A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

Az előadások a következő témára: "A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE"— Előadás másolata:

1 A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

2 A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG RENDSZERE

3 A MUNKAJOGI FELELŐSSÉG KÉT FORMÁJA
MUNKAVÁLLALÓI Vétkesség Munkáltató bizonyít Teljes körű MUNKÁLTATÓI Objektív Munkáltató bizonyít Teljes körű

4 A MUNKAVÁLLALÓI FELELŐSSÉG KÉT FAJTÁJA
FELRÓHATÓSÁGON ALAPULÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG OBJEKTÍV KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG Általános megőrzési Pénzkezelői Leltárfelelősség

5 A MUNKÁLTATÓ OBJEKTÍV FELELŐSSÉGE
OBJEKTÍV KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG Munkaviszonnyal összefüggő kárért + Kimentési szabályok

6 1. A munkáltatói felelősség feltételei
2. Károk típusai 3. Kártérítés szabályai

7 I. A FELELŐSSÉG FELTÉTELEI

8 MUNKÁLTATÓ FELELŐSSÉGE
Befolyása nagyobb a kárt okozó körülményekre Magasabb elvárhatósági szint Elsődlegesen objektív felelősség

9 Munkáltatói kárfelelősség
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.

10 FELTÉTELEI 1. Munkaviszony fennállása 2. Munkaviszonnyal összefüggés
3. Kár bekövetkezése 4. Okozati összefüggés a munkaviszony és a kár között

11 1. MUNKAVISZONY FENNÁLLÁSA
a munkába állás érdekében tevékenység közben érte a munkavállalót Érvénytelen munkaszerződés, feketemunka Hátrányos megkülönböztetésből eredő kár Munkaviszony megszűnését követően okozott kár: pl. jó hírnév sérelme, személyes adatok kiszolgáltatása

12 2. MUNKAVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN
Munkakörbe tartozó feladatok elvégzése Munkavégzéshez szükséges előkészítő és befejező munka, egyéb pl. étkezés, fürdés Személyes szükségletekkel kapcsolatos ténykedés

13 Munkaviszonyból eredő általános munkavállalói kötelezettségek teljesítése
Munkával összefüggő továbbképzés Munkáltató által szervezett rendezvény Szokásosan telephelyen kívül végzett munka, átirányítás, kirendelés során

14 3. KÁR Pénzben kifejezhető hátrány Nem vagyoni kár és sérelemdíj
Pl. vagyonban beálló értékcsökkenés Keresetcsökkenés Életvitelben beálló hátrányos változás Nem vagyoni kár és sérelemdíj

15 4. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS A kár és a munkaviszony között áll fenn
Bizonyítási teher: munkavállalón Nincsen okozati összefüggés Munkahelyen végzett magáncélú tevékenység Útibaleset (munkába menet-jövet) Munkásszálláson történt baleset Munkavégzés közben jelentkező, de azzal össze nem függő megbetegedés

16 KIMENTÉS

17 a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta,
KIMENTÉS a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

18 elháríthatatlan magatartása okozta.
KIMENTÉS b) Kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

19 Kármegosztás Nem kell megtéríteni azt a kárt,
1. bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható 2. A munkavállaló vétkes magatartása okozott 3. A munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

20 KÁR MÉRSÉKLÉSE A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

21 POLGÁRI JOGI SZABÁLYOK
A kár megtérítésére a Ptk. 6: kell alkalmazni (szerződésen kívüli károk megtérítése – kártérítés módja és mértéke) KSz csak a munkavállaló javára térhet el

22 II. A KÁROK TÍPUSAI

23 KÁR TÍPUSAI A) Munkavállaló életében, egészségében, testi épségében okozott károk B) A munkavállalónak a munkahelyre bevitt ingóságaiban okozott károk C) A munkavégzés megakadályozásával okozott károk D) „Egyéb” károk

24 A) ÉLETBEN, EGÉSZSÉGBEN ÉS TESTI ÉPSÉGBEN
Munkahelyi balesetből eredő egészségsérelem Foglalkozási megbetegedésből eredő egészségsérelem Egyéb egészségsérelem Pl. munkahelyi konfliktushelyzetre visszavezethető egészségsérelem

25 Egészségsérelmen alapuló kárfelelősség
Okozati összefüggés: a munkaviszonnyal összefüggő baleset vagy egészségkárosító körülmény indította el, vagy mozdította elő a kárhoz vezető okfolyamatot - szakértői kérdés. A munkajogi kárfelelősség megítélése független a munkavédelmi vagy egészségbiztosítási jogkövetkezményektől.

26 Rokon jogterületek által használt fogalmak
Baleset fogalma (Mvt. 87. § 1/A. pont) Munkabaleset (Mvt. 87. § 3. pont) Üzemi baleset (Ebtv. 52. § (1) bek.) Foglalkozási megbetegedés (27/1996. (VIII.28.) NM r. 2. § a. pont) Foglalkozási betegség (Ebtv. 52. § (3) bek.)

27 B) MUNKAHELYRE BEVITT DOLGOKÉRT
Főszabály: vétkességre tekintet nélküli felelősség

28 MUNKAHELYRE BEVITT DOLGOK
A szokásos életvitel körében használt dolgok: munkahelyre való bevitelét a munkáltató nem tilthatja meg A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok: munkáltató engedélyével vihetők be a munkahelyre. Megsértése – szándékos károkozásnál felel a munkáltató.

29 C) MUNKAVÉGZÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁVAL
Pl. nem biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, ezért a munkavállaló jogszerűen megtagadja a munkavégzést Jogellenesen megszünteti a munkaviszonyt

30 D) EGYÉB KÁROK Az Mt. által is nevesített esetek:
rendeltetésellenes joggyakorlás hátrányos megkülönböztetés szabadság megszakítása megállapodás érvénytelensége

31 Igazolások késedelmes kiadása
Munkaviszonyhoz kapcsolódó, de azon kívüli kötelezettségek megszegése Bejelentési kötelezettség elmulasztása téves adatközlés társadalombiztosítási szervek felé

32 III. KÁRTÉRÍTÉS SZABÁLYAI

33 VAGYONI KÁR A munkáltató a §-on alapuló felelőssége alapján a munkavállalónak: A) elmaradt jövedelmét, B) dologi kárát, C) a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

34 A) ELMARADT JÖVEDELEM munkabér,
szolgáltatások pénzbeli értéke, amelyekre a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, ha a károkozást megelőzően rendszeresen igénybe vette. sérelem miatt elmaradt rendszeres jövedelem

35 B) DOLOGI KÁR a kártérítés megállapításakori fogyasztói ár alapján
dologi kárt az avulás figyelembevételével kell kiszámítani Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

36 HOZZÁTARTOZÓK KÁRA károkozással összefüggésben felmerült kár, indokolt költség Ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, tartást pótló kártérítés, amely szükségletének - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

37 ÁLTALÁNOS KÁRTÉRÍTÉS Ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

38 JÁRADÉK Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani.
Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, tartásának kiegészítését szolgálja.

39 KÁRTÉRÍTÉS MÓDOSÍTÁSA
Ha a kártérítés megállapítása után változás következik be a sérelmet szenvedett munkavállaló lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a munkáltató, illetőleg a biztosító (felelősségbiztosítás) a kártérítés módosítását kérheti.

40 SZAKASZOS ELÉVÜLÉS Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni
a) az elmaradt jövedelem és a táppénz - táppénz első fizetésének napja, b) elmaradt jövedelem és a sérelem folytán csökkent kereset - első jövedelemkiesés c) elmaradt jövedelem és rokkantsági nyugdíj különbözete - nyugállományba helyezés.

41 Köszönöm a figyelmet!