Civil szervezetekkel kapcsolatos jogi ismeretek 2011. május 21.

Miről lesz szó Irányadó jogszabályok Egyesület fogalma Alapítás Alapszabály Működés Számviteli szabályzatok Alapítvány

Irányadó jogszabályok 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról (Etv.) 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről (Ksztv.) 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól

Egyesület fogalma Etv. 3. § (1) A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

Egyesület fogalma Ptk. 61. § Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.

Fogalmi elemek • az önkéntesség • az önkormányzati elven alapuló működés • a közös cél • a nyilvántartott tagság • cél elérése érdekében szervezett közös tevékenység

Önkéntesség elve Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen. Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, tevékenységük célja, és alapítóik szándéka szerint társadalmi szervezetet hozhatnak létre, és működtethetnek.

Önkormányzatiság elve A társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak, és kötelezettségeinek érvényesülését.

A társadalmi szervezet célja A társadalmi szervezetet az alapszabályban meghatározott célra lehet alapítani, létrehozható minden olyan közérdekű vagy méltányolható magánérdekű célra, amely összhangban áll az Alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt.

Nyilvántartott tagság A társadalmi szervezet olyan személyegyesülés, amely folyamatosan nyilvántartja taglétszámát, és tagjai személyi összetételét.

Folyamatos tevékenység A társadalmi szervezet további nélkülözhetetlen fogalmi eleme, hogy a szervezet céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

Egyesület alapítása Etv. 3. § (4) A társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. 4. § (1) A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel jön létre.

Egyesület alapítása 10 alapító tag együttes jelenléte Egyező akaratú döntés Döntés jegyzőkönyvbe foglalása Alapszabály megállapítása Ügyintéző-képviseleti szervek megválasztása

Nyilvántartásba vétel 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól

Nyilvántartásba vétel Nyilvántartásba vétel iránti kérelem Nyilvántartott adatokban bekövetkezett változás nyilvántartás vétele iránti kérelem (4. számú melléklet) Alapszabály módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege Legfőbb szerv ülésének jegyzőkönyve Legfőbb szerv ülésének jelenléti íve a tagok nevével, lakóhelyével, aláírásával Ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata A székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolata Egyéb csatolt iratok

Közhasznú szervezetté minősítés Ksztv. 2. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, b) alapítvány... Ksztv. 3. § A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet (a továbbiakban: szervezet) közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznúsági nyilvántartásba vétel).

Alapszabály Etv. 6. § (1) A társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

Alapszabály Társadalmi szervezet alapdokumentuma Írásba foglalás Legfőbb szerv általi elfogadás Képviselő aláírása Kötelező tartalmi elemek

Alapszabály Etv. 6. § (2) A társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről.

Alapszabály tartalmi elemei Név Székhely Cél Szervezet Tagság Vagyon, gazdálkodás Megszűnés

Közhasznú egyesület alapszabálya Ksztv. 4. § (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet a) milyen, e törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, és - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; b) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja; d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. (2) A közhasznú szervezet létesítő okiratának az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenő, e törvényben előírt további követelményeknek is meg kell felelnie (7. §).

Közhasznú egyesület alapszabálya Ksztv. 5. § Kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a szervezet létesítő okiratának a 4. §-ban írtakon felül tartalmaznia kell, hogy a szervezet a) közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá b) a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

Közhasznú egyesület alapszabálya Ksztv. (2) A több tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a vezető szerv a) ülésezésének gyakoriságára - amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet - ülései összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára, b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére, c) ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző, a vezető szervtől elkülönült szerv (a továbbiakban: felügyelő szerv) létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat.

Közhasznú egyesület alapszabálya Ksztv. (3) A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatának rendelkeznie kell a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható, b) a vezető szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

Név Etv. 7. § (1) A társadalmi szervezet elnevezése és célja - az érdekelt jogi személy hozzájárulása nélkül - nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki. (2) A társadalmi szervezet elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezésétől különböznie kell.

Név Névkizárólagosság Névvalódiság Névszabatosság követelménye

Székhely Magánlakás Jogi személy székhelye (vezető hozzájárulása) Ügyintézés helye Pontos megjelölés

Cél Közérdekű cél Méltányolható magánérdekű cél Alkotmánnyal összhangban Törvény nem tiltja Gazdasági tevékenység nem lehet elsődleges, ez csak az egyesület céljainak - kulturális, szociális stb. - a megvalósítását segítheti elő Ksztv. 26. § c) közhasznú tevékenység

Szervezet Demokratikus, önkormányzati működés Legfelsőbb szerv: a tagok összessége, vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület. Ügyintéző, képviseleti szervek

Legfelsőbb szerv hatásköre az alapszabály megállapítása és módosítása az évi költségvetés meghatározása az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása; döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. Etv. 12. § (2) A társadalmi szervezet évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalását az alapszabály - a legfelsőbb szerv helyett - a szervezet más szervére bízhatja.

Tagság Ki lehet tag Tagsággal járó jogok és kötelezettségek Fegyelmi ügyek Tagsági viszony megszűnése

Tagnyilvántartás Nincs egységes jogi szabályozás Kötelezően vezetendő Folyamatos frissítés (naprakészség) Azonosító adatok Felelős személy

Fegyelmi szabályzat Alapszabály, határozatok betartatása Fegyelmi vétség Fegyelmi jogkör Fegyelmi intézkedések, büntetések Fegyelmi eljárás

Vagyon, gazdálkodás Bevételek Pénzeszközök felhasználása Tagdíj nyilvántartás

Határozatok tára Közhasznú szervezeteknél kötelező Döntés tartalma Időpontja és hatálya Döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye)

SZMSZ Szervezeti felépítés, működés részletes szabályozása Szervezeti egységek hatásköre, összetétele, működési szabályai Működésre vonatkozó általános szabályok (értekezletek rendje, szavazás módja, jegyzőkönyvezés stb.)

Iratkezelési szabályzat Közfeladatot ellátó szervnél kötelező Ügyiratkezelés módja Irattári terv (megőrzési idők)

Munkavédelem 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Kockázatértékelés (évente felülvizsgálat) Munkavédelmi oktatás (jelenléti ív) Munkavédelmi szabályzat (biztonságos munkavégzés követelményei, munkavédelmi előírások) – nem kötelező Munkaköri alkalmassági vizsgálat

Tűzvédelem 1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 19. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.

Tűzvédelem Tűzvédelmi szabályzat (tűzvédelmi előírások, feladatok) Tűzvédelmi oktatás (jelenléti ív)

Adatvédelem 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról Adatkezelés hozzájárulás vagy törvény alapján Adatkezelési hozzájárulások Adatvédelmi tájékoztatás az adatkezelés céljáról és jogalapjáról az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről az adatkezelés időtartamáról kik ismerhetik meg az adatokat az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségei Adatvédelmi szabályzat

Gazdálkodás a hatályos adótörvények 2000. évi C. törvény a számvitelről a 114/1992.(VII.23) Korm. rendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről a 115/1992.(VII.23.) Korm. rendelet az alapítványok gazdálkodási rendjéről 224/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

Számviteli politika Sztv.14. § (4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. (5) A számviteli politika keretében el kell készíteni: a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát; b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát; c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot; d) a pénzkezelési szabályzatot. (6) Az (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettség alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó, továbbá a (7) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő gazdálkodó.

Számlarend Sztv. 161. § (1) A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az e törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja.

Közhasznúsági jelentés Ksztv. 19. § (1) A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. 3) A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Befektetési szabályzat Ksztv. 17. § A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv fogad el.

Gazdálkodással összefüggő kötelezettségek Kiemelkedően közhasznú szervezet a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. A közhasznú szervezet köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

Alapítvány fogalma Az alapítvány olyan jogi személyiséggel felruházott célszervezet, amely tartós, közérdekű célra elkülönített, a cél megvalósításához szükséges vagyonnal, és annak kezelésére kijelölt szervvel vagy szervezettel rendelkezik.

Alapítvány fogalma Ptk. 74/A. § (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) — tartós közérdekű célra — alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. (2) Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.

Alapítók Magánszemélyek: bármely magyar vagy külföldi magánszemély (természetes személy) aki a polgári jog szabályai szerint maga köthet szerződést, és tehet más jognyilatkozatot. Jogi személyek: bármely magyar, és külföldi jogi személy létrehozhat alapítványt. Az alapító jogi személyiségét – amennyiben a bíróságnak nincs arról hivatalos tudomása – igazolni kell. a cégbíróság általi nyilvántartás alapján vagy közigazgatási nyilvántartást vezető szerv igazolása. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.

Alapítvány célja A Ptk. szerint tartós közérdekű célra lehet alapítványt létrehozni. tartósság (hosszabb időre létrehozott, célja a jövőre kihatóan tartósan szolgálja a közérdeket) közérdekű cél (a társadalom vagy egy szélesebb közösség érdekeit szolgálja)

Alapítvány vagyona Az alapítványnak a célja eléréséhez szükséges vagyonnal kell rendelkeznie. A bíróságnak mindig azt kell vizsgálni, hogy az alapító okiratban megjelölt cél a vagyon terjedelmével, mennyiségével, értékével összhangban áll-e, s hogy ez a vagyon a tartós közérdekű cél elérését lehetővé teszi-e. A bíróságnak a vagyon mértékén felül arról is meg kell győződnie, hogy az alapítvány nyilvántartásba vételekor a cél eléréséhez szükséges vagyona az alapítvány rendelkezésére áll-e.

Tanácsok szabályzatalkotáshoz Szabályozás tárgyának, céljának meghatározása Felelősök meghatározása (előkészítés, véleményezés, elfogadás) Jogszabályi környezet feltérképezése (hivatkozás) Átláthatóság, egyértelműség Párhuzamos szabályozás kerülése Mélysége igazodjon a szervezet nagyságrendjéhez Aktualizáltság, folyamatos karbantartás Szabályok betartásának ellenőrzése

KÖSZÖNÖM! dr. Erős Anita