Jogszabályváltozások Szabó Nikoletta jogi referens Szociális és Munkaügyi Minisztérium Balatonboglár

Új Polgári Törvénykönyv  A Polgári Törvénykönyvről szóló évi CXX. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) könyvei a Polgári Törvénykönyvről szóló évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló évi XV. törvény (a továbbiakban: Ptké.) értelmében eltérő időpontban lépnek hatályba.  Az új Ptk. Első és Második Könyve május 1-jén, egyéb könyvei pedig január 1-jén lépnek hatályba.

Új Ptk.  Logikusabb felépítés  Könyvek, címek, fejezetek, paragrafuscímek  Könnyebb áttekinthetőség  Egyértelműbb, pontosabb meghatározások  Megváltozik a polgári jog alapelveinek rendszere  Társadalmi, gazdasági változások által eredményezett korszerűsítés elvégzése  Monista elv: átfogja a vagyoni forgalom professzionális szereplőinek és a magánszemélyek magánjogi viszonyait  Családi jog szabályai bekerülnek a Kódexbe

Új Ptk. Az új Ptk. által bevezetett jogintézményi változások és a cselekvőképességi reform miatt a gyámügyi igazgatás vonatkozásában a jogszabályok felülvizsgálata és jelentős módosítása szükséges. Továbbá az új Ptk.-hoz kötődően a Ptké. tartalmazza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosítását. A Gyvt.- módosítás a gyámügyi eljárásban megteremti többek között a támogatott döntéshozatalból adódó, a támogatott és a támogató (hivatásos támogató) eljárásának törvényi alapjait.

Új Ptk. Cselekvőképesség reformjának előzménye: az ENSZ Közgyűlése december 13-án fogadta el a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló Egyezményt (2007. évi XCII. Törvény iktatatta be a magyar jogrendbe) Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R (99) 4-es Ajánlása a Cselekvőképtelen Nagykorúak Jogi Védelméről (szükségesség, arányosság elve) Készülőben: új ET ajánlás a gondnokságtól kevésbé korlátozó alternatívákról

Új Ptk. Az új Ptk. egyéni szükséglettől függő segítségnyújtási formákat határoz meg a cselekvőképesség érvényesítése érdekében. A nagykorú személyek számára az eddigi jogintézmények helyett olyan differenciáltabb rendszer válik hozzáférhetővé, amely a támogatással meghozott döntésekre és a jogkorlátozás lehető legszűkebb körű alkalmazására helyezi a hangsúlyt.

Új Ptk.  Az új Ptk. ennek érdekében megszünteti a kizáró gondnokság és a cselekvőképesség általános korlátozásának lehetőségét,  a gondnoksági rendszer az egyén autonómiáját legmesszebbmenőkig tiszteletben tartó, a szereplők partneri együttműködésén alapuló rendszerré alakítja

Új Ptk. Gondnokoltak száma Gondnokság alá helyezettek száma fő fő fő Csel. képességet kizáró gondnokság alá hely. száma fő fő fő M.o.-on nagyon magas a gondnokság alatt állók száma Csehországban: össz fő  Szlovákiában: fő  Svédországban: fő

Új Ptk. lényegi változások  Előzetes jognyilatkozat lehetősége  Kevésbé korlátozó megoldások bevezetése: támogatott döntéshozatal, hivatásos támogatás  Kizáró és általánosan korlátozó gondnokság megszűnése  Cselekvőképesség csak meghatározott ügycsoportra korlátozható  Gondnokrendelés bírói hatáskörbe kerül  Kötelező felülvizsgálat 5 évenként

Új Ptk. Az új Ptk. Személyek Könyvéből adódóan a következő új és jelentős gyámhivatali hatáskörök jelennek meg és kerülnek részletesen szabályozásra a végrehajtási rendeletekben:  előzetes jognyilatkozat felvétele,  hivatásos támogató tevékenységének felügyelete, döntés az éves jelentése elfogadásáról,  a hivatásos támogató felmentésének kezdeményezése,

Új Ptk.  a korlátozottan cselekvőképes személy és gondnoka között felmerült vita esetén döntés a gondnok jognyilatkozatának jóváhagyásáról, a gondnokolt jognyilatkozatának pótlásáról,  a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy gondnoka azonnali intézkedésének felülvizsgálata, döntés a gondnok jognyilatkozatának jóváhagyásáról,

Új Ptk.-val összefüggésben módosuló jogszabályok  a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet,  - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet,  - a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet,

Új Ptk. –val összefüggésben módosuló jogszabályok  a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet,  a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet.

Új Ptk. Jogintézmények Értelmi képesség, pszichés állapot vagy szenvedélybetegség miatt támogatásra, illetve védelemre szoruló nagykorú személy döntéshozatalát a következő jogintézmények segítik:  előzetes jognyilatkozat,  támogatott döntéshozatal,  cselekvőképességet korlátozó gondnokság. Együttesen is alkalmazhatóak

Új Ptk. Előzetes jognyilatkozat C selekvőképesség jövőbeli korlátozása vagy ennek hiányában is belátási képessége csökkenése esetére  közokiratban,  ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy  a gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet akaratának egyes személyi és vagyoni viszonyaival összefüggő kinyilvánítása érdekében.

Új Ptk. Támogatott döntéshozatal támogató személy A bíróság határozatával a jognyilatkozatának megtételekor értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt segítségre szoruló cselekvőképes nagykorú személy számára meghatározott ügycsoportokban támogató személy vagy személyek kinevezéséről határozhat.

Új Ptk. Támogatott döntéshozatal Támogató jogköre:  Jogosult a támogatott személy jognyilatkozatainak megtételekor jelen lenni, nyilatkozattételt elősegíteni  Aláírásával láthatja el a jognyilatkozatot, feltüntetve saját szerepét a jognyilatkozat megtételében  Megtámadási jog: Ha a támogatott személy a támogató részvétele és a jognyilatkozat megtételéről való tudomása nélkül köt szerződést v. tesz más jognyilatkozatot a támogató is jogosult a támogatott személy javára eljárva a megtámadási jog érvényesítésére

Új Ptk. Hivatásos támogató  Támogatott döntéshozatalhoz hasonló de cselekvőképességük korlátozására nincs szükség  Azoknak, akik személyi illetve vagyoni ügyeik intézése során segítségre szorulnak, de cselekvőképességük korlátozására nincs szükség és nem állnak senkivel olyan bizalmi kapcsolatban, h. megállapodás alapján támogatásban részesüljenek.  Bíróság hivatalból nevez ki  Hivatásos támogató jogköre = támogató jogköre  Meghatározott ügycsoportra nevezhető ki Érintett személyi kör: szociális kapcsolatokkal nem rendelkező, értelmi képességük, pszichés állapotuk, szenvedélybetegségük miatt segítségre szoruló személyek

Új Ptk. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság  akit a bíróság ilyen hatállyal, meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyez  a cselekvőképességében korlátozott személy - a választójog kivételével - cselekvőképes mindazon ügycsoportokban, amelyekre nézve a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.

Új Ptk. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság A bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, aki  értelmi képessége,  pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt vagy az ebből eredő, és  a társadalmi részvételt akadályozó egyéb körülmények hatására egyes személyi vagy vagyoni ügyeiben önállóan vagy segítséggel eljárni, döntést hozni, jognyilatkozatot tenni nem képes és a cselekvőképesség korlátozásának elmaradása károsodását okozná.

Új Ptk. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság ha a bíróság megítélése szerint más - rendelkezés személy károsodástól való megóvása érdekében nem vezetne eredményre  A cselekvőképesség korlátozására akkor kerülhet sor, ha a bíróság megítélése szerint más - cselekvőképességet nem korlátozó - rendelkezés az érintett személy károsodástól való megóvása érdekében nem vezetne eredményre. A cselekvőképesség korlátozására irányuló határozatnak szükség szerint orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálatot is magában foglaló szakértői véleményen kell alapulnia.

Cselekvőképesség korlátozása  Célirányos segítségnyújtás (szükségesség, arányosság): nem sorol fel ügycsoportokat, jogalkalmazóra bízza annak egyénre szabott meghatározását  Orvosi modell helyett társadalmi modell : Az orvosi diagnózis alapján megállapított belátási képesség hiánya (fogyatékosság ténye) önmagában nem elég. Komplex értékelés szükséges: az egyén szociális helyzetének, környezetében lévő anyagi- és professzionális segítségnyújtási formák vizsgálata. Összetett szakértői vizsgálat szükséges (pszichiáter, gyógypedagógus, pszichológus szakvéleménye)  csak akkor indokolt, ha a személy károsodás veszélyétől való megóvása indokolja (szükségesség)

Új Ptk. Gondnokság Az új Ptk. nem tartja fenn a cselekvőképességet kizáró gondnokság jogintézményét, ezért aki a törvény hatálybalépésének időpontjában cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, a törvény erejénél fogva cselekvőképességében általánosan korlátozottnak kell tekinteni. Ez az átmeneti rendelkezés addig érvényesül, amíg a bíróság a gondokság alá helyezés felülvizsgálata során jogerős döntést hoz a cselekvőképesség ügycsoportokra történő korlátozása vagy akár a gondnokság megszüntetése tárgyában.

Ptk-ból adódó Szt. módosítás A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére, indítványára történik.  A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy - ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan terjesztheti elő.  Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezéshez adott beleegyezéséhez a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges.

Szt. költségvetési törvénnyel összefüggő változásai Az Szt. 92/K. §-a kiegészült a következő (6) bekezdéssel: „ Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott ellátotti létszám száztíz százalékát, éves átlagban pedig annak száz százalékát.” Az Szt §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A 92/K. § (5)–(6) bekezdése szerinti férőhelyszámon, illetve házi segítségnyújtás esetén meghatározott ellátotti létszámon felül ellátott személyek után normatív állami hozzájárulás nem igényelhető és nem számolható el.”

Az Szt. 92/K. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: Az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a) nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám száztíz százalékát, b) bentlakásos intézmény esetén a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám százöt százalékát, éves átlagban pedig a férőhelyszám száz százalékát.” 26

Módosultak az Szt. 127/A.§-ában szabályozott rendelkezések Ha helyi önkormányzat vagy társulás az általa fenntartott szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, az egyházi kiegészítő támogatást köteles – a korábbi 2 év helyett – 5 éven keresztül folyamatosan megtéríteni a központi költségvetésnek. Ha helyi önkormányzat vagy társulás által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított 12 hónapon belül egyházi fenntartó új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a korábbi fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás 5 éven keresztül fizetendő összegét folyamatosan megtéríteni. 27

A szabályok kiterjesztésre kerülnek a nem állami fenntartókra is, akképpen, hogy  ha a nem állami fenntartó által működtetett szociális szolgáltatót vagy intézményt jogutódlással egyházi jogi személynek adja át, vagy  a megszűnéstől számított 12 hónapon belül egyházi fenntartó új szolgáltatót, intézményt hoz létre, az egyházi kiegészítő támogatás 5 évre számított átalányösszegét a nem állami fenntartó köteles a központi költségvetés részére megtéríteni. 28

Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítéséről a az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 23.) Korm. rendelet 14.§-a szól:  feltételek fennállását a működést engedélyező szerv a működési engedélynek az egyházi fenntartó részére történő kiadása során hivatalból állapítja meg 29

Átadás egyházi fenntartónak  megtérítendő egyházi kiegészítő támogatás összegéről, és annak esetleges változásáról a szolgáltatót átvevő egyházi fenntartó normatívája ügyében illetékes igazgatóság dönt

A jegyzői munkateher csökkentése érdekében és a differenciált normatívák megszűnésével összefüggésben a jegyzői jövedelemvizsgálat szabályai átalakultak:  étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családi jövedelemszámítás megmarad, de a jegyzői jövedelemvizsgálat megszűnt,  és idősotthoni ellátás esetében is csak az ellátás igénybevételét megelőző hatósági jövedelemvizsgálat maradt meg, megszűnt évenkénti igazolás kiállítás. 31

Az Szt. 119/C. §-a módosult:  Az idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően a jegyző megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét.  Az intézmény vezetője a jövedelemvizsgálatot a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg kérelmezi a jegyzőnél.  A jegyző a jövedelemvizsgálat alapján igazolást állít ki a havi jövedelemről.  Ha a jegyző az ellátást igénylő jövedelmi helyzetét az igazolás kiállítása iránti kérelem benyújtását megelőzően is vizsgálta, a három hónapnál nem régebbi adatok a jövedelem vizsgálatánál felhasználhatók.. 32

A szociális törvény jelenleg kötelező erővel korlátozza a személyi térítési díj összegét az ellátást igénybe vevő jövedelmének bizonyos százalékában. A módosítás révén lehetővé válik, hogy az ellátott vagy a helyette a személyi térítési díjat megfizető személy írásban vállalhassa az önköltségből számított intézményi térítési díj összegével megegyező személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben az ellátott mentesül a hatósági jövedelemvizsgálat kötelezettsége alól is. 33

§ Intézményi térítési díj vállalás  Az Szt. 117/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lépett: Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

Az önkormányzati fenntartók jelzése alapján szükséges a szolgáltatási önköltség megállapításának határidejét március 1-jéről április 1-jére módosítani, mivel eddig az időpontig elfogadják a zárszámadást, így a tervezéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak. § Az Szt §-ának (9) bekezdésében a „március” szövegrész helyébe az „április” szövegrész lép. 35

A hatályos rendelkezések értelmében a személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott jövedelmének 25%-át étkeztetés, 20%- át házi segítségnyújtás esetén. A módosítás felemelte a terhelhetőségi korlátot mindkét szolgáltatás esetén 5%-kal. 36

A kettős finanszírozás elkerülése érdekében az idősek nappali ellátásának feladatai közül január 1-től kikerült az étkeztetés. Az a fenntartó, aki idősek nappali ellátása keretében eddig étkeztetést is biztosított és ezután is biztosítani kíván, az otthonközeli ellátás fajlagos összegének 65%-át hívhatja le, amennyiben szociális étkeztetésre is rendelkezik jogerős működési engedéllyel. 37

A szolgáltatások és szolgáltatók elmúlt években kialakult rendszere miatt – az önkormányzatok mellett egy több alternatív szolgáltató (civil, egyházi) van jelen a személyes gondoskodás rendszerében – a szolgáltatások igénybe vétele eltérő lehet. A párhuzamos finanszírozás elkerülése érdekében központi nyilvántartási rendszer kiépítése szükséges. Ennek érdekében a FSZH felhatalmazást kap a természetes személyazonosító adatok, valamint a TAJ számok kezelésére az országos nyilvántartási rendszerben. A rendszer kiépítése a kormányzati tervezési folyamatok jobb alátámasztását is biztosítja. 38

 Szt. 58/A. §-ának (2) bekezdése, A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények normatív állami hozzájárulását kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele, hogy az intézmény működési feltétele és szolgáltatása, valamint intézményi térítési díja megfelel a jogszabályi előírásoknak. 39

Normatíva támogatásról új kormányrendelet Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet  visszatér ahhoz a korábbi megoldáshoz: a normatívát már működő intézmények esetén a tárgyévet megelőző évben, a költségvetési törvény benyújtását követően kell igényelni azzal, hogy az igénylést a tárgyévre tervezett jogcímekre lehet benyújtani, nem pedig a tárgyévet megelőző év jogcímeire, mint korábban,  amennyiben az elfogadott költségvetési törvény más jogosultsági feltételeket határoz meg, mint a benyújtott, a kérelem módosítható

Normatíva támogatásról 213/2009. Korm r.  igényléshez nem kell csatolni a működést engedélyező szervnek az utolsó ellenőrzésről készített igazolását;  mind az elszámolás, mind az ellenőrzés során megállapítható normatíva olyan jogcím után, amelyre igénylést nem nyújtottak be, feltéve persze, hogy arra a fenntartó a tárgyévben jogosult volt ;  szigorodnak az elszámolás elmulasztásának következményei: ha a fenntartó a Kincstár felszólítását követően sem teljesíti elszámolási kötelezettségét, a teljes tárgyévi normatívának a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét is vissza kell fizetnie. ;

Normatíva támogatásról 213/2009. Korm r.  ellenőrizendő fenntartókat a Kincstár kockázatelemzéssel választja ki,  kiválasztott fenntartó valamennyi szolgáltatóját, intézményét le kell ellenőrizni a kockázatelemzéssel meghatározott időszakra,  kétévente minden fenntartót le kell ellenőrizni, az ellenőrizendő időszak pedig bármikor meghosszabbítható;  egyházi kiegészítő támogatás zárszámadás során történő korrekciója esetén követendő eljárásrendet, és az egyházi kiegészítő támogatás megtéríttetésének rendjét tartalmazza,

A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 2010, január 1-jétől hatályos: Felváltotta a 188/1999. Korm. rendeletet. Lényegesebb tartalmi változások:  valamennyi szociális szolgáltató és intézmény engedélyezése alapvetően egységes szabályok szerint történik, (természetesen továbbra is megmaradnak azok a különbségek pl. a csatolandó iratok és az eljáró szakhatóságok terén…) 43

 bentlakásos intézményeknél az „elvi” működési engedélyezési szakasz megszűnik, egyszakaszos az eljárás  engedélyezés ügyintézési határideje az általános 22 munkanap lesz, amibe többek között a szakhatóságok ügyintézési határideje és a módszertani intézmények szakvéleményezésének határideje nem számít bele. A tárgyi feltételek megfelelőségében bizonytalan fenntartóknak azonban lehetőségük van előzetes szakhatósági állásfoglalást kérni, amely az elvi működési engedélyhez hasonlóan hat hónapig használható majd fel. 44

 hatáskör-egységesítés: ha egy integrált intézmény bármelyik telephelyén nyújt bentlakásos szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatást, minden telephely esetében a szociális és gyámhivatal rendelkezik majd hatáskörrel;  a közalkalmazotti kinevezés, illetve a munkaszerződés másolatát kell benyújtani, vagy a fenntartó (intézmény) és a jövőbeli alkalmazott együttes nyilatkozatát arról, hogy a működési engedély kiadása esetén munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítenek;  két alágazat között egységesítésre kerültek a határozott idejű működési engedély és az ideiglenes működési engedély (az intézmény nem felel meg minden feltételnek, de az engedély jogszabály alapján kiadható) szabályai is 45

 valamennyi szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény kap tanúsítványt, amelyet jól látható helyen ki kell függesztenie, elősegítve az ellátást igénybe venni szándékozók tájékozódását;  megszűnt a működési engedély ismételt kiadása, minden változás esetén a működési engedély módosítására kerül sor;  felelős fenntartói tervezés érdekében, a tapasztalatokra támaszkodva meghatározásra került, hogy a működési engedély módosítása mikor kérhető: szociális szolgáltatók, intézmények esetében főszabályként naptári negyedévenként egyszer, fenntartóváltozás esetén naptári évenként egyszer stb. 46

 pontosításra kerültek a bejelentési kötelezettség és a szolgáltató, intézmény megszüntetésének szabályai is, különös tekintettel az ellátásra köteles állami fenntartók esetén;  Bírság: új szankciók pl. : az új ellátottak felvételének megtiltása a hiányosságok megszüntetéséig, a működési engedély hivatalból történő módosítása, ennek akkor van jelentősége, ha a fenntartó pl. adatváltozás miatt elmulasztotta kérni a működési engedély módosítását: nem kell felszólítani, hogy utólag kérje a módosítást, a pontatlanság hivatalból kiküszöbölhető;  jövőben a működési engedély kiadása, módosítása, visszavonása iránti kérelmet űrlapon kell benyújtani, amely egyszerűsíti mind a fenntartók, mind a hatóságok munkáját; ezek adattartalmát a rendeletek mellékletei rögzítik; 47

1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet A módosítás főbb pontjai:  Meghatározza a férőhely fogalmát: a működési engedélyben meghatározott legmagasabb napi ellátotti létszám. a működési engedélyben meghatározott napi ellátotti létszám kapacitás; cél, hogy nappali ellátásnál a megállapodások száma több lehessen, mint a férőhelyek száma  Az egyszemélyes szolgáltatások esetében elegendő lesz a képviselő-testület hivatalának szervezeti és működési szabályzata, továbbá nappali ellátások esetében érdek- képviseleti fórum működési szabályzata nem lesz előírás.  Nem állami fenntartású szociális intézmény esetén a fenntartónak folyamatosan rendelkeznie kell a nappali ellátás és a bentlakásos intézményi ellátás körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződéssel.

1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet  Amennyiben a nappali intézményben ellátott szociális foglalkoztatásban vesz részt, a nappali intézményre vonatkozó szakmai létszámnormákat – az intézményvezető kivételével – nem kell alkalmazni.  Alapgyógyszerkészletre irányadó szabályok módosultak: eseti és rendszeres gyógyszerkészlet került kialakításra.

1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet  Szűkebb terjedelmű módosítás volt a lakóotthonok tárgyi követelményeinek változása  Hatályon kívül helyeződtek az integrációs szabályok nagy részei  Hangsúlyos változások a létszámelőírásoknál

1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet  Egyes munkakörök megszüntetésre kerültek,  Alapszolgáltatások területén ellátotti létszámhoz igazodó vetítések  Azon munkaköröknél, ahol alternatíva szerepel - pl. ápoló és szociális gondozó -, az intézmény-, szolgáltatásvezető hatásköre a konkrét munkakör meghatározása. Az ápoló, gondozó és a szociális, mentálhigiénés munkakörök átcsoportosíthatók a rájuk meghatározott és együttesen számított létszámminimumon belül azzal, hogy az így meghatározott ápoló, gondozó létszám nem csökkenhet az intézmény számára előírt ápoló, gondozó létszám 50%-a alá

1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet  Házi segítségnyújtásban 9 fő ellátottra kell 1 fő szociális gondozót alkalmazni.  Támogató szolgáltatás: képzésre való bejelentkezés határideje 2 hó-ról 4 hó-ra hosszabbodik, DE a foglalkoztatás kezdő időpontjától számítva 2 éven belül el kell végezni a tanfolyamot (4 év helyett)

9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet  Az alapszolgáltatást igénylő személy az ellátás kérelmezésekor írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e valamilyen alapszolgáltatást  Nem kell nyilatkozni a népkonyha, a családsegítés, az utcai szociális munka, a nappali melegedő, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás igénybevételéről.

9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet  Hajléktalan személyek ellátását biztosító szolgáltatások, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás és a nappali ellátás esetén az a személy is ellátható, aki a szolgáltató vagy intézmény külön jogszabályban meghatározott ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.  Bentlakást nyújtó intézmény esetén – az intézmény férőhelyeinek 10%-áig – az a személy is ellátható, aki az intézmény külön jogszabályban meghatározott ellátási területén nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

55