Az új földforgalmi szabályozás önkormányzati érintettsége Bács – Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala Tóbiás Ferenc hivatalvezető Magyar Faluszövetség önkormányzati fórum 2014. február 27. Jakabszállás

Az új jogi háttér A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet A mezőgazdasági és erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII.29.) Korm. rendelet A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (módosította a Földforgalmi és Fétv-t is) A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II.24.) Korm. rendelet

A földforgalmi törvény tárgya és hatálya Föld: a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld A törvény a föld tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. 2. § (1) E törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre. 5. § 17. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve;

A földforgalom szereplői - földműves (5.§ 7.) - fiatal földműves (5.§ 6.) - belföldi természetes személy (5.§ 2.) - külföldi természetes személy (5.§ 15.) - tagállami állampolgár (5.§ 24.) - pályakezdő gazdálkodó (5.§ 22.) - mezőgazdasági termelőszervezet (5.§ 19.) - újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet (5.§ 26.) - helyi földbizottság (68. §) mezőgazdasági igazgatási szerv (járási és megyei földhivatal) települési önkormányzat jegyzője

A föld tulajdonjogának megszerzése Ki szerezheti meg? A föld tulajdonjogát az e törvényben meghatározott módon és mértékben, az e törvényben meghatározott természetes személy, jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: jogi személy) szerezheti meg (6. § (1) bek.) Jogi személyek közül tulajdonjogot szerezhet: állam, bevett egyház, jelzálog-hitel intézet, önkormányzat A különválással, kiválással, egyesüléssel (beolvadással, összeolvadással), szervezeti formaváltozással (szervezeti átalakulás) létrejött jogi személy - ide nem értve a bevett egyházat, vagy annak belső egyházi jogi személyét - a jogelődje által a termőföldről szóló törvény szerint, vagy a termőföldről szóló törvény hatálybalépését megelőzően megszerzett tulajdonát képező föld tulajdonjogát nem szerezheti meg.

A föld tulajdonjogának megszerzése Milyen jogcímen? A földforgalmi törvény 11. § (2) bekezdésének c) pontja alapján föld tulajdonjogát a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára szerezheti meg. A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.

Elővásárlásra jogosultak sorrendje 1. A Magyar Állam az NFA tv.-ben meghatározott földbirtokpolitikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében; 2. közös tulajdonban álló föld nem tulajdonostárs számára történő eladás esetében a földműves tulajdonostárs; 3. a földet használó olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak, helyben lakónak minősül, vagy akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; 4. a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása, továbbá szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja a földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;

Elővásárlásra jogosultak sorrendje 5. az olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül; 6. az olyan földműves, aki helyben lakónak minősül; 7. az olyan földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. A 2., 4.-7. pontban meghatározott jogosulti csoportokon belül több jogosult esetében az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő 1. a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja, 2. fiatal földműves.

Nem áll fenn elővásárlási jog a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel, a közös tulajdon megszüntetését eredményező, a tulajdonostársak közötti adás-vétel, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló adás-vétel, önkormányzat által közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljából kötött adás-vétel esetén.

Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013 Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet a tulajdonos az adásvételi szerződést a felek aláírásától számított 8 napon belül kérelmet (földhivatali portálon elérhető) nyújt be (postai úton, vagy személyesen) a jegyzőhöz az egységes okiratba foglalt adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése iránt, az adásvételi szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani, melyből egy példánynak meghatározott biztonsági kellékkel rendelkező papír alapú okmányon kiállítottnak kell lennie, ha a közzétételi kérelem hiányos, vagy a mellékletek nem megfelelő számban kerültek csatolásra, a jegyző az eladót legfeljebb 5 napos határidő megállapításával haladéktalanul felhívja a hiányosságok pótlására,

Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013 Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet A jegyző megtagadja a közzétételi kérelem teljesítését, ha: Az eladó a hiánypótlásnak nem tett eleget, A közzétételi kérelem nem az eladótól származik.

Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013 Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet A jegyző a közzétételi kérelem alapján, annak beérkezését követő 15 napon belül a benyújtott adás-vételi szerződések közül a nem biztonsági okmányon szerkesztett szerződések egyikén felismerhetetlenné teszi a természetes személyazonosító adatokat és ezt a példányt függeszti ki. Rögzíti rá a kifüggesztés időpontját és az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő utolsó napját, és azt hogy e határidő jogvesztő.

Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013 Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet A közzétételi kérelem az adás-vételi szerződés kifüggesztéséig vonható vissza. Írásban kell bejelenteni a jegyzőnek. Visszavonás bejelentési kérelem alapján a jegyző visszaküldi a közzétételi kérelmekhez csatolt iratokat az eladó részére.

Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013 Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet Az elővásárlásra jogosult a jognyilatkozatát a jegyző részére személyesen adja át. A jegyző köteles az elfogadó nyilatkozat személyes átvételekor az elővásárlásra jogosult személyazonosságát ellenőrizni az elfogadó jognyilatkozatban szereplő természetes személyazonosító adatoknak a személyazonosító okmányban foglalt adatokkal való összevetésével, továbbá az elővásárlásra jogosultat nyilatkoztatni arról, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű aláírásának ismeri el.

Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013 Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet Ha a jegyző megállapítja, hogy az elfogadó nyilatkozat az azt átadó elővásárlásra jogosulttól származik, ezt a tényt az elfogadó jognyilatkozaton az aláírásával igazolja és azt átveszi. Amennyiben azt állapítja meg, hogy az elfogadó nyilatkozat nem az azt átadó személytől származik, a jegyző az elfogadó jognyilatkozat átvételét megtagadja, és ennek tényét, valamint az okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti.

Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013 Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet A jegyző az adás-vételi szerződést a 60 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról.

Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013 Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet A jegyző az iratjegyzékkel együtt a hozzá benyújtott adás-vételi szerződéseket, és az elővásárlásra jogosultak jognyilatkozatait a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül küldi meg a Földforgalmi tv.-ben meghatározottak részére. Mezőgazdasági igazgatási szerv részére küldés esetén a jegyző az irattovábbítás tényéről – azzal egyidejűleg – értesíti az eladót.

Az adás-vételi szerződés jóváhagyása Ha az előzetes vizsgálat eredményeként a hatóság nem tagadja meg a szerződés jóváhagyását, és több elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, rangsorolja a jogosultakat haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából a helyi földbizottság 15 napon belül adja ki a szerződés jóváhagyásának megtagadásához vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalását a helyi földbizottság véleményt nyilvánít a szerzésről a helyi földbizottság vétójoggal rendelkezik a helyi földbizottság döntése alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv meghozza döntését

A helyi földbizottság A települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként helyi gazdálkodási közösséget alkotnak. E gazdálkodói közösség képviseleti szerve a tagjai közül megválasztott helyi földbizottság. Legalább 3, legfeljebb 9 főből áll.

Helyi földbizottság Ki lehet tagja? természetes személy (földműves) mezőgazdasági termelőszervezet agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény- agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény- bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye képviseletében eljáró személy

Helyi földbizottság A helyi földbizottságról és annak tagjairól a jegyző nyilvántartást vezet. A tagjainak megválasztása érdekében a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését.

A helyi földbizottság értékelési szempontjai az adás-vételi szerződést a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján, különösen a következő szempontok szerint értékeli: a) az adás-vételi szerződés alkalmas-e a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére; b) megállapítható-e, hogy a felek már e törvény hatályba lépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adás-vételi szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba;

A helyi földbizottság értékelési szempontjai c) az adás-vételi szerződés jóváhagyása esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti, az első helyen álló elővásárlásra jogosult, vagy ha több elővásárlásra jogosult áll az első helyen, akkor valamennyi első helyen álló elővásárlásra jogosult ca) alkalmas-e az adás-vételi szerződés, és a kötelezettségvállalások teljesítésére, cb) elnyer-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy cc) indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát; d) az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e, s ha nem, az aránytalansággal a vevő elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától.

A helyi földbizottság állásfoglalása Az állásfoglalást a jegyző annak kézhezvételét követő 3 napon belül az önkormányzat polgármesteri hivatala hirdetőtábláján 5 napra kifüggeszti.

Helyi földbizottság állásfoglalása elleni kifogás Kifüggesztést követő 5 napon belül Ki terjesztheti elő? vevő eladó határidőben elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult Kinél kell előterjeszteni? Települési önkormányzat képviselő-testületénél. Hova kell benyújtani? Települési önkormányzat jegyzőjéhez. Kifogás benyújtásáról és annak időpontjáról a jegyző haladéktalanul értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet.

Képviselő-testület és a kifogás Mit tehet a képviselő-testület? Megváltoztatja a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak kiadására a Földforgalmi tv. 23-25. §-a megsértésével került sor. Egyébiránt a kifogást elutasítja. Az elkésett kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Képviselő-testület ülése és annak közlése A képviselő-testület a kifogást 15 napon belül zárt ülésen bírálja el. A képviselő-testület a döntését a jegyző útján közli a helyi földbizottsággal, a kifogást tevővel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel.

Helyi földbizottság feletti felügyelet A helyi földbizottság felett a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeletet gyakorol: Belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak Működése, határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és belső szabályzatainak

Törvénysértés esetén A megyei kormányhivatal megfelelő határidő megjelölésével – a jegyző útján – felhívja a helyi földbizottságot a törvénysértés helyreállítására. Ha a helyi földbizottság működésképtelen vagy a működésképtelenné válás közvetlen veszélye fenyeget, a kormányhivatal megfelelő határidő megjelölésével felhívja a helyi földbizottságot, hogy állítsa helyre a törvényes működését, továbbá felhívja a jegyzőt, hogy a helyi földbizottságot hívja össze. Ha a jegyző arról értesíti a kormányhivatalt, hogy a felhívásban megszabott határidő eredménytelenül járt le, a kormányhivatal felhívja a mezőgazdasági igazgatási szervet, hogy a Fétv. 103. § (1) bekezdése szerint járjon el (a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának föld fekvése szerint területi illetékes szervét keresi meg állásfoglalás kiadása céljából.

Helyi földbizottság állásfoglalása A helyi földbizottság állásfoglalása alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv meghozza döntését a tulajdonszerzési jogosultság tekintetében.

Jóváhagyáshoz nem kötött tulajdonszerzések Nem kell jóváhagyás: a) a magyar állam tulajdonszerzéséhez, b) a magyar állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez, c) a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához, d) a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához, e) a tulajdonostársak közötti tulajdonjog átruházáshoz, ha ezzel a közös tulajdon megszüntetésére kerül sor, f) a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló adás-vételhez, g) a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő tulajdonszerzéshez, h) önkormányzat, bevett egyház, jelzálog-hitelintézet tulajdonszerzéséhez.

A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése A közzétételi kérelmet a haszonbérbeadónak kell benyújtania a jegyzőnek. Osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonostársak döntése szerint kijelölt tulajdonostárs is benyújthatja. Nem kell biztonsági okmányon szerkeszteni a szerződést. A jegyző a kifüggesztett haszonbérleti szerződésre rávezeti a kifüggesztés időpontját és az előhaszonbérletre jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 15 napos határidő utolsó napját, azzal, hogy a határidő jogvesztő. A jegyző a haszonbérleti szerződést a meghatározott 15 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról.

A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése A jegyző iratjegyzékkel együtt a hozzá benyújtott haszonbérleti szerződéseket és az előhaszonbérleti jogosultak jognyilatkozatait a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv részére. A jegyző az irattovábbítás tényéről – azzal egyidejűleg – értesíti a kérelmező haszonbérbeadót.

Elektronikus tájékoztató Az elővásárlásra, valamint az előhaszonbérletre jogosultak értesítése céljából a hirdetményi úton történő közlés tényéről tájékoztatót kell közzétenni az elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő magyarorszag.hu kormányzati honlapon. A tájékozató közzététele iránt a jegyzőnek az adás-vételi, vagy a haszonbérleti szerződés, illetve a közzétételi közlemény kifüggesztésének napján kell intézkednie.

Köszönöm a figyelmet! Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala: kecskemet_m@takarnet.hu