A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) Papp Kornél irodavezető

A közigazgatás fogalma A politika által gyakran motivált, mindig valamilyen közfeladatra, közcélra, közszolgáltatásra irányuló végrehajtó, szervező, rendező tevékenység, mely gyakran a közhatalom birtokában, mindig a jog keretei között működik, sajátos szervezettel és személyzettel rendelkezik.

A sajátos szervezetrendszer Államigazgatás - centralizált koncentrált általános hatáskörű: Kormány különös hatáskörű: minisztérium dekoncentrált általános hatáskörű: megyei kormányhivatal különös hatáskörű: központi hivatalok (MÁK) Önkormányzati igazgatás - decentralizált Paraadminisztráció - decentralizált

A paraadminisztráció fogalma „para-” [gör.] = ahhoz hasonló, majdnem olyan, de nem teljesen tevékenyen részt vesznek a közigazgatási teendők ellátásában a decentralizáció termékei

Paraadminisztratív szervek köztestületek MTA, szakmai és gazdasági kamarák stb. közalapítványok magánszemélyek repülőgép vagy hajó kapitánya közszolgáltató szervek közintézmény, közintézet,közüzem stb. nem állami – hatósági engedéllyel !!!

Közigazgatási cselekmények jogi hatás nélküli cselekmény közigazgatási aktus – van jogi hatás = a közigazgatás valamely szervének közfeladata, közszolgáltatása keretében, annak teljesítésére irányuló akarat-nyilatkozata a kívánt jogi hatás elérésére.

Az aktusok osztályozása Közigazgatási jogi aktusok egyoldalú közhatalmi aktus (pl. kérelem) közintézményi stb. aktus (pl. határozat felvételről) – leggyakoribb!!! működési aktus (pl. utasítás konkrét ügyben) Kétoldalú (pl. közoktatási megállapodás) Nem közigazgatási jogi aktusok munkajogi, pénzügyi jogi, polgári jogi

Az aktusok érvényességi kellékei I. Alkalmassági feltétel érthetőség (pl. a rendelkező rész tartalmazzon állítmányt) egyértelműség: a döntéshozó fejezze ki pontosan, hogy mi a döntése célra alkalmasság (pl. a szankció ne hiányozzon)

Az aktusok érvényességi kellékei II. Jogi feltételek: Pozitív feltételek legyen joga aktuskibocsátásra az aktus kibocsátójának [= ha feladattal, hatáskörrel, illetékességgel bír] az aktus legyen jogszerű [= magasabb jogszabályba ne ütközzön, jogi normán alapuljon, feleljen meg a kibocsátó belső normájának (pl. SZMSZ)] az aktust a jogszabály szerinti eljárási rendben kell kibocsátani Negatív feltétel: ne legyen semmis

1993/LXXIX. tv. [Kt.] 83.§ (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. 2011/CXC. tv. [Knt.] 37. § (1)

Kt. 83.§ (2) és Knt. 37. § (2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését.

Az eljárást megindító kérelem Alapeljárási kérelem Jogorvoslati kérelem felülbírálati kérelem egyéni érdeksérelemre hivatkozással tanulói jogviszony létesítés/ megszüntetés, óvodai felvétel/kizárás ill. fegyelmi ügyekben másodfok a fenntartó, egyéb esetben min. 3 tagú bizottság törvényességi kérelem jogszabálysértésre hivatkozással a másodfok mindig a fenntartó

A másodfok lehetőségei a kérelem elutasítása a döntés elmulasztójának döntésre utasítása (felhívása) cassatio = megsemmisítés ill. új döntésre felhívás reformatio = a fenntartó esetén a döntés megváltoztatása (kivétel mérlegelés alapján hozott döntés súlyosbítása)

Eljárási szabályok a Kt. 83. § és Knt. 38. § 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet [különösen a 36. §] közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004/CXL. tv. [Ket.]

A Ket. szerepe az eljárásban a Ket. általánosan másodlagos, azaz minden szabályát megelőzi az ügyfajtáról szóló anyagi jogszabály eljárási szabálya [Kt., 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet] A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, elmulasztására, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra alkalmazni kell [Kt.83. § (7) bek. és Knt. 38. § (3) bek.] A közlésre alkalmazni kell [83. § (9) bek. és Knt. 38. § (5) bek.]

A határidő számítása Általában napokban számítjuk (30 nap). Nem számít bele a határidőbe: kézbesítés napja szóbeli közlés napja hirdetménynél a kifüggesztés és levétel napja Hónapokban, években megadott határidőnél az a lejárat napja, ami számánál fogva megfelel a kezdőnapnak. Ha a lejárat napja munkaszüneti nap, akkor a lejárat napja a következő munkanap 24. órája. Különbözik az anyagi jogi és eljárásjogi határidő számítása.

Jogorvoslati határidők Az elsőfokú határozat ellen a Kt. 83. § (2) ill. Knt. 37. § (2) alapján 15 nap jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén A másodfokú határozat ellen a Kt. 83. § (8) ill. 38. § (4) alapján 30 nap jogszabálysértés esetén

A jogerő Első fok Másodfok ha 15 napon belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet ha a fellebbezésről lemondanak Másodfok a közléssel jogerős azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja

A határozat A határozat anyagi jogi értelemben egy végleges döntés, méghozzá érdemi döntés, amely az első fokú eljárást lezárja. Tartalma lehet: valamely jog megállapítása valamely kötelem kimondása bizonyítvány, igazolvány kiállítása nyilvántartásba vétel

Alakszerű határozat részei I. Fejrész az intézmény megnevezése az ügy száma az ügyintéző neve az ügyfél neve, lakcíme az ügy tárgya a „Határozat” szó Rendelkező rész az intézmény döntése a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatás

Alakszerű határozat részei II. Indoklás a megállapított tényállás az elfogadott bizonyítékok az ügyintézési határidő leteltének napja azokat a jogszabály helyeket, amelyek alapján az intézmény a határozatot hozta a hatáskört és illetékességet megállapító jogszabályokra történő utalás

Alakszerű határozat részei III. Záró rész hely; idő; hatáskör gyakorlójának neve; kiadmányozó neve, beosztása (de csak ha nem ő a hatáskör gyakorlója is egyben); pecsét; kiadmányozó aláírása (megegyezik a szerv vezetőjével, ha nem: „nevében és meghatalmazásában” – LB 1/2003. KPJE]

Nem alakszerű határozat jegyzőkönyvbe foglalt határozat hozható, ha a jogszabály nem zárja ki, a kérelmező jelen van és nem kéri a határozat kézbesítését ügyiratra feljegyzett határozat hozható, ha az ügyfél szóban előterjeszti kérelmét, és azt az eljáró szerv azonnal teljesíti jogszerű hallgatás esetén [az ügyfél vmely jog megszerzésére írásban eljárást indít, nincs ellenérdekű ügyfél, határidőn belül a hatóság semmilyen döntést nem hoz, a jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.] bizonyítvány, igazolvány kiállítása

A jegyzőkönyv A Ket. szerint 11 esetben kötelező felvenni, pl.: tárgyalás lefoglalás ügyfél meghallgatása tanú meghallgatása kérelem szóbeli előterjesztése bizonyítási cselekmény

A jegyzőkönyv részei I. Fejrész Személyi rész az intézmény megnevezése, az ügy tárgyának a száma, az ügyintéző neve. Személyi rész meghallgatott neve; lakcíme; ejárásjogi helyzete figyelmeztetés jogaira és kötelezettségeire (hogy a figyelmeztetést megértette, tudomásul vette)

A jegyzőkönyv részei II. Érdemi rész tárgybeli kérdések, arra adott válaszok, észrevételek, értelemszerű elemek rögzítése; képviselő észrevétele

A jegyzőkönyv részei III. Záró rész hely, dátum; meghallgatott személy és képviselőjének, továbbá tanúnak, ügyintézőnek, a jegyzőkönyv vezetőjének oldalankénti aláírása, méghozzá (Ket. ezt sem írja) az utolsó gépelt sor alá közvetlenül). Aláírás előtt vagy át kell neki adni átolvasásra, vagy előtte fel kell olvasni a jegyzőkönyvet. Amennyiben van észrevétele, záradék formájában rögzítik azt. Ha megtagadják az aláírást, azt is záradékban kell rögzíteni az „Okkal/ok nélkül megtagadta az aláírást.” Ha kér egy példányt másolatban, azt át kell adni neki.

A képviselet Törvényes: pl. családjogi törvény kimondja, hogy a gyermeket a szülő képviseli. Meghatalmazotti: olyan megbízási jogviszony, amikor a gyermek/szülő helyett, az ő nevében a meghatalmazott egy meghatározott ügyben adott cselekményeket végez. bárki lehet, általában azonban ügyvéd vagy közeli hozzátartozó eredeti példányban kell majd benyújtani, vagy hitelesített formában csatolni az iratokhoz; közokirati vagy teljesen bizonyító magánokirati formát kell produkálni. Ügygondnoki: gyámhatóság rendeli ki (pl. külföld)

Köszönöm a figyelmet! Papp Kornél irodavezető MRE Zsinati Oktatási Iroda Tel: 06-1/460-0710 Fax: 06-1/460-0711 Mobil: 06-30/638-6645 Email: papp.kornel@reformatus.hu