tolmács kell, illetve a tolmács előkerítéséig mi van a távbeszélővel!!! A természetes személy kérelmét szóban is előterjesztheti. Ha ez távbeszélő útján történik, erről a hatóságnak hangfelvételt vagy hivatalos feljegyzést kell készíteni. A hivatalos feljegyzésnek tartalmaznia kell - az ügyfél nevét, - az ügyfél lakcímét, - a szóban előterjesztett kérelem tartalmát és a szóbeli előterjesztés időpontját. Ha az ügyfél a kérelmét szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján terjeszti elő, akkor arról – a kérelemnek távbeszélőn történt szóbeli előterjesztésére vonatkozó szabályai szerinti – hangfelvételt vagy hivatalos feljegyzést kell készíteni. A kérelemnek távbeszélő, illetve szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján történő előterjesztése esetén az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevőjének kérelmére a hatóság az eljárási cselekményről hagyományos (papír alapú), illetve elektronikus levélértesítést (e-mailt) küld. Az ügyfél azonosíthatósága [168. § (2) bek.] A hatóság [168. § (3) bek.] - hiánypótlásra hívhat fel - idézhet - értesíthet a bizonyítékok ismertetésének napjáról Tolmácsolásról hangfelvételt kell készíteni! Kérelem előterjesztése, hiánypótlási kötelezettség teljesítése (ügyfél). Hivatalos feljegyzés!

5.6.6. A hatósági szolgáltatás 169. § Jogszabályi felhatalmazás alapján a hatóság: más hatóságok e-rendszeréhez hozzáférést biztosíthat; szakmai és informatikai segítséget nyújthat egyedi ügyekben; A közigazgatási hatósági eljárás a hatóság tevékenységének jelentős, de nem kizárólagos része. A hatósági ügyintézés mellett a hatóság jogszabályi felhatalmazás alapján az állam szolgáltató jellegének erősítése, az állampolgár- és ügyfélbarát közigazgatás megteremtése érdekében hatósági szolgáltató tevékenységeket is végezhet. A hatóságok a Ket. hatálybalépése előtt is végeztek elektronikus és nem elektronikus szolgáltatást az ügyfelek számára. A Ket. 169. §-a tételesen meghatározza a hatóság által végezhető hatósági szolgáltatások körét. A hatóság az ügyfél számára - más hatóságok elektronikus tájékoztató szolgáltatásához, illetve elektronikus ügyintézési rendszeréhez történő hozzáférést biztosíthat, - az ügyfél azonosítását követően egyedi hatósági ügye intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújthat, - az ügyfél nevében, jogszabályban meghatározott feltételek esetén a közhiteles nyilvántartásokból történő adatszolgáltatási, másolatkészítési kérelmet terjeszthet elő, az ügyfél nevében hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti. Az utolsó két esetben jogszabály az érintett hatóságok számára soronkívüliséget vagy rövidített ügyintézési határidőt is megállapíthat. A hatósági szolgáltatás feltételeit, tartalmát a hatóságot feljogosító jogszabály határozza meg. E szolgáltatások nyújtása a hatóság részére nem kötelezettség, hanem lehetőség, amellyel az ügyfelek részére a hatósági eljárást könnyítheti meg. A jogszabályi felhatalmazás alapján az adott hatóság anyagi, tárgyi és személyi feltételeinek ismeretében maga dönti el, hogy a hatósági szolgáltatás nyújtásának lehetőségével élni kíván-e. A szolgáltatási tevékenységért – jogszabályban meghatározott mértékű – szolgáltatási díjat kell fizetni, amennyiben jogszabály az adott hatósági szolgáltatás biztosítását nem térítésmentesen (ingyenesen) rendeli. közhiteles nyilvántartásokból adatszolgáltatási kérelmet terjeszthet elő az ügyfél nevében; hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti az ügyfél nevében.

Határozat (egyszerűsített határozat) – ügyben érdemben dönt 5.7. A hatóság döntései A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz A döntések lehetnek: Határozat (egyszerűsített határozat) – ügyben érdemben dönt Végzés – eljárási kérdésekben dönt Ideiglenes intézkedés Egyezség jóváhagyása Hatósági szerződés Unió kommentár 202.oldal A hatóság döntéseit mutatja be a Ket. IV. fejezete. Az új törvényben jelentős koncepcionális, elnevezésbeli változás állt be, amely a hatósági döntések dichotómiáját valósítja meg a közigazgatási eljárásjogban. Határozat jellegű okirat (pl. hatósági bizonyítványok) Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat

5.7.1. A határozat felépítése Fejléc A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai: - a hatóság megnevezése, ügyintéző neve; - az ügy száma, tárgyának megnevezése; - az ügyfél megnevezése, lakó-, tartózkodási hely (telephely). Rendelkező rész A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában Indokolás A hatóság döntései közül nyilvánvalóan a hatósági határozat a legfontosabb. A határozat kötelező elemeit a törvény pontosan meghatározza, nagyon sok ilyen elemet tartalmazva. Ennek lényege, hogy négy fő része kell legyen egy határozatnak: a fejrészen és a záró részen kívül rendelkező rész, amely tartalmazza a hatóság döntését. Ugyancsak a rendelkező részben kell felhívni az ügyfél figyelmét a jogorvoslatra, tehát arra lehetőségre, amely eshetőlegesen az elsőfokú eljáráson túlmenően egy jogorvoslati eljárást megindíthat. A fennmaradó része a határozatnak az indokolási rész, amelyben a hatóság a rendelkező részben foglalt döntését részletesen köteles megindokolni, tehát a tényállást, fel kell sorolnia, hogy milyen bizonyítási eszközöket vett figyelembe a tényállás tisztázása során, valamint azokat a jogszabályokat, aminek alapján meghozta a rendelkező részben foglalt döntését. Bizonyos esetekben a fenti ún. alakszerű határozat helyett helye lehet egyszerűsített határozatnak is. Ilyen formájú határozat meghozatala lehetséges például, amikor a hatóság az ügyfél kérelmének egy az egyben helyt ad. Ilyen esetekben ugyanis az indokolás és a jogorvoslati tájékoztatás mellőzhető, feltételezve azt, hogy aki kér valamit a hatóságtól és azt megkapja, az feltehetően nem akar fellebbezni és különösebben az sem érdekli, hogy milyen indokok alapján hozta meg a kérésének megfelelő döntését a hatóság. A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása Zárórész - a döntéshozatal helye, ideje; - a kiadmányozó neve, hivatali beosztása, aláírása; - a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás).

5.7.1. A határozat felépítése A rendelkező rész tartalmi elemei - a hatóság döntésével az ügyfél számára meghatározott jogokat és kötelességeket; - az ügyfél jogainak védelmét segítő tájékoztatást; - kikötéseket is tartalmazhat; - tájékoztatás a jogorvoslat, fellebbezés, keresetindítás lehetőségéről; - a szakhatóság megnevezése, szakhatósági állásfoglalás; - a kötelezettség teljesítésének határnapja; - az eljárási költségek viselése; - tájékoztatás az esetleges fizetési kötelezettség elektronikus úton való teljesítéséről.

5.7.1. A határozat felépítése Az indokolás tartalmi elemei - a tényállás megállapítása, annak tisztázása; - az ügyfél által előterjesztett, de mellőzött bizonyítást, a mellőzés indokaival; - a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyekre utalás; - a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályokra utalás.

5.7.2. A végzés Tartalmi elemei Fejléc: a határozat tartalmi elemei irányadóak Rendelkező rész tartalmazza - a döntést; - a fellebbezés, vagy a keresetindításra való figyelmeztetést; - tájékoztatást a fellebbezés elektronikus úton való benyújtás lehetőségéről. Amikor nem az ügy érdemében születik a döntés, akkor november 1-jétől a végzés lesz a hivatalos elnevezés. A végzésnek is vannak törvényben rögzített kötelező tartalmi elemei, természetesen mindez jóval egyszerűbb, jóval kevesebb tartalmi elemet foglal magába, mint a határozat esetében. A dián láthatnak öt olyan végzésfajtát, amelyeket nyugodtan minősíthetünk a legfontosabb végzési fajtáknak, már csak azért is, mert ezek azok a végzések, amelyek önállóan megtámadhatók jogorvoslattal. Indokolás - a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek; - a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek. Zárórész: a határozat tartalmi elemei irányadóak

5.7.3. Az egyszerűsített döntés Kérelemre indult ügyben, ha: - ezt jogszabály megengedi; - a hatóság az ügyfél kérelmének helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást.

5.7.4. Egyezség jóváhagyása Az ellenérdekű felek megállapodhatnak az ügy kimenetelét illetően A megállapodás érvényességéhez a hatóság jóváhagyása és határozatba foglalása szükséges A jóváhagyás ellen nincsen helye fellebbezésnek Speciális esete a határozatnak az egyezséget jóváhagyó határozat. Egyezséget csak akkor lehet kötni, ha ellenérdekű ügyfelek vannak az adott ügyben. A szomszédviták mellett ide lehet sorolni a kapcsolattartási ügyeket, amikor az elvált szülők a gyermek láthatásával kapcsolatban vitatkoznak a hatóság előtt. Ilyen esetekben a hatóság az ellenérdekű ügyfelek között megpróbál egyezséget létrehozni. Ha ez a kísérlete eredményre vezet, akkor az így létrejött egyezséget a hatóság határozati formában jóváhagyja, feltéve, ha az egyezség megfelel a dián látható négy feltételnek.

5.7.5. A hatósági szerződés Új jogintézmény szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között; kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára; jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni; a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési kényszer. Szerződésszegés következményei Az ügyfél oldalán A hatóság oldalán A szerződés jogerős végrehajtható határozatnak minősül Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a hatósághoz A hatóság hivatalból végrehajtást rendel el Hatósági szerződést akkor lehet az ügyféllel kötni, hogy ha ezt jogszabály lehetővé teszi, és a kétoldalú megállapodás az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából egyaránt előnyös rendezését célozza. Ez gyakorlatilag nem más mint egy jogszerű alku a hatóság és az ügyfél között. Ha a hatósági szerződés létrejön, akkor fontos kérdésként merülhet fel, hogy mi van, ha bármelyik szerződést kötő fél (a hatóság is mulaszthat, ő is lehet szerződésszegő fél, ez nem egyoldalú határozat) nem teljesíti azt, amit a hatósági szerződésben vállalt. Ebben az esetben a jogkövetkezmények eltérnek attól függően, hogy az ügyfél vagy a hatóság követte el a szerződésszegést. Ha az ügyfél követi el a szerződésszegést, akkor a Ket. a hatósági szerződést egy végrehajtható jogerős hatósági határozatként fogja fel, azaz ebben az esetben úgy veszi, hogy nem történt meg az önkéntes jogkövetés és megindítja hivatalból a végrehajtási eljárást. Ha a közigazgatási hatóság szegi meg a szerződést, akkor az ügyfél a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat, azaz a szerződésszegés kérdésében bíróság fog dönteni, közigazgatási per keretében. Bírói út A szerződés módosítása - az ügy szempontjából új tények merülnek fel; - a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak.

Joghatás a döntés közlésének időpontjában veszi kezdetét 5.7.6. A döntés közlése A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel Joghatás a döntés közlésének időpontjában veszi kezdetét A közlés módjai: postai úton; személyesen írásban, vagy szóban; elektronikusan, illetve távközlési úton; hirdetmény útján; kézbesítési meghatalmazott, vagy ügygondnok útján; hatósági kézbesítő útján. Pontosan meghatározza az új törvény, szemben az elődjével, hogy a hatósági döntéseknél milyen közlési formák lehetségesek. A közlési forma jelentősége jól igazolható azzal, hogy attól az időponttól kezdve számítandók bizonyos határidők (elsősorban a jogorvoslattal kapcsolatos határidők), amikor az ügyfél kézhez veszi a határozatot, tehát értesül a hatóság döntéséről. Ezért nagyon fontos, hogy a közlést pontosan szabályozza a törvény. Nyolcféle közlési formát, módot ismer a Ket., a hagyományos postai úton keresztül néhány új elemig, kézbesítési meghatalmazott, kézbesítési ügygondnok, de lehet akár a döntést személyesen is közölni. Postai úton történő közlés esetében egy kézbesítési vélelmet is felállít a törvény. Bizonyos esetekben, ha külön jogszabály megengedi, lehetővé válhat a jogerős határozat nyilvános közzététele is.

5.7.7. A hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás A hatósági bizonyítványra, igazolványra és nyilvántartásra vonatkozó közös szabályok Határozatnak minősül Kérelemre indult eljárásban, ha a hatóság elutasító döntést hoz, azt alakszerű határozatban kell közölni az ügyféllel Az adattartalomról, a kiállításról, továbbá a bejegyzés, javítás, módosítás, törlés módjáról jogszabály rendelkezik

5.7.7.1. A hatósági bizonyítvány Az ügyfelet érintő: adat, tény, jogosultság igazolására Közokirat, amelyet: -jogszabály ír elő, vagy kiadásának szükségességét az ügyfél valószínűsíti -a hatóság az ügyfél kérelmére illetve kivételesen hivatalból ad ki

5.7.7.1. A hatósági bizonyítvány Illetékességi okok (a 4 általános illetékességi ok mellett) Kiállítására olyan hatóság is illetékes: Melynek területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetve az állapot tartott vagy megszűnt, Területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy volt Nyilvántartása az adatot tartalmazza

5.7.7.1. A hatósági bizonyítvány Kiadását meg kell tagadni: kiadása jogszabályba ütközik az igazolni kívánt tény, állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg az ügyfél a hatósági bizonyítvány szükségességét nem tudja valószínűsíteni az ügyfél valótlan adat, tény, állapot igazolását kéri

5.7.7.1. A hatósági bizonyítvány A bizonyítvány tartalmi kellékei: Eljáró hatóság megnevezése Ügyszám, eljáró ügyintéző megnevezése Döntéshozatal helye és ideje Kiadmányozó neve és beosztása

5.7.7.2. A hatósági igazolvány Törvény, kormányrendelet, vagy helyi önkormányzati rendelet írja elő Az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására A hatóság az ügyfél kérelmére adja ki Meghatározott alakban és adattartalommal megjelenő közokirat

5.7.7.2. A hatósági igazolvány Csak az ügyfélhez kötődő adatokra illetve jogosultságokra terjed ki, amelyeket rendszeres jelleggel igazol Jogszabályban meghatározott tartalmú bejegyzést csak a jogszabályban erre feljogosított hatóság tehet

5.7.7.3. A hatósági nyilvántartás Közhitelű adatbázis, amelyet: jogszabály rendszeresít, a jogszabályban előírt adatokat tartalmazza a hatóság hivatalból vezeti, karbantartja a hatóság az ügyfél kérelmére vagy hivatalból adatokat jegyez be, javít, módosít vagy töröl.

5.8. A hatósági ellenőrzés 87-94.§ 5.8.1. A hatósági ellenőrzés fogalma, rendeltetése 5.8.2. Az ügyfeleket védő garanciális eszközök 5.8.3. A helyszíni ellenőrzés 5.8.4. A hatósági ellenőrzés jogkövetkezményei

5.8.1. A hatósági ellenőrzés fogalma, rendeltetése Jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését A jogszabályban foglalt rendelkezések betartását A hatóság ellenőrzi Jogerő hiányában akkor vizsgálandó a hatályosulás, ha a hatóság a határozat rendelkező részében kimondta a határozat azonnali végrehajthatóságát Jogosítványok összessége, melyek birtokában a hatóság meghatározott körben vizsgálhatja a személyek vagy szervek tevékenységét

5.8.1. A hatósági ellenőrzés fogalma, rendeltetése Adatszolgáltatás körében: az ügyféltől jogszabályban meghatározott adatok –szolgáltatását kérheti iratok bemutatását kérheti egyéb tájékoztatást kérhet Helyszíni ellenőrzést tart Ha jogszabály lehetővé teszi a helyszíni ellenőrzés: -a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve -a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történhet

5.8.2. Az ügyfeleket védő garanciális eszközök Előzetes értesítési kötelezettség (mellőzés feltételei) Méltányos, az ügyfél kíméletével történő lefolytatás Ügyfelet a hatósági ellenőrzés során megillető jogosultságok

5.8.3. A helyszíni ellenőrzés 5.8.3.1. A helyszíni ellenőrzésre jogosultak köre A hatóság ügyintézője A hatóság által kirendelt szakértő Jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy Feltételek: >>megbízólevél kötelező használata Rendőrség közreműködése: >>eredményes, biztonságos lefolytatás érdekében

5.8.3. A helyszíni ellenőrzés 5.8.3.2. Az előzetes értesítési kötelezettség Az ügyfelet a helyszíni ellenőrzésről főszabály szerint értesíteni kell Kivéve, ha az >> ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné Mellőzhető, ha az >>ügyfél közreműködése nélkül, külső vizsgálattal elvégezhető

5.8.3. A helyszíni ellenőrzés 5.8.3.3. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásával összefüggő szabályok Kivéve: -életveszély -súlyos károk közrendvédelem, -közbiztonság -törvényben meghatározott ok Ellenőrizni kívánt tevékenység folytatása idején Magánlakásban munkanapon 8 és 20 óra között Ügyfél munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét ne akadályozza Jelenléti kötelezettség – hatósági tanú

5.8.3. A helyszíni ellenőrzés 5.8.3.4.Az ellenőrzést végző személy részjogosultságai: Belépési jog Irat-betekintési jog Tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga Felvilágosítás-kérési jog Ügyfél nyilatkozattételre való felhívása Kép- és hangfelvétel készítésének joga Mintavételi jog Lefoglalási jog Egyéb bizonyítás lefolytatásának joga

5.8.3. A helyszíni ellenőrzés 5.8.3.5. Az ellenőrzést végző szerv kötelezettségei Jegyzőkönyv készítése >>helyszíni ellenőrzésen tett megállapítások >>lefoglalásról >>ügyfél által tett nyilatkozatokról Lefoglalt iratokat, tárgyi bizonyítékokat >>visszaszolgáltatja >>más szervnek átadja

5.8.4. A hatósági ellenőrzés jogkövetkezményei ÉRDEMI INTÉZKEDÉSEK: Hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre ÉS határidőt tűz annak megszüntetésére Amennyiben a határidő EREDMÉNYTELENÜL eltelt, úgy a hatóság megindítja az eljárást Kötelezést kimondó határozat Végrehajtást elrendelő határozat Eljárási bírság kiszabása NEM ÉRDEMI INTÉZKEDÉSEK: Ha más szerv rendelkezik hatáskörrel, úgy az ellenőrző hatóság: Megkeresi az illetékes hatóságot Büntető, fegyelmi, szabálysértési, egyéb eljárást kezdeményez

5.8.4. A hatósági ellenőrzés jogkövetkezményei Ügyfél figyelmének felhívása a jogszabálysértésre: HATÁRIDŐ tűzése és FIGYELMEZTETÉS: Figyelem felhívása a jogszabálysértésre Felszólítás a feltárt jogszabálysértő helyzet megszüntetésére A helyzet meg nem szüntetése esetén beálló jogkövetkezményekre való figyelmeztetés

6. téma: Jogorvoslatok 6.1. A közigazgatási jogorvoslás új rendszere 6.2. A jogorvoslati eljárások fajtái 6.2.1. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások 6.2.2. Hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások 6.2.3. Hivatalból és az ügyfél kérelme alapján egyaránt indítható jogorvoslati eljárások A Ket. VII. fejezete a jogorvoslatokat, az ezekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat szabályozza.

6.1. A közigazgatási jogorvoslás új rendszere Általános ismérvek minden hatósági döntéssel szemben lehet jogorvoslattal élni; lehet közvetlen (azaz önálló) és közvetett; önálló jogorvoslat (közigazgatási döntés esetén); járulékos jellegű jogorvoslat (végzés esetén); végzés ellen önálló jogorvoslat – ha a Ket., vagy más törvény kifejezetten megengedi dichotóm, azaz megkülönböztethető ügyfél kérelme alapján induló jogorvoslati eljárás hivatalból lefolytatandó döntés-felülvizsgálati eljárás. A Ket. egy kettős jogorvoslati rendszert épített fel, melynek eredményeként a VII. fejezet két alfejezetre tagozódik. E jogorvoslati dichotómia tulajdonképpen nem igazán újdonság, hiszen lényegében az Áe. is tartalmazza ezt a kettősséget, csak nem egy logikus elkülönítéssel, hanem az egyes jogorvoslati formákat ömlesztve szabályozza. Az Áe.-vel szemben a Ket. egyik oldalon a kérelemre induló jogorvoslati eljárásokat rögzíti, a másik oldalon pedig a hivatalból induló jogorvoslati eljárásokat, az ún. döntés-felülvizsgálati eljárásokat tárgyalja. Mind a kérelmi jogorvoslási körben, mind az ex-officio jogorvoslási körben 4-4 jogorvoslati eszköz áll a közigazgatási hatóság vagy az ügyfél rendelkezésére.

6.2. A jogorvoslati eljárások fajtái A) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások B) Hivatalból indított (döntés-felülvizsgálati) eljárások: fellebbezési eljárás (fellebbezés alapján saját hatáskörben módosítás visszavonás) Saját hatáskörben módosítás,, visszavonás bírósági felülvizsgálat felügyeleti eljárás újrafelvételi eljárás Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás méltányossági eljárás ügyészi óvás alapján indított eljárás C) Hivatalból és az ügyfél kérelme alapján egyaránt indítható eljárások: közigazgatási döntés semmisség kijavítása, kicserélése, kiegészítése

6.2.1. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások Eljáró szervek: megtámadott döntést hozó szerv; fellebbezés elbírálására jogosult szerv (hatáskörtelepítési rendező elvek mentén); közigazgatási ügyben eljáró bíróság. A) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások B) Hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások: fellebbezési eljárás saját döntés felülvizsgálatára irányuló, saját hatáskörben indított eljárás bírósági felülvizsgálat felügyeleti eljárás újrafelvételi eljárás Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás méltányossági eljárás ügyészi óvás alapján indított eljárás Hivatalból és az ügyfél kérelme alapján: közigazgatási döntés kijavítása, kicserélése, kiegészítése

6.2.1. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások A fellebbezés 98.§-100.§ csak első fokú döntések ellen; főszabály: minden elsőfokú határozat ellen benyújtható; Nincs helye fellebbezésnek: Ha bírósági felülvizsgálat kérhető Egyezséget jóváhagyó határozat esetén Másodfokon eljáró szerv által hozott végzés ellen Méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen Hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél 83.§ (5) ügyfél lemondási joga 99.§; 128. § (2) fajtái: önálló járulékos jellegű (végzés) 128. § (2) fellebbezési jogról való lemondás a határozat meghozatala előtt Ha a fellebbezési kérelmet az elsőfokú hatóság nem saját hatáskörben bírálja el, akkor köteles azt felterjeszteni másodfokú elbírálás végett a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. Ekkor indul be ténylegesen a fellebbezési eljárás. A fellebbezés elbírálására jogosult szerv az eljárás eredményeképpen ötféle döntést hozhat meg. Érdemi döntés nélküli elutasítás itt is lehetséges, például akkor, ha a 15 napos fellebbezési határidőn túl nyújtották be a fellebbezési kérelmet, és igazolási kérelmet sem nyújtott be az ügyfél, vagy élt ugyan igazolási kérelemmel, de azt nem fogadta el a hatóság. Ebben az esetben érdemi vizsgálat nélküli elutasítás fog bekövetkezni. Minden egyéb esetben az ügy érdemében fog dönteni a fellebbezés elbírálására jogosult szerv, melynek körében, attól függően, hogy miként ítéli meg az ügyet, helyben hagyja vagy megváltoztatja, vagy megsemmisíti az elsőfokú döntést. Ez utóbbi esetben a megsemmisítés mellett új eljárásra is utasíthatja az első fokon eljárt hatóságot. elsőfokú közigazgatási hatóságnál kell előterjeszteni hatósági döntés közlésétől számított 15 nap;

Végzés elleni jogorvoslat 6.2.1. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások Végzés elleni jogorvoslat Önálló (közvetlen) fellebbezésnek van helye a Ket. alapján, ha a végzés az eljárást felfüggeszti 32.§; az eljárást megszünteti 31.§; a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja 30.§; eljárási bírságot kimondó 61.§; eljárási költség megállapításának és viselésének tárgyában 154.§; iratbetekintés 68.§ (4); 69.§ (4); Jogerős végzés bírósági felülvizsgálata kérhető 109.§ (2) A hatósági végzések esetén önálló jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha vagy maga a Ket. vagy más törvény ezt megengedi. A Ket. az alábbi hatósági végzések esetében engedi meg az önálló jogorvoslatot, ezek: a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, az eljárást megszüntető végzés, az eljárást felfüggesztő végzés, az eljárási költség kérdésében hozott végzés, illetve az eljárási bírság kérdésében hozott végzés. Egyéb esetekben, tehát amelyek nem tartoznak a felsoroltakba, illetőleg, amelyek tekintetében külön törvény sem teszi lehetővé az önálló jogorvoslatot, az ilyen végzések csak az ügyet lezáró határozat elleni jogorvoslatban, járulékos jelleggel támadhatók meg. Ha az ügyfél sérelmezi pl. a szakértő kijelölését, mert meggyőződése, hogy a szakértő elfogult irányában, méghozzá negatívan, ebben az esetben önállóan nem fellebbezheti meg a szakértőt kirendelő végzést, viszont az eljárást lezáró határozatban erre is kitérhet, ezt is sérelmezheti és akkor másodfokon ezt a kérdéskört is meg kell vizsgálni. A salátatörvény módosította a KEt. 109.§ (2) bekezdését, így jogerős végzés esetén bírósági felülvizsgálat lehetséges jogszabálysértésre hivatkozással!! Ezzel bővebben a bírósági felülvizsgálatnál foglalkozunk!

6.2.1. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások Fellebbezés benyújtásának jogi hatása főszabály: végrehajtásra halasztó hatályú; fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság a törvényben meghatározott esetekben 101.§ (3) E jogi tényt a rendelkező részben külön ki kell mondani és meg kell indokolni részjogerő; eljárás egyéb résztvevőjének fellebbezési joga – őt érintő részre vonatkozóan.

6.2.1. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások A fellebbezés 1. Fellebbezés elbírálása saját hatáskörben 103.§ elsőfokú közigazgatási szerv a fellebbezési kérelemben foglaltakkal egyetért: módosítás, visszavonás jogszabálysértő döntés esetén nem jogsértő döntés esetén (további feltétel: nincs ellenérdekű ügyfél) A fellebbezést annál a hatóságnál kell benyújtani, aki az elsőfokú eljárásban eljárt, tehát aki a sérelmezett döntést hozta. Mi történik, ha beérkezik a fellebbezés? Leszámítva azt az esetet, amikor a fellebbezését elkésetten nyújtották be, az elsőfokú hatóság a fellebbezést részletesen meg fogja vizsgálni, főleg, ha érvek, indokok sorakoznak a fellebbezésben. Vizsgálata alapján kétféle döntésre juthat az elsőfokú hatóság. Ha úgy látja, hogy az ügyfélnek igaza van, akár oly módon, hogy az ügyfél rámutatott egy olyan jogszabályra, amit figyelmen kívül hagyott a hatóság, akár oly módon, hogy célszerűségi, méltányossági alapon elfogadhatónak tartja a fellebbezési kérelmet, a fellebbezést tulajdonképpen nem fellebbezésként kezeli, és saját hatáskörben hoz jogorvoslati döntést. Ebben az esetben a jogorvoslati döntés csak az ügyfél fellebbezési kérelmében foglaltakkal adekvát döntés lehet, azaz ha egyetért az ügyfél kérelmében foglaltakkal, akkor vagy módosítja vagy visszavonja a korábbi saját határozatát. Ha ez az eset nem áll fenn, akkor a fellebbezés valóban fellebbezésként fog viselkedni és az elsőfokú hatóság az ügy egyéb irataival egyetemben fel fogja terjeszteni a fellebbezési kérelmet a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez, tehát a másodfokú közigazgatási hatósághoz.

6.2.1.Kérelemre induló jogorvoslati eljárások A fellebbezési eljárás 2. Fellebbezés elbírálása másodfokon (a fellebbezési eljárás) 104. §-108. § elsőfokú hatóság a fellebbezést az ügy irataival együtt fellebbezési határidő lejártát követő 8 napon belül felterjeszti; végzés formájában érdemi vizsgálat nélkül elutasít, ha - határidőt túllépve nyújtották be, és igazolási kérelmet nem terjesztett elő; - nem jogosult személytől származik; teljes felülbírálat elve (részjogerő korlátozhat); Végeredmény: >>helybenhagyja az elsőfokú döntést >>Reformatórius jog >>Kasszációs jog Ha a fellebbezési kérelmet az elsőfokú hatóság nem saját hatáskörben bírálja el, akkor köteles azt felterjeszteni másodfokú elbírálás végett a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. Ekkor indul be ténylegesen a fellebbezési eljárás. A fellebbezés elbírálására jogosult szerv az eljárás eredményeképpen ötféle döntést hozhat meg. Érdemi döntés nélküli elutasítás itt is lehetséges, például akkor, ha a 15 napos fellebbezési határidőn túl nyújtották be a fellebbezési kérelmet, és igazolási kérelmet sem nyújtott be az ügyfél, vagy élt ugyan igazolási kérelemmel, de azt nem fogadta el a hatóság. Ebben az esetben érdemi vizsgálat nélküli elutasítás fog bekövetkezni. Minden egyéb esetben az ügy érdemében fog dönteni a fellebbezés elbírálására jogosult szerv, melynek körében, attól függően, hogy miként ítéli meg az ügyet, helyben hagyja vagy megváltoztatja, vagy megsemmisíti az elsőfokú döntést. Ez utóbbi esetben a megsemmisítés mellett új eljárásra is utasíthatja az első fokon eljárt hatóságot.

6.2.1. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások Bírósági felülvizsgálat 109.§-111.§ Előfeltétele: -jogerős hatósági határozat -az ügyfél, kifejezetten a rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat közlésétől számított harminc napon belül kérheti, ha a >>fellebbezési jogot kimerítették >>fellebbezés kizárt A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!! Az ügyfél a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését kérheti (erről a bíróság soron kívül, 8 napon belül dönt) A következő lépcső a jogorvoslati rendszerben a bírósági felülvizsgálat. A bírósági felülvizsgálathoz két út vezethet: az ügyfél a fellebbezés eredményeképpen megszületett másodfokú határozatot támadja meg, vagy közvetlenül az elsőfokú határozatot támadja, ha törvény a fellebbezést kizárja az adott ügyfajtában. Mindkét esetben a bírósági felülvizsgálat iránti keresetlevélben jogszabálysértésre kell hivatkozni. A bírósági felülvizsgálatnak egyik legjellegzetesebb sajátossága az, hogy itt a jogorvoslás kikerül a közigazgatási szervezetrendszerből és az igazságszolgáltatás szervezetrendszerében a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság (tipikusan a megyei, fővárosi bíróság) fogja meghozni a jogorvoslati a döntést. Ebből óhatatlanul fakad az is, hogy a bíróság eljárására irányadó szabályokat döntő részben nem a Ket., hanem a Polgári Perrendtartás határozza meg, annak a XX. fejezetében találhatók a közigazgatási perre vonatkozó rendelkezések. A bírósági felülvizsgálat iránti keresetlevél előterjesztéséhez is kapcsolódik egy határidő. A határidő itt is a közléssel kezdődik, ha rögtön az első fokú döntés ellen lehet bírósághoz fellebbezni, mivel kizárt a fellebbezés, akkor az elsőfokú döntés közlése, egyéb esetekben pedig a másodfokú döntés, a másodfokú határozat közlésétől kezdve indul az óra, és összesen 30 nap áll a keresetlevél benyújtására. A keresetlevél benyújtásának, szemben a fellebbezés benyújtásával, teljesen más a jogi hatása. A fellebbezés főszabályként halasztó hatállyal jár a végrehajtásra. Ezzel szemben november 1-jétől a keresetlevél benyújtásának már nem lesz ilyen jogi hatása, viszont az ügyfél kérheti a végrehajtás felfüggesztését, amiről majd a bíróság fog határozni.

6.2.1. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások Bírósági felülvizsgálat 109.§-111.§ Ha törvény alapján végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye: -Ügyfél, és kifejezetten a rá vonatkozó végzés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát Az elsőfokú végzés közvetlenül a bíróság előtt támadható meg: A végzés bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Ket. saláta – törvénnyel történt módosítása biztosítja. - Ha a végzést olyan hatóság hozta, melynek nincs felügyeleti szerve -Ha törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé A bíróság a végzést nem peres eljárásban vizsgálja felül !

6.2.1. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások A bírósági felülvizsgálat folyamata keresetlevél benyújtása 30 napon belül (határozat közlésétől) elsőfokú hatósági szerv 3 napon belül ügy irataival felügyeleti szerv 8 napon belül állásponttal együtt illetékes bíróság

6.2.1. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások Bírósági felülvizsgálati eljárás A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg. A bíróság döntései: az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelez; a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi. A bírósági felülvizsgálat eredményeként a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság több döntést hozhat. Hasonlóak a döntési variációk a fellebbezés során hozandó döntésekhez, itt is el lehet utasítani a keresetet, akár érdemi vizsgálat nélkül is, illetőleg hatályon kívül lehet helyezni a hatósági döntést. Itt is van lehetőség megváltoztatásra, de szűkebb körben mint a fellebbezés esetén. Bíróság ugyanis csak akkor változtathat meg egy közigazgatási határozatot, ha az adott törvény ezt külön megengedi. Egyébként, ha nem ért egyet a bíróság a közigazgatási hatósággal, akkor csak a hatósági döntés hatályon kívül helyezése áll a rendelkezésére, illetőleg emellett új eljárásra is kötelezheti az első fokon eljárt hatóságot. Ez utóbbi esetben az ún. megismételt eljárásban a bírósági döntés köti az új eljárást lefolytató közigazgatási hatóságot. A jogerős ítélet jogkövetkezményei: nincs helye új eljárásnak; megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete.

6.2.1. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások Újrafelvételi eljárás 112.§ ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság Feltételek: a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre; a határozat meghozatala előtt meglevő és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján; kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ezt követően jutott az ügyfél tudomására A jelenlegi eljárási törvényben csak két ügyféli jogorvoslati forma, a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálat szerepel. A Ket. megduplázta a kérelemre indítható jogorvoslati formák számát, ugyanis a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat mellé két új ügyféli, tehát kérelemalapú jogorvoslatot épített be. Ezek: az újrafelvételi eljárás, illetőleg a méltányossági eljárás. Mindkét új elem esetében természetesen atipikus jogorvoslatokról kell beszélnünk, ugyanis mindkét eljárás megindítására csak igen szigorúan körbebástyázott feltételrendszer mellett van lehetőség. Az újrafelvételi eljárás esetében arról van szó, hogy egy olyan lényeges tény, adat vagy más bizonyíték merül fel, jut az ügyfél tudomására, amely már a határozathozatal előtt is létezett, és a hatóság azt még nem bírálta el. Arra hivatkozással nyújtja be a jogorvoslási kérelmet az ügyfél, hogy ha ez ismert lett volna ez a tény a tényállás tisztázása során, akkor rá nézve kedvezőbb döntés születhetett volna. Csak jogerős határozat ellen nyújtható be ez a jogorvoslási eszköz, a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónapon belül lehetséges újrafelvételi eljárást indítani. Itt mindig az elsőfokú hatóság folytatja le az újrafelvételi eljárást, akkor is, hogy ha volt időközben másodfokú eljárás.

6.2.1. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások Újrafelvételi eljárás A kérelem benyújtásának objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő) szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap A közigazgatási hatóság döntése: Több döntési variáció áll az elsőfokú hatóság rendelkezésére, attól függően, hogy egyetért-e a kérelemmel, részben ért egyet a kérelemmel, vagy nem ért egyet a kérelemmel. Ennek megfelelően elutasít, módosít vagy visszavon, illetőleg, ha az újonnan a hatóság tudomására jutó adatok, tények új tényállást bontakoztatnak ki, akkor nyilvánvalóan az új tényállásnak megfelelő új döntésnek is helye van az újrafelvételi eljárás eredményeként. Az újrafelvételi eljárás során hozott döntés ellen az általános szabályok szerint van helye jogorvoslatnak. kérelmet elutasítja; jogerős határozatát módosítja; jogerős határozatát visszavonja; új határozatot hoz.

6.2.1. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások Újrafelvételi eljárás Nem nyújtható be,a törvény taxatíve felsorolja 112.§(2) Határozat meghozatala után bekövetkezett tény, adat, bizonyíték Jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak Bírósági felülvizsgálat van folyamatban Bíróság az ügyben határozatot hozott Jogerőre emelkedéstől 6 hónap eltelt Újrafelvételt jogszabály kizárja

6.2.1. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások Méltányossági eljárás 113.§ Jellemzők: új jogorvoslati intézmény jogerős közigazgatási határozatok ellen terjeszthető elő határozat meghozatala után bekövetkezett ok végrehajtás méltánytalanul súlyos hátrányt okoz alkalmazásához: feltételek együttes fennállását írja elő a törvény Határozat: eredeti jogerős határozatot módosító eredeti jogerős határozatot visszavonó Nincs helye jogorvoslatnak A másik új, kérelem alapú jogorvoslási forma a méltányossági eljárás. Hasonlóképpen az újrafelvételi eljáráshoz, itt is csak jogerős határozat ellenében van helye jogorvoslatnak, méghozzá – főszabályként- a jogerőre emelkedést követő 1 éven belül. A méltányossági kérelemnek is vannak további feltételei, tulajdonképpen a méltányossági eljárás lényegét abban jelölhetjük meg, amit egyébként a neve is sugall, hogy valami olyan helyzet állt be az ügyfél életében, amire tekintettel a jogerős határozat teljesítése méltánytalan súlyos hátrányt jelentene számára. Nagyon fontos viszont, hogy csak a jogerős határozat meghozatala után beálló ok adhat csak alapot a méltányossági kérelem kedvező elbírálására. A méltányossági eljárás esetében az a közigazgatási hatóság jár el, amely a jogorvoslattal megtámadott határozatot hozta, tehát vagy az első fokú vagy a másodfokú közigazgatási hatóság. A méltányossági ügyekben hozott döntések ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Feltételek: jogszabály nem zárja ki; nincs ellenérdekű ügyfél vagy hozzájárul; közérdeket nem sérti; a határozat jogerőre emelkedésétől egy év nem telt el.

6. 2. 2. Hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások 114 Általános jellemzők hatóság értesítési kötelezettsége az ügyfél felé (5 nap) csak jogszabálysértés esetén alkalmazható általában jogerős döntés ellen irányul (kiv. döntés-módosítás, -visszavonás) időbeli korlátok felállítása jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme végrehajtás során beállott következmények „orvoslása” pl. 115.§ (5) A) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások B) Hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások: fellebbezési eljárás Módosítás, visszavonás 114.§ bírósági felülvizsgálat felügyeleti eljárás újrafelvételi eljárás Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás méltányossági eljárás ügyészi óvás alapján indított eljárás Hivatalból és az ügyfél kérelme alapján: közigazgatási döntés - kijavítása, semmisség kicserélése, Kiegészítése A VII. fejezet második alfejezete szabályozza az ex-officio jogorvoslatokat, azaz a hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárásokat, úgymint a saját hatáskörben történő döntés-módosítást, illetve –visszavonást, a felügyeleti eljárást, az ügyészi óvást, valamint az Alkotmánybíróság határozata eredményeképpen bekövetkező döntés-felülvizsgálatot.

6.2.2. Hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások Eljáró szervek az ex officio döntés-felülvizsgálati eljárásokban 1. A jogszabálysértő döntést hozó közigazgatási hatóság: a) döntés visszavonása b) döntés módosítása c) ügyészi óvás esetén jogosult és kötelezett az ex officio döntés-felülvizsgálat lefolytatására 2. Felügyeleti szervek: 116.§ 3. Kiegészítő szabály 116. § (2): meghatározott esetekben az illetékes miniszter a felügyeleti szerv

6.2.2. Hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások A döntés hivatalbóli módosítása, ill. visszavonása 114.§ Hivatalbóli döntés-módosítás, -visszavonás esetei: szerv maga észleli a döntés jogszabálysértő voltát; ügyészi óvás nyomán; semmisségi ok alapján; felügyeleti szerv által lefolytatott vizsgálat során jelzi a döntés jogszabálysértő voltát, pl. PSZÁF Több feltétel együttes meglétét igényli: döntés jogszabályt sért; bíróság felülvizsgálati keresetet nem bírálta el; felügyeleti szerv nem gyakorolta a felügyeleti jogkörét; kevesebb, mint egy év telt el a határozat közlésétől; még nem történt hivatalbóli módosítás, ill. visszavonás; nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat; jogszabály nem zárja ki; külön jogszabályban foglalt feltételeknek is megfelel. Az ex-officio jogorvoslatok körében a Ket. elsőként a saját hatáskörben történő módosítását és visszavonását tárgyalja. E jogorvoslatnál – hasonlóképpen a többi hivatalbóli jogorvoslati formához - csak jogszabálysértés lehet a kiindulási alap. Ugyancsak előfeltétele a saját jogorvoslatnak, hogy csak jogerős döntés ellen irányulhat. Egyetlen alkalommal és csak a döntés közlésétől számított egy éven belül lehet élni saját jogorvoslattal. Továbbá nagyon fontos, hogy a jogorvoslati döntés nem sérthet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. Mit minősítünk jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogoknak, mit jelent a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme? A jóhiszeműséget nem kell magyarázni, a szerzett jog pedig azt jelenti, hogy már megvan a jogot megállapító jogerős határozat. Azonban a jognak a megszerzése önmagában még nem elegendő a védelemhez, ehhez az is kell, hogy az ügyfél a megszerzett jogát gyakorolja is. Pl. ha az ügyfélnek van egy jogerős építési engedélye, ez önmagában csak szerzett jog, ahhoz, hogy belépjen a törvényi védelem az is szükségeltetik, hogy azt már gyakoroljam is, tehát megvegyem a téglaanyagot, megállapodjak a kőművessel, stb.

6.2.2. Hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások Felügyeleti eljárás 115.§ Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései: -mulasztása esetén: eljárásra utasítás felügyeleti jogkör alapján dönt Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv >> kasszációs, vagy reformatios jogával él, illetve új eljárásra utasít >>kivételek a törvényben megállapításra kerültek A második ex officio jogorvoslati formánál, a felügyeleti eljárás keretében az ún. felügyeleti hozza meg a döntést. Ha a felügyeleti szerv észleli a jogszabálysértést, akkor felügyeleti jogkörét gyakorolja, s ennek eredményeképpen a jogszabálysértő határozatot megváltoztatja, megsemmisíti, illetőleg megsemmisítés mellett a jogszabálysértő határozatot hozó közigazgatási hatóságot új eljárásra utasítja. A felügyeleti jogkört természetesen nem minden esetben lehet gyakorolni, pl. ha bíróság már az adott ügyben döntött, nyilvánvalóan a közigazgatási hatóságot ebben az esetben is köti a bírósági ítélet. Ilyen esetben felügyeleti eljárás lefolytatására nincs lehetőség. Ugyancsak nem lehetséges felügyeleti eljárás pl. akkor, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene az jogorvoslati döntés

6.2.2. Hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján 117. § Két esetben kerülhet sor az eljárásra: alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak; jogszabály valamely értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé. A felügyeleti szervnek nem kell figyelembe venni: határidők elteltek; ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait; hatósági döntés jogerőre emelkedésétől 5 év eltelt. A következő ex-officio jogorvoslati forma az alkotmánybírósági határozat alapján történő döntés-felülvizsgálat. Ha alkotmányjogi panasz alapján azt állapítja meg az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenes az a jogszabály, aminek alapján hozták az első vagy a másodfokú közigazgatási határozatot, és úgy mondja ki e döntését, hogy az érintett, tehát az alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben való alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárását is elrendeli, akkor ezen AB határozat alapján az inkriminált határozatot is hivatalból jogorvosolni szükséges. Ez a kötelezettsége akkor is megvan a közigazgatási szervnek, ha az Alkotmánybíróság nem a jogszabályt mondja alkotmányellenesnek, csak a jogszabály egy lehetséges értelmezését minősíti alkotmányellenesnek, és a közigazgatási határozat a jogszabály alkotmányellenes értelmezésén alapszik.

6.2.2. Hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján 117.§ Eljáró szerv: első- vagy másodfokú közigazgatási hatóság felügyeleti szerve; 30 napon belül (AB határozat kézbesítésétől számított); döntése: megváltoztat; megsemmisít; megsemmisít és új eljárásra utasít. Az Alkotmánybíróság határozata alapján az ügyben eljárt közigazgatási hatóság felügyeleti szerve köteles intézkedni, amely felügyeleti eljárása keretében megváltoztat, megsemmisít, esetleg megsemmisítés mellett új eljárásra utasít.

6.2.2. Hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások Ügyészi óvás alapján indított eljárás 118.§ Benyújtás feltételei: jogerős és végrehajtható közigazgatási döntésre irányulhat; bíróság még nem bírálta felül; döntés jogszabályt sért. 3 éven belül jogi hatása korlátlan; 5 éven belül már nem sérthet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat; 5 éven túl jogot nem korlátozhat, kötelezettséget nem állapíthat meg; Az utolsó ex-officio jogorvoslat esetében a kezdeményező az ügyész, aki az általános törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja a különféle közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenységét. Ha az ügyész valamely hatósági döntésnél jogszabálysértést fedez fel - itt ugyancsak jogerős döntés lehet a megtámadás tárgya -, akkor óvást nyújthat be. Az ügyésznek van egy választási lehetősége, hogy kihez nyújtja be az óvást: a jogszabálysértő határozat hozó közigazgatási hatósághoz, avagy ennek a hatóságnak a felügyeleti szervéhez. Ha a jogszabálysértő határozatot hozó szervhez nyújtja be, akkor ez a szerv köteles eljárni az ügyészi óvás tárgyában, ha a felügyeleti szervhez nyújtja be, akkor pedig a felügyeleti szerv köteles az ügyészi óvás tárgyában eljárni. Az első esetkörben a megtámadott határozatot hozó közigazgatási hatóság módosítja vagy visszavonja a határozatát, a második esetkörben pedig a felügyeleti szerv megváltoztatja vagy megsemmisíti a megtámadott hatósági döntést. Indítvány a végrehajtás felfüggesztésére kötelez 118.§ (1)

6.2.2. Hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások Ügyészi felszólalás és figyelmeztetés 119.§ Felszólalás törvénysértő gyakorlat; mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés; hatóság vezetőjénél Figyelmeztetés jövőbeni törvénysértés veszélye esetén vezető harminc napon belül, testületi szerv a legközelebbi ülésén köteles elbírálni.

6.2.3. Hivatalból és az ügyfél kérelmére egyaránt indítható döntés-felülvizsgálati eljárások A döntés kijavítása, kicserélése, és kiegészítése Kijavítás, kicserélés >Név-, számelírás, számítási hiba >Jogorvoslatnak nincs helye Kiegészítése >Döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül >Ügy érdemében nem határozott >Hiányzik valamely kötelező tartalmi elem >Nincs helye: >>Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért >>Jogorvoslatról szóló tájékoztatást nem tartalmazza

Eljáró szervek az ex-officio döntés-felülvizsgálati eljárásokban 6.2.3. Hivatalból és az ügyfél kérelmére indított döntés-felülvizsgálati eljárások Eljáró szervek az ex-officio döntés-felülvizsgálati eljárásokban Semmisség 121.§ Semmisségi okok: -magyar hatóság joghatósága kizárt; nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe; illetékesség hiánya; szakhatóság megkeresése nélkül, vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés; döntést bűncselekmény befolyásolta; döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes; az ügy érdemében bíróság már határozott; a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletében foglaltaktól. A semmiségről jogintézménye valamennyi – tehát mind a kérelmi alapú, mind a hivatalbóli – jogorvoslati formánál alkalmazandó a feltételek fennállása esetén. Ha a Ket.-ben nevesített valamelyik semmiségi ok fennáll, akkor ezt minden jogorvoslati eljárásnál érvényre kell juttatni. A Ket. jóval több semmiségi okot tartalmaz mint a korábbi törvény. Ha ezen okok valamelyike fennáll és nincs a semmisség alkalmazhatóságát kizáró ok, akkor a jogorvoslati eljárásban meg kell semmisíteni a döntést, függetlenül attól, hogy hivatalból indult a jogorvoslás vagy pedig kérelem alapján. A saláta-törvény módosította a Ket. semmisségi szabályait. Ennek értelmében a döntést meg kell semmisíteni, ha a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős bírósági ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki.

6.2.3. Hivatalból és az ügyfél kérelmére indított döntés-felülvizsgálati eljárások Semmisség 121.§ Semmisségre vonatkozó szabályok: hatósági döntést semmisségi ok esetén a jogerőssé válástól számított 3 éven belül meg kell semmisíteni; nem semmisíthető meg 3 éven túl, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért; 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének; időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető a döntés, ha bűncselekmény befolyásolta.

7. téma: Az eljárási költségek (153-159. §) 7.1. Az eljárási költségek csoportosítása 7.2. Az eljárás megindításával kapcsolatos költségek 7.3. Az eljárás lefolytatása során felmerülő költségek 7.4. Az eljárási költségek viselése az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásokban 7.5. Az egyéb eljárási költségek megelőlegezése és viselése 7.6. Döntés a költségek viseléséről 7.7. A költségmentesség

7.1. Az eljárási költségek csoportosítása eljárási illeték egyéb szolgáltatási díj igazgatási szolgáltatási díj az ügyfél költségei; a nyelvhasználati költségek; az iratbetekintési költségek; a képviselő költségei; a hatósági közvetítő költségei; a tanú költségei; a szakértői költségek; a fordítási költségek; a levelezési költségek; a végrehajtás költségei; a rendőrségi költségek; utazási költségek. A Ket. részletesen meghatározza, hogy mi minősül eljárási költségnek: 1. az eljárási illeték; 2. az igazgatási szolgáltatási díj; 3. az ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség (utazási költség, kiesett jövedelem megtérítése stb.); 4. az anyanyelv használatával kapcsolatos költség (tolmács díja, határozat lefordításának díja stb.); 5. az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatos költség (másolás, nyomtatás, postázás költsége stb.); 6. az ügyfél képviseletében eljáró személy költsége; 7. a tanú megjelenésével kapcsolatos költség ; 8. a hatósági közvetítő költsége (megbízási díja, utazási költsége), továbbá a tevékenységével kapcsolatban indokoltan felmerült kiadás; 9. a szakértői díj és a szakértő költsége; 10. a fordítási költség a [11. § (2) bekezdésében szabályozott eseten kívül]; 11. az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevője részéről felmerült levelezési, dokumentumtovábbítási költség, 12. a végrehajtási költség és a végrehajtási költségátalány, 13. az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség, 14. a hatósági ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült igazolt utazási költség, 15. a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb eljárási költség.

7.2. Az eljárás megindításával kapcsolatos költségek Eljárási illetékkötelezettség fennáll 1. Az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor; 2. az ügyfél a kérelmet a hatáskörrel nem rendelkező szervhez nyújtja be; 3. a közigazgatási hatóság a kérelmet elutasítja; 4. a közigazgatási hatóság a kérelemnek részben ad helyt; 5. a kérelmet az elsőfokú határozat meghozatala előtt visszavonják.

7.3. Az eljárás lefolytatása során felmerülő költségek ügyfél költségei amelyek az ügyfélnek az eljárásban való személyes részvételével összefüggésben merülnek fel például a hatóság székhelyére történő utazás költségei; a kiesett jövedelem megtérítése; mozgásában korlátozott ügyfelet segítő személy költségei.

7.3. Az eljárás lefolytatása során felmerülő költségek az ügyfél érdekében felmerülő költségek nyelvhasználati költségek iratbetekintéssel kapcsolatos költségek egyéb eljárási költségek pl. tanú meghallgatásával vagy szakértő igénybevételével kapcsolatosan felmerülő költségek

7.4. Az eljárási költségek viselése az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásokban a közigazgatási ügyben való „nyertesség vagy vesztesség” alapozza meg a költségviselést hatóság kérelmet elutasítja kérelemnek helyt ad kérelmező ügyfél másik ügyfél viseli az összes eljárási költséget

7.5. Az egyéb eljárási költségek megelőlegezése Kérelemre indult eljárásnál Hivatalból indult eljárásnál 1. főszabályként az ügyfél viseli 1. a hatóságot terheli (a rendőrség igénybevételével kapcsolatos költség is) 2. bizonyítási eszközök igénybevételével összefüggésben az igénybevételt indítványozó előlegez (ügyfél, hatóság) 2. ügyfél valamely bizonyítási eszköz igénybevételét indítványozza, az ezzel összefüggő költség megelőlegezése az ügyfelet terheli 3. több azonos érdekű ügyfél esetén az egyéb eljárási költséget az ügyfelek egymás között egyenlő arányban előlegezik meg

7.5. Az egyéb eljárási költségek viselése Kérelemre indult eljárásnál Hivatalból indult eljárásnál 1. ha a hatósági határozat a közigazgatási hatóság által indítványozott bizonyítási eszközön alapul, a költségek viselésére az ügyfelet kell kötelezni 1. ha a határozat az ügyfél részére kötelezettséget állapít meg, a felmerült egyéb eljárási költség viselésére az ügyfelet kell kötelezni 2. ellenkező esetben a sikertelen bizonyítási eszköz igénybevételével kapcsolatos költségek a hatóságot terhelik 2. határozat az ügyfélre nézve nem állapít meg kötelezettséget, az egyéb eljárási költségek viselését a költségeket megelőlegező hatóság nem háríthatja át, maga köteles azokat viselni 3. több azonos érdekű ügyfél esetén az egyéb eljárási költséget az ügyfelek egymás között egyenlő arányban viselik

7.6. Döntés a költségek viseléséről az egyéb eljárási költségek viseléséről a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről Fellebbezésnek helye van! a közigazgatási hatóság határozattal vagy végzéssel dönt

7.7. Költségmentesség teljes költségmentesség részleges végzés A hatóság megvizsgálja az ügyfél kérelemben foglaltakat végzés részleges költségmentesség A lakosság szegényebb rétegeihez tartozó természetes személy ügyfelek vonatkozásában releváns. Költségmentesség az ügyfél erre irányuló kérelme alapján engedélyezhető a kérelem elutasítása végzés

A költségmentesség teljes körűen vagy részlegesen kiterjed az eljárási illetékre az igazgatási szolgáltatási díjra egyéb eljárási költségekre Költségmentesség a másodfokú eljárásban is engedélyezhető, azonban ennek az első fokú eljárásra visszaható hatálya nincsen!!

8. téma: A VÉGREHAJTÁS (124-152.§) 8.1. A közigazgatási végrehajtás fogalma 8.2.A közigazgatási végrehajtás helye a végrehajtási jogok rendszerében 8.3. A végrehajtás feltételrendszere 8.4. A végrehajtás folyamata 8.5. A végrehajtásban közreműködő hatóságok 8.6. A közigazgatási végrehajtás eszközrendszere 8.7. Jogorvoslat a végrehajtásban 8.8. Biztosítási intézkedések A dia a végrehajtásról szóló témakör vázlatát mutatja be

8.1. A közigazgatási végrehajtás fogalma A hatóság végrehajtható döntése Kötelezettséget állapít meg Jogot Az önkéntes jogkövetés elmarad A dia a végrehajtás fogalmának sematikus ábráját mutatja be. A végrehajtásnak egy tágabb és egy szűkebb értelmezése lehetséges. A végrehajtás tágabb értelemben a döntés realizálását jelenti, függetlenül attól, hogy az aktus milyen módon (kötelezettség önkéntes teljesítésével, vagy kikényszerítésével) érvényesül. A végrehajtás szűkebb értelemben a döntésben foglaltaknak a kötelezett helyett a hatóság többnyire kényszer alkalmazásával, végrehajtási eljárásban szerez érvényt. E tekintetben végrehajtásra csak akkor kerül sor, ha az ügyfél a hatóság döntésében a számára előírt kötelezettségeknek – bármilyen ok miatt- önként nem tett eleget. A statisztikák azt mutatják, hogy az önkéntes jogkövetés esetei vannak túlsúlyban. Végrehajtásra, végrehajtási eljárás lefolytatására tehát akkor kerül sor, ha elmarad a kötelezett részéről az önkéntes jogkövetés. Ekkor, ha az eredeti eljárás hivatalból indult meg, akkor hivatalból kell megindítani a végrehajtási eljárást is; míg kérelemre indult eljárásban született határozat esetén a kérelmező nyújthat be végrehajtás iránti kérelmet, s ennek alapján a hatóság megindítja a végrehajtási eljárást. A végrehajtásnak, a végrehajthatóságnak feltételei vannak. Alapfeltétel, hogy (1)a határozat törvény szerint végrehajtható legyen, (2) a kötelezettség teljesítésének határideje letelt, határnapja elmúlt, mindeközben önkéntes jogkövetés elmaradt, (3) továbbá a követelés elévülése nem zárja ki a végrehajtást. A végrehajtást annak a szervnek kell elrendelnie, amelyik az elsőfokú határozatot hozta. A végrehajtást foganatosító szerv tekintetében a Ket. egy igen jelentős újítást hozott, bár ez a változás majd csak 2008. január 1-jével lép életbe. Ettől az időponttól a közigazgatási döntések végrehajtását főszabályként a közigazgatási végrehajtó szolgálat fogja végezni. A hatóság döntése valamely jog gyakorlását is biztosíthatja (pl.: létfenntartást biztosító segély kiutalásáról) rendelkezik. A jogot megállapító döntésekben a teljesítési határidő megállapítására nem kerülhet sor. Nem ritka azonban, hogy a hatóság a jog gyakorlásának megkezdését határidőhöz (határnaphoz), más feltétel bekövetkezéséhez köti, továbbá rendelkezhet úgy is, hogy valamely jog gyakorlását határidőn belül meg kell kezdeni, ellenkező esetben a jogosultság megszűnik (pl. az építési engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül meg kell kezdeni az építkezést, különben az engedély hatályát veszti. A jogosult számára jogot biztosító döntések „kierőszakolásához” a hatóságnak nem fűződik érdeke, nem is avatkozik be az ügyfél döntésébe, élni kíván-e jogával, vagy felhagy vele. A végrehajtás rendeltetése: a végrehajtható döntésben meghatározott cél realizálása. A hatóság kényszerít Elérni kívánt célt az ügyfél helyett megvalósítja

Személyes szabadság korlátozása Kizárólag rendőrség jogosult 8.2. A közigazgatási végrehajtás helye a végrehajtási jogok rendszerében Vagyoni végrehajtás Személyes szabadság korlátozása bírósági közigazgatási Kizárólag rendőrség jogosult A közigazgatási határozattal megállapított pénzfizetési vagy egyéb magatartásra irányuló kötelezettség hatósági kényszercselekmény útján történő realizálása a kötelezett vagyoni jogainak vagy kivételesen személyes szabadságának korlátozásában nyilvánul meg. A vagyoni végrehajtás két fő rendszere alakult ki, a bírósági és a közigazgatási végrehajtás. A közigazgatási végrehajtásban a személyes szabadság korlátozása kivételes és másodlagos, sohasem az eljárás végső célja, csupán az eljárás eredményességét biztosító eszköz. A személy elleni, különösen a fizikai ellenállás leküzdésére szolgáló kényszercselekmény alkalmazása azonban különleges felkészültséget és felelősséget igénylő rendészeti feladat, ezért erre – a végrehajtást foganatosító hatóság megkeresésére – kizárólag a rendőrség jogosult. A rendőrség közigazgatási szervekkel való együttműködési kötelezettségét a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) alapozza meg. A rendőrséget, mint a közbiztonság és a belső rend védelme érdekében bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti feladatokat ellátó rendvédelmi szervet, együttműködési kötelezettség terheli az állami és önkormányzati szervekkel, és ennek keretében segítséget nyújt e szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához. Az Rtv. kifejezetten rendelkezik a végrehajtási eljárásban való közreműködésről is. A közigazgatási végrehajtásban közreműködő rendőr alkalmazhatja igazoltatás; felvilágosítás kérés; elfogás és előállítás; elővezetés; intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen. adóvégrehajtás egyéb végrehajtás

8.3. A végrehajtás feltételrendszere A közigazgatási aktus végrehajthatóságának konjunktív feltételei a döntés akkor hajtható végre, ha az >> kötelezettséget állapít meg az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére; >>jogerőre emelkedett vagy fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelték el; >>a kötelezettség teljesítésére megállapított határidő elmúlt és a kötelezettséget nem teljesítették; >> a végrehajtáshoz való jog nem évült el. A végrehajtásnak, a végrehajthatóságnak feltételei vannak. Alapfeltétel, hogy az önkéntes jogkövetés elmaradjon, s e mellé másik két feltétel valamelyikének kell társulnia: vagy már jogerőssé vált a határozat, tehát pl. eltelt a 15 napos fellebbezési határidő és senki nem nyújtott be fellebbezést, vagy pedig valamely törvényben meghatározott ok alapján kimondták a határozat fellebbezésre tekintet nélkül való végrehajthatóságát. A végrehajtást annak a szervnek kell elrendelnie, amelyik az elsőfokú határozatot hozta. A végrehajtást foganatosító szerv tekintetében a Ket. egy igen jelentős újítást hozott, bár ez a változás majd csak két év múlva fog, 2008. január 1-jével fog életbe lépni. Ettől az időponttól a közigazgatási döntések végrehajtását főszabályként a közigazgatási végrehajtó szolgálat fogja végezni.

8.3. A végrehajtás feltételrendszere 8.3.1. A kötelezettség megállapítása A kötelezettséget megállapító hatósági aktusok -kérelemre -hivatalból A kötelezettséget elrendelő végzés irányulhat -eljárási bírság -pénzegyenérték -költségek előlegezésére, viselésére Végrehajtható aktusok ,amelyben a kötelezettség tartalmának kialakításában szerephez jut az ügyfél akaratnyilvánítása is -a hatóság által jóváhagyott egyezség -hatósági szerződés indult megfizetésére

8.3. A végrehajtás feltételrendszere 8.3.2. A döntés jogerőre emelkedése Jogerőre emelkedik és végrehajtható az elsőfokú határozat, ha -ellene a törvényes határidőn belül nem nyújtottak be fellebbezést; -fellebbeztek ugyan, de azt a másodfokú határozat jogerőre emelkedése előtt visszavonták; -a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezés kizárt. Jogerő szempontjából anyagi és alaki jogerőt különböztetünk meg. Alaki jogerő: a döntés rendes jogorvoslattal nem támadható meg, ezért rendszerint végrehajthatóvá válik Anyagi jogerő: a döntést sem az államigazgatási szerv, sem a bíróság többé nem változtathatja és nem semmisítheti meg, és az ügyben változatlan tényállás mellett új eljárás sem hivatalból, sem kérelemre nem indítható. Részjogerő:ha a fellebbezés csupán a döntés egyes rendelkezései ellen irányul és azok elbírálása nem hat ki a határozatban megállapított egyéb kötelezettségekre, akkor a döntés részlegesen emelkedik jogerőre A másodfokú döntés a közlés napján jogerőre emelkedik, és egyben végrehajthatóvá válik.

8.3. A végrehajtás feltételrendszere 8.3.3. A teljesítésére megállapított határidő ugyanaz a határozat különböző típusú kötelezettségekről rendelkezhet azonos határozaton belüli eltérő határidők adódhatnak a határozat végrehajthatósága a különböző kötelezettségek tekintetében eltérő időpontban állhat be

8.3. A végrehajtás feltételrendszere 8.3.3. a teljesítésére megállapított határidő Sajátos eset a TILALOM a kötelezettől passzivitást várnak el ezekhez teljesítési határidő nem rendelhető a határidő elmulasztása, mint kikényszeríthetőségi feltétel kiesik

8.3.4. AZ ELÉVÜLÉS NYUGVÁSA, MEGSZAKADÁSA 10 NAP (NEM SZÁMÍT AZ ELÉVÜLÉSBE) VÉGREHAJTHATÓSÁG (ELÉVÜLÉS KEZDETE) 0. NAP O. NAPJA AZ ELÉVÜLÉSNEK MAXIMUM 5 ÉV ÖSSZESEN NYUGVÁS (PL. 55 NAP) ELÉVÜLÉS SZÁMÍTÁSA INNEN ÚJBÓL KEZDŐDIK KÖTELEZETT VAGYONTÁRGYA-INAK FELKUTATÁSA BEFEJEZŐDÖTT KÖTELEZETT VAGYONTÁRGYA-INAK FELKUTATÁSÁRA INTÉZKEDÉS KEZDETE MEGSZAKADÁS Végrehajtáshoz való jog elévülése: -kötelezettség teljesítését a törvényben meghatározott időmúlást követően végrehajtással nem lehet kikényszeríteni; -általános elévülési idő 5 év; -bármely végrehajtási cselekmény megszakítja; - megszakítást követő naptól számítva újabb 5évvel meghosszabbodik; -abszolút időhatár:10 év Nyugszik az elévülés -a végrehajtási cselekmények foganatosítása; -a végrehajtás felfüggesztése; -a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmények igénybevételének időtartama alatt. JOGERŐRE EMELKEDÉS NAPJA 10 ÉV ELÉVÜLÉS BEKÖVETKEZÉSE

8.4. A végrehajtás folyamata elrendelése A döntésben meghatározott cél teljesülése foganatosítás A végrehajtási eljárás felfüggesztése A végrehajtás megszüntetése

8.4. A végrehajtás folyamata 8.4.1. A végrehajtás elrendelése 130.§ az első fokon eljáró hatóság feladata; végzéssel kell megindítani (kivétel: a döntés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtásának elrendelése); fellebbezésnek helye nincs (kizárólag végrehajtási kifogással támadható meg)

8.4. A végrehajtás folyamata 8.4.2. A végrehajtási eljárás felfüggesztése 148.§ CÉLJA az eljárás felesleges vagy eredménytelen folytatásának megelőzése érdekében a végrehajtás folyamatának időleges megszakítása MIKOR? ha a rendkívüli jogorvoslati eszközzel megtámadott végrehajtható határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható; az eljárás további folytatása más hatóság hatáskörébe tartozó előzetes kérdés eldöntésétől függ.

8.4. A végrehajtás folyamata 8.4.2. A végrehajtási eljárás felfüggesztése 148.§ KÉRELEMRE HIVATALBÓL mérlegelésen alapuló döntés mérlegelésnek nincs helye az eljáró bíróság, vagy a felügyeleti szerv rendeli el; a felfüggesztést a döntés elleni óvásban az ügyész indítványozza; a végrehajtás folytatása veszélyhelyzettel fenyeget. Például: a jogerős határozat bírósági felülvizsgálata nem halasztó hatályú jogorvoslat, ezért a folyamatban lévő végrehajtás felfüggesztésének csak a keresetlevélben foglalt ügyféli kérelem esetén van helye A saláta-törvény jelentős változásokat eszközölt a végrehajtás felfüggesztése tárgykörében: 148.§. (1) Ha jogszabály más nem rendelkezik, a végrehajtást elrendelő szerv – kérelemre – a végrehajtás felfüggesztését rendelheti el, ha -a hatóság jogutódlás esetén a kötelezettség teljesítési határidejét meghosszabbítja (16.§. (3) bekezdés), vagy -a jogosult kérelmére elrendelt végrehajtás során a felfüggesztést a jogosult kezdeményezi. -felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja. különös méltánylást érdemlő körülménynek kell tekinteni, ha a végrehajtás foganatosítása a kötelezettre – az összes körülmény mérlegelése alapján – aránytalanul súlyos következménnyel járna, így különösen, ha a kötelezettet rendkívüli esemény (természeti csapás, baleset, betegség, stb.) sújtja, vagy a végrehajtás a kötelezett és az eltartottak létfenntartását, a foglalkozás gyakorlását gátolja. E címen nincs helye az eljárás felfüggesztésének, ha a végrehajtás halasztása az ellenérdekű ügyfél érdekeit sérti vagy közérdekbe ütközik. Ha a különös méltánylást érdemlő körülményt a végrehajtást foganatosító szerv észleli, azt az eljárás felfüggesztése céljából haladéktalanul közli a végrehajtást elrendelő szervvel. A végrehajtás kérelemre vagy hivatalból felfüggeszthető, ha -a végrehajtás alá vont vagyontárggyal kapcsolatban igényper van folyamatban, vagy a vagyontárgyat a bírósági végrehajtó más követelés végrehajtása érdekében előbb lefoglalta, -a kötelezett bármely jogcímen esedékes bevételére, vagy a vagyoni helyzetében várható – igazolható – változásra tekintettel a végrehajtás szempontjából az eljárás felfüggesztése célszerű, -a felügyeleti szerv, vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság – változatlan tényállás mellett – új eljárás lefolytatását rendeli el, -ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elő és a kérelemben előadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik. A végrehajtás felfüggesztése kötelező, ha -az e törvényben szabályozott jogorvoslás során a felügyeleti szerv, vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bírósás elrendeli -azt az ügyész a végrehajtható döntés elleni óvásban indítványozza, -a végrehajtás folytatása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna, illetve az közegészségügyi vagy közbiztonsági okból szükséges, -jogszabály elrendeli. A végrehajtás felfüggesztésének elrendelésétől a felfüggesztés megszüntetéséig újabb végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, késedelmi pótlék nem számítható fel. A felfüggesztéssel minden határidő megszakad és a felfüggesztés megszüntetésével újra kezdődik.

8.4. A végrehajtás folyamata 8.4.3. A végrehajtás megszüntetése 149.§ A végrehajtás megszüntetésének elrendelésére jogosult a végrehajtást elrendelő hatóság VAGY felügyeleti szerve Ha a döntésben meghatározott cél megvalósul a végrehajtási eljárás külön eljárási cselekmény nélkül lezárul .

8.4. A végrehajtás folyamata 8.4.3. A végrehajtás megszüntetése 149.§ A) A végrehajtás megszüntetését akkor kell elrendelni hatóság a végrehajtható határozatot saját hatáskörében visszavonta; a felettes szerv valamely rendkívüli jogorvoslat keretében megsemmisítette; a természetes személy kötelezett meghalt és a teljesítésre köteles jogutód nincs, vagy a döntés során ügyféli pozícióba került szervezet jogutód nélkül megszűnik;

8.4. A végrehajtás folyamata 8.4.3. A végrehajtás megszüntetése 149.§ B)A végrehajtás megszüntetését akkor kell elrendelni a kötelezettség végrehajthatósága elévülés folytán megszűnt; kérelemre indult eljárásban a jogosult érdekmúlás következtében vagy bármely más okból a végrehajtás megszüntetését kéri; a végrehajtás folytatásától az ügyfél teljesítőképességének hiányában további eredmény nem várható. - a végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a pénzügyi intézményre vagy a munkáltatóra vonatkozó felelősségi szabály alapján (133.§. (5) bekezdés, 134.§. (3) bekezdés), vagy a kötelezett tartozásaiért külön törvény alapján helytállásra kötelezettel szemben érvényesítette, - ha jogszabály a végrehajtás megszüntetését rendeli el. Az utolsó két ponttal a saláta-törvény módosította a Ket.-et.

8.5. A végrehajtásban közreműködő hatóságok a végrehajtó szolgálat (2008. január 1.) az első fokon eljáró hatóság (meghatározott esetekben) felügyeleti szerveik közigazgatási ügyekben eljáró bíróság Külügyminisztérium (magyar határozat külföldön történő végrehajtása, ha a hatáskörrel rendelkező külföldi hatóság nem ismert)

8.5. A végrehajtásban közreműködő hatóságok A hatóságok közötti munkamegosztás 2008. jan. 1. után Hatósági döntés meghozatala Végrehajtás Közigazgatási hatóságok (első fokú) Speciális feladatkörű közig. szervek* A KÖZIGAZGATÁSI VÉGREHAJTÓ SZOLGÁLAT 2008. január 1-jétől a végrehajtás foganatosításának kulcsszereplője lesz. ADDIG: az első fokon eljáró hatóság a KEt. Eljárási szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el *a közigazgatási hivatalok irányítása alatt, kistérségi körzetközponti illetékességgel működő, a közigazgatási végrehajtás központosított ellátására szakosodott végrehajtó szolgálat

8.5. A végrehajtásban közreműködő hatóságok Továbbra is az elsőfokú hatóság feladata marad a végrehajtási eljárás megindítása; folyamatának megszakítása és megszüntetése; a jogerős és végrehajtható döntéssel összefüggő változások érvényesítését szolgáló döntések; a biztosítási intézkedés elrendelése

8.6. A közigazgatási végrehajtás eszközrendszere A végrehajtás módjai, formái 1. Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása (132-137.§) késedelmi pótlék (138-139.§) 2. Meghatározott cselekmény végrehajtása (140-142.§) 3. Meghatározott ingóság kiadása (143.§) A végrehajtás foganatosítása során merülnek fel a különféle végrehajtási módozatok. Ha az önkéntesen végre nem hajtott határozat valamilyen pénzfizetés, mondjuk adó- vagy illetékbefizetésre irányul, akkor nyilvánvalóan a végrehajtási módozat a pénzkifizetési kötelezettség végrehajtása lesz. Ha meghatározott cselekményre vonatkozik (pl. bontási kötelezettség) a határozat vagy meghatározott ingóság kiadására, akkor a meghatározott cselekmény végrehajtása és meghatározott ingóság kiadása végrehajtási módozatának valamelyikét alkalmazzák. A leggyakoribb végrehajtási forma a pénzfizetési kötelezettség végrehajtása.

8.6. A közigazgatási végrehajtás eszközrendszere 8.6.1. Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása 132-137.§ A közigazgatási végrehajtás legfontosabb területe !! Sorrendiség: Pénzintézeteknél kezelt összeg (inkasszó) Természetes személy munkabére (letiltás) (Fizetési kedvezmény engedélyezhető!) Vagyontárgy lefoglalása és ingatlan végrehajtás alá vonása A közigazgatási végrehajtás leggyakrabban pénzösszeg behajtására irányul. Akár azért, mert az ügyfelet eredetileg pénzfizetésre kötelezték, akár azért mert meghatározott cselekmény végrehajtása, illetőleg meghatározott ingóság kiadása fordul át pénzkövetelésbe, vagy az ügyfelet pénzbírság kiszabásával akarják rászorítani az egyéb magatartásra irányuló kötelezettség teljesítésére. A Ket. Szerint a közigazgatási végrehajtás során a pénzfizetési kötelezettség tekintetében egyfajta sorrendiséget állapít meg. Eszerint a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására elsősorban a kötelezett szabad rendelkezésére álló, pénzügyi intézménynél kezelt összeget (azonnali beszedési megbízás), vagy ha ez természetes személy esetében nem lehetséges, a kötelezett munkabérét kell végrehajtás alá vonni. (letiltással) Amennyiben az előbb tárgyalt végrehajtási módok nem vezettek eredményre, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a kötelezett bármely lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. Törvény szabályait kell alkalmazni a KEt.-ben nem szabályozott kérdésekben a A pénzügyi intézménynél kezelt összegre, Munkabérre, Ingóságra, ingatlanra vezetett végrehajtás során. Késedelmi pótlék (új jogintézmény) Határidőre történő önkéntes teljesítés előmozdítása

8.6. A közigazgatási végrehajtás eszközrendszere 8.6.2. Meghatározott cselekmény végrehajtása 140-142.§ A kötelezettségek okféleségéhez igazodó differenciált végrehajtási módozatok Helyettesítő: kötelezett aktív, célirányos magatartását vagy a kötelezettség tárgyát alkotó szolgáltatást helyettesíti. Jellemzője, hogy -célirányos tevékenységgel, munkavégzéssel elérhető, Mulasztó ügyfél helyett más fejti ki a tevékenységet Pénzköveteléssé alakítható Motivációs: eljárási bírság (ismételten kiszabható) Kényszerítő: rendőri kényszerítő intézkedés alkalmazása, HA - kötelezettség csak az ügyfél személyes közreműködésével valósítható meg; - a kötelezettség valaminek az abbahagyására, tűrésére irányul; - ha a motivációs eszköz hatástalan. Helyettesítő módszer Motivációs eszköz Kényszertő intézkedés

8.6. A közigazgatási végrehajtás eszközrendszere 8.6.3. Meghatározott ingóság kiadása 143.§ kötelezettség végrehajtása során az egyedileg meghatározott, meglévő vagyontárgyat természetben kell kiadni; az ingóságot az ügyintéző foglalja le a kötelezettől, és adja át vagy szállíttatja el a jogosultnak; a kiadás megtagadása esetén a foglaláshoz a rendőrség közreműködését kell kérni.

8.6. A közigazgatási végrehajtás eszközrendszere 8.6.3. Meghatározott ingóság kiadása 143.§ ha a végrehajtási cselekmény foganatosításakor az egyedileg meghatározott vagyontárgy már nincs meg a jogosult kérheti a pénzegyenérték megfizetését a pénzegyenérték összegét a végrehajtást foganatosító szerv végzéssel állapítja meg

8.7. Jogorvoslat a végrehajtásban A végrehajtásban alkalmazható jogorvoslatok jellemzője - a végrehajtási eljárásban hozott végzés ellen a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve nincs helye fellebbezésnek; ha a végrehajtási eljárásban hozott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, a végrehajtást foganatosító szerv intézkedése végrehajtási kifogással támadható meg.

8.7. Jogorvoslatok a végrehajtásban FELLEBBEZÉSSEL TÁMADHATÓ VÉGZÉSEK VÉGREHAJTÁSI KIFOGÁS BÍRÓSÁGI KERESETTEL TÁMADHATÓ VÉGZÉSEK VH-I ELJ. FELFÜGGESZTÉSÉNEK NEM KÖTELEZŐ ESETEI (148.§.(6) (148.§.(1) B-C.)) VH-T ELRENDELŐ VÉGZÉS HAT-I SZERZ. ALAPJÁN (130.§. (4) HALASZTÓ HATÁLY! VH-T ELRENDELŐ VÉGZÉS, HA A KÖTELEZETT IDŐKÖZBEN TELJESÍTETT (130.§.(3) HALASZTÓ HATÁLY! VH-T MEGSZÜNTETŐ VÉGZÉS (149.§. (4), 149.§. (1) A-E.)) VH-I KIFOGÁS TÁRGYÁBAN HOZOTT VÉGZÉS (152.§.(2)) PÜ-I INT. ALKALMAZOTTJA, MUNKÁLTATÓ ELLENI BÍRSÁG ÜGYÉBEN HOZOTT II. FOKÚ VÉGZÉS (133.§.(5) 134.§. (3) AZ INGATLANRA JELZÁLOGJOG BEJEGYZÉSÉT ELRENDELŐ VÉGZÉS (136.§.(4) KTG.VISELÉSE, PÉNZEGY.ÉRTÉK MEGÁLL-A, ELJ-I BÍRSÁG KISZABÁSA TÁRGYÁBAN HOZOTT VÉGZÉS (142.§.(2) MEGHAT. INGÓSÁG PÉNZEGYENÉRTÉKÉNEK MEGÁLL-RÓL SZÓLÓ VÉGZÉS (143.§.(6) VH-T FOGANATOSÍTÓ SZERV TV.SÉRTŐ INT-E, MULASZTÁSA MIATT (152.§.(1) PÉNZINT, MUNK-Ó BÍRSÁGOLÁSA (133.§.(5), 134.§.(3)

8.8. Biztosítási intézkedések 151.§ CÉLJA garantálja az eredményes végrehajtást a teljesítés jövőbeni veszélyeztetettsége esetén előzetesen, már a döntés jogerőre emelkedése, vagy a végrehajtás elrendelése előtt Megakadályozza a kötelezettség fedezetéül szolgáló meglévő pénzösszeg vagyontárgy meghatározott dolog végrehajtás előli elvonását Elrendelhető pénzkövetelés biztosítására meghatározott dolog zárlatára Elrendelésére az ügy érdemében első fokon eljáró hatóság jogosult