A klaszterek jogi szabályozottsága

Az előadások a következő témára: "A klaszterek jogi szabályozottsága"— Előadás másolata:

1 A klaszterek jogi szabályozottsága
A „klaszter” helye a magyar jogrendszerben

2 Tartalom Fogalom-meghatározás Jogállás Alapítás
Működés (felelősség, megszűnés, ügyvitel, döntéshozatal) Versenyjogi összefüggések

3 Fogalom-meghatározás
Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalatok és kapcsolódó intézmények, meghatározott gazdasági területen együttműködő csoportja, melyeket hasonlóságuk és egymást összekötő mivoltuk köt össze. Nincs külön jogi definíció! DE!!!!

4 Fogalom-meghatározás
146/2007. (VI. 26.) Korm. Rendelet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól Innovációs klaszterek: független vállalkozások - innovatív induló vállalkozások, kis- és középvállalkozások, nagyvállalkozások, valamint kutatási szervezetek - csoportosulásai, amelyek egy adott ágazatban és régióban működnek és céljuk az innovációs tevékenység ösztönzése az intenzív együttműködésnek, az eszközök megosztásának, a tudás és a szakértelem cseréjének előmozdításán keresztül, hatékonyan hozzájárulva a klaszterhez tartozó vállalkozások közötti technológiaátadáshoz, hálózatépítéshez és információterjesztéshez

5 Klaszter jogállása Együttműködés Nem egy elkülönült jogi entitás,
A tagok együttműködésén alapul, Egyfajta kötelmi jogviszony (együttműködési megállapodás) Együttműködés Formális Informális Szervezet alapítás (pl. szerződés) (pl. összehangolt (pl. cég, egyesület) cselekvés)

6 Klaszter jogállása (vagyon)
Nem önálló jogalany! Nincs önálló vagyona! Vagyoni hozzájárulás: megállapodás szerint! Klasztermenedzsment kezeli, de az a tagok vagyona! (Ptk. – Polgári jogi társaság: közös tulajdon) Képviselet: klasztermenedzsment (pl. pályázat, szerződéskötés, stb.)

7 Klaszter alapítása Legalább 2 tag Határozott/határozatlan idő
Szerződésen alapuló együttműködés Legalább 2 tag Írásban/szóban/ráutaló magatartás Határozott/határozatlan idő Szervezet létrehozása Szervezetre vonatkozó jogszabályi előírások Vagyon rendelkezésre bocsátása (jogszabály szerint)

8 „Szervezeti” kérdések
Szervezet alapítása: Jogszabályi előírások (menedzsment, FB, legfőbb szerv, stb.) Kifejezett szervezeti struktúra Létesítő okirat Együttműködés: Felek megállapodásán múlik a „szervezeti és működési rend” Kvázi szervezet inkább működési struktúra Együttműködési megállapodás

9 Klaszter működési rend
Legfőbb „szerv” (tagok összessége/gyűlése) Operatív menedzser (klasztermenedzser) Klasztermenedzsment szervezet

10 Működési kérdések Döntéshozatal Ügyvitel (klasztermenedzsment)
Tagok: egyszerű többség/minősített többség Módja: jelenlét/írásban Ügyvitel (klasztermenedzsment) Döntések végrehajtása Tagok képviselete Tagfelvétel Megállapodás alapján (szavazás szerint) Tagkizárás Feltételeit, eljárásrendjét szabályozni kell Felelősség Jogalanyiság hiánya!

11 Versenyjogi összefüggések (általános tilalom)
Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. [Tpvt. 11. § (1)]

12 Konkrét tilalmak vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása; az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzés alatt tartása; a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozása, valamint a fogyasztók, üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárása; a piac felosztása, a piacra lépés akadályozása; azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfelek megkülönböztetése, a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tétele, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;

13 Mentességek Csekély jelentőségű megállapodás (piaci részesedés < 10%) Megállapodások meghatározott csoportjainak mentesítése (Korm. Rendelet)

14 Mentességek nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz, illetve az üzletfélhez jut

15 Köszönöm a figyelmet!