A tanügyi jogorvoslat és eljárási szabályok Zalaegerszeg, 2012. 03.31. II.

A tanügyigazgatási jogalkalmazás A tanügyigazgatásban a döntések többsége a nevelési-oktatási intézményekben történik. Itt nem történik hatósági eljárás, mert a jogok és kötelezettségek kikényszerítésére nem állnak rendelkezésére hatósági eszközök. A döntés előkészítés, illetve döntés hozatal során a jogszabályokat pontosan, teljes összefüggésében kell alkalmazni.

Az alapfokú döntéseknek két köre van: az intézményi döntések, valamint a hatósági közigazgatási ügyek Hatósági területen az alapfokú jogkört az önkormányzat jegyzője gyakorolja.(volt) A döntések ellen jogorvoslattal lehet élni. A jogorvoslathoz való jog alanyi jog.

Fogalmak Anyagi jogszabályok: azok a jogszabályok, amelyek alapvető jogviszonyokat szabályoznak, jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. Eljárási jogszabályok: azok a jogszabályok, melyek az anyagi jogszabályok eljárások során történő érvényre juttatását szabályozzák

Jogorvoslat: kérelem, amellyel az érdekelt a jogát és érdekeit sértő határozat vagy a döntéshozatal elmulasztása miatti orvoslásra irányuló törvényben biztosított jogát érvényesíti.

Érdeksérelem: az érdekeltnek az a meggyőződése az ügyben hozott döntéssel kapcsolatban, hogy az rá vonatkozóan nem méltányos, vagy egyenesen hátrányos.

Jogszabálysértés: a jogszabályok rendelkezéseinek megsértése a döntést hozó szerv részéről. §

A jogorvoslati rendszer - Meghatározza, hogy a vitatott döntésekkel szemben mely fórumokhoz lehet fordulni, és itt milyen orvoslási döntésekre lehet számítani. - Az oktatási-nevelési intézményekben zajló eljárások menetét, szabályait az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény erre vonatkozó paragrafusai szabályozzák.

Eljárás megindulhat Kérelemre Hivatalból Tanuló vagy szülő A tanuló fegyelmi írásban és szóban vétsége esetén vagy Pl. felvételi kérelem, intézményi jogsértés felmentési kérelem esetén. stb. Pl. tankötelezettség mulasztása

Az eljárás során hozott határozatok jogorvoslati rendszere Módosításra vagy visszavonásra irányuló eljárás Fellebbezési eljárás Törvényességi vagy felülbírálati kérelem alapján induló eljárás Felügyeleti intézkedés Bírósági felülvizsgálat Ügyészi intézkedés

Iskolai döntések elleni jogorvoslat - Az intézmények szakmai önállóságának egyik lényeges területe, hogy a közoktatás- szolgáltatás igénybevételével összefüggő, a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő ügyekben az elsőfokú döntéshozatal joga őket illeti meg, ez a jog nem vonható el. - A közoktatási törvény csak egyes döntéseket nevesít, például felvételi ügyek, fegyelmi ügyek, tanulói jogviszony megszüntetése, de a tanulói jogviszonnyal összefüggésben számtalan esetben kell az intézménynek döntést hoznia

Szabályok Ha jogszabály kifejezetten elrendeli, akkor írásbeli határozatot kell hozni. - 83.§ (1) A döntés ellen a szülő, a tanuló 15 napon belül eljárást indíthat. Ez tekinthető a döntés elleni jogorvoslati kérelemnek. – 83.§ (2) Ennek a kérelemnek két formája van: felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem.

Felülbírálati kérelem Egyéni érdeksérelmek miatt indítják. Pl. tanulói fegyelmi ügyek, óvodai felvétellel, tanulói jogviszonnyal kapcsolatos döntések A kérelmet a fenntartó önkormányzat jegyzője bírálja el 83.§ (4)

Törvényességi kérelem Ezzel a kérelemmel minden iskolai döntés megtámadható A benyújtónak valószínűsítenie kell, hogy a döntést hozó intézmény valamely jogszabályt, belső szabályt megsértett. A fenntartó önkormányzat jegyzője dönt. Az Kormány Hivatal is dönthet (vizsgák). A jegyzői határozat ellen bíróságnál nyújtható be jogorvoslati kérelem. 83.§ (4) , 84.§ (5)

A kérelmekre adható válaszok Elutasítja. A döntést megváltoztatja. Megsemmisíti, és az intézményt új döntés meghozatalára utasítja. 83.§ (5) Az intézmény döntése jogerős, ha 15 napon belül nem indítottak jogorvoslati kérelmet, illetve másodfokú döntéseknél a közléssel. 83.§ (9)

A nevelőtestületi jogok érvényesítése jogorvoslat kapcsán Közösségi sérelem, intézményi önállóság megsértése esetén indítható. Fenntartó döntése ellen irányulhat. A döntést követő 30 napon belül indítható. Közigazgatási hivatalhoz és bírósághoz egyaránt fordulhatnak a döntés ellen. 84.§ (1) Tovább! 25.dia

Érvénytelen döntések megtámadása A semmisség fogalma kerül alkalmazásra, mely az érvénytelenség egyik formája. A semmis döntés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmis döntésből jogkövetkezmény nem származhat. A hátrányos megkülönböztetés tilalmába, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekeibe ütköző döntés semmis.

A semmisség megállapítását a fenntartó önkormányzat jegyzőjénél, illetve bíróságtól lehet kérni. A semmisség megállapítására indított eljárás során a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn semmisségi ok. A döntések ellen érvénytelesség jogcímén is lehet eljárást indítani megtámadás formájában. A semmisség és az érvénytelenség jóhiszeműen szerzett jogokat nem érint. 84.§ (7)-(13)

A tanulók fegyelmi felelőssége A 76. és 77. § szabályozza a tanulók fegyelmi felelősségével kapcsolatos eljárásokat. Fegyelmi eljárás elindításáról a kiskorú tanulót és szülőjét írásban értesíteni kell. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Csak jogerős fegyelmi büntetést lehet végrehajtani. A kötelezettségszegés után 3 hónappal nem indítható az ügyben fegyelmi eljárás. Károkozás esetében kártalanítás illeti meg az intézményt, vagy a kárt elszenvedőt.

A fegyelmi eljárás szabályai 11/1994 MKM r. 5. sz. melléklete Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és meghatalmazott képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást - a megindítástól számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. A tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti.

A bizonyítás A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól.

A fegyelmi határozat A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást.(8 naphalasztás lehetséges) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el,

A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.

Az eljárást megindító kérelem Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárást megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához.

. A köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok (Knt.37§) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában írásban közli a tanulóval, a szülővel. A döntés, intézkedés vagy intézkedés elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.

A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést a) a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá b) az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében. Állami intézményekben a Kormányhivatal, Önkormányzati intézményekben a jegyző, más fenntartó esetén jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy a döntéshozó nevelési- oktatási intézményben igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy járhat el.

A fenntartó az eljárásban a kérelmet elutasíthatja, a döntést a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelmet – a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével – az iskolaszék, ennek hiányában, a szülői közösség és nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg.

A független vizsgabizottság, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülő, a tanuló a kormányhivatalhoz, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához – a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a kormányhivatal, a hivatal három munkanapon belül bírálja el. A fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

Jogorvoslat Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet a jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fenntartó döntése ellen – kivétel ha a döntést önkormányzat hozta – a közléstől számított harminc napon belül a bírósághoz lehet fordulni. Ha a döntést a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete hozta, a kormányhivatalnál törvényességi ellenőrzést lehet kezdeményezni.

Jogorvoslat Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. Érvénytelenség megállapítása esetén a kormányhivatal, a bíróság a) elrendelheti aa) a jogsértés abbahagyását és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől, ab) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson, ac) a jogsértő költségén a jogsértés előtti állapot helyreállítását, a jogsértő állapot megszüntetését, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától megfosztását,

b) meghatározott időre vagy feltételek teljesítéséig megtilthatja adott nevelési- oktatási intézmény vagy annak tagintézménye tekintetében az új óvodai nevelési jogviszony, tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítését, feltéve, hogy a településen másik intézményben megoldható az érintett gyermekek, tanulók felvétele. (4) Az érvénytelen döntés érvényessé nyilvánítható, ha az érvénytelenség oka megszüntethető.  

Összeférhetetlenség A köznevelési intézményben történő foglalkoztatás esetén nem összeférhetetlen, ha a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult a Munka Törvénykönyve szerinti közeli hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.(Knt.61§.7.bek.)

Konzultációs feladatok 1. A tanulót nem vették fel a kollégiumba. - Milyen jogorvoslat lehetséges?, ki és mire való hivatkozással kezdeményezhet?, ki a címzett ?, az elbíráló mit tehet? 2. A tanulót megillető gyermekjóléti járandóság mértékét kifogásolják. Ua. mint 1.pont. 3. Érettségi vizsgabizottság(állami intézményben) döntése elleni jogorvoslat menete. 4. Szakmai képesítő vizsgabizottság(nem állami intézményben) döntése elleni jogorvoslat menete.