Eljárási rend a közlekedési igazgatási ügyintézés során

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kktv.) Kktv. 23. § (1) Jármû - a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követõen - abban az esetben helyezhetõ forgalomba, ha a tulajdonos a tulajdonjog megszerzésének jogszerûségét, a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás fedezetének meglétét és a külön jogszabályban meghatározott regisztrációs adó megfizetését a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban igazolta. (2) A jármû forgalomba helyezése a hatósági jelzés és engedély kiadásával és az országos jármûnyilvántartásba bejegyezésével valósul meg. (3) A hatósági engedély és jelzés kiadása elõtt a közlekedési hatóság vizsgálaton (a továbbiakban: forgalomba helyezés elõtti vizsgálat) ellenõrzi, hogy a jármû megfelel-e a típusbizonyítványban foglaltaknak vagy - ha a hatóság típusbizonyítvány kiadásától eltekintett - a 22. § (2) bekezdésében említett követelményeknek. Tv. 24. § (1) Az üzembentartó felelõs azért, hogy a forgalomban tartott jármûve a mûszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen. A jármûvek megfelelõségét a közlekedési hatóság idõszakos vizsgálaton ellenõrzi. Az idõszakos vizsgálatok végzése a jármûállomány területi megoszlásához igazodó vizsgálóhálózat állomásain történik.

Az okmányellátás rendszere A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) 3. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) országos illetékességgel a belügyminiszter irányítása alatt álló hatósági jogkörrel rendelkezõ központi hivatal (a továbbiakban: Hivatal) mûködteti. Az okmányellátás rendszere 5. § (1) A külön jogszabályban meghatározott körzet-központi feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzõje: b) a jármû tulajdonjogát igazoló hatósági okmány (a továbbiakban: törzskönyv) kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem alapján intézkedik a törzskönyv kiállításáról és az ügyfél részére történõ kiadásáról; c) ellátja a jármû közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításával, cseréjével, pótlásával és az ügyfél részére történõ átadásával kapcsolatos feladatokat; (2) A Kormány az okmányirodák kijelölésérõl és illetékességi területérõl szóló rendeletében az (1) bekezdésben meghatározott hatáskör kizárólagos gyakorlására jogosult körzetközponti jegyzõt jelölhet ki.

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000.(XI.30.) BM rendelet (R.I.) A járművek forgalomba helyezése 38. §. (1) A külön jogszabályban[1] meghatározott járművel – kivéve a trolibuszt, villamost, kerékpárt, segédmotoros kerékpárt, állati erővel vont járművet, kézikocsit – közúti forgalomban akkor lehet részt venni, ha forgalomba helyezték, vagy ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték. (2) A járművet akkor lehet forgalomba helyezni, ha a) a tulajdonjog megszerzését okirattal igazolták, b) a kötelező gépjármű-felelősség biztosítás meglétét igazolták, c) a külön jogszabályban[2] meghatározott személygépkocsik esetén az adóhatóság által kiállított regisztrációs adóigazolást az ügyfél bemutatta, d) külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű származás ellenőrzése megtörtént és azt határozattal igazolták, e) az új jármű forgalmazója részére a Központi Közlekedési Felügyelet a külön jogszabályban meghatározott eljárásban engedélyezte a megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést és a forgalmazó a járműhöz a műszaki adatlapot, valamint az e rendeletben meghatározott módon a járműkísérő lapot kiállította; f) egyéb új jármű esetében járműkísérő lapot állítottak ki vagy elvégezték a jármű előzetes eredetiség vizsgálatát, továbbá a közlekedési hatóság azt a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősítette;

16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez II. A járművek forgalomba helyezéséhez szükséges okmányok 2. Új jármű forgalomba helyezése: Új jármű a külföldi gyártótól közvetlenül megvásárolt és importált, illetve Magyarországon gyártott jármű. Az első forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell: a Műszaki Adatlapot, a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanusító igazoláset, a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a forgalmazók részére biztosított és a jármű értékesítésekor kitöltött járműkísérő lapot, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást, a rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról, a rendszám érvényesítő címke díjáról, a vagyonszerzési illeték befizetéséről szóló postai feladóvevényt, a külön jogszabályban meghatározott személygépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, ügyfél azonosító okmány.

Illetékek 2005.január 01-től alkalmazandó mértéke Illetékek fajtái Az illeték mértéke 2005. január 1-től A forgalmi engedély kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 6. 000,- Ft A törzskönyv kiadására irányuló eljárás illetéke Az eljárás kapcsán született határozat elleni fellebbezés illetéke 5. 000,- Ft Minden egyéb esetben, az elsőfokú államigazgatási eljárásokra előírt általános tételű eljárási illeték. 2. 000,- Ft ( változatlan) (2005. február 15-től: 2. 200 Ft) Illetékek fajtái A vagyonszerzési illeték mértéke 2005. január 1-től Gépjármű tulajdonjogának visszterhes vagyonátruházási illetéke - a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm³-e után 15 Ft, - az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor lökettérfogatú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3 után 20 Ft, - a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 600 Ft. - Wankel hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén a kamratérfogat minden megkezdett cm3 –e után 30 Ft Pótkocsi tulajdonjogának visszterhes vagyonátruházási illetéke 7. 500,- Ft – 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeg alatt; 18. 000,- Ft – minden más esetben. ( változatlan)

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2. § (3) Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt. 3. § (3) A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a) a szerződés megkötése napján, b) árverési vétel esetében az árverés napján, c) ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése napján, d) az a)-c) pontban nem említett esetekben a vagyonszerzéskor keletkezik. (7) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés irányadó az ingatlanok, illetve gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén is. 18. § (2) Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki: d) gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonának, haszonélvezetének megszerzése; 27. § (1) A vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni. (3) Az illeték megfizetéséért felelősök körére egyebekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy az öröklési illeték megfizetéséért az örököstárs egyetemleges felelőssége nem állapítható meg.

76. § (1) A gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzéséért járó illetéket pénzzel kell megfizetni. A 89. §-ban foglaltak kivételével az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot - a 26. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti mentesség igénybevétele esetén az erről szóló illetékhivatali határozat bemutatásával - annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes közlekedési igazgatási hatóságnál (okmányirodánál) kell bemutatni. Az illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően - a közlekedési igazgatási hatóságnál (okmányirodánál) beszerzett átutalási postautalványon - az illetékhivatal számlájára kell befizetni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott közlekedési igazgatási hatósági (okmányirodai) közreműködéstől függetlenül a gépjármű- és pótkocsiszerzések tekintetében is az illetékhivatal az elsőfokú illetékhatóság. Ha a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, az illetékhivatal határozattal (78. §) állapítja meg a vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzés késedelmes bejelentését terhelő mulasztási bírságot az illetékhivatal határozattal szabja ki.

44/2004. (XII. 20.) PM rendelet az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól 1. § (1) E rendelet hatálya a) a települési (a fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője által a polgármesteri hivatal részeként, illetve a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: Központi Hivatala) által működtetett okmányirodákra (a továbbiakban: okmányiroda), b) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatalára és területi szerveire, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára és szerveire, az önkormányzat jegyzőjére, az illetékhivatalokra (a továbbiakban együtt: adóhatóság), (2) E rendeletet a) az okmányirodánál kezdeményezett első fokú, illetékköteles eljárások, d) az elektronikus közigazgatási ügyintézésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló 184/2004. (VI. 3.) Korm. rendelet alapján kezdeményezett eljárások esetén kell alkalmazni.

2. § (1) Amennyiben az okmányirodánál kezdeményezett eljárás illetékét az ügyfél az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízással fizeti meg, az eljárási illetéket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - eljárásonként egy készpénz-átutalási megbízáson kell megfizetni, a készpénz-átutalási megbízáson pedig a befizető neve helyén az ügyfél nevét kell feltüntetni. Az ügyfél által a kérelem benyújtásával egyidejűleg átadott feladóvevényt érvényteleníteni kell a kérelem benyújtása dátumának, a kérelemazonosító, valamint a hatóság bélyegzőlenyomatának és az ügyintéző aláírásának feltüntetésével. A feladóvevényt a kérelemhez kell csatolni. Hiányos befizetés esetén a (4) bekezdésben meghatározott módon kell eljárni. (2) Ha egy ügyfél több, azonos ügytípusba tartozó ügyet egy időben ugyanazon okmányirodánál indít, akkor lehetőség van arra, hogy az eljárási illetéket ügytípusonként összevonva egy készpénz-átutalási megbízáson fizesse meg. Egy ügytípusba tartozónak minősül a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadására irányuló kérelem, illetve a személyazonosító igazolvány és a lakcímet/személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló kérelem. Hiányos befizetés esetén a (4) bekezdésben meghatározottak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.

a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól 1. § A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló külön jogszabályban meghatározott hatósági eljárások díjait az e rendelet 1-3. számú melléklete tartalmazza. 2. § Az e rendelet 1. számú melléklete 2. pontjának a) és e) alpontjában, továbbá a 2. és 3. számú mellékletében megállapított díjakat a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: BM Központi Hivatal) Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-01451935 számú kincstári elõirányzat-felhasználási keretszámlájára; az 1. számú melléklete 1. pontjában és 2. pontjának b)-d) és f)-k) alpontjaiban megállapított díjakat - kivéve, ha a BM Központi Hivatal, illetve a 2. pont j) alpontja esetében a Vám- és Pénzügyõrség jár el - az illetékes, külön jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat bankszámlájára; az 1. számú melléklete 2. pontjának j) alpontjában meghatározott díjat a Vám- és Pénzügyõrség eljárása esetén a Vám- és Pénzügyõrség Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-01454062 számú kincstári elõirányzat-felhasználási keretszámlájára kell az eljárás megkezdése elõtt igazoltan befizetni.

A közúti közlekedés igazgatási tevékenységének hatósági díjai számú melléklet a 29/2004. (VI. 16.) BM rendelethez A közúti közlekedés igazgatási tevékenységének hatósági díjai 2. A közúti jármûvek forgalomba helyezésével és okmányokkal történõ ellátásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak d) érvényesítõ címke kiadása, pótlása 320 f) forgalomból történõ kivonás, ideiglenes forgalomból történõ kivonás megszüntetése 1500 g) záradék elrendelése, törlése, ha nem kell forgalmi engedélyt és törzskönyvet kiállítani 1500 h) egyéb okmánykiadással nem járó változások iránti kérelem, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedély meghosszabbítása iránti kérelem 1500

2. számú melléklet a 29/2004. (VI. 16.) BM rendelethez Az egyes rendszámtáblákhoz és a hatósági jelzéssel összefüggõ igazgatási tevékenységhez kapcsolódó hatósági díjak 1. Általános rendszámtáblákért és a lassú jármûhöz kiadott különleges rendszámtábláért fizetendõ díj 1.1. 1 pár rendszámtábla 5 500 1.2. 1 db rendszámtábla 3 500 2. Ideiglenes - a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végzõ jármûvekre, valamint az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont jármûvekhez kiadott szabványtól eltérõ színû rendszámtáblákért fizetendõ díj (V; Z; CD; E) 2.1. 1 pár rendszámtábla 8 500 2.2. 1 db rendszámtábla 5 500 3. Különleges - kivéve az 1. és 2. pontban felsorolt különleges - rendszámtáblákért fizetendõ díj: 3.1. 1 pár rendszámtábla 9 000 3.2. 1 db rendszámtábla 5 500 Az egyénileg kiválasztott és az egyedileg elõállított rendszámok, valamint a kísérlethez vagy kipróbáláshoz igényelt próbarendszámok, továbbá a rendszámtábla utángyártás és típusváltás engedélyezésének hatósági díja tartalmazza a hatósági jelzés kiadásával kapcsolatos eljárási díjat is. A közlekedési hatóság igazolásával engedélyezett rendszámtábla felszerelésekor a hatósági jelzés kiadásával kapcsolatos eljárási díj tartalmazza a regisztrációs matrica egyedi kiadásával kapcsolatos eljárási díjat is.

Elektronikus közigazgatási ügyintézés lehetőségének biztosítása a BM rendeletben: 184/2004. (VI. 3.) Korm. rendelet az elektronikus közigazgatási ügyintézésrõl és a kapcsolódó szolgáltatásokról 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed b) az államigazgatási hatósági ügyben eljáró közigazgatási szervekre, amennyiben azok elektronikus úton e rendeletben foglalt szolgáltatásokat nyújtanak; 2. § Jelen rendelet alkalmazásában: a) elektronikus közigazgatási ügyintézés: szolgáltatás, amely a hatósági ellenõrzés kivételével a közigazgatási hatósági ügyek eljárási cselekményeinek vagy azok részeljárásainak e rendeletben foglalt feltételek szerinti elektronikus úton történõ gyakorlását biztosítja; h) szolgáltatást igénybe vevõ (használó): az Áe. szerint ügyfélnek minõsülõ személy, valamint a jelen rendeletben szabályozott szolgáltatásokat igénybe vevõ természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet;

Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII.26.) Korm. rendelet, valamint egyes további kormányrendeletek módosításáról 1. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, az e rendelet mellékletében kijelölt, körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője a polgármesteri hivatal részeként működtetett okmányiroda (a továbbiakban: okmányiroda) útján, az ország területére kiterjedő illetékességgel látja el - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a külön jogszabályban hatáskörébe utalt feladatait. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott okmányiroda az e rendelet mellékletében foglalt illetékességi területén végzi: a) az Nytv. 7/B. §-ában meghatározott, valamint b) az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásával, visszavonásával, cseréjével összefüggő, továbbá c) mindazon feladatait, amelyre vonatkozóan jogszabály kifejezetten így rendelkezik. (3) Hivatalból indult-az 1. § (1) bekezdésben megjelölt feladataival összefüggő - eljárásra az az okmányiroda illetékes, amelynek területén az ügyfél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (székhelye, telephelye) van.„

"2. § (1) Az ország területére kiterjedő illetékességgel: a) a "DT" és a "CK" betűjelű különleges rendszámtáblával, illetve az ilyen rendszámtáblával már ellátott jármüvek esetében a "V" betűjelű ideiglenes, vagy a "C" kezdő betűjelű különleges, valamint a "CD" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával kapcsolatos eljárás a Budapest XIV. kerületi Önkormányzat Okmányirodájának hatáskörébe tartozik, b) a "V" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával, üzemben tartói jog változásával, valamint az üzemben tartó és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által kezdeményezett forgalomból történő kivonással kapcsolatos eljárást a Budapest XIX. kerületi Önkormányzat Okmányirodája végzi. (2) A megye területére kiterjedő illetékességgel a "C" kezdő betűjelű különleges rendszámtáblák kiadásával, valamint a "P" és "Z" betűjelű ideiglenes rendszámtáblákkal kapcsolatos eljárás a megyeszékhelyen működő okmányiroda, Pest megyében és Budapesten a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel a BM Központi, Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hatáskörébe tartozik. (3) A közúti közlekedési szolgáltatást végző jármű üzemeltetési jellegével, annak változásával, valamint az ilyen jellegű járművek üzemben tartói és tulajdonjogának változásával kapcsolatos közlekedési igazgatási feladatokat a területi közlekedési hatóság székhelyén működő okmányiroda a megyére kiterjedő illetékességgel, Pest megyében és Budapesten a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel a Hivatal végzi."

„43/A. § (1) A jármű forgalomba helyezésével, forgalomból történő kivonásával, a jármű tulajdonjogával, üzemben tartásával, továbbá a forgalmi engedéllyel és a törzskönyvvel kapcsolatos kérelemre induló eljárásokban az ügyfél a kérelmét – a (2)-(4) bekezdésben foglalt korlátozással – a kormányzati portálon keresztül elektronikus úton is előterjesztheti. (2) Az 52. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt eljárások közül kizárólag a belföldön vásárolt jármű kivitelére irányuló kérelem terjeszthető elő elektronikus úton. (3) Az ideiglenes behozatali vámeljárás hatálya alá tartozó jármű esetében csak a V betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása, valamint az ilyen rendszámtáblával ellátott jármű üzemben tartójának személyében bekövetezett változás, az üzemben tartó által kezdeményezett forgalomból történő kivonás, a forgalmi engedély adatváltozás vagy adatjavítás miatti cseréje, valamint a forgalmi engedély pótlása iránti kérelem terjeszthető elő elektronikus úton. (4) Nem nyújtható be elektronikus úton kérelem a P, CD és E betűjelű ideiglenes, a DT, CK és RR betűjelű, illetve a H és R kezdő betűjelű különleges rendszámtáblák kiadásával, továbbá az ilyen rendszámú járművek forgalomban tartásával, forgalomból történő kivonásával, a jármű forgalmi engedélyének vagy törzskönyvének cseréjével, pótlásával, záradék bejegyzésével kapcsolatos eljárásokban.”

JÁRMŰ IGAZGATÁS Forgalmi engedélyek cseréje A 16/2005.BM rendelet 8.§-a az 1999. január 01. előtt forgalomba helyezett járművek forgalmi engedélyeinek cseréjére vonatkozó szabályokat módosítja az alábbiak szerint: Az R. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) Azokat a járműveket, amelyeket 1999. január 1-jéig helyeztek forgalomba, kérelemre vagy a járművel kapcsolatos közlekedési igazgatási ügyintézés alkalmával kell törzskönyvvel és új típusú forgalmi engedéllyel ellátni. Az 1998. december 31-ig kiadott forgalmi engedélybe 2007. január 1-jétől bejegyzés nem tehető." Az új normaszöveg alapján egy felmenő rendszerben, közlekedési igazgatási ügyintézéshez kötődően kerül sor a „régi típusú” ( zöld kétlapos, illetve szürke könyv alakú okmány) forgalmi engedélyek cseréjére. A Rendelet 78.§ (4) bekezdésében foglalt fő szabálytól eltérően, az 1998.december 31-ig kiadott forgalmi engedélyekbe 2006. december 31-ig a közlekedési hatóság által a műszaki érvényesség bejegyezhető, de egyéb adat változása esetén a közlekedési igazgatási eljárás során új típusú forgalmi engedélyt és törzskönyvet kell kiadni.

Forgalmi engedélyek cseréjére vonatkozó szabályok Fő szabály „78.§(4) A forgalmi engedély üzemben tartójának személyében, illetve személyi adataiban, valamint a jármű azonosító adataiban bekövetkezett változáskor új forgalmi engedélyt kell kiállítani. Az egyéb adatváltozást a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatában - a nyilvántartásban való bejegyzéssel egyidejűleg - kell feltüntetni.” Speciális a BM.rend.103.§ (1)bek. : 1999.január 01.előtt kiállított forgalmi engedélybe csak a közlekedési hatóság jegyzi be a műszaki érvényességet. Speciális a BM.rend. 13.sz.melléklet C pontja szerinti EU adattartalmú forgalmi engedély melynek az első oldalán szereplő adatok változása okán szükséges a cserét végrehajtani a nemzetközi kódokhoz tartozó adattartalom miatt pl: O adatmező = vontatási adat. ( „B” típusú forgalmi engedélybe pl a vontatási adat a forgalmi engedély hátoldalán szereplő „vontatási adatok”-hoz bejegyezhető.)

Forgalomból történő kivonás Forgalomból történő kivonás történhet kérelemre ideiglenesen vagy véglegesen Ideiglenesen : ismételt belföldi üzemeltetés szándéka fennáll és nem ELHASZNÁLÓDOTT járműre kezdeményezi az ügyfél Véglegesen : ismételt belföldi forgalomba helyezésre irányuló szándék nincs (pl: kivándorlás okán külföldön kívánják forgalomba helyeztetni, vagy a magyarországi tulajdonos külföldre értékesíti a járművet) vagy elhasználódott, hulladékká vált a jármű ekkor „Bontási átvételi igazolással” . A bontási átvételi igazolással történő végleges kivonás VÉGLEGES ! Hivatalból is ideiglenesen vagy véglegesen kerülhet sor a jármű KIVONÁSÁRA. BM.rend. „87. § (1) A járművet a közlekedési igazgatási hatóság a forgalmi engedély érvénytelenítésével és a hatósági jelzés visszavonásával hivatalból, vagy kérelemre véglegesen kivonja a forgalomból (2) A járművet kérelemre a közlekedési igazgatási hatóság a forgalmi engedély érvénytelenítésével és a hatósági jelzésen a címke eltávolításával vonja ki ideiglenesen a forgalomból. (3) A járművet hivatalból a közlekedési igazgatási hatóság a forgalmi engedély és a hatósági jelzés visszavonásával vonja ki ideiglenesen a forgalomból. (4) A jármű forgalomból történő kivonását a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba bejegyzi.”

Bontási átvételi igazolás alapján történő végleges kivonás BM.rend.95.§(1) Amennyiben a jármű forgalomból történő kivonására az ismételt belföldi forgalomba helyezés szándéka nélkül kerül sor - a hatósági engedély és jelzés visszavonásával egyidejűleg - a törzskönyvet érvénytelenítve vissza kell adni a jármű tulajdonosának, kivéve, ha a járművet a külön jogszabályban1 hulladékkezelésre feljogosított kezelőnek átadta, és az erről szóló bontási átvételi igazolást a közlekedési igazgatási hatóságnak leadta." 5.§ (3) Amennyiben a jármű forgalomból történő végleges kivonására bontási átvételi igazolás alapján kerül sor, a jármű hatósági engedélyét, jelzését és törzskönyvét, feltéve, hogy ez utóbbival rendelkezett, a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni." 95.§(4) A közlekedési igazgatási hatóság a jármű bontási átvételi igazolás alapján történő végleges kivonása esetén a jármű hatósági jelzéseit, a hatósági engedélyét és a törzskönyvét a bontási átvételi igazolás átvételével, valamint a járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg határozattal visszavonja és selejtezés céljából megküldi a Hivatalnak. 95.§(5) A (4) bekezdés szerinti eljárás során a közlekedési igazgatási hatóság a bontási átvételi igazolás sorszámát a járműnyilvántartásba bejegyzi. A bontási átvételi igazolás alapján végleg kivont jármű ismételten nem helyezhető forgalomba. 95.§(6) A jármű forgalomból történő végleges kivonásához el kell fogadni az EGT valamely tagállamában kiállított bontási átvételi igazolást is, amennyiben az megfelel az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. Cikkének (3) bekezdése szerint kiadott bontási igazolások minimumkövetelményeiről szóló 2002/151/EK bizottsági határozatnak."

267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjármûvekrõl 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: b) a hulladékká vált gépjármûvekre. 2. § E rendelet alkalmazásában a) gépjármû: a külön jogszabályban meghatározott M1 és N1 jármûkategóriájú, továbbá a motoros tricikli kivételével a háromkerekû gépjármû, 8. § (1) A gépjármû tulajdonosa köteles a forgalomból véglegesen kivonásra szánt, továbbá - amennyiben nem kívánja megjavíttatni - a biztosítók által külön jogszabályban meghatározott módon jelentésre kötelezett hulladékká vált gépjármûvet a bontónak, a gyártónak vagy az átvevõnek átadni. (2) Az átadás tényét igazoló bontási átvételi igazolás mindkét fél általi aláírását követõen történhet meg a gépjármû forgalomból történõ végleges kivonása tényének a jármûnyilvántartásokba történõ bevezetése. A bontási átvételi igazolással és forgalomból történõ kivonással kapcsolatos kötelezettségeket külön jogszabályok határozzák meg.

1. Regisztrált bontó-hulladékkezelő MAGYARORSZÁG – BONTÁSI ÁTVÉTELI IGAZOLÁS 1. Regisztrált bontó-hulladékkezelő (Bélyegző lenyomat: név, cím, nyilvántartási szám) I. ENGEDÉLYEZŐ HATÓSÁG A 000 0000 2. A környezetvédelmi hatóság engedély 3. A jármű azonosító adatai Száma: A 3.1. Rendszám: 3.2. Államjelzés: Érvényességi ideje: E 3.3. Alvázszám: 4. Bontó-hulladékkezelő által veszélyes hulladék begyűjtésre megbízott, gépjárművet átvevő szervezet J 3.4. Járműkategória: Neve: D.1. 3.5. Gyártmány: D.2. 3.6. Típus: 3.7. Gyártási év: P.3. 3.8. Üzemanyag: Címe: 3.9. Törzskönyv száma*: 3.11. Forgalmi engedély száma: 5. A járművet átvevő nyilatkozata Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek, a járművet, valamint törzskönyvének* és forgalmi engedélyének másolatát a mai napon átvettem. Gondoskodom a jármű átvett állapotában történő bontásáról és a keletkezett veszélyes hulladék további kezeléséről. Kötelezem magam, hogy az alvázszámot a közlekedési hatóság jelenlétében megsemmisítem. Kelt……………………………………év………….hó…………nap ……….óra…………perc PH …………………..…………..…….. bontó-hulladékkezelő vagy általa megbízott gépjárműátvevő aláírása 6. A forgalmi engedély jogosultjának adatai C.1.1. 6.1. Családi vagy cégnév: C.1.2. 6.2. Utónév: C.1.3. 6.3. Cím: C.4. 6.4. A forgalmi engedély jogosítottja: a) b) c) 6.5. Szem. ig. vagy útlevél száma: 6.6. Állampolgársága: 7. A járműtulajdonos nyilatkozata A fenti adatokkal azonosított járművet tovább üzemeltetni nem kívánom, a továbbiakban hulladéknak tekintem, bontásával egyetértek, tulajdonjogomat az átvevő részére átruházom. A jármű átadásával egyidejűleg mellékelten átadom a jármű törzskönyvének* és forgalmi engedélyének másolatát is. Tudomásul veszem, hogy jelen nyilatkozatom visszavonhatatlan. A „Bontási átvételi igazolás” első példányát átvettem. Kelt: ……………………………………év………….hó…………nap ………………………….. járműtulajdonos vagy megbízottjának aláírása II. Fenti jármű alvázszámát jelenlétemben megsemmisítették, a „Bontási átvételi igazolás”-ának második példányát átvettem, a jármű adatait a közlekedési hatóság a nyilvántartásából törli. Kelt: ……………………………………év………….hó…………nap Közlekedési Felügyelet aláírása *-gal jelölt aláhúzott szöveget át kell húzni, ha a törzskönyv nem került kiadásra!

Gépjármű értékesítők bejelentési kötelezettsége 100/B. § (1) A statisztikai számjele alapján főtevékenységként gépjármű, jármű, pótkocsi, illetve mezőgazdasági gépek forgalmazására jogosult járműkereskedő a Magyarországon már forgalomba helyezett használt jármű értékesítési céllal történő megvásárlását 15 napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál bejelenti. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a járműkereskedők a használt járműveket egymás között értékesítik. 3) A járműkereskedő tulajdonszerzését a közlekedési igazgatási hatóság nyilvántartásba veszi, azonban forgalmi engedélyt nem állít ki, és a törzskönyvet visszavonja. A forgalmi engedély "Hivatalos feljegyzések" rovatában a tulajdonjog változását jelölni kell. A rendelkezés többszöri kereskedői tulajdonváltásra is vonatkozik.”