A bemutató során a hallgatóság megvitathatja a felmerülő kérdéseket, hogy meghatározza a teendőket. A PowerPoint segítségével a bemutató során ezekről a teendőkről feljegyzések készíthetők. Diavetítés módban kattintson a jobb oldali egérgombbal. Válassza a „Jegyzőkönyv-vezető...” parancsot. Kattintson a „Teendők” fülre. Írja be a felmerülő teendőket. A panel bezárásához kattintson az OK gombra A program automatikusan beilleszt egy Teendők című diát a bemutató végére, amelyen a feljegyzett teendők olvashatók. Jogszabályváltozások a gyermekvédelem, gyámügyi igazgatás, javítóintézeti nevelés területén Szakmai tájékoztató nap Károlyi-Csekonics Rezidencia Budapest , 2014. december 16. Dr. Lantai Csilla Baloghné Gábor Katalin Dr. Nádai Erika Szarvák Mónika EMMI Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály EMMI Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya

Az előkészített jogszabály-csomagok A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2089. számú törvényjavaslat Egyes törvényeknek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló T/2141. számú törvényjavaslat Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek és miniszteri rendeletek módosításáról szóló előterjesztések - közigazgatási egyeztetésük befejeződött

A jogszabály-módosítással érintett területek Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (képzés, szabadság, szüneteltetés, összeférhetetlenség) Nevelt gyermek számára járó természetbeni juttatások A javítóintézeti ellátás A megelőző pártfogás A nevelésbe vétel Pontosítások

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony rugalmasabbá tétele I. eltörli a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony melletti keresőtevékenység folytatására vonatkozó korlátozást a nevelőszülők időkorlátozás nélkül folytathatnak egyéb keresőtevékenységet. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létrejöttéhez szükséges képesítési előírásokra vonatkozó szabályozás módosul A nevelőszülő a 60 órás tanfolyam elvégzését követően is megkezdheti a tevékenységét Választhat:OKJ vagy központi oktatási program

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony rugalmasabbá tétele II. Cél: 1) az OKJ-s nevelőszülő szakképzésben való részvétellel járó leterheltség csökkentése, 2) a nevelőszülői tevékenység szempontjából releváns előzetes tudás, szakmai gyakorlat azonos mértékű elismerésének és beszámításának biztosítása Módosítás: a képzőintézmény köteles megállapítani a jogszabályban meghatározott eredményesen elvégzett képzés, tananyagegység, végzettség, nyelvvizsga alapján meghatározott óraszámú óralátogatás alóli felmentést, a nevelőszülő által rendelkezésre bocsátott oklevelek, tanúsítványok, igazolások alapján (kormányrendelet).

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony III. Minden nevelőszülő a Gyvt.-ben meghatározott mértékű szabadságra válik jogosulttá! a nevelt gyermekek átlagos számától függően évente 4–12 nap fizetett szabadság jár a ki nem adott szabadságot meg kell váltani 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása tartalmazza a szabadság időtartamára járó díjazás számításának szabályait - a működtető az adott negyedévben a nevelőszülőt megillető szabadságot a negyedévi átlagos gyermeklétszám alapján állapítja meg a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony különbözik a munkajogviszonytól: pl. nincsen munkakör, nem a munkáltató javára, a nyeresége elérése érdekében történik a munkavégzés, nincs betagozódás a munkáltató szervezetébe NGM álláspont: a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra nem terjed ki a 2003/88/EK irányelv hatálya (munkaidő-irányelv)

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony IV. A nevelőszülő kérelmére a működtető szünetelteti a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt arra a napra, amelytől kezdődően a nevelőszülő öregségi nyugdíjat igényel A szüneteltetés a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását nem teszi szükségessé. a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek gondozási helyét kizárólag a jogviszony szüneteltetése miatt megváltoztatni nem lehet, a nevelőszülő folyamatosan biztosítja a nála elhelyezett gyermek gondozását, nevelését, a gyermek után járó ellátásokra jogosult

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony V. A jogállási törvények összeférhetetlenségi szabályainak módosítása a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetésével összefüggésben a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység – hasonlóan a tudományos, oktatói stb. tevékenység végzéséhez – nem összeférhetetlen ezeknek a különböző hivatásrendeknek a gyakorlásával

A nevelőszülő gondozásában nevelkedő gyermek ellátására szolgáló juttatások fogadása A gyermekek ellátására fordítandó juttatások külön bankszámlán történő fogadása, kezelése a nevelőszülő számára többletköltséggel jár. a háztartás rezsiköltségeire felhasználható külön ellátmányból a bankszámla költsége is fedezhető lesz Módosítás: a Gyvt. 56. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A külön ellátmányból a kizárólagosan a gyermek, fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék fogadása érdekében létesített bankszámla és az ahhoz kapcsolódó bankkártya költségei is fedezhetők.”  

A nevelésbe vett gyermek ellátási színvonalának növelése A nevelésbe vett gyermek részére - aki bölcsődés, óvodás vagy tanulói jogviszonyban áll és nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt részére aki  tanulói jogviszonyban áll és nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt – ingyenes gyermekétkeztetés és ingyenes tankönyvellátás jár célzott természetbeni juttatásként a következő tanévtől

A nevelésbe vétel új esete a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indítása esetén a szülők szülői felügyeleti joga a perindítástól kezdődően szünetel nem indokolt, hogy a gyermek továbbra is ideiglenes hatályú elhelyezés alatt álljon A gyermek helyzetének teljesebb körű rendezését teszi lehetővé a nevelésbe vétel elrendelése. (Gyvt., Gyer.)

Kijelölt gyámhivatali hatáskörök Budapest Főváros területén az V. kerületi gyámhivatal jár el az örökbefogadással és a kísérő nélküli kiskorúak ideiglenes hatályú elhelyezésével, valamint a menekült, oltalmazott státuszt kapott gyermekek nevelésbe vételének ügyével kapcsolatban. Mindkét ügykör jelentős esetszámot eredményez és különleges szakértelmet igényel. Gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt és szükséges e két ügykör megosztása: az V. kerületi gyámhivatal továbbra is ellátja a kísérő nélküli kiskorúakkal, menekült és oltalmazott gyermekekkel kapcsolatos ügyek intézését, az örökbefogadással összefüggő ügyek intézésére pedig a XI. kerületi gyámhivatalt jelöli ki a Korm. rendelet (Gyár.)

Nevelőszülői képzés, keretmegállapodás, pedagógusok a gyermekvédelemben,

Nevelőszülő képzésről részletesebben I. Cél: nevelőszülői hálózatok fejlesztése biztonságosan, ütemezetten, rugalmas keretek, teljesíthető feltételek között. Módosítás: A nevelőszülői tevékenységre jelentkező személy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez – a jelenlegi szabályozás szerintihez képest egy helyett – többféle képesítési előírás teljesítése között választhat: 60 órás nevelőszülői tanfolyam (nem vezetjük ki, elvégzésével a nevelőszülő a jövőben is megkezdheti a tevékenységét- miniszteri rendelet módosul) OKJ-s nevelőszülő szakképesítés vagy nevelőszülő központi oktatási programban (KOP) szerzett képesítés Forrás: A képzésben való támogatott részvételre EFOP források tervezésre kerültek.

Nevelőszülő képzésről részletesebben II. 2015. január 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesíthető: 2015. július 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesíthető: 1) OKJ-s nevelőszülő szakképesítéssel,vagy 2) 60 órás nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzésével, vagy OKJ-s nevelőszülő szakképzés „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymoduljának eredményes elvégzésével, és mindkét esetben annak vállalásával, hogy a gondozásába kerülő első gyermek, fiatal felnőtt elhelyezésétől számított két éven belül az OKJ-s nevelőszülő szakképesítést megszerzi. Kapcsolódó mód.: 37/2013. EMMI rendelet – a teljesítendő megfelelő első modulzáró meghatározása 2) 60 órás nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzésével, vagy OKJ-s nevelőszülő szakképzés „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymoduljának eredményes elvégzésével és mindkét esetben annak vállalásával, hogy a gondozásába kerülő első gyermek, fiatal felnőtt elhelyezésétől számított két éven belül 1. az OKJ-s nevelőszülő szakképesítést megszerzi, vagy 2. a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási programot (KOP) eredményesen elvégzi.

Nevelőszülő Központi Oktatási Program (Nevelőszülő KOP) – tervezett keretszabályai Célja: a nevelőszülői tevékenységhez szükséges alkalmasság és kompetenciák fejlesztése a nevelőszülő gyakorlati tevékenységébe ágyazottan. A KOP részletes tematikáját és programját a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter adja ki jogszabályban. a KOP alapján nevelőszülő képzést és vizsgáztatást végző szervezeteket a miniszter – a minisztérium honlapján közzétett feltételeknek megfelelően jelentkező szervezetek közül – a benyújtott szakmai program figyelembevételével jelöli ki határozott időre. A tematika és képzési segédanyag kidolgozására az EMMI munkacsoportot hívott össze, az ehhez szükséges forrást az EMMI 20/18. fejezeti kezelésű előirányzata biztosítja.

Nevelőszülő előzetes tudása, gyakorlata I. Az OKJ-s nevelőszülő szakképzésben való részvétel jelentős időbeli leterheltséget jelent. Az időbeli leterheltség csökkentését az előzetes tudás, gyakorlat beszámításával jelenleg az Nszr. 7. §-a lehetővé teszi, ugyanakkor a képzőintézményre bízza a beszámítás tartalmát, mértékét illető döntést. (pl. ugyanazon előzetes tudás vagy szakmai gyakorlat, a képzőintézményeknél különböző mértékben kerül vagy akár egyáltalán nem kerül beszámításra.) Cél: a nevelőszülői tevékenység szempontjából releváns előzetes tudás, szakmai gyakorlat képző intézménytől független, azonos mértékű elismerésének és beszámításának biztosítása az óralátogatás alóli felmentések megállapításakor. Módosítás: ( Az Nszr.7. §-a) Kérelemre a képzőintézmény köteles megállapítani az OKJ-s nevelőszülő szakképzést megelőzően az Nszr.-ben részletesen meghatározott eredményesen elvégzett képzés, vagy annak egyes tananyagegységei, megszerzett végzettség, nyelvvizsga alapján az Nszr.-ben meghatározott óraszámú óralátogatás alóli felmentést, ha a nevelőszülő szakképzésben résztvevő csatolja az ezt igazoló oklevelet, tanúsítványt, igazolást. (Összeszámítás jelentősége!)

Nevelőszülő előzetes tudása, gyakorlata II. Példák a módosuló szabályozás szerinti óralátogatás alóli felmentésre: - a 60 órás nevelőszülői tanfolyamot eredményes elvégzése 100 óra óralátogatás alóli felmentést jelent (500 órás OKJ-s szakképzés esetén 20%-os óralátogatási felmentés) - a felsőfokú szociális , a pedagógus, pszichológus, végzettséggel rendelkezők számára a további jelentős óralátogatási felmentést eredményez meghatározott modulok, meghatározott tanegységei alól (pl. a 60 órás nevelőszülői tanfolyam = 100 órán túl is), - a középfokú vagy annál magasabb szintű nyelvvizsga felmentést ad teljes egészében az idegen nyelv tanulását szolgáló órák (60 óra) látogatása alól, - a jogász, igazgatásszervező, az egészségügyi végzettség is egyes modulok egyes tanegység részei alól felmentést biztosít. Konkrét példa: Ha a nevelőszülő felsőfokú pedagógus végzettségű és középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, továbbá eredményesen elvégezte a nevelőszülői tanfolyamot is már az alábbi, 228 óra óralátogatás alóli felmentés illeti meg: - a 60 órás nevelőszülői tanfolyam alapján - 100 óra ; - pedagógus végzettsége alapján - 68 óra ; - nyelvvizsga alapján - 60 óra De! Óralátogatás alóli felmentés nem mentesít a modulzáró és a záróvizsga alól.

Nevelőszülői keret-megállapodás kötelező tartalmi elemei körének módosulása I. Több okból is szükségessé vált (513/2013. (XII. 28.) Korm. Rend.): A Gyvt. azon módosításával összefüggésben, melynek értelmében 2015. január 1-jét követően is megkezdhető lesz a 60 órás nevelőszülői tanfolyam eredményes elvégzésével a nevelőszülői tevékenység. Ezért az Nszr.- ben szükséges a nevelőszülői tanfolyamról kiadott tanúsítványra vonatkozó rendelkezés módosítása. „Hatályát veszti az Nszr. 11. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „2013. december 31-én hatályos 8. § (4) bekezdése” szövegrész.”

Nevelőszülői keret-megállapodás kötelező tartalmi elemei körének módosulása II. 2. A Gyvt. 66/G. § (3) bekezdése szerinti a nevelőszülő által vállalt helyettesítés tekintetében szükséges a keret-megállapodás kötelező tartalmi elemei közé beemelni a működtető és a nevelőszülő erre vonatkozó megállapodását. Célja, hogy a felek számára a helyettesítési rendszer tervezhető legyen. Ugyanakkor az ellátott gyermek érdekében szükséges annak szabályozása, hogy csak olyan nevelőszülő vállaljon helyettesítést, aki nem jogosult a Gyvt. 66/G. § (1) bekezdése alapján gyermekgondozó által nyújtott segítségre. Nszr. 11. § (1) bek új nc) alpontja: (n) a nevelőszülő és a működtető megállapodását arról, hogy…) „nc) a nevelőszülő – feltéve, hogy nem jogosult a Gyvt. 66/G. § (1) bekezdése alapján gyermekgondozó által nyújtott segítségre – ellát-e helyettesítést a működtetője által foglalkoztatott más nevelőszülő tekintetében,”

Nevelőszülői keret-megállapodás kötelező tartalmi elemei körének módosulása III. 3. A módosított Gyvt. már nem korlátozza a nevelőszülői tevékenység melletti munkavégzést, a munkavégzésre irányuló időkorlátozás megszűnik, e változást szintén szükséges átvezetni. Nszr. 11. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő p) pont lép: „p) a működtető hozzájárulását a nevelőszülő Gyvt. 66/B. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti időkorlátozás nélküli keresőtevékenységéhez, indokolt esetben megjelölve azokat a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a keresőtevékenység a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti,” Átmeneti rendelkezés: a 2014. december 31-ét követően létrejövő keret-megállapodásokat már az új szabályozásnak megfelelően a már fennállók módosításának határideje 2015. június 30. ha 2015. június 30-a előtt más okból indokolt a keret-megállapodás módosítása, akkor az indokolt módosítással egyidejűleg a jogszabályváltozásból fakadó módosításokat is el kell végezni.

Pedagógusok a gyermekvédelemben, javítóintézeti nevelés területén I. A pedagógus életpálya, az előmeneteli és illetményrendszer kiterjed a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra 2013. 09. 01-jétől. Az intézkedés kb. 2700 főt érint. Módosítás: Megteremti a jogszabályi előírásokat a gyermekvédelmi szakellátási intézményeknek, javítóintézeteknek, a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjaik Közoktatási Informatikai Rendszerbe (KIR) történő regisztrációjához (Gyvt., 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet)

Pedagógusok a gyermekvédelemben, javítóintézeti nevelés területén II. Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/2141. számú törvényjavaslatban: „A Gyvt. 15. §-a a következő (16) és (17) bekezdéssel egészül ki: „(16) A (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény és az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti ellátást nyújtó intézmény vezetője a) bejelenti az intézményt a köznevelés információs rendszerébe, és b) a köznevelés információs rendszere alkalmazotti nyilvántartásába (a továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakról a pedagógus előmeneteli rendszer működtetésével összefüggésben adatot rögzít. (17) Az alkalmazotti nyilvántartás a pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontjának és megállapításainak kivételével tartalmazza az Nktv. 44. § (7) bekezdésében foglalt adatokat, valamint a szociális szakvizsga megszerzésének idejét.”

Pedagógusok a gyermekvédelemben, javítóintézeti nevelés területén III. Egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló módosítási tervezetben többek között a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása Háttere: A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet szabályozza a köznevelési intézmények és a pedagógusok KIR-ben történő nyilvántartásának rendjét. A gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények, javítóintézetek tekintetében e rendelet figyelembe vételével szükséges megalkotni a nyilvántartási részletszabályokat, hiszen egy működő rendszerhez való csatlakozásról van szó.

Pedagógusok a gyermekvédelemben, javítóintézeti nevelés területén IV. A 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a következő 2/A. alcímmel egészül ki: „2/A. A gyermekvédelmi szakellátási intézménynek és a javítóintézetnek a köznevelés információs rendszerével kapcsolatos feladatai” (6 szakasz) Az intézmény KIR nyilvántartására vonatkozó néhány lényeges szabály: - a bejelentés intézmény vezetői feladat (szolgáltatói nyilvántartásba történő jogerős bejegyzést, a javítóintézet esetében az intézmény Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásba vételét követően - a köznevelés információs rendszere (KIR) honlapján keresztül történik az adatrögzítés, az intézmény hatjegyű köznevelési azonosítója kiadásának kezdeményezése - határideje: működéséhez szükséges engedély jogerőre emelkedését, az új javítóintézet esetében a Kincstár törzskönyvi nyilvántartásba vételéről szóló határozat kézhezvételét követő öt napon belül

Pedagógusok a gyermekvédelemben, javítóintézeti nevelés területén V. meghatározott: a postai úton csatolandó dokumentumok köre az Oktatási Hivatal felé és a felületen rögzítendő adatok köre változás bejelentés: változás-bejelentéskor az intézményvezető a változást a felületen rögzíti, a szakellátást nyújtó intézmény jogerős módosított működési engedélyét, a javítóintézet módosított alapító okiratát, illetve a bejelentés okát tartalmazó döntést küldi meg postai úton az OH-nak, ha az a meghatározott adatokban változást eredményez. hozzáférhetővé tétel: intézményi, fenntartó adatokat az OH a KIR honlapján azok közlésétől számított 8 napon belül hozzáférhetővé teszi és a kiadott hatjegyű köznevelési azonosítót megküldi intézménynek, a fenntartónak, a Kincstárnak. intézmény törlése a KIR intézménytörzsből: fenntartónak kell kezdeményeznie az OH-nál a működési engedély visszavonásáról szóló jogerős határozat/ vagy a megszüntető okirat és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésről szóló határozat alapján a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül.

Pedagógusok a gyermekvédelemben, javítóintézeti nevelés területén VI. A KIR személyi nyilvántartására vonatkozó néhány lényeges intézményvezetői feladat : a pedagógus munkakörben foglalkoztatott számára az intézményvezető a KIR honlapján keresztül a Gyvt.-ben meghatározott adatok megküldésével a jogviszony létesítésének napját követő 5 napon belül tizenegy jegyű OM azonosító szám kiadását kezdeményezi. az OH, az igénylés befogadása napjától számított 15 napon belül adja ki az OM azonosító számot, az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az érintett megismerje a részére kiadott OM azonosító számot. a pedagógus-munkakörű tájékoztatást kérhet az OM azonosító számáról és a KIR-ben róla nyilvántartott adatokról az intézményvezetőtől, ezt az OH a KIR-en keresztül biztosított tájékoztatás céljául szolgáló formátummal támogatja (ha elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott) OM azonosító szám állandósága: ha pedagógus-munkakörben olyan személlyel létesít jogviszonyt az intézményvezető, aki rendelkezik már OM azonosító számmal, az nem változik meg. az intézményvezető a KIR személyi nyilvántartásában nyilvántartott adatok változását a változást követő 5 napon belül köteles bejelenteni. jogviszony megszűnés: az OM azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnése esetén az intézményvezetőnek a megszűnés időpontjától számított öt napon belül kell jelentenie a KIR-be.

Ideiglenes hatályú működési engedélyek bejegyzése a szolgáltatói nyilvántartásba I. Jelenleg az ideiglenes hatályú bejegyzések hatályának meghosszabbítása 2014. december 31-ig lehetséges. Több intézmény nem tudja teljesíteni a tárgyi, illetve személyi feltételeket a határozatlan idejű bejegyzéshez. A módosítás lehetővé teszi az ideiglenes hatályú bejegyzések 2016. december 31-éig történő meghosszabbítását a hatályos szabályozásban foglalt feltételek fenntartása mellett. A meghosszabbításról a szociális és gyámhivatalnak 2015. március 15-éig hivatalból kell döntenie, a döntés jogerőre emelkedéséig az ideiglenes hatályú bejegyzések hatálya meghosszabbodik. (369/2013. (X. 24.) Korm. Rendelet módosítása)

Ideiglenes hatályú működési engedélyek bejegyzése a szolgáltatói nyilvántartásba II. „50. § (1) A működést engedélyező szerv a 2014. december 31-én vagy azt követően hatályukat veszítő ideiglenes hatályú bejegyzések hatályát hivatalból, kizárólag ellátási érdekből, 2016. december 31-éig más jogszabályi felhatalmazás hiányában is meghosszabbíthatja, - ha a fenntartó benyújtja a határozatlan idejű bejegyzéshez szükséges feltételek megteremtésére vonatkozó szakmai tervét, vagy az ennek érdekében igényelt európai uniós forrás felhasználására megkötött támogatási szerződés másolatát. A működést engedélyező szerv a meghosszabbítás kérdésében 2015. március 31-éig dönt. A döntés jogerőre emelkedéséig az ideiglenes hatályú bejegyzés hatálya meghosszabbodik.”

Javítóintézeti ellátás

Javítóintézeti ellátás I. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (új Bv. tv.) 2015. január 1-jén hatályba lép. A Gyvt. módosítása a javítóintézeti ellátás gyermeki jogokat érintő szabályozásának törvényi szintre emelése, Bv. Tv.-vel összhang megteremtése – új javítóintézeti Rendtartás

Javítóintézeti ellátás II. Gyvt. rendelkezések Gyvt. bevezeti a javítóintézeti ellátás (5.§ i) fogalmát: a javítóintézeti nevelésre ítélt és az előzetes letartóztatásukat javítóintézetben töltő fiatalkorúak: 12-21 év, valamint javítóintézeti utógondozói részleg max. 24 év 18 év alatt gyermeknek minősül gondoskodni kell az életkorhoz és egyéni szükségletekhez igazodó ellátás, nevelés, oktatás,képzés,családjukkal való kapcsolattartás biztosításáról. Reszocializáció, reintegráció, bűnismétlés megelőzése

Javítóintézeti ellátás III. Gyvt. rendelkezések A javítóintézet a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja (Gyvt. 17. § (1)) a fiatalkorú saját gyermekével való együttes elhelyezése a fiatalkorú családtagjaival való kapcsolattartási jogának gyakorlása során juthat a javítóintézet tudomására gyermek veszélyeztetettsége, melyet jelezni köteles. A Gyvt. 135. § (1)- (2) bekezdése kiegészül a javítóintézet által vezetett nyilvántartás szabályaival. A közfeladatot ellátó személyeket megillető büntetőjogi védelem kiterjesztése javítóintézetekben szakmai munkakörben dolgozóra. (Gyvt. 15. § (7))

Javítóintézeti ellátás IV. Gyvt. rendelkezések A javítóintézet alapdokumentumait a gyermekek és ifjúságvédelméért felelős miniszter hagyja jóvá – gyermekvédelmi szempontok Házirend – Gyvt. 10. § (2) a Gyvt.-ben foglalt keretek között kell kialakítani a gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében.

Javítóintézeti ellátás V. Gyvt. Rendelkezések-Gyvt.66/M.§ (3) A fiatalkorút megillető ellátás kapcsolattartás – Bv.tv. a fiatalkorúak nevelését, ellátását legfeljebb 12 fős csoportokban kell biztosítani. az értelmi fogyatékossággal élő, szenvedélybeteg vagy súlyos beilleszkedési zavarokkal, személyiségzavarokkal küzdő fiatalkorúak számára speciális csoportok: legfeljebb nyolc fő Teljes körű ellátás – tartalma a Rendtartásban utógondozó részlegen: tanulmányai befejezéséig vagy élethelyzete rendeződéséig

Javítóintézeti ellátás VI. Gyvt. rendelkezések 66/M.§ (5) A nevelésbe vett, javítóintézetben ellátott fiatalkorú családi pótlékát: a fiatalkorú teljes körű ellátására vagy teljes körű ellátásának kiegészítésére kell fordítani, így különösen ruházattal, szabadidő-eltöltéshez, kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökkel való ellátására, fejlesztésére, tehetségének gondozására, továbbá a fiatalkorú zsebpénzének biztosítására.

Javítóintézeti ellátás VII. Gyvt. rendelkezések 66/M.§ (6)-(7) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett, javítóintézetben ellátott fiatalkorúnak a gyermekvédelmi gyámja a Bv. tv.-ben foglalt keretek között – ellenőrzés nélkül - kapcsolatot tart vele,és a gondozási helye előzetes egyeztetés alapján fogadja a szabadsága időtartama alatt ebben esetben a fiatalkorú utazási és étkezési költségét a javítóintézet biztosítja.

Javítóintézeti ellátás VIII. Gyvt. Rendelkezések- Gyvt. 66/P.§ Fiatalkorúval együttesen elhelyezett gyermeke számára teljes körű ellátás Feltételek: Bv. tv. 351. § + a Gyvt. kimondja, hogy a fiatalkorú kérelmére a javítóintézet igazgatója akkor is engedélyezheti, ha a fiatalkorú gyermeke ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett, Feltétel: ha a javítóintézetbe kerülés előtt is a fiatalkorú gondozta, nevelte a gyermekét. Külön lakóegységben kell biztosítani, ahol legfeljebb 4 fiatalkorú szülő és gyermeke helyezhető el.

Új Javítóintézeti Rendtartás Ellátás, működés részletes szabályai A munkakörök és a képesítési előírások A javítóintézeti elhelyezés tárgyi feltételei A rendkívüli esemény – feladatok A fiatalkorú családi pótlékának felhasználása A befogadás, gondozás, nevelés és felügyelet, oktatás és a képzés – részletes feladatok Az együttes elhelyezés, a teljeskörű ellátás tartalma A jutalmazás szabályai Az engedély nélküli eltávozás - feladatok A fegyelmi eljárás – mediáció lehetősége Elbocsátás, visszafogadás, utánkövetés Az előzetes letartóztatás végrehajtása - eltérések

Megelőző pártfogás bevezetése

A megelőző pártfogás bevezetése I. Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvény módosította a Gyvt.-t: a megelőző pártfogás 2015. januárjától való bevezetése az időben történő beavatkozást, segítségnyújtást jelenti, ha a gyermek ellen elzárással is büntethető szabálysértés, bűncselekmény megvalósítása miatt indult eljárás, célja a szocializáció elősegítése, a bűnismétlés megelőzése, minél korábbi szakaszban, az elhúzódó büntetőeljárások során a fiatalkorú terheltek nem kapják meg a szükséges segítséget és támogatást a visszaesés megakadályozása, a társadalomba való beilleszkedés érdekében, a gyermekkorú elkövetőkkel nem tud adekvát módon foglalkozni a gyermekjóléti alap- és szakellátás.

A megelőző pártfogás bevezetése II. a védelembe vételi eljárás keretében, annak specifikus kiegészítéseként került szabályozásra, a gyámhivatal a szükséges magatartási szabályok előírását a védelembe vételi eljárás során rendeli el a pártfogó felügyelő részt vesz az elrendelés szükségességéről való döntés megalapozásában (környezettanulmány, kockázatértékelés), tartalmi elemeinek meghatározásában (magatartási szabályok kiválasztása), és közreműködik a végrehajtásban együttműködik a gyermekjóléti szolgálat és a megelőző pártfogó fenntartható nevelésbe vétel elrendelése esetén is (Gyer., Gyár. és Nmr. módosítása)

Megelőző pártfogás a gyermekjóléti szolgálat és a gondozási helyek feladatai tükrében, egyéb alapellátást érintő módosítások

Együttműködés a családgondozó és a megelőző pártfogó között Közösen végezhetnek környezettanulmányt Közvetlenül tartanak kapcsolatot egymással Adatlap áttekintés közösen Közös esetmegbeszélés – jelzőrendszer bevonása Gyermekkel és a családdal kapcsolatos tapasztalatok megosztása Közös megbeszélés a gyermekkel

A gyermekjóléti szolgálat javaslatai I. Nem gondozott, vagy alapellátásban lévő gyermek esetében: Gyámhivatali megkereséstől számított 30 napon belül megelőző pártfogás Megvizsgálja a veszélyeztetettséget Családlátogatás és környezettanulmány a pártfogó felügyelő szolgálattal (lehetőség szerint) Javaslatot tesz a védelembe vétel és a megelőző pártfogás elrendelésére vagy mellőzésére Ar. 2. sz. melléklet IV. sz. adatlap szerinti környezettanulmány, rendelkezésre álló pedagógiai vélemény

A gyermekjóléti szolgálat javaslatai II. Védelembe vétel keretén belül gondozott gyermek esetében: Gyámhivatali megkereséstől számított 8 munkanapon belül Javaslatot tesz a megelőző pártfogás elrendelésére vagy mellőzésére Ar. 2. sz. melléklet IV. sz. adatlap szerinti környezettanulmány, rendelkezésre álló pedagógiai vélemény megküldésével

Megelőző pártfogás elrendelése esetén Gondozási –nevelési terv tartalmazza: A családgondozó, megelőző pártfogó felügyelő, szülő és a gyermek között együttműködés részletes szabályait Megjelölve a megelőző pártfogóval való együttműködés módját, gyakoriságát A családgondozó és a megelőző pártfogó felügyelő között munkamegosztás szempontjait. -

Megelőző pártfogás elrendelés esetén az együttműködés a gyermekjóléti és megelőző pártfogó felügyelő között Szükség szerinti közös családlátogatás Szükség szerint közösen hallgatják meg a gyermeket Lehetőség szerinti helyszín biztosítása - Viselkedéskorrekciós esetkezelési módszer alkalmazásához - megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai végzéséhez

Felülvizsgálat Helyzetértékelés Javaslat a védelembe vétel és/vagy megelőző pártfogás fenntartására, megszüntetésére.

Nevelésbe vett gyermek esetén Megelőző pártfogás fenntartása esetén a gondozási helyen találkozik a gyermekkel a megelőző pártfogó felügyelő

Gyermekotthon, nevelőszülői hálózat A megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén: Helyszínt biztosít - esetbeszéléshez - Viselkedéskorrekciós esetkezelési módszer alkalmazásához - megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai végzéséhez Együttműködés a megelőző pártfogó felügyelővel a megelőző pártfogás eredményessége érdekében

Megelőző pártfogó és a gyám együttműködése megelőző pártfogó felügyelő között A gyermek bűnismétlésének megelőzése céljából Közvetlen kapcsolattartás egymással Esetmegbeszélés során egyeztetnek Tapasztalatok megosztása a gyermekkel és családdal kapcsolatban Közös megbeszélés a gyermekkel.

Gyám tájékoztatás A gyermek és a megelőző pártfogó együttműködését Felülvizsgálatkor a gyámhivatal részére

Gyermekjóléti szolgáltatás új feladat A Gyvt. 39. §-a új (3a) bekezdés   A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében iskolai szociális munkát biztosíthat.”

Iskolai szociális munka tartalma 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 14/B. § szerint segíti a) a gyermeket a korának megfelelő, a tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez, a nevelési-oktatási intézménybe való beilleszkedéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében, b) a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők feltárását és megoldását, c) a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában,

Ellátás megszüntetése - családok átmeneti otthona A Gyvt. 37/A. §-a a (3a) bekezdéssel egészül ki:  Az intézményvezető az ellátást megszünteti, ha a jogosult mások életét, testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít. Az intézményvezető ezzel egyidejűleg értesíti a szülő lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti gyermekjóléti szolgálatot, és szükség esetén hatósági intézkedést kezdeményez. Panaszjoga él.

Ellátotti életkor - gyermek átmeneti otthona Gyvt. 47. §-a (3a) bekezdéssel egészül ki: Ha a tanulói jogviszonyban álló gyermek az átmeneti gondozás időtartama alatt tölti be a 18. életévét, kérelemre szükség esetén az átmeneti gondozás időtartama meghosszabbítható a tanítási év végéig.”

Ellátottak életkora - családok átmeneti otthona (Gyvt. 51. § (1) bek.) – ha köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel, szolgáltatóval tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll - legfeljebb 24. életévének betöltéséig - a gyermek nagykorú testvére, feltéve, hogy elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától. A nagykorú testvér tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyának fennállását félévente igazolni kell.

Racionalizálás munkaidő Átmeneti gondozásnál: jogász pszichológus 5-5 óra helyett Fejlesztő pedagógus is alkalmazható a fentieken túl összes munkaidő heti 10 óra Az ellátottak szükségletei, fenntartói döntés alapján Hasonló elvek a gyermekjóléti szolgáltatásban is

Ellátási szerződéssel ellátott átmeneti gondozás személyes gondoskodást – lehetőség szerint – a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. amikor az önkormányzat ellátási szerződés útján oldja meg az átmeneti gondozást, ami nem feltétlenül az önkormányzat területén működik. indokolt lehetőséget biztosítani arra, hogy az ellátást „vásárló” önkormányzat által fenntartott gyermekjóléti szolgálat lássa el a családot, hiszen az már ismeretekkel is rendelkezhet róluk.

Szt. módosítás A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás körében meglévő szolgáltatási párhuzamosságok felszámolásának első lépéseként az új szolgáltatások létrehozása esetén az Szt. kötelezettségként írja elő, hogy 2015. január 1-ét követően családsegítés szolgáltatást csak gyermekjóléti szolgáltatással együtt, egy szolgáltató keretében lehet létrehozni.

Köszönjük megtisztelő figyelmüket! Elérhetőségeink: dr. Lantai Csilla: 06-1-795-3130; csilla.lantai@emmi.gov.hu Baloghné Gábor Katalin: 06-1-795-3123 katalin.gabor@emmi.gov.hu dr. Nádai Erika: 06-1-795-3154 erika.nadai@emmi.gov.hu Szarvák Mónika: 06-1-795-5464 monika.szarvak@emmi.gov.hu