Személyi döntések az iskolában a) Munkajogi jogszabályok Az 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről (a továbbiakban Mt.) A közalkalmazottak jogállásáról szóló, többszörösen módosított 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) A 138/1992. (X. 8.) számú kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról. b) Köznevelési ágazati jogszabályok A köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény; A 277/1977. sz. kormányrendelet a pedagógusok továbbképzéséről és szakvizsgájáról. c) Intézményen belüli szabályozás, kollektív szerződés A Munka törvénykönyve a munkaviszony alanyainak alapvető jogait, kötelességeit tartalmazza és a munkajogi kapcsolatra vonatkozóan teljes körű szabályzást nyújt.
A munkaviszonnyal összefüggő garanciális szabályok írásbeliség a túlmunka felső időhatárának meghatározása a munkabér védelme a tanulmányi szerződés a munkavállalók és a munkáltató kártérítési felelőssége
Az érdekegyeztetés a demokrácia és az autonómia alappillérei Érdekegyeztető fórumok Közalkalmazotti tanács Szakszervezetek
A munkáltató - döntése előtt - a közalkalmazotti tanáccsal (képviselővel) véleményezteti: a munkáltató gazdálkodásából származó bevétele felhasználásának tervezetét a munkáltató belső szabályzatainak tervezetét (pl. az szmsz-t, a munkavédelmi szabályzatot, leltározási szabályzatot) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét (például a létszámcsökkentést, a bérkorrekciót, az átszervezést) a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket a munkáltató munkarendjének kialakítását az éves szabadságolási tervet
A kollektív szerződés A kollektív szerződés olyan intézményi szerződés, amely kiegészítő jelleggel kapcsolódik a közalkalmazottak jogviszonyát és munkafeltételeit szabályozó törvényekhez és rendeletekhez. A szerződéskötő partnerek: az igazgató és a szakszervezetek
A szerződésben szabályozható kérdések a helyi szabályozás nem lehet ellentétes a jogszabályokkal a munkarend és a munkaidő-beosztás milyen feltételekkel lehet hozzátartozót alkalmazni a tanár-diák-szülő viszony kérdései illetménykiegészítés szabályai a termelőtevékenységből származó eredmény felosztásának lehetőségei a munkáltató milyen mértékben kötelezheti kártérítésre a közalkalmazottat stb.
Munkaerő tervezése a köznevelési intézményekben A pedagóguslétszámot, a nevelést oktatást közvetlenül segítő szakalkalmazottak számát és az egészséges, biztonságos működést biztosító úgynevezett technikai minimumlétszámot a köznevelési törvény meghatározza.
A pályázatok kiírása Főszabályként csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. Pályázat nélkül is kinevezhető a közalkalmazott állásfelajánlás elfogadása esetén áthelyezett közalkalmazott, illetve nem kell pályázatot kiírni, ha a pedagógus munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, akit az intézményben határozott időre szóló kinevezéssel legalább 10 hónapig már korábban alkalmaztak. a Személyügyi Központ internetes honlapja Oktatási Közlöny A pályázati felhívás kötelező közzététele rendkívüli munka és túlmunka elrendelése határozott idejű kinevezéssel pedagógus alkalmazása Mit tegyünk a pályázat lebonyolításáig?
A kinevezés és munkaszerződés jogviszonyt teremt A megbízás abban különbözik a kinevezéstől és a munkaszerződéstől, hogy annak keretében a megbízó és a megbízott között megállapodás jön létre meghatározott feladat ellátására. A Kjt. tiltja, hogy a saját munkakör ellátására egyéb jogviszonyban is foglalkoztassa a munkáltató a közalkalmazottat. Köznevelési intézményekben a vezető és a helyettes kinevezése pedagógus munkakörre szól. Kötelező óraszámukat a törvény szabályozza. Az intézményvezető-helyettes megbízását az intézmény vezetője adja ki, amely legfeljebb öt évre, határozott időre szól. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét is a megbízás, illetve annak visszavonása előtt. Az igazgatóhelyettes megbízásának visszavonásakor ki kell emelni azokat a tényezőket, amelyek valósak, okszerűek és bizonyíthatóak. E három feltétel összefügg és együttesen kell érvényesülniük. A nevelési-oktatási intézményekben dolgozók - vezetők, pedagógusok és egyéb alkalmazottak - alkalmazásukkal, amely kinevezéssel jön létre, valamennyien közalkalmazotti jogviszonyba kerülnek, nem állami fenntartású intézményekben munkaviszonyban kell foglalkoztatni a pedagógust és más munkavállalót.
A köznevelésben az alkalmazás feltételei: előírt iskolai végzettség szakképesítés büntetlen előélet cselekvőképesség szakképzettség A pedagógus a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy A végzettségi és szakképzettségi követelményeket a Köznevelési tv. 3. melléklet tartalmazza
Pedagógus munkakör ellátására - az óraadó tanár kivételével - polgári jogi jogviszony nem létesíthető. Óraadó: megbízási szerződés keretében legfeljebb heti 10 óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató. A közalkalmazotti jogviszony lehet határozatlan és határozott időre szóló A pályakezdő közalkalmazottak esetében a törvény gyakornoki időt ír elő Határozatlan időre kinevezett, hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, ha nem felel meg a szakmai követelményeknek csak alkalmatlanság címén lehet felmenteni. Egyes, a tv-ben nevesített kivételektől eltekintve - a kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónap próbaidő megállapítása kötelező. (legfeljebb négy hónap lehet)
A személyi illetmények - anyagi elismerés A közalkalmazottak illetményéről: Komplex illetmény-előmeneteli rendszer (10 fizetési osztályhoz 14 fizetési fokozat tartozik, ami a munkakörtől, a végzettségtől és a jogviszonyban töltött időtől függ)
A pedagógusok előmeneteli rendszere - pedagógus életpálya-modell: Gyakornok Pedagógus I. Pedagógus II. Mesterpedagógus Kutatótanár
A pedagógus háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi. A minősítő bizottság a jelölt pedagógus teljes körű tevékenységét, különösen a jogszabályokban és a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgálja.
Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán vagy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg" minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában a állapítja meg. Az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka.
Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben pedagógusokat az intézményvezető jutalomban részesítheti: maximum az éves bér 15%-a évente. Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az intézményvezető kereset kiegészítésben részesítheti, maximum az éves bér 10%-a évente. A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként - tudományos kutatáshoz, vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez - legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe. Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat, illetménye, munkabére pedig csak a munkaidő csökkentés arányának ötven százalékával csökken.
A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges - a Ktv. 3. mellékletben felsorolt - felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, középiskolában mesterfokozat, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat, a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.
Pedagógus munkavégzés A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát, a kötött munkaidőt az intézményvezető által - a törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában neveléssel-oktatással lekötött munka- időben tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.
A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok mértéke az illetményalap százalékában (Knt. 8. sz. melléklete) A B C 1 Pótlék megnevezése alsó határa felső határa 2 intézményvezetői 40 80 3 osztályfőnöki/kollégiumban csoportvezetői 10 30 4 munkaközösség-vezetői 5 intézményvezető-helyettesi 20 6 nemzetiségi 7 gyógypedagógiai 8 több szakon tanító pedagógusnak járó 9 hiányszakon tanító pedagógusnak járó nehéz körülmények között végzett munkáért járó
Jubileumi jutalom: 25, 30, 40 év után 25 év közalkalmazotti jogviszony esetén 2 havi, 30 év közalkalmazotti jogviszony esetén 3 havi, 40 év közalkalmazotti jogviszony esetén 5 havi illetményének megfelelő összeg.
Megszűnik a közalkalmazotti jogviszony: A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, a közalkalmazott halálával, a munkáltató jogutód nélkül történő megszűnésével. az intézményt vagy részlegét a munka törvénykönyv hatálya alá tartozó fenntartónak adja át az önkormányzat, és a dolgozót nem foglalkoztatják tovább, a prémium évek elfogadásával, ennek leteltével. közös megegyezéssel áthelyezéssel lemondással rendkívüli lemondással felmentéssel azonnali hatállyal rendkívüli felmentéssel
Továbbtanuló dolgozó kedvezményei A korábbi Munka Törvénykönyv alapján a továbbtanuló dolgozónak járt a szabadidő a tanulmányok folytatásához. Az új szabályok szerint ez a kedvezmény csakis az általános iskolai tanulmányokat folytatók számára, vagy a tanulmányi szerződés keretében biztosítható. Más a helyzet a pedagógus munkavállalók esetében, ha továbbképzésre kötelezettek. Jelenleg a 277/1997. (XII. 22. ) Korm. rendelet 16. §. rendelkezik a továbbképzés finanszírozásáról. Az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet. Aki ebben a tervben szerepel, részére biztosítani kell a képzésben való részvételt és a képzési költségekhez való hozzájárulást.