A BÍRÓSÁGI ÉS ÜGYÉSZSÉGI ELJÁRÁSOKBAN KELETKEZETT SÉRELMEK REPARÁLHATÓSÁGÁRA VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT ÁTTEKINTŐ ELEMZÉSE 2013. OKTÓBER 3. ELŐADÓ: SZABÓ PÉTER

I. Irányadó jogszabályi rendelkezések Bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kártérítés (Ptk. 339. §, 349. §) Kártalanítás (Be. 580-584. §) Méltányos elégtételt biztosító kártérítés (Pp. 2. §)   A felperesi igények gyakran személyhez fűződő jog megsértésére alapítottan (is) fogalmazódnak meg. A Pp. 2. §-ában szabályozott igényérvényesítési mód mellett számos alkalommal alternatív lehetőség az eljárás elhúzódása miatti kifogás (Pp. 114/A. és 114/B. §-ok).

II. Eljárásjogi rendelkezések Felek   Felperes az a személy, aki azt állítja, kárt szenvedett (vagy a jogutódja). A Be. 584. § (2) bekezdése szerint kártalanítási ügyekben a terhelt (örököse). Alperes: Bírósági jogkörben okozott kártérítés és a Pp. 2. §-ára alapított igény esetén az adott törvényszék/ítélőtábla/Kúria – a Bszi. 18. § (3) bekezdése szerint a járásbíróság, 19. § (3) bekezdése értelmében a közigazgatási és munkaügyi bíróság nem jogi személy Ügyészségi jogkörben okozott kártérítés esetén a Legfőbb Ügyészség Kártalanítási igény esetén a Magyar Állam

Képviselet   Bszi. 86. § (1) bek. b) pont: az OBH képviseli az OBH elnökét és a bíróságokat a bírósági eljárásokban Az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás 13. § (1) bek. a) pont: a Jogi Képviseleti Önálló Osztály az ügyészi szervezet egészét érintő peres és nemperes ügyekben ellátja a Legfőbb Ügyészség képviseletét. Az Osztály a legfőbb ügyész közvetlen felügyelete alatt áll (10. § (1) bek. c) pont). Kártalanítási ügyekben a Magyar Államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A jogi képviselet a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben nem kötelező a törvényszék előtt /Pp. 73/A.§ (1) bek. ba)/ .

Hatáskör   Bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kártérítés – törvényszék (Pp. 23. § (1) bek. b) pont) Pp. 2. §: törvényszék (Pp. 23. § (1) bek. m) pont) Kártalanítás: értékhatártól függően járásbíróság vagy törvényszék

A Be. eljárásjogi rendelkezései   Kártalanítás esetében a Pp. rendelkezéseit a Be.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Igényérvényesítési határidő: hat hónap A bíróság az alapügyben eljárt ügyészség nyilatkozatát szükség szerint beszerzi, az alperes indítványára erre köteles.

Illetékfeljegyzési jog - Bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kártérítés: Itv. 62. § (1) bek. g) pont - Pp. 2. §: Itv. 62. § (1) bek. m) pont - Kártalanítás: Itv. 62. § (1) bek. l) pont Megállapítható, az irreális követelések előterjesztését segíti.

Bíró (ügyész) elleni keresetindítás   Pp. 130. § (1) bek. g) pont (2013. június 1-jétől hatályos) …, továbbá – ha jogszabály másként nem rendelkezik –a munkáltató helytállási kötelezettsége körébe tartozó személyhez fűződő jogot sértő tevékenység és egyéb károkozás miatt a pert a munkavállaló ellen indították.

III. Bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kártérítés Elsődlegesen a büntetőeljárások során okozott kár vonatkozásában vizsgáljuk, de a megállapítások értelemszerűen polgári ügyekre is irányadóak.  

Jogszabályi háttér   Ptk. 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ptk. 349. § (1) Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. (3) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

1. A kár megtérítésének konjunktív kritériumai: A/ Általánosak a) jogellenesség, b) a bírósági (ügyészségi) eljárással kapcsolatban keletkezett kár, c) okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között, d) felróhatóság,

B/ Speciális e) a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette (pl. végrehajtó esetében végrehajtási kifogás, de a Pp. 114/A. §-a szerinti eljárás elhúzódása miatti kifogás is ilyen – FÍ 5. Pf. 20.649/2011/7.). Okozati összefüggés hiányában alaptalan kereset: BH 2000. 400. DÍ Pf. II. 20.204/2010/4. A jogellenesen elkobzott gépjárműben az elkobzás alatt természetes avulás miatt bekövetkezett értékcsökkenés a jogellenes magatartással nincs oksági kapcsolatban.

2. A bírói gyakorlat főbb tézisei   A/ A polgári per nem jelentheti a büntetőeljárás, vagy a megelőző polgári per felülvizsgálatát, nem szolgálhat a lefolytatott eljárás általános törvényességi felügyeletére. Az a rendeltetése, hogy a bíróság (ügyészség) tevékenységét, eljárásának módját előíró konkrét jogszabály megsértéséből eredő, az adott eljárásban nem reparálható kárt kompenzálja. BDT 2006. 1496, LB Pfv. V. 22.170/2007/6., FÍ 9. Pf. 20.737/2003/9. Bszi. 2. § (1) bek.: a bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról véglegesen döntenek, 6. §: a határozat mindenkire kötelező

B/ Önmagában a jogalkalmazási tévedés a felelősség megállapításához csak akkor elegendő, ha az kirívóan súlyos, nyilvánvaló. LB Pf. V. 24.543/2000/2. GYÍ Pf. V. 20.223/2010/4. (Az elsőfokú bíróság a késedelmesen előterjesztett bizonyítási indítványt nem foganatosította, ami jogerősen az alapügy alperese pervesztességéhez vezetett. Az alperes a jogerős ítélet alapján teljesített is, majd a LB a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte azzal, hogy a per késedelmét az elkésetten előterjesztett bizonyítási indítvány nem okozta. A felperes felszámolás alá került, az alapügy alperese igényét vele szemben nem tudta érvényesíteni. E jogszabálysértés nem volt kirívóan súlyos, a Pp. 3. § (4) bekezdése alkalmazásában általánosan követett bírói gyakorlat nem alakult ki.) Így lehet összhangba hozni a lelkiismeretes munka követelményét és az ítélkezés függetlensége garanciális elvét.  

C/ A ténymegállapítás, döntés nem lehet mérlegelés eredménye. BH 1992. 103, EBH 2001. 526, BDT 2004. 1028   D/ Ha az irányadó jogszabály vizsgálata elmaradt, ez a kártérítési felelősséget megalapozza. LB Pfv. V. 20.459/2008/4., FÍ 9. Pf. 20.314/2003/2.

E/. A jogszabálysértés anyagi és eljárásjogi természetű is lehet E/ A jogszabálysértés anyagi és eljárásjogi természetű is lehet. Utóbbira példa, hogy az egyértelmű illetékességi szabály megsértése kártérítés alapjául szolgálhat (EBH 2002. 751)   F) A károsult kárenyhítési kötelezettsége (Ptk. 340. § (1) bek.)

3.Jogsértő büntetőeljárással okozott kár   A/ Köztudomású tény, hogy a büntetőeljárás (sőt, ennek híresztelésének) ténye az érintett megítélését, értékelését, hírnevét hátrányosan befolyásolja. EBH 2001. 514, LB Pfv. IV. 20.708/2007/5. B/ Önmagában az alaptalan, a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapításához nem vezető büntetőeljárás nem jogsértő, nem eredményezi személyhez fűződő jog sérelmét. BH 2008. 212, LB Pfv. X. 22.590/1999/3.

C/ A bíróság mérlegelésen alapuló felmentő ítélete önmagában nem eredményezi a nyomozó hatóság és az ügyészség kártérítési felelősségét, hiszen nem várható el tőlük annak előrelátása, a jogerős ítéletet hozó bíróság a bizonyítékokat miként fogja értékelni. LB Pf. IX. 27.082/2001/4., DÍ Pf. I. 20.172/2005/4.   D/ A nyomozás elrendelése nem sértheti az ártatlanság vélelmét, mely nem is személyhez fűződő jog, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog egyik alapelve. FÍ 9. Pf. 20.737/2003/9., LB Pfv. V. 20.573/2007/5.

E/ Bűncselekmény alapos gyanúja fennállásához elég a valószínűsítés, s nem kell egybevetni az egyes bizonyítékok bizonyító erejét. E körben a hatóság mérlegeli, a bűncselekmény valószínűsítéséhez szükséges tények rendelkezésre állnak-e. BH 1992. 234, LB Pf. IX. 27.082/2001/4. F/ Ha a nyomozás elrendelésekor az alapos gyanú fennállt, s nem nyilvánvaló, nem bizonyos, hogy a gyanúsított szökésétől, támadásától, ellenszegülésétől nem kell tartani, úgy a bilincs használata utólag sem kifogásolható. LB Pf. V. 26.814/2002/6.

G/ Ha a vádat megalapozó tények nem a vádhatóság mulasztására visszavezethetően változnak, mivel a vádemelési eljárásban a nyomozás során beszerzett szakértői vélemény megalapozottságát illetően kétség nem merült fel, úgy a vádhatóság nem felel, ha a bíróság újabb tények és bizonyítékok alapján felmentő ítéletet hoz. LB Pf. V. 25.540/2002/4.

H/ Az ügyészség akkor sem felel önmagában amiatt, mert: a vádemelési szakban a szakértői bizonyítást nem ismétli meg, erre nincs is mód (DÍ Pf. II. 20.279/2007/6.); a vádat fenntartja, jogorvoslati jogával sikertelenül él (FÍ 9. Pf. 21.170/2006/5.); a vádat mérlegelési jogkörében csak a tárgyaláson ejti (LB Pfv. X. 21.345/1999/3.).  Nem azt kell vizsgálni, hogy sérelmezett döntése helyes és eredményes volt-e, hanem hogy a döntést és a benne kifejezésre juttatott álláspontot az adott esetben képviselni lehetett-e. Csak akkor felel, ha a döntésnek a célirányos és hatékony büntetőeljárás szempontjából nincs értelme (LB Pf. V. 21.079/1997/2.).

4. A büntetőeljárásban eljáró személyek kártérítési felelőssége Feljelentő Természetesen a Ptk. 349. §-a nem jöhet számításba. Az a következtetés vonható le a megjelent eseti döntésekből, hogy a terhelt kivételesen igényelhet kártérítést a feljelentőtől (BH 2002. 233, 2004. 357, LB Pf. VIII. 25.050/2002/4.). Akkor lehet kivételesen a kárigény alapos, ha hamis vádat megvalósító feljelentés folytán indul büntetőeljárás (LB Pf. V. 25.47062002/3.).

Nyomozó hatóság A büntetőeljárás nyilvánvalóan alapos gyanú nélküli megindítása személyhez fűződő jogot sért, kártérítés alapjául szolgálhat (BH 2008. 212)- Gt. jogértelmezést nem igénylő rendelkezésével szemben indult nyomozás Lefoglalás jogellenes foganatosítása. Gondot kell fordítani a megőrzéssel megbízott személy kiválasztására, tárolásra, raktározásra. Romlandó árut értékesíteni kell. A lefoglalás megszüntetése után a lefoglalt dolgot késedelem nélkül kell kiadni. 4/2006. PJE A hatósági letétből következő őrzési, kezelési tevékenység szorosan kapcsolódik a hatóság közhatalmi döntéséhez, a lefoglaláshoz. LB Pfv. V. 20.283/2005/5., LB Pfv. V. 24.893/2002/4., LB Pfv. V. 21.923/2007/8., LB Pf. V. 24.980/2000/5., FÍ 5. Pf. 20.195/2008/3. A személyes szabadságot korlátozó jogellenes kényszerintézkedés kártérítésre ad alapot. A lehető legnagyobb szakszerűséggel kell vizsgálni a feltételek fennállását. LB Pf. V. 26.886/2001/4., FÍ 2. Pf. 20.913/2006/4. Szükségességi és arányossági mérce: több lehetséges intézkedés közül azt kell választani, mely az eredményesség biztosítása mellett az érintettre a legkisebb károkozással jár (LB Pfv. III. 20.689/2010/4.) Felel a hatóság – tipikusan a sértettel szemben -, ha bűncselekmény jut tudomására, s intézkedési kötelezettségét elmulasztja. Pl. konkrét esetben a gépkocsin lopott jármű rendszáma volt, a lefoglalás azonban elmaradt (LB Pf. V. 23.226/1998/3.) Kézbesítésre vonatkozó szabályok megszegése. Pl. a nyomozást megszüntető határozat indokolatlanul késedelmes kézbesítése (LB Pf. V. 24.182/1997/4.)

Ügyészség (nem nyomozó hatóság funkciójában)   Az irányadó jogszabályi háttér nélküli, szakmailag alá nem támasztható vádemelés személyhez fűződő jogot sért (FÍ 9. Pf. 20.314/2003/2.) Lefoglalás megszüntetése. Felelőssége fennállt, amikor kirívóan okszerűtlen határozatával a gépkocsit nem a hatósági nyilvántartásban szereplő tulajdonosnak rendelte kiadni (LB Pfv. V. 21.427/2005/8.) Ügyészségi alkalmazott valótlan nyilatkozata a sajtónak (LB Pfv. V. 20.860/2005/2. és Pfv. V. 20.980/2008/6.)

Bíróság   Sokkal gyakoribb az elmarasztalás, mint ügyészi szervek esetében – jóval nagyobb a másként helyre nem hozható károk előfordulásának lehetősége  - A Be. mérlegelést nem igénylő rendelkezése sérelmével elrendelt elővezetés (DÍ Pf. II. 20.222/2008/8.) - Elfogatóparancs. Az ismertté vált címet az iratoknál át kell vezetni (FÍ 9. Pf. 20.002/2003/2., FÍ 9. Pf. 20.250/2008/5.) Európai elfogatóparancs kibocsátása tévesen, névazonosság folytán - Külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele – téves végrehajtási fokozat (FÍ 5. Pf. 20.961/2007/6.) - Összbüntetési eljárás lefolytatásának elmaradása vagy késedelme miatti „túltöltés” Az összbüntetési eljárás lefolytatása az ügyész, a terhelt, illetve a védő indítványától függetlenül a bíróság kötelessége (DÍ Pf. II. 20.604/2005/4.)

A kimentés lehetősége Évekkel ezelőtt előfordultak kifogásolható döntések.

7.Tipikus jogkövetkezmény: a nemvagyoni kár mérni a mérhetetlent: az arányosság és a mértéktartás zsinórmértéke mérlegelésen alapul, tekintettel a károsultat ért jogsérelem súlyára, következményeire, a bírói gyakorlatban tükröződő ár- és értékviszonyokra mértékét az elszenvedett hátrány, nem a jogsértés súlya határozza meg büntetett előélet és többszörös visszaesői minőség értékelhető-e?

8. Bírósági jogkörben okozott kár polgári ügyekben   perfeljegyzés elmaradása, biztosítási intézkedés iránti kérelem késedelmes elbírálása előzetes bizonyítás elrendelése (mezőgazdasági szakértő) másfél év késedelemmel kártérítésre ad alapot (tavaszi munkákat nem tudta elvégezni) (BH 2003. 152) cégbírósági téves bejegyzések

IV. Kártalanítás (Be. 580.-584. §) Feltételei: Önmagában a büntetőeljárással járó, köztudomásúan felmerülő hátrányos jogkövetkezmények reparálására a sérelmet szenvedett fél (terhelt) csak akkor tarthat igényt, ha a büntetőeljárás eredményéhez képest eleve alaptalanul szenvedett el kényszerintézkedést, vagy az a jogerős ítélet szerinti büntetés mértékét meghaladja, illetőleg sikeres rendkívüli jogorvoslat ezt megalapozza, s nem áll fenn a törvényben kimerítően felsorolt kizáró okok egyike sem.

Független attól, hogy a büntetőeljárást lefolytató szervek jogellenes magatartást tanúsítottak-e (BH 1998. 82) A jogerős ítélet alapján kitöltött szabadságvesztésért járó kártalanítás szempontjából a rendkívüli jogorvoslat folytán kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés enyhébb büntetésnek számít, ha azonban a próbaidő eredménytelenül telik el, az igény alaptalanná válik (EBH 2006. 1407) A kártérítés összegekor az időtartamnak van jelentősége. A fogva tartással szükségszerűen együtt járó fizikai és pszichikai terheken túlmenő többlettényállásra van szükség magasabb összegű kártalanításhoz (BH 2002. 186, BDT 2005. 1088, BDT 2008. 1867) Csak az előzetes letartóztatással okozati összefüggésben keletkezett károk érvényesíthetők, a büntetőügyben meghatalmazott védő díja nem (EBH 2010. 2140) A vád tárgyává tett bűncselekmény súlyát és társadalmi megítélését, a büntetőeljárás esetleges elhúzódását a kártalanítás megítélésénél nem lehet számításba venni (BDT 2007. 1515)

V. A kártérítés és a kártalanítás viszonya Egymástól függetlenül kell vizsgálni, egyik sem előfeltétele a másiknak. Jogalapjuk nem azonos, nincs érvényesítési rangsor vagy sorrend. A megállapított kártalanítás azonban kárként már nem érvényesíthető (EBH 2008. 1778).

VI. A méltányos elégtételt biztosító kártérítésre vonatkozó igény (Pp

1. Előzetes megjegyzések A büntetőügyeket érintően nincs rokon intézmény, a kereset nem vizsgálható a Pp. 2. §- a szellemében (FÍ 5. Pf. 20.869/2007/2.). Kérdés: a Római Egyezmény 6. cikkét (tisztességes tárgyaláshoz való jog) vagy a Polgári és Politikai Jogok nemzetközi Egyezségokmányának 9. Cikk 3. pontját (fogvatartás esetén) közvetlenül fel lehet-e hívni? Római Egyezmény 6. Cikk – mit hoz a jövő?

2. Jogszabályi háttér Pp. 2. § (1) A bíróságnak az a feladata, hogy – összhangban az 1. §- ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. (2) A per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél, aki magatartásával, illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél – az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással – méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem volt orvosolható. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A kártérítés megállapítását nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. (4) A bíróság e törvény alkalmazása során annak rendelkezéseit csak az ebben a fejezetben meghatározott alapelvekkel összhangban értelmezheti.

3. A bírói gyakorlatban felmerült kérdések  A/ A pernek nem rendeltetése az alapügy jogerős határozatának felülvizsgálata (LB Pfv. III. 20.102/2011/3.).  B/ Méltányos elégtételt biztosító kártérítésnek akkor van helye, ha a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Ebbe a felülvizsgálati eljárás is beletartozik (LB Pfv. III. 20.893/2011/7.).(A konkrét ügyben közigazgatási perről volt szó.)

C/ Tartalmilag a(z akár pervesztes) fél eljárási jogainak sérelme miatt sérelemdíjat igényelhet, mely alkalmas kell legyen méltányos elégtétel biztosítására Az e jogcímen érvényesített igény vagyoni kár soha nem lehet (FÍ 5. Pf. 20.842/2011/5.), de különbözik a nemvagyoni kártérítéstől és a kártalanítástól is.  D/ Objektív, felróhatóságtól független felelősség (DÍ Pf. II. 20.619/2012/6.).  E/ A felperes vétkes mulasztása a kártérítési felelősséget kizárja, nem kármegosztást eredményez (FÍ 1. Pf. 20.029/2006/6.).

F/ Megalapozhat-e egyes bírósági intézkedések késedelme a Pp. 2 F/ Megalapozhat-e egyes bírósági intézkedések késedelme a Pp. 2. § (3) bekezdése értelmében kártérítést, avagy az csak a pertartam egészének elhúzódása teheti lehetővé? – FÍ 17. Pf. 20.17462011/6. az utóbbi álláspontra helyezkedik. Ezzel szemben GYÍ Pf. III. 20.386/2010/5.: az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a per további menetétől elkülönülő eljárás, melynek során a bíróság a felek által perbehozott anyagi jogi igény tekintetében ideiglenes jelleggel, soron kívül dönt. Az eljárás ezen szakasza tekintetében az alapper befejezése előtt is önállóan vizsgálható a felperesi igény. (2008. október 15-én benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelem jogerős elbírálása 2009. december 3-án.) G/ Az ésszerű időn belüli elbírálás kötelezettsége csak az érdemi döntésre vonatkozik-e, vagy a permegszüntető végzés tekintetében is irányadó? FÍ 5. Pf. 20.471/2007/6. szerint csak az előbbire. H/ Kúria Pfv. III. 20.678/2011/3. – példa a fél jogainak többszörös megsértésére.

VII. Az új Ptk. legfontosabb rendelkezései 6:549. § Felelősség bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárért. Továbbra is a Legfőbb Ügyészség, illetve a bíróság az alperes (nem az Állam).Visszautal a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségre. 6:564. § A kártalanítás Visszautal a kártérítésre vonatkozó szabályokra. személyiségi jogokra vonatkozó szabályozás, különös tekintettel a sérelemdíjra

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!