KÉPVISELET A POLGÁRI PEREKBEN 2015. Szeptember 18.

A KÉPVISELŐ A perbeli képviselő az a személy, akinek képviseleti jogosultságát jogszabály, jogügylet, vagy hatósági határozat teremtette meg. A képviselő tevékenysége nyomán a képviselt személy közvetlenül válik jogosulttá vagy kötelezetté.

A KÉPVISELET TÍPUSAI 1. Jogszabályon alapuló képviselet →TÖRVÉNYES KÉPVISELET 2. Bírósági vagy más hatósági határozaton alapuló képviselet → ÜGYGONDNOKI KÉPVISELET 3. Meghatalmazáson, megbízáson, munkaszerződésen alapuló képviselet → ÜGYLETI KÉPVISELET

TÖRVÉNYES KÉPVISELET Természetes személyek esetén (perbeli cselekvőképesség hiányában) 1. szülő 2. gyám 3. gondnok 4. ideiglenes gondnok Jogi személyek esetén (minden esetben) 1. Állam – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter 2. Önkormányzat – (fő)polgármester, megyei közgyűlés elnöke 3. Költségvetési szerv – a vezetője 4. Kft – ügyvezető 5. Rt – igazgatóság tagjai 6. Társasház – közös képviselő

ÜGYGONDNOKI KÉPVISELET Hatósági határozattal létrejövő képviseleti forma. Célja egy eljárás megindítása, folytatása, befejezése. Az ügygondnoki szerepkör – vegyes intézmény Ki láthat el ilyet?

Az ügygondnok kirendelése Pp. 74. § Kötelező esetei: (pld.) - ha a keresetlevelet az alperessel hirdetmény útján kell közölni (Pp. 102. § (3) bek.); - ha az eljárás félbeszakadása túl hosszú (Pp. 111. § (5) bek.); - személyállapottal kapcsolatos perekben is. Mérlegelhető esetei: (pld.) - holtnak nyilvánítási eljárásban; - a hagyatéki eljárásban az örökös érdekében.

ÜGYLETI KÉPVISELET - Meghatalmazottak A meghatalmazás alakiságai: Pp. 69. § A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (195., 196. §) kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél sajátkezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges. A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni. (felülhitelesítés)

A meghatalmazás terjedelme Pp. 70. §  - egyes perbeli cselekményekre; - a per vitelére; - általános meghatalmazás.

Meghatalmazottak köre Negatív megközelítés – Ki nem lehet meghatalmazott? aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be; akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott; akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett.

Meghatalmazottak köre Pozitív megközelítés – Pp. 67. § (1) bek. a) a félnek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója; b) a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja; c) az ügyvéd és az ügyvédi iroda; d) közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vezetője vagy alkalmazottja a szervnek a tevékenységével kapcsolatos pereiben; e) az önkormányzatokat (azok szerveit) érintő perekben a helyi önkormányzat képviselő-testületének a tagja, a polgármester, a jegyző és a polgármesteri hivatal alkalmazottja; f) a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben; g) az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható; h) a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben; i) a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, a jogtanácsos (jogi előadó) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja; j) akit erre külön jogszabály feljogosít.

JOGI KÉPVISELET Jogi képviselet – kötelező jogi képviselet Kötelező jogi képviselettel érintett eljárások és bíróságok: Pp. 73/A. § (1) - az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára, a Kúria előtti eljárásban a 235. § (3) bekezdésében meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára, b) a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben, a per minden szakaszában, a jogorvoslati eljárás során is, kivéve pl. közhatalom gyakorlásával okozott károk megtérítése iránti perek, sajtó-helyreigazítási perek, személyhez fűződő jogból fakadó perek.

Jogi képviselők köre Pp. 73/C. § - az ügyvéd (ügyvédi iroda), -  a jogtanácsos, - a külön törvényben meghatározott személyek (pl. szabadalmi ügyvivő). Továbbá jogi képviselőnek kell tekinteni: - a természetes személy, jogi személy törvényes képviselőjét, - a 67. § (1) bekezdésének a), b), d), e) és h) pontjában meghatározottak szerint az ott megjelölt személyeket, -  a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottját, - akit a meghatalmazottként való képviseletre külön jogszabály feljogosít akkor, ha e személy jogi szakvizsgával rendelkezik. - a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jogi képviselő nélkül is eljárhat.

Köszönöm a figyelmet!