Igazságügyi pszichológia

Az előadások a következő témára: "Igazságügyi pszichológia"— Előadás másolata:

1 Igazságügyi pszichológia
Dr. Csiky –Mészáros Mária igazságügyi pszichológus szakértő klinikai szakpszichológus

2 Büntetőügyekben: /Be.68.§ (1)/ „Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell igénybe venni.”

3 Polgári ügyekben /Pp. 177.§ (1)/:
„Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki.”

4 A szakértő perbeli kötelezettsége:
„A szakértő köteles az ügyben közreműködni és szakvéleményt adni.” /Be. 72.§ (2)/: a szakértő felmentésének lehetőségei

5 A szakértő jogai /Be. 72.§ (3) és Pp. 181.§ (1)/: „A szakértő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek. Az ügy iratait megtekintheti, az eljárási cselekményeknél jelen lehet, a terhelthez, a tanúkhoz és a többi szakértőhöz kérdést intézhet.”

6 Az igazságügyi szakértő munkájával kapcsolatos néhány általános szempont
A szakértő a szakterületéről a megfelelő szaktudással, a legújabb tudományos ismeretekkel rendelkezik és ezt a szakmai tudás- és ismeretanyagot a hatóságok rendelkezésére bocsátja A szakértőnek járatosnak kell lennie a jogi szempontok között is

7 Igazságügyi szakértőként az a szakpszichológus (pszichiáter szakorvos) járhat el, aki:
rendelkezik a megfelelő képzettséggel és gyakorlattal, és akit az IRM ennek igazolását követően az igazságügyi szakértők névjegyzékébe felvesz

8 Az igazságügyi pszichológus szakértés szempontjai

9 A pszichológus szakértő működésének minőségei
önálló szakvélemény társszakértő konzulens 9

10 A szakértői tevékenységet szabályozzák…
Jogi rendelkezések: státusz, javadalmazás… Szakmai, etikai szempontok: etikai bizottságok,kamarák, szakkollégiumok Tartalmi vonatkozások: módszertani levelek

11 Kompetencia határok Megbízási kör Vizsgálatba vont személyek
Alkalmazandó módszerek Megválaszolandó kérdések

12 Polgári perek Gyermekelhelyezés Gyermekelhelyezés megváltoztatása
Örökbefogadás

13 Gyermekelhelyezési perben
A bíró „egyedül” dönt Az ítélet alapvető szempontja a gyermek érdeke A bíró szakértőt von be Az ítélet alapvető szempontja a gyermek érdeke

14 Leggyakoribb kérdések
Testvérek kapcsolata? A gyermeknek az élettárshoz való kapcsolata? Az élettárs gyermeknevelési képessége? A gyermek esetleges magatartási problémái Melyik szülő alkalmasabb? Kihez kötődik a gyerek erősebben? Befolyásolják-e a gyereket?

15 A szülői alkalmasság szempontjából:
Egyik szülő sem alkalmas Egyik fél nem alkalmas Az egyik szülő alkalmasabb Mindkét szülő alkalmas

16 Egyéb momentumok Szülök közti intellektuális különbség
Szülök közti szociális,gazdasági, egzisztenciális különbség Valamelyik szülő „válogat”…. Kisebb gyermek: anyai gondoskodás Serdülőkor: lányok anyához….. fiúk apához….. Kialakult stabil élethelyzet fenntartandó