Megfigyelés és kísérlet

A megfigyelés A valóság közvetlen észlelésén alapuló (általában) kvalitatív tudományos módszer. Nem használunk leegyszerűsítéseket, nem zárunk ki tényezőket stb., hanem úgy próbáljuk vizsgálni a jelenségeket, ahogy azok a valóságban történnek. Ezért általában a kutatás kezdeti, feltáró szakaszában kedveltebbek/hasznosak (megalapozzák a hipotéziseket és a speciálisabb kutatási módszereket) vagy a végén (tesztelés). Támogat(hat)ja a probléma kontextusban való megértését, ugyanakkor a felszíni jelenségek el is fedhetik a megfigyelő elől a lényegi dolgokat.

A megfigyelés előnyei A tényleges folyamatokat vizsgálja Feltáró jellege erős Nem igényli az alanyok tudatos bevonását, nem kell kontrollálni tényezőket stb. Megértési („nyelvi”) nehézségeket áthidalja (nem kell kódolni – dekódolni) Érdekes a vizsgálatot végzőknek

Hátrányai A lényegi folyamatok, mögöttes tényezők elfedve maradnak. Nehéz (lehetetlen?) biztosítani, hogy valóban a tipikus valóságot figyeljük meg Nagy felkészültséget igényel a vizsgálatot végzőtől Általában nem megismételhető

Lépései Vizsgálandó jelenség kiválasztása Terep kiválasztása (néha az előzővel egyszerre) Időalapú és eseményalapú Kutató képzése (torzítás vs. beilleszkedés) Rejtett vagy beavatkozó? Mérés (adatfelvétel, terepmunka) és dokumentálás Elemzés, értékelés

Típusai A lefolytatás tervezettsége alapján lehet: Strukturált Strukturálatlan A megfigyelő szerepe alapján lehet: Résztvevő: Teljes részvevő (nem azonosítja magát megfigyelőként) Résztvevő-megfigyelő (részt vesz, de azonosítja magát) Megfigyelő, de részben résztvevő Nem résztvevő (kizárólag megfigyelő) Azonosított Rejtett

A résztvevő megfigyelés Amikor a megfigyelő jelen van a megfigyelt jelenség, folyamat környezetében, akár részt is vesz benne. Ezáltal befolyásolja azt, de alaposabban meg is figyelheti. Tanács vagy filozófia: Semmilyen jelenséget, magatartást ne tartsunk magától értetődőnek!

Taylor & Bogdan 3 elve Mindenki érezze jól magát Legyen terepstratégiánk Dokumentáció! „Ami nincs leírva az nincs is.”

A résztvevő megfigyelés ABC-je Beilleszkedés Saját szerep Viszonyulás Kulcsinformátorok Nehéz helyzetek Taktikák Terepstratégia Terepmunkanapló

A kísérletek A társadalomtudományokban kevésbé elterjedtek, mert nehezebben biztosíthatóak a feltételei. Ugyanakkor egyes menedzsment-területeken kifejezetten szeretik használni (pl. marketing).

A klasszikus kísérlet definíciója Olyan vizsgálat, ahol: Azonosított a függő és a független változó(k) A függő vált. értékét a hatás előtt és után is megmérik Van kísérleti és kontroll csoport (vagy más módon kontrollálják a külső hatásokat) Lehet: Laboratóriumi Természetes

Feltételek A kísérleti- és a kontroll-csoport minél nagyobb hasonlósága. Eszközei: randomizáció, valószínűségi kiválasztás, illesztés. Ez történik a… Kísérleti csoporttal: mérés – hatás/inger – újramérés Kontrollcsoporttal: mérés – újramérés Biztosítani kell, hogy a kísérlet közben se érje a két csoportot aszimmetrikus külső hatás. Ne lépjen fel torzítás sem az alanyok, sem a kísérletezők részéről

Torzítás az alanyok részéről Placebo vagy Hawthore-hatás: Maga a részvétel/megfigyelés megváltoztatja a viselkedésüket.

Torzítás a kísérletező részéről Tudja, hogy minek kell történnie, ezért nem objektíven észlel a mérések (főleg az újramérés) során. Csökkenthető a szigorú operacionalizálással és a minél objektívebb mérési módszerek, eszközök használatával, illetve a kutatók felkészítésével.

A kettős vak kísérlet Sem a kísérletet végző, sem az alany nem tudja, hogy ki került a kísérleti, illetve a kontroll csoportba. Véd az abból származó torzítás ellen, hogy tudjuk, mit kellene kimutatni (placebo).

Előnyei Az oksági folyamatok vizsgálatára a legjobb (elkülöníthető a vizsgált független változó, vagyis kiszűrhetők az egyéb hatások) Az alanyok reprezentativitás nem, vagy alig fontos. „Könnyű” ismételni. Viszonylag kevéssé erőforrás-igényes a mérete miatt. Tudományos (logikai) szigor.

Hátrányai Mesterséges (a laboratóriumi) Ritkán adódik (természetes) Nehéz általánosítani belőle a valódi folyamatokra.

A belső érvénytelenség Ha a levont következtetés nem felel meg annak, ami a kísérlet során történt (nem tervezett, nem észlelt történések, a beállítás változásai okozzák). Valójában nem azt mértük, amit hittünk, hogy mértünk. Okozhatják: Társadalmi történések Alanyok változása (érés) A mérés befolyásoló hatása A mérőeszközök (pl. összehasonlíthatóság) Közeledés az átlaghoz Kiválasztási hibák Kihullás Előidejűség (sorrendiség): mi az ok és az okozat? Hatások átterjedése a csoportok között A részvételért kapott kárpótlás Kiegyenlítő versengés Demoralizálódás

A külső érvénytelenség problémái Az eredmények nem a valóságra vonatkoznak (a valóságban másképp zajlana). Pl:. már az első mérés is befolyásolhat (pl. érzékenyít). Ez a mérés és inger interakciója: ezt nem védi ki a klasszikus kísérlet.

Solomon-féle négycsoportos elrendezés Véd a külsőérvénytelenség ellen is. 4 csoport: Előteszt, hatás, utóteszt Előteszt, utóteszt Hatás, utóteszt Csak utóteszt

Előzetes mérés elhagyható, ha… …statisztikailag biztosítjuk (véletlenszerűség) a két csoport kiinduló egyezőségét. Ez a kontrollcsoportos kísérleti elrendezés csak utólagos méréssel.

Természetes (natural) kísérletek Egyetlen tényező változik meg a válóságban is, miközben az alanyok, akiket a változás ért vagy érhetett volna, elkülöníthetőek kontroll és kísérleti csoportra (vagyis minden más szempontból igen hasonlóak). Nagy hátrányuk, hogy nem lehet „beállítani”. Ezért az érvényességi problémák nagy része fel fog lépni. Fokozottan igénylik tehát a találékonyságot és belátást.

Pszeudo- (kvázi-, ál-) kísérletek Nem biztosítják az igazi kísérlet nyújtotta kontrollt. Gyakoriak a laikus kutatóknál (pl. sajtóban). 3 fajtája: Egyetlen méréses esetelemzés (nincs előmérés, nincs KCs) Elő- és utóteszteléses kísérleti elrendezés (nincs KCs) Statikus csoportok összehasonlítása (nincs előmérés)