Nemzetközi magánjog II.

Az előadások a következő témára: "Nemzetközi magánjog II."— Előadás másolata:

1 Nemzetközi magánjog II.
12. Rész A külföldi jog tartalmának a megállapítása

2 A külföldi jog tartalmának a megállapítása 1.
Ha a fórumnak a saját jogát kell alkalmaznia értelemszerűen érvényesül a iura novit curia elv. A fórum a saját jogát hivatalból alkalmazza. 1. kérdés: Érvényesül-e a iura novit curia elv a külföldi jogra is? A válasz az, hogy nyilvánvalóan nem. 2. kérdés: Megkövetelhető-e az, hogy a fórum az általa nem ismert külföldi jogot is hivatalból alkalmazza? - a kontinentális jogokban általában igen; - az angolszász jogokban nem.

3 A külföldi jog tartalmának a megállapítása 2.
3. kérdés: Kinek a feladata a külföldi jog tartalmának a megállapítása, bizonyítása? Kontinentális felfogás: a bíró feladata – ex officio történik: szabad bizonyítás rendszere – a legjellemzőbb eszköz a szakvélemény, vagy a hatóságok igénybevétele Angolszász felfogás: a felek feladata – más szemlélet, a külföldi jog tartalma nem jogkérdés, hanem ténykérdés – a felek bármilyen bizonyítási eszközt igénybe vehetnek, akár a tanúvallomást is. A bíróság csupán mérlegeli a felek által előterjesztett bizonyítékokat. Léteznek köztes megoldások is, pl. a francia vagy a svájci jog, ahol bizonyos kérdésekben a felek kötelesek bizonyítani.

4 A külföldi jog tartalmának a megállapítása 3.
4. kérdés: Mi a következménye annak, ha a külföldi jog tartalmát nem lehet megállapítani? Általános jelenség, hogy ilyenkor – kisegítő jogként – a lex forit kell alkalmazni. 5. kérdés: Lehet-e jogorvoslattal élni a külföldi jog alapján hozott döntés ellen? - Ma már egyre több ország szabályozása lehetővé teszi ezt.

5 A külföldi jog tartalmának a megállapítása 3.
Kódex 7.§: A bíróság a külföldi jogot hivatalból alkalmazza és azt annak szabályai és gyakorlata szerint értelmezi. Kódex 8.§: A külföldi jog tartalmát a bíróság hivatalból állapítja meg. Ehhez bármilyen eszközt igénybe vehet, így különösen: a felek előterjesztéseit, szakvéleményt, vagy az igazságügyért felelős miniszter erre vonatkozó tájékoztatását. Ha a külföldi jog tartalma ésszerű időn belül nem állapítható meg, akkor a magyar jogot kell alkalmazni. Ha a magyar jog szerint a tényállás nem bírálható el,akkor az alkalmazandó joghoz legközelebb álló külföldi jogot kell alkalmazni.

6 A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló Londoni Egyezmény 1.
Nálunk kihirdette a 140/1992. (X.20.) Korm. Rendelet A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy tájékoztatják egymást a polgári és kereskedelmi jogi jogszabályaikról, eljárásukról, valamint az igazságügyi szervekről. Minden szerződő fél kijelöl vagy felállít egy önálló testületet, amely a megkeresési ügyekben átvevő és áttevő intézményként eljár. Megkeresés csak folyamatban lévő ügyben lehetséges.

7 A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló Londoni Egyezmény 2.
A megkeresésben meg kell jelölni: az előterjesztő igazságügyi hatóságot, az ügy természetét, a megválaszolandó kérdéseket, a válaszadás szempontjából releváns tényeket. Szükség esetén iratok is csatolhatók. A megkeresés útja: Igazságügyi intézmény – áttevő intézmény – átvevő intézmény – válaszadásra kijelölt testület.

8 A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló Londoni Egyezmény 3.
A válasz tartalma: tárgyszerűen és részrehajlástól mentesen kell megfogalmazni, Magában kell foglalnia jogszabályszövegeket és jogalkalmazói döntéseket, esetleg kiegészítő dokumentumokat (indoklások, kommentárok) Válaszadási határidő: a lehető legrövidebb időn belül. Joghatás: a válasz nem köti a megkeresést előterjesztő fórumot. A válasz megtagadható, ha a megkeresés alapjául szolgáló eljárás a megkeresett állam érdekeit sérti vagy a szuverenitását vagy biztonságát hátrányosan veszélyezteti.

9 A külföldi jog tartalmának megállapítása egyéb módokon
a magyar állam által kötött kétoldalú jogsegélyszerződések alapján: A megkereséseket az IM továbbítja a másik állam kijelölt hatóságához. az Európai Unióban a polgári és kereskedelmi ügyekben működő Európai Igazságügyi Hálózat (létrehozta a 2001/470/EK tanácsi határozat) útján: A Hálózatnak valamennyi tagállamban van kapcsolattartó pontja, aki a másik tagállambeli jogról is beszerezhet információkat az ottani kapcsolattartó ponttól.