A közigazgatási eljárás alapszabályai 1954.évi IV törvény 2004. évi CXL törvény (hatályos 2005. 11.01-től)

Az eljárás alapelvei A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja.

A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.

Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. Tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

Az ügyfelet az államigazgatási eljárásban megilleti a nyilatkozattétel és a jogorvoslat joga, köteles viszont legjobb tudomása szerint, jóhiszeműen közreműködni. Mindezek érdekében az eljáró szerv az ügyfelet jogairól és kötelességeiről tájékoztatja. A közigazgatási szervek feladataikat gyors és egyszerű eljárással teljesítik.

Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek megfizetésére kötelezheti, erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni.

Az ügyfél Az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve - tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve - a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

Természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kéri.

Hatáskör Hatáskör: adott szerv milyen ügyekben hozhat döntést. Döntési jogosultságot jelent, amelyet jogszabály felhatalmazása alapján gyakorolni kell. A hatáskör azt mutatja meg, hogy egy konkrét ügyben az adott szervnek van-e döntési jogköre. általános és különös (az államigazgatás valamennyi ágazatában, vagy csak egy meghatározott ágazatában)

Eljárási kötelezettség A közigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének nem tesz eleget, erre a felettes szerve - kérelemre vagy hivatalból - utasítja. (ha e kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv - kérelemre vagy hivatalból - soron kívül, de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát.)

Az illetékesség Adott ügyben azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül melyik jogosult eljárni. Területi munkamegosztás elve alapján emeli ki a hatáskörrel rendelkező szervek sorából azt, amelyik eljárni köteles. A hatáskör csak általában jelent jogosítványt, az illetékesség teszi konkréttá a hatáskört.

Az illetékességi alapjai Illetékességi terület: általában az az igazgatási egység, amelyben a közig szerv működik. Illetékességi ok: az a tény, körülmény, helyzet, amelynek segítségével a jogszabályok meghatározzák, hogy mely területen működő közig szerv illetékes az eljárásra.

Illetékességi okok Általános illetékességi ok: ügyfél lakóhelye, vagy tartózkodási helye. Különös illetékességi ok: ingatlanra vonatkozó ügyek: az ingatlan helye szerint illetékes hatóság jár el. Engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött tevékenység: az a szerv járhat el, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják. jogellenes magatartást elkövették

Hatáskör és illetékesség vizsgálata A közigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Ha azt állapítja meg, hogy az ügyben nincs hatásköre, vagy nem illetékes, az ügyet haladéktalanul átteszi a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervhez, és erről az ügyfelet egyidejűleg értesíti.

A közigazgatási szerv - tekintet nélkül a hatáskörére és az illetékességére - köteles megtenni azt az intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Erről az intézkedésről haladéktalanul értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervet, amely az intézkedés fenntartásának szükségességét felülvizsgálja.

Az elsőfokú közigazgatási eljárás

Az eljárás megindítása Ügyfél kérelmére, hivatalból, vagy mindkettőre. A kérelem gyűjtőfogalom: ezzel egy tekintet alá esik az ügyfél bejelentése, nyilatkozata is. Kérelemre az ügyfél érdekében, hivatalból általában közérdekéből. Olykor az ügyfélnek kötelező eljárás elindítása érdekében kérelmet benyújtania (pl. adóbevallást).

Az eljárás indulásának ideje Ügyfél általi kérelemre induló eljárás: az a nap, amelyiken a kérelmet beiktatták. Hivatalból induló eljárás: amikor az első eljárási cselekményt végezték és az erre vonatkozó ügyiratot beiktatták.

Az eljárás megszüntetése Az ügyfél kérelmére indult eljárás esetén a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja a kérelmet az ügyfél. Ilyenkor az eljárást megszüntetik, kivéve ha az hivatalból is megindítható lett volna. Megszüntetésről a hatóság határozatban dönt (nem érdemi határozat, így fellebbezni sem lehet ellene).

Az elintézési határidő A bírósági eljárásokkal ellentétben a közigazgatási eljárás határidőhöz kötött. Nincs különbség a között, hogy kérelemre, vagy hivatalból indul az eljárás. A törvény értelmében az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől, illetőleg az eljárás hivatalból történő megindításától számított 30 napon belül kell meghozni.

Az elintézési határidő Egyes ügyfajtáknál nem okoz gondot a rövidebb elintézési idő sem, de van amikor sem 30 nap sem elég. A törvény úgy rendelkezik, hogy ennél hosszabb határidőt csak törvény, vagy kormányrendelet állapíthat meg. A hatóságoknál a belső határidő általában rövidebb harminc napnál. Fellebbezés: az elintézési idő a fellebbezésnek a másodfokú hatósághoz való megérkezését követő iktatás utáni napon indul. Az eljáró szerv vezetője legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja az elintézési határidőt. Az eljárási határidőt megszakíthatja az eljárás felfüggesztése és a szakhatóság eljárása.

A közigazgatás hallgatása Az elintézés határidő eltelt, de az eljáró hatóság ennek ellenére nem hozott érdemi határozatot. Az ügyfél a felettes hatósághoz fordulhat, igénybe vehet ügyészi segítséget, a szerv vezetőjénél is jelezhet. Kivételesen a hallgatás érthető beleegyezésnek, de ez nagyon ritka.

A kérelem Nincs alaki követelmény; A kérelem tárgya, a benyújtó személye tűnjön ki belőle; Benyújtható szóban (természetes személy), vagy írásban – jogszabály előírhatja, hogy a kérelmet erre rendszeresített nyomtatványon nyújtsák be (elektronikus űrlap is). Előírható mellékletek csatolása; A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni; A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz kell benyújtani; A kérelem a szerven kívül előterjeszthető a lakóhely, vagy munkahely szerint illetékes jegyzőnél is.

Jegyzőkönyv Szóbeli megállapítások, ténymegállapítások hiteles írásbafoglalása. Kötelező jegyzőkönyvet felvenni a szóbeli kérelemről, ügyfél, tanú, szakértő meghallgatásáról, szemle lefolytatásáról (ha felvételét az ügyfél kéri). Kötelező a tárgyalásról, a határozat szóbeli kihirdetéséről is. Mellőzhető, ha az ügyfél nem kéri. Nem kell: ha a szóbeli kérelmet azonnal teljesítik és a szabályok szerint elég a teljesítés tényét az iratra feljegyezni, vagy nyilvántartásba bejegyezni.

A jegyzőkönyv Három fő rész: Adatokat tartalmazó bevezető rész Nyilatkozatokat és megállapításokat tartalmazó érdemi rész Aláírások és esetleg záradék (zárórész) Jegyzőkönyv helyett készíthető hangfelvétel is. A jegyzőkönyvet elkészülte után fel kell olvasni az érdekeltek előtt. Ha mérlegelés eredményeként a szerv nem készít jegyzőkönyvet, feljegyzés akkor is kell.

Képviselet az eljárásban TÖRVÉNYES: Kiskorú képviselője a szülő, vagy a gyám; Cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személy képviselője a gondnok; Költségvetési szerv képviselője a szerv vezetője; Az önkormányzat képviselője a polgármester; Gazdasági szervezet képviselője a szervezeti szabályzatban meghatározott személy.

Képviselet az eljárásban A képviseletre jellemző a folyamatosság – mindaddig fennáll, amíg az alapjául szolgáló állapot is. A képviseleti jog tartalma korlátlan, a képviselő minden jognyilatkozatot megtehet, de saját nevében teszi.

Képviselet az eljárásban MEGHATALMAZOTT Megbízási szerződéssel jön létre. Meghatalmazott bárki lehet, aki képviselet ellátására alkalmas. A képviselet tartalma a megbízás tartalmától függ: csak azokat az eljárási cselekményeket végezheti el a megbízott, melyekre a megbízás vonatkozott.

Ügygondnok A természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni, és nincs törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság kezdeményezésére a gyámhatóság rendeli ki.

Az idézés Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság határnap vagy határidő megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg. Az ügyfél a kérelmére indult eljárásban nem kötelezhető a megjelenésre, kivéve, ha a hatóság a kérelemre indult eljárást hivatalból folytatja.

Az idézést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az idézett a megjelenésének megkönnyítése érdekében a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal megkapja. Az idézésben meg kell jelölni, hogy az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben (ügyfélként, tanúként stb.) kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire.

Idézni írásban, távbeszélő útján vagy elektronikus úton lehet. Az írásbeli idézéssel azonos hatályú, ha az eljárás során jelen levő személyt az ügyintéző más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra feljegyzi, és a megidézettel aláíratja.

Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását vagy eltávozását megfelelően nem igazolja, továbbá ha az idézésre önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban jelenik meg, eljárási bírsággal sújtható, továbbá az eljárási cselekmény megismétlése miatti többletköltség megfizetésére kötelezhető.

Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ügyész jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az eljáró közigazgatási szerv vezetője kérheti.

Az értesítés Ha a hatóság nem tartja szükségesnek az ügyfél idézését, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról - ha az ügy körülményeiből más nem következik - legalább öt nappal korábban értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy a meghallgatáson (szemlén, tárgyaláson) részt vehet, de megjelenése nem kötelező.

A tényállás tisztázása A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A közigazgatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

Az ügyfél nyilatkozata Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél nem nyilatkozik, vagy a kért adatot nem közli, a közigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. Erre az ügyfelet figyelmeztetni kell.

A tanú Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. A tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni és tanúvallomást tenni. Tanúként nem hallgatható meg az, akitől bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható, államtitoknak, szolgálati titoknak vagy hivatásbeli titoknak minősülő tényről az, aki a titoktartás alól - az arra jogosított szervtől vagy személytől - nem kapott felmentést.

A tanúvallomás megtagadható, ha a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vagy a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Diplomáciai mentességben részesülő személy nem köteles tanúvallomást tenni.

A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú esetleges elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.

A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor. A tanú erre irányuló indokolt kérelme alapján a hatóság vezetője elrendelheti a tanú természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését, ha a tanú valószínűsíti, hogy őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti.

A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú védett adatról tesz vallomást, továbbá ha elrendelték a tanú természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését.

A szemle A tényállás tisztázására szemle rendelhető el. Ennek megtartása során a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető, helyszíni szemle tartható. Ha a szemle eredményét az érdekeltek előzetes idézése vagy értesítése veszélyeztetné, a szemle elrendelését megkezdése előtt szóban kell közölni.

Az ügy jellegétől függően szemletárgynak minősül különösen az ügy tárgyával összefüggő irat (például az üzleti könyv, nyilvántartás, szerződés, bizonylat, műszaki dokumentáció, elektronikus dokumentum, továbbá bármely eljárással rögzített adatot tartalmazó adathordozó), valamint a tényállás tisztázásához szükséges bármely dolog (gép, berendezés, felszerelés, használati tárgy, jármű, gépjármű stb.).

A szakértő Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóságnak nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét.

Az eljárás akadályozásának következményei Bírság fizetésére kötelezhető az eljárást akadályozó személy. Ennek összege 1000 Ft (az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint).

A tárgyalás A közigazgatási szerv tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. A tárgyaláson a közigazgatási szerv meghallgatja az ügyfelet, a tanút, a szakértőt, és megszemléli a szemletárgyat.

A tárgyalás Az ügyfél és képviselője a tárgyaláson elhangzottakra észrevételt tehet, a meghallgatott személyhez kérdést intézhet, és más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését indítványozhatja.

Határidők számítása A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja, de az ügyintézési határidő ilyen esetben is azon a napon kezdődik, amely napon a beadvány megérkezik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

Az elektronikus dokumentum előterjesztésének, illetve kézbesítésének ideje a külön jogszabályban meghatározott módon történő visszaigazolás időpontja. Ha az elektronikus dokumentum előterjesztési, illetve kézbesítési ideje nem munkanapra esik, a határidő a következő munkanapon kezdődik. A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni

Igazolási kérelem Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A keresetindításra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet azonban akkor is a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság bírálja el, ha az ügyfél a keresetet a hatóságnál nyújtotta be.

Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az érintettnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutáskor, akadályoztatás esetén az akadály megszűnésének napjától kezdődik. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

Iratokba való betekintési jog Az ügyfél személyesen, illetve a törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselője útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Ez a jog akkor is megilleti, ha korábban nem vett részt az eljárásban.

A közigazgatási szerv az ügyfélen és képviselőjén kívül más személynek (szerv képviselőjének) is megengedi az iratokba való betekintést vagy másolat készítését, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogának érvényesítése vagy feladatának teljesítése céljából szükséges.

A közigazgatási szerv döntései Érdemi kérdésekben határozat, egyéb kérdésekben végzés. Jogszabály úgy rendelkezhet, hogy ha az ügyfél kérelme (bejelentése) jog megszerzésére irányul, és a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot - feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél -, az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.

A határozat Jogot biztosít Kötelezettséget állapít meg Jogvitát dönt el Szankciót alkalmaz Kérelemhez való viszonya alapján: teljes rész kiegészítő határozat lehet

A határozat tartalma Bevezető rész: az eljáró hatóság megnevezése, az ügy száma és ügyintézőjének neve, a jogosult vagy kötelezett ügyfél neve (megnevezése) és lakóhelye (székhelye vagy telephelye) vagy tartózkodási helye (szálláshelye), az ügy tárgyának megjelölése,

Rendelkező rész: a hatóság döntése, továbbá a fellebbezés (keresetindítás), illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatás, a szakhatóság megnevezése és állásfoglalása, az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés, illetve munkadíj összegéről szóló rendelkezés, ha annak megállapítása nem külön végzésben történt,

az eljárási költségek viseléséről szóló döntés, a kötelezettség teljesítésének határnapja vagy határideje és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményei, a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatás,

Indoklás: a megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítás és a mellőzés indokai, a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontok és tények,

a szakhatósági állásfoglalás indokolása, az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokai, azok a jogszabályhelyek, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalás,

A döntéshozatal helye és ideje, a döntés kiadmányozójának a neve, hivatali beosztása, A döntés kiadmányozójának aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata, elektronikus dokumentum formájában kiadott döntés esetén a minősített elektronikus aláírás.

A határozat Meghatározott esetben egyszerűsített határozat hozható, ha a hatóság a kérelemnek helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. Nem alakszerű határozat: jegyzőkönyvbe foglalt ügyiratra feljegyzett okiratba foglalt

A teljesítés előírása Ha a döntés kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell megállapítani. Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat (engedélyezhet).

A döntés közlése A hatóság döntését közölni lehet: postai úton, személyesen írásban vagy szóban, elektronikus dokumentum formájában, illetve távközlési eszköz útján, hirdetményi úton, kézbesítési meghatalmazott vagy ügygondnok útján, a hatóság kézbesítője útján.

A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették, szóban vagy távközlési eszköz útján, illetve elektronikus úton közölték. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

A postai úton történő kézbesítés esetén a döntést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni. Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

Ha az irat a hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

Hirdetményi úton történhet a közlés, ha az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen, a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen, és a nyilvántartó hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel.

A hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás közös szabályai Mindegyik határozatnak minősül. Ugyancsak határozatot kell kiadni kiadásuk megtagadásáról, vagy a nyilvántartásba való bejegyzést megtagadásáról.

A hatósági bizonyítvány A hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. Közokiratnak minősül (anyakönyvi kivonat, az adó- és értékbizonyítvány, a hatósági erkölcsi bizonyítvány). A hatósági bizonyítványt általában a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül kell kiadni, illetve az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal ellátni. Akkor lehet kiállítani, ha ezt jogszabály előírja, vagy ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti.

Hatósági igazolvány A hatóság - törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott esetben - az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki (jogosítvány, személyi ig. útlevél, eüg-i könyv, egyéni vállalkozói ig, fegyvertartási engedély, stb..).

Kiadása rendszerint hivatalból történik és feltételekhez kötött. Ez is közokiratnak minősül.

Hatósági nyilvántartás Csak jogszabályban meghatározott adatokat lehet nyilvántartani. A hatóság az általa kezelt nyilvántartásban szereplő hibás adatot a hiba észlelése esetén hivatalból köteles javítani, és erről az érintettet értesíteni kell. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyfél illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj lerovása mellett a nyilvántartásból hitelesített másolatot vagy kivonatot kérhet.

A hatósági ellenőrzés Ellenőrzi: a jogszabályi rendelkezések betartását, valamint a jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését. Keretében meghatározott adatok szolgáltatását, iratok bemutatását kérheti, és egyéb tájékoztatást kérhet, vagy helyszíni ellenőrzést tart.

Cél elsősorban a prevenció. Általában hivatalból kerül rá sor. Jogszabálysértés, vagy határozatban foglaltak megsértése esetén felhívja a figyelmet a jogszabálysértésre, határidő tűzése mellett felszólítja annak megszüntetésére; hatósági eljárást indít; megkeresi a hatáskörrel rendelkező hatóságot, vagy szabálysértési, fegyelmi, büntető, polgári eljárást kezdeményez.

Jogorvoslatok Kérelem alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárás. A hatóság határozata ellen minden esetben önálló jogorvoslatnak van helye. Végzés esetén ez csak jogszabályi engedély alapján képzelhető el.

Az ügyfél kérelmére fellebbezési eljárás, bírósági felülvizsgálat, az újrafelvételi eljárás, méltányossági eljárás.

Hivatalból a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében, felügyeleti eljárás keretében, Alkotmánybíróság határozata alapján, ügyészi óvás nyomán.

A jogorvoslat Mind kérelemre, mind hivatalból lehetséges a döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése.

A fellebbezés Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

A fellebbezés Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

Az első fokon hozott eljárást felfüggesztő, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, az eljárási bírságot kiszabó végzés, valamint az eljárási költség viselésének kérdésében hozott végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.

Nincs helye fellebbezésnek ha az ügyben törvény az elsőfokú közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé, az ügyfelek részéről, a közöttük létrejött egyezséget jóváhagyó határozat ellen, a másodfokon eljáró szerv által hozott végzés ellen, a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen.

A fellebbezéssel megtámadott határozatban foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta.

A döntést hozó szerv saját eljárása Jogszabálysértő döntés: döntés visszavonása, módosítása Nem jogszabálysértő döntés, de a hatóság a fellebbezésben foglaltakkal egyetért és nincs ellenérdekű ügyfél: döntésvisszavonás, vagy módosítás.

Másodfok A másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el.

A bírósági felülvizsgálat Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával

A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt.

Az újrafelvétel Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

A méltányossági eljárás Az ügyfél a jogerős határozatot hozó hatóságtól a nem jogszabálysértő határozat módosítását vagy visszavonását kérheti, ha annak végrehajtása számára a határozat meghozatala után bekövetkezett okból méltánytalanul súlyos hátrányt okoz, és a végrehajtási eljárásban méltányosság nem gyakorolható. A méltányossági kérelem tárgyában a hatóság jogorvoslattal nem támadható határozattal dönt.