naptól hatályos változások Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló évi LXXVIII. törvény alapján

2 A évi LXXVIII. törvény a  lakóingatlanok adóját  a vízi járművek adóját  a légi járművek adóját és a  nagyteljesítményű személygépkocsik adóját tartalmazza A törvény tartalma

3 Közös szabály Személyes mentesség illeti meg  a Magyar Államot,  a helyi önkormányzatokat és azok társulásait,  a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatokat,  a költségvetési szervet,  az egyházat  a NATO-t, továbbá  azt a személyt vagy szervezetet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés biztosítja.

4 A lakóingatlanok adója A lakóingatlanok adója Az adó tárgyi hatálya a lakóingatlanokra terjed ki. Lakóingatlan: a lakásnak, üdülőnek minősülő épület, épületrész az ezekhez tartozó telekkel, telekhányaddal együtt  Lakás: a lakástörvény szerint lakásnak minősülő és az ingatlan- nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váló ingatlan.  Üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként, üdülőépületként, hétvégi házként, nyaralóként, csónakházként feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váló épület, épületrész.

5 A lakóingatlanok adója Az épületész is lehet adótárgy!  Ez egyfelől a társasházban, társasüdülőben önálló helyrajzi számmal rendelkező lakást és üdülőt, másfelől az ingatlan- nyilvántartásban lakásként, üdülőként nem szereplő olyan, az épület közös közlekedőjéből vagy a szabadból önálló bejárattal rendelkező önálló rendeltetésű helyiségcsoportot foglalja magába, amely megfelel a lakástörvény szerinti lakás kritériumának, vagy egyébként üdülőnek tekinthető.  Osztatlan közös tulajdonban álló, de több lakást magában foglaló épület esetén sem az épület egésze az adó tárgya, hanem – épületrészenként – az egyes lakások.

6 Az adó alanya Az adót az adóalanynak kell megfizetni. Az adót az adóalanynak kell megfizetni.  Adóalany az a személy vagy szervezet, aki a naptári év első napján a lakóingatlan tulajdonosa, több tulajdonos esetén az adóalanyiság a tulajdoni hányadok arányában áll fenn.  Ha a lakóingatlanon vagyoni értékű jog (haszonélvezeti, használati kezelői, vagyonkezelői jog) áll fenn, akkor az adó alanya e jog jogosultja. Ha a vagyoni értékű jog jogosítottja az adó alanya és az adót az adóalany nem fizette meg, a végrehajtás vele szemben eredménytelenül zárult, akkor a tulajdonos mögöttes felelősként köteles helytállni.  Ha a lakóingatlannak több adóalanya is van, akkor közülük bármely nyilatkozhat úgy az adóhatóságnál (bevallásában), hogy az adóbevallási és adófizetési kötelezettséget ő teljesíti. Amennyiben az adófizetést a nyilatkozatot tevő elmulasztja és a végrehajtás vele szemben eredménytelen volt, akkor az adóalanyok kötelesek a tartozást megfizetni.

7 A tulajdonos  Az a személy vagy szervezet, aki, vagy amely az ingatlan- nyilvántartásban tulajdonosként szerepel  Ha a tulajdon átruházásra irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz már benyújtották és ennek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte, akkor a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Ilyen a tulajdonjog-fenntartással történő eladás, ha a fenntartás feltételének teljesítése – például a vételár teljes összegének kifizetésére - az adóév első napjáig nem történik meg. Ez a szabály a vagyoni értékű jog jogosultja esetén is alkalmazandó  Ha a tulajdonos új lakóingatlant vásárol, akkor csak a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjával minősül tulajdonosnak.

8 Az adókötelezettség  A lakóingatlan adókötelezettsége a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján, az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett lakóingatlan esetén pedig a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.  Az adókötelezettség annak az évnek az utolsó napján szűnik meg, amelyben az adóköteles épület megsemmisül vagy lebontják, illetve átminősítik lakóingatlannak nem minősülő épületté.  Az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

9 Az adófelfüggesztés  A lakóingatlan utáni adóban lehetőség van az adófelfüggesztés igénybevételére.  Az adófelfüggesztés kérelemre indul, s ha a jogosultra vonatkozó feltételek fennállnak, akkor az adót az esedékességkor nem kell megfizetni.  A jogosultak köre: - az adóév első napjáig a 62. életévüket betöltöttek, a rokkantsági nyugdíjban, a baleseti rokkantsági nyugdíjban, a rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek a lakcímnyilvántartás szerint a ténylegesen is lakóhelyéül szolgáló ingatlan után, - a lakóingatlant öröklés útján megszerző kiskorúak, - az álláskeresők feltéve, hogy munkavégzésre irányuló jogviszonyuk a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt szűnt meg, még pedig a lakcímnyilvántartás szerinti és ténylegesen is lakóhelyül szolgáló lakóingatlanuk esetében, ha más lakóingatlanban nincs 25 %-ot meghaladó tulajdoni hányaduk. Az első esetben az adófelfüggesztés akár a jogosult haláláig is terjedhet, a második esetben legfeljebb a kiskorúnak a nagykorúságának elérését követő második évig, álláskereső esetén legfeljebb két évig.

10 Adófelfüggesztés  Ha az ingatlant a jogosult még életében elidegeníti, vagy vagyoni értékű jog bejegyzésére kerül sor, a felfüggesztett adó megfizetésére a szerző fél kötelezett  ha a jogosult már nem kívánja igénybe venni a kedvezményt, akkor a jogosultnak kell megfizetni az elhalasztott adót  ha a jogosult meghal, akkor az örökös fizeti meg a halasztott adót. Az örököst is megilleti az a jog, hogy az örökhagyó által korában igénybe vett adófelfüggesztést folytassa, a rá vonatkozó feltételek mellett.  Az adóhatóság a meg nem fizetett adót jelzálogjoggal biztosítja, a végrehajtáshoz való jog elévülésének időtartamába az adófelfüggesztés időtartama nem számít bele.  A halasztott adót az álláskeresőnek a harmadik évben kell megfizetni 12 egyenlő részletben, s további szabály, hogy öt éven belül újabb, ilyen irányú kérelmet nem terjeszthet be.

11 Műemléképület adómentessége  Mentességi szabály vonatkozik a műemlékké nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló azon épületre, amelyet Január 1-jét követően kiadott építési engedély alapján felújítnak.  A mentesség az építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymás utáni adóévben illeti meg az adóalanyt.  A mentesség az adótárgy alanyának döntésétől függően vehető igénybe.  Felújításnak számít, ha a védett épület egészén vagy teljes homlokzatán és több főszerkezetén olyan építési, illetve épületdíszítő tevékenységet végeznek, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát és legalább eredeti műszaki állapotát.  A mentesség időszaka alatt bevallást kell benyújtani, a bevallott adót, és annak kamatát az adóhatóság jelzálogjoggal biztosítja  A mentességi időszak leteltét követő adóév január 30-ig az adóhatóság megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot, hogy az igazolja a felújítás megtörténtét. Amennyiben a felújítás megtörtént, az adómentesség véglegessé válik, és az adóhatóság a jelzálog törlése iránt intézkedik, ellenkező esetben az adóhatóság határozatot hoz a meg nem fizetett adóról és annak kamatáról.

12 Mentesség az adó alól Háromféle mentességi jogcímet különböztetünk meg: 1.) A lakóingatlan értékétől függő mentessége,  ha az adóalany lakcímnyilvántartás szerinti, és ténylegesen is lakóhelyül szolgáló lakóingatlana forgalmi értéke a 30 millió forintot nem éri el  az adóalany tulajdonában, vagyoni értékű jogosultságában lévő további egy lakóingatlan, ha a lakóingatlan forgalmi értéke 15 millió forint alatt van. Ha az adóalany harmadik, vagy többedik lakóingatlanban is adóalanynak minősül, az adót meg kell fizetni. Az, hogy melyik ingatlan minősül másodiknak, az adóalany dönti el.

13 Mentesség az adó alól 2.) A 62. életévét betöltött adóalany, továbbá a rokkantsági, baleseti nyugdíjban részesülő adóalany számára a lakcímnyilvántartás szerinti, és ténylegesen is lakóhelyéül szolgáló 50 millió forint értéket meg nem haladó lakóingatlan forgalmi értékéből 10 millió forint értékrész mentes. További feltétel, hogy az adóalany egyedül vagy ugyanezen feltételeknek megfelelő közeli hozzátartozójával éljen együtt és a háztartás egy főre eső jövedelme az adóévet megelőző évben az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (2009. évben forint) ne haladja meg. 3.) Mentes a szakszervezet tulajdonában lévő üdülő, ha az üzemletetés időszaka alatti vendégéjszakák legalább felét szakszervezeti tag vagy annak közeli hozzátartozója veszi igénybe.

14 Az adó alapja  Az adó alapja a lakóingatlannak a naptári év első napján fennálló állapot szerinti forgalmi értéke: az a pénzben kifejezhető érték, amely a vagyontárgy eladása esetén – a vagyontárgyat terhelő adósságok figyelembevétele nélkül árként általában elérhető.  Az adó önadózással megállapítandó adónem, az adóalany maga becsüli meg a lakóingatlan forgalmi értékét. A számított érték, és a becsült forgalmi érték segíti a meghatározást.  Ha az adóhatóság ellenőrzést végez és az általa megállapított forgalmi érték 10 százalékkal kisebb mértékben tér el a bevallott forgalmi értéktől, akkor az adóhatóság jogkövetkezményt nem állapít meg. 10 százalékot meghaladó eltérés esetén az általános szabályok szerint kell megállapítani a jogkövetkezményeket.  Hasonló a szabály az önellenőrzést végzőknél is.

15 Az adó mértéke  Az adóalapnak a 30 millió forintot meg nem haladó része után 0,25 %,  az adóalap 30 millió forint feletti,de 50 millió forintot meg nem haladó része után 0,35 %,  az adóalap fennmaradó része után 0,5 %. A kétszeres adóztatás kizárása  Az adó alanya levonhatja a fizetendő adó összegéből a lakóingatlan után adóévre járó helyi építmény-, vagy üdülőépület utáni idegenforgalmi adó vagy kommunális adó összegét.

16 Adókedvezmények  A nagycsaládosok adókedvezménye: aki háztartásában 3 vagy annál több gyermeket szülőként nevel, a lakcímnyilvántartás szerinti, és lakóhelyéül szolgáló lakás utáni adóból a harmadik és minden további gyermekenként 15 %-os mértékű, legfeljebb azonban 100 millió forint adóalapra jutó adó erejéig illeti meg az adózót.  A felújítással összefüggő kedvezmény összege a felújítással összefüggésben igénybe vett szolgáltatásnyújtásról, vásárolt termékről az adóalany nevére kiállított számlában szereplő, illetve abból kiszámítható általános forgalmi adó összegével egyezik meg. Az adókedvezményt a január 1-jét követően megkezdett felújítások esetén lehet igénybe venni, mégpedig a felújítást követő adóév adójából. Az adókedvezmény legfeljebb az egy évi adó összegéig terjedhet. Felújítás fogalma: Felújítás fogalma: a teljes homlokzaton és több főszerkezeten végzett olyan építési, épületdíszítő tevékenység, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. Azt is ide kell érteni, ha a lakóingatlanban történik meg a gépészeti berendezések, gépészeti vezetékek cseréje vagy a fűtőberendezések cseréje.

17 Bevallás benyújtási kötelezettség, a számított érték szerepe  Azon lakóingatlan után kell bevallást benyújtani, amely után az adózót adófizetési kötelezettség terheli. Arról is bevallást kell benyújtani, amely forgalmi értéke ugyan nem haladja meg a mentességi határ valamelyikét, tehát az adót nem kell fizetni utána, azonban a számított értéke a mentességi határok felett van.  Az adóbevallásra kötelezettnek elsőként a lakóingatlana hasznos alapterületét kell megszoroznia a 1. Számú mellékletben szereplő, a lakóingatlanra vonatkozó települési átlagértékkel.  Ezt követően ezt az értéket meg kell szorozni azon korrekciós tényezők értékével, amelyet a törvény 2. Számú melléklete a lakóingatlan egyes fizikai jellemzőihez rendel.  Az adóztatás a forgalmi érték alapján zajlik, bevallani a forgalmi értéket kell.

18 A vízi járművek adója Az adó tárgya:  A hajózási hatóság által vezetett nyilvántartásban szerelő vízi jármű, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű személy vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan vízi járműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel vagy bejegyzésre külföldön került sor.  Vízi járműnek minősül: a vízi közlekedésről szóló törvény szerinti úszólétesítmények közül a tengeri hajó, belvízi hajó, motoros vízi sporteszköz, de csak abban az esetben ha vitorlás vízi jármű esetén a névleges vitorlafelület a 25 m 2 -t, motoros vízi jármű esetén a főgép teljesítménye az 50 kilowattot meghaladja.

19 A vízi járművek adója Az adó alanya  Az a személy, vagy szervezet, aki vagy amely a naptári év első napján a vízi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában tekintendők adóalanynak. Az adókötelezettség időtartama  Az adókötelezettség a vízi jármű tulajdonjogának megszerzését követő év első napjától keletkezik  a vízi jármű elidegenítése vagy a vízi jármű megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg.  az adókötelezettségben bekövetkező változást az azt követő évtől kell figyelembe venni.

20 A vízi járművek adója Az adó alapja:  A vitorlás vízi járműnél a névleges vitorlafelület, motoros vízi járműnél pedig a hatósági nyilvántartásban szereplő főgép teljesítménye az adó alapja. Több főgép esetén a főgépek teljesítményét összegezni kell. Az adó mértéke: Mindkét adóalap esetén a jármű kora szerint differenciált  Vitorlás vízi jármű esetén az adóalap minden megkezdett négyzetmétere után:  A vízi jármű gyártási évében és az azt követő 10 naptári évben 2000 Ft,  A vízi jármű gyártási évét követő naptári évben 1000 Ft,  A vízi jármű gyártási évét követő 22. évtől 500 Ft.

21 A vízi járművek adója Az adó mértéke:  Vitorlás vízi jármű esetén az adóalap minden megkezdett négyzetmétere után:  A vízi jármű gyártási évében és az azt követő 10 naptári évben 2000 Ft,  A vízi jármű gyártási évét követő naptári évbe 1000 Ft,  A vízi jármű gyártási évét követő 22. évtől 500 Ft.  Motoros vízi jármű esetén az adó mértéke kilowattonként:  A vízi jármű gyártási évét követő naptári évben 250 Ft,  A vízi jármű gyártási évét követő naptári évben 200 Ft,  A vízi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 150 Ft.

22 A vízi járművek adója Mentességet élvez:  Az engedélyezési kötelezettség alá eső tevékenység ellátásának céljára üzemeltetett vízi jármű (személy és áruszállítás)  A sportról szóló törvény szerinti sportszövetség vagy az ahhoz tartozó sportegyesület tulajdonában, üzemeltetésében lévő vízi jármű,  A vízi mentés céljára szolgáló, az illetékes rendőrkapitányságon nyilvántartásba vett vízi jármű,  Az év előtt tervezett eredeti történelmi vízi jármű, illetve annak a túlnyomóan eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzata.

23 Légi járművek adója Az adó tárgya:  A hatósági nyilvántartásban szereplő polgári légi jármű, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségi magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan légi járműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel vagy bejegyzésre külföldön került sor.  A légiközlekedésről szóló törvény szerinti polgári légi járművek közül adóköteles a hőlégballon, a léghajó, a helikopter, a repülőgép, a sárkányrepülő, a vitorlázó repülőgép, a, feltéve, hogy ezek legnagyobb felszálló tömege a 100 kg-ot meghaladja.

24 Légi járművek adója Az adó alanya:  Az a személy, vagy szervezet, aki vagy amely a naptári év első napján a légi jármű tulajdonosa. Az adókötelezettség:  A légi jármű tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik,  a légi jármű elidegenítése vagy a légi jármű megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg.  az adókötelezettségben bekövetkezett változást a változást követő évtől kell figyelembe venni.

25 Légi járművek adója Adómentesség:  Mentes a sportszövetség és az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemletetésében lévő légi jármű, valamint  a légi üzemben tartási engedéllyel rendelkező szervezet tulajdonában vagy üzemeltetésében álló légi jármű.

26 Légi járművek adója Az adó alapja, mértéke:  Az adó alapját a légi jármű hatósági bizonyítványában szereplő legnagyobb felszálló tömege határozza meg.  Mértéke a légijármű fajtája, és kora szerint differenciált  A motoros légi járművek (ide nem értve a motoros és segédmotoros vitorlázó repülőgépet és a léghajót) esetén az adótétel a legnagyobb felszálló tömeg minden megkezdett 100 kilogrammja után: - a légi jármű gyártási és az azt követő 5 naptári évben 8000 Ft, - a légi jármű gyártási évét követő naptári évben 7000 Ft, - a légi jármű gyártási évét követő naptári évben 6000 Ft, - a légi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 5000 Ft.

27 Légi járművek adója Az adó alapja, mértéke: összes többi,  Az összes többi, nem motoros légi jármű esetén pedig az adótétel az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után: - a légi jármű gyártási és az azt követő 5 naptári évben 4000 Ft, - a légi jármű gyártási évét követő naptári évben 3500 Ft, - a légi jármű gyártási évét követő naptári évben 3000 Ft, - a légi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 2500 Ft.

28 Nagy teljesítményű személygépkocsik adója Az adó tárgya:  A 125 kW teljesítményt elérő vagy meghaladó hajtómotorral rendelkező személygépkocsi. Nem minősül adótárgynak az OT- rendszámmal ellátott muzeális személygépkocsi. Az adó alanya:  A személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, több tulajdonos esetén az egyes tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában. Ha a személygépkocsi a magyar hatóság által vezetett nyilvántartásban nem szerepel, akkor az adó alanya a személygépkocsi – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet – tulajdonosa.

29 Nagy teljesítményű személygépkocsik adója Az adókötelezettség:  Az adókötelezettség a személygépkocsi tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik.  Megszűnik az adókötelezettség azon év utolsó napján, amelyben a személygépkocsit elidegenítik, megsemmisül.  A változást a változást követő évtől kell figyelembe venni.

30 Nagy teljesítményű személygépkocsik adója Az adó alapja, mértéke:  Az adó alapja a hajtómotor hatósági nyilvántartásban felfektetett teljesítménye, külföldön nyilvántartott személygépkocsi esetén a személygépkocsi műszaki adatait tartalmazó hatósági okiratban szereplő motorteljesítmény kilowattban kifejezve.  Az adó mértéke: - A 125 kW teljesítményt elérő, de 175 kW-ot meg nem haladó gépjármű után a gépjárműadó-törvény szerinti adóösszeg kétszerese, kW felett 200 kW teljesítményt el nem érő esetben a gépjárműadó-törvény 2,5-szerese kW-ot elérő gépjármű esetében a gépjárműadó-törvény szerinti összeg 3-szorosa.

31 Nagy teljesítményű személygépkocsik adója Adókedvezmény, kétszeres adóterhelés kizárása:  Kétféle adókedvezményt lehet érvényesíteni: - 50 %-os adókedvezmény jár a kizárólag elektromos meghajtású és a hybrid meghatású gépkocsikra % -os kedvezmény jár a nagycsaládos, 3 vagy több gyermeket háztartásában nevelő tulajdonosnak egy darab személygépkocsija után.  A kétszeres adóterhelés elkerülése érdekében az adóévre kivetett gépjárműadót a nagy teljesítményű személygépkocsik adójából le lehet vonni.

32 A bevallás benyújtása, adófizetés határideje  A magánszemély adózó a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában, a társasági adó alanya a társasági-adóbevallásban, az Eva alanya az Eva-bevallásban ad számot az egyes nagy értékű vagyontárgyakról szóló adóról.(február 25., május 20., május 31.) adóalanynak  A fenti bevallások benyújtására nem kötelezett adóalanynak a külön az erre az esetre rendszeresített nyomtatványon kell a vagyonadót bevallani május 20-ig  Az adót két részletben kell megfizetni. Az első részlet a bevallás benyújtásával egyidejűleg esedékes, a második részletet pedig az adóév szeptember 30-ig kell megfizetni.

33 Köszönöm a figyelmet!