Közigazgatási jog 2. III Levelező tagozat Győr 2016.

Az előadások a következő témára: "Közigazgatási jog 2. III Levelező tagozat Győr 2016."— Előadás másolata:

1 Közigazgatási jog 2. III Levelező tagozat Győr 2016

2 Témák A tényállás tisztázása, bizonyítás Bizonyítási eszközök
Az ügyfél jogai a bizonyítási eljárásban Az eljárás rendjét biztosító eljárási intézmények Tárgyalás, közmeghallgatás Döntés, a döntések fajtái Hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás

3 A tényállás tisztázásának funkciója
Kettős funkció A döntés szempontjából releváns tények kiválasztása Meggyőződés a tények valósságáról Officialitás elve A hatóság kötelessége Két módja Bizonyítási eljárásban Bizonyítás nélkül, ha a rendelkezésre álló adatok elegendőek a döntéshez A tényállás tisztázásának hiánya – megalapozatlan döntés – súlyos eljárási jogsértés

4 Bizonyítási eljárás Célja – a valós tényállás meg állapítása
Bizonyítási rendszerek Szabad bizonyítási rendszer Kötött bizonyítási rendszer Ket. bizonyítási rendszere – szabad A hatóság határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, az alkalmazandó bizonyítási eszközöket A bizonyítékok szabad mérlegelése – a hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességében értékeli és az ezen alapuló meggyőződése alapján állapítja meg a tényállást Törvény előírhatja, hogy a hatóság döntését kizárólag valamely bizonyítékra alapozhatja, illetőleg valamely bizonyítási eszköz kötelező alkalmazását

5 A bizonyítás tárgya Bizonyítandó tények Nem bizonyítandó tények
A valóság, tudatunktól független tényei, jelenségei, eseményei Tapasztalati tények Alkalmazandó jog Nem bizonyítandó tények Nyilvános (köztudomású) tények Hivatalból ismert tények Vélelem Fikció Ellenérdekű fél által elismert tények

6 Bizonyítási kötelezettség, bizonyítási teher
Bizonyítási kötelezettség – ki köteles bizonyítani Bizonyítási teher – ki viseli annak a terhét, ha valamely tényt nem sikerül bizonyítani Általános elv Hivatalból indult eljárás – hatóság Kérelemre indult eljárás – ügyfél Mind a bizonyítási kötelezettség, mind a teher megoszlik a hatóság és az ügyfél között A bizonyítás a hatóság kötelezettsége, de az ügyfelet aktív közreműködési kötelezettség terheli. Ügyek, amelyekben megfordul a bizonyítási kötelezettség és a teher - környezetvédelem

7 Bizonyítási eszközök, bizonyítékok
Bizonyítási eszközök, szolgáltatják azokat a bizonyítékokat, amelyből következtetni lehet a bizonyítandó tényekre. Bizonyítási eszközök: Személyi – tanú, szakértő, maga az ügyfél Tárgyi – irat, szemletárgy Bizonyítékok – Ket. szabályozza, de nem taxáció Ügyfél nyilatkozata Tanú vallomása Szakértői vélemény Szemléről készült jegyzőkönyv Irat Hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyv

8 Az ügyfél jogi helyzete a bizonyítási eljárásban
Az ügyfél bizonyítási eljárásban való részvétele - garanciális jelentőségű Ügyféli jogok a bizonyításban Nyilatkozattételhez való jog A bizonyítás indítványozásához való jog A bizonyítékok megismerésének joga Iratbetekintési jog Az ügyfél kötelezettségei Kérelmére indult eljárásban – mellékletek csatolása Hivatalból indult eljárásban – törvényben, kormányrendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettség

9 Nyilatkozattételi jog
Alanyi jog az eljárás bármely szakaszában írásban, vagy szóban Megtagadhatja A megtagadás jogkövetkezménye – a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást Cselekvőképtelen személy csak akkor hívható fel – ha bizonyíték másként nem tárható fel képviselője jelenlétében lakcímén is Korlátozottan cselekvőképes – ha ő is és a képviselője is hozzájárul Az ügyfél ill. képviselője bírságolható rosszhiszemű eljárás miatt jelentős valótlan tényt állít jelentős tényt elhallgat valótlan adatot szolgáltat

10 Adatszolgáltatási kötelezettség
Törvény, kormányrendelet írhatja elő Hivatalból indult eljárásban az ügyfél számára Kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél számára Megtagadhatja: nem kapott felmentést a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól, nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, Ha az ügyfél médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és nyilatkozatával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné. Az ügyfél illetőleg képviselője bírságolható, ha nem tesz eleget

11 A bizonyítás indítványozásának joga
Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában indítványozhatja tanú, szakértő meghallgatását, szemlét, helyszíni szemlét Az officialitás elve – tényállás tisztázása a hatóság kötelezettsége Az ügyfél bizonyítási indítványa nem köti a hatóságot az ügyfél indítványának mellőzését a határozat indokolásában meg kell indokolni A hatóság nem kérhet az ügyféltől olyan adatot, bizonyítékot, amely bármely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szerepel

12 A bizonyítékok megismerésének joga I.
Az ügyfelet, ha nem idézhető, vagy idézése nem szükséges, értesíteni kell minden bizonyítási cselekményről A tanú, szakértő meghallgatásánál, szemlén, tárgyaláson jelen lehet kérdéseket tehet fel nyilatkozatot tehet Bizonyítékok ismertetése Feltételei: az ügyfelet nem értesítették az eljárás megindításáról és bizonyítást folytattak le. Hatóság kötelezettsége: az ügyfél értesítése Ügyfél joga: - iratok megtekintése, bizonyítékok megismerése - észrevétel, nyilatkozat, bizonyítási indítvány

13 A bizonyítékok megismerésének joga II. Iratbetekintési jog
A közigazgatási eljárás nem nyilvános Az ügyfél alanyi joga – betekinthet, másolatot, kivonatot készíthet, másolatot kérhet Nem tekinthet be A döntés tervezetébe Olyan iratba, amelyből következtetni lehet arra a személyre, aki adatainak zárt kezelését rendelte el a hatóság Engedély nélkül a minősített adatot tartalmazó iratba Törvény által védett iratba – ha a betekintést törvény kizárja, illetőleg az adat ismeretének hiánya nem akadályozza jogai érvényesítésében Az ügyfél kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti vagy méltányolható magánérdekeinek védelmében Az iratbetekintési jog korlátozása tárgyában hozott illetőleg az iratbetekintési jog gyakorlása iránti kérelmet elutasító végzés fellebbezéssel megtámadható

14 Tanú Személy, akinek az ügyre vonatkozó tényről tudomása van - tanuvallomás Kötelezettségei: Szankciók - megjelenés az idézésre Ket.: bírság - vallomástétel Ket.: bírság - igazmondás Btk.: hamis tanúzás Jogai: - törvényi feltételek fennállása esetén a tanúságtétel megtagadása - költségek megtérítése - fellebbezés joga az őt érintő döntések ellen - „tanúvédelem” – - ügyfél nem lehet jelen a meghallgatásánál - személyes adatok zárt kezelése

15 A tanú kizárása Abszolút tanúzási akadály – nem hallgatható ki tanúként Tőle bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható védett adatnak minősülő tényről az, ha nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől Relatív tanúzási akadály – a tanú a vallomást megtagadhatja az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, média-szolgáltató, vagy a vele munkaviszonyban, munkavégzésre vonatkozó jogviszonyban álló személy, ha vallomásával az informátora nevét tárná fel

16 Hatósági tanú Alkalmazható
Biztosítási intézkedés során Szemlénél, lefoglalásnál Hatósági ellenőrzésnél Nem alkalmazható, ha hangfelvétel, vagy kép- és hangfelvétel készül Funkciója Az eljárási cselekmény lefolytatása során történt eseményeket, az általa tapasztaltakat igazolja Kizáró ok: Az eljáró személy hozzátartozója Munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll a hatósággal Eljárási képesség hiánya Senki nem kötelezhető!

17 Szakértő I. Igénybevétel: ha valamely tény, állapot, körülmény, jog megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem kell hatóság döntése jogszabály ügyfél indítványa

18 Szakértő II. Ki rendelhető ki szakértőként?
Ha jogszabály rendeli el – a jogszabályban előírt szervezet, intézmény, testület, vagy személy Ha a hatóság tartja szükségesnek – igazságügyi szakértő (ld.: évi XLVII. tv.) A kirendelt szakértő feladatának határidőn belül köteles eleget tenni – szakhatóságokra vonatkozó eljárási határidők szankció: bírság díja – naponta 1 %-kal csökkenthető – ha a határidőt elmulasztja és nem kér hosszabbítást, vagy nem menti ki magát.

19 Szakértő III. A szakértő jogai:
A hatóság rendelkezésére bocsássa mindazokat az adatokat, amelyek feladatának ellátásához szükségesek Iratbetekintés A bizonyítási cselekményeknél jelen lehet Az ügyfélhez, tanúhoz, szakértőhöz, szemletárgy birtokosához kérdéseket intézhet Díjazásra tarthat igényt Fellebbezhet a rá vonatkozó döntések ellen

20 Szakvélemény bizonyító ereje
A bizonyítékok egyike, a többi bizonyítékkal együtt kell értékelni Ha a vélemény nem egyértelmű, hiányos, más bizonyított tényekkel ellentmondásban áll, helyessége kétséges – a szakértő köteles a hatóság felhívására felvilágosítást adni Ha a szakértői vélemények között ellentmondás van - újabb szakértő, aki abban foglal állást, hogy az eltérés mire vezethető vissza

21 ügyintézőre vonatkozó összes kizárási ok
Szakértő kizárása ügyintézőre vonatkozó összes kizárási ok A tanúra vonatkozó összes tanúzási akadály A relatív tanúzási akadályok itt abszolút kizáró okokká válnak!

22 - közokirat, magánokirat /ld. Pp./, irat
Fogalma: minden olyan tárgy, amely - általában műszaki vagy vegyi úton - adatokat rögzít (papíralapú dokumentum, fénykép, film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnes-szalag, elektronikus dokumentum / 2001.: XXXV. tv. az elektronikus aláírásról / ) Fajtái: - közokirat, magánokirat /ld. Pp./, irat (külföldön kiállított (köz)(ok)iratok: felülhitelesítés/fordítás) 28. § (1) A közigazgatási szerv a tényállás megállapítása céljából az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel, illetőleg ennek érdekében más szervet megkereshet (10. §). (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. - aránytalanul nehezen beszerezhető okiratot ügyféli nyilatkozattal lehet pótolni

23 Szemle I. Szemletárgy megtekintése vagy helyszíni szemle
Szemletárgy : „különösen” az ügy tárgyával összefüggő irat, ill. a tényállás tisztázásához szükséges bármely dolog Helyszíni szemle: az eljárással összefüggő helyszín, vagy ott lévő tárgy megtekintése Sajátos funkciója: - Tv. vagy Korm.r. előírhatja, hogy a szakhatóságok helyszíni szemlén foglaljanak állást A szemle lefolytatására, az ügyfél értesítésére, valamint a szemle akadályozására vonatkozó szabályokat a helyszíni ellenőrzésre is alkalmazni kell

24 Szemle II. Értesítés A szemletárgy birtokosa köteles
A szemletárgy birtokosát előzetesen értesíteni kell Ha a szemle eredményességét veszélyeztetné a szemle megkezdésekor szóban kell tájékoztatni Ha a szemle előtti tájékoztatás is veszélyeztetné az eredményességet – jegyzőkönyv haladéktalan átadása, megküldése Mellőzhető: - ha a szemle a szemletárgy birtokosának közreműködése nélkül, külső vizsgálattal elvégezhető A szemletárgy birtokosa köteles A szemletárgy felmutatására (informatikai eszköz - hozzáférés) ügyfelet, illetőleg a hatóságot a helyszínre beengedje Nem kötelezhető a szemletárgy felmutatására Ha a szemletárgyra őt terhelő titoktartási kötelezettség terheli és az alól felmentést nem kapott Média-szolgáltató, ha ezzel az informátor személyét feltárná

25 Szemle III. A szemlét végző személy (ügyintéző, szakértő, jogszabály alapján feljogosított személy) jogai: Területre, építménybe, létesítménybe beléphet Iratot, tárgyat, munkafolyamatot megvizsgálhat, A szemletárgy birtokosától és a helyszínen tartózkodó személyektől felvilágosítást kérhet, Fényképet, kép- és hangfelvételt készíthet, Mintavételt eszközölhet Más bizonyítást folytathat Kötelességei: Köteles jogosultságát igazolni A szemletárgy birtokosának tevékenységét ne akadályozza Magánlakás – 8 és 20 óra között

26 A bizonyítás eredményessége érdekében a hatóságot megillető eszközök
Idézés A szemle eredményes lefolytatása érdekében – rendőrség közreműködését kérheti a hatóság Helyszíni szemle a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodók akarata ellenére is Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, vagy ha törvény más okból megengedi ügyészi hozzájárulás, rendőrség+hatósági tanú Lefoglalás Ha a szemletárgy birtokosa a szemletárgyat nem mutatja fel,átvizsgálását megakadályozza A tényállás másként nem tisztázható, jelentős késedelemmel járna, mellőzése a tényállás tisztázását veszélyeztetné

27 Eljárási szankciók Bírság
a Ket.-ben meghatározott kötelezettség felróható módon való megszegése Bírság kiszabására az eljárás minden szakaszában lehetőség van, ismételhető Mértéke: min.: 5000, Ft. max.: természetes személy 500 ezer Ft. szervezet: 1 millió Ft. kivétel: végrehajtási bírság Személyes szabadság korlátozása – kivételesen Elővezetés – ismételt idézésre való meg nem jelenés rendőrség foganatosítja, ügyészi jóváhagyás Okozott többlet költségek megfizetésére kötelezés eljárási bírságot szab ki, az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője jogellenes magatartása folytán vált szükségessé valamely eljárási cselekmény megismétlése, vagy a többletköltség azért keletkezett, mert az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője valamely eljárási cselekményét nem a célszerűség figyelembevételével teljesítette

28 Tárgyalás, egyezségi kísérlet
A bizonyítás történhet tárgyaláson és tárgyalás nélkül A közigazgatási eljárásban a tárgyalás kivételes Tárgyalást tart a hatóság Jogszabály előírja Egyezség létrehozása A tényállás tisztázása érdekében az eljárás résztvevőinek együttes meghallgatása szükséges Aki a tárgyalás rendjét zavarja a tárgyalás vezetője Rendreutasíthatja Kiutasíthatja Eljárási bírsággal sújthatja Egyezségi kísérlet - ellenérdekű felek közötti egyezség létrejöttének elősegítése Ha jogszabály előírja Ha a hatóság tárgyalást tart

29 Közmeghallgatás A „sokügyfeles” eljárások intézménye
A hatóság közmeghallgatást tart: ezt jogszabály előírja, az eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt, ügyféli jogállással bíró szervezet vesz részt, a hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja. Az érintetteket legalább 5 nappal korábban hirdetményi úton kell értesíteni Jegyzőkönyvet kell felvenni az ott elhangzottakról

30 Igazolási kérelem Sajátos jogorvoslati eszköz – az élhet vele, aki a közigazgatási eljárásban valamely határidőt vagy határnapot önhibáján kívül elmulaszt Benyújtása esetén pótolni kell az elmulasztott cselekményt és határidőhöz kötött: Szubjektív határidő: a mulasztásról való tudomásszerzéstől, az akadály elhárulásától számított 8 nap Objektív határidő: az elmulasztott határnaptól, a határidő utolsó napjától számított 6 hónap Az a hatóság dönt, amelynek eljárásában a mulasztás történt Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ha a hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat (hirdetményi kézbesítés), a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt.

31 Döntés I. A hatóság döntése Kivétel a legális hallgatás esetei
Határozat – az ügy érdemében, az anyagi jog alkalmazásával hozott döntés Végzés – az eljárás során felmerült kérdésekben, az eljárásjogi intézmények alkalmazásával hozott döntés Kivétel a legális hallgatás esetei Az alakszerű határozatnak tartalmaznia kell: az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, az ügy tárgyának megjelölését, a rendelkező részt Indokolást a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

32 Legális hallgatás I. Két esetköre van [Ket. 71. § (2), (5)-(6) bek.]
Hallgatás = beleegyezés A határozathozatal mellőzése az ügyfél gyakorolhatja a kérelmezett jogot, ha a hatóság határidőben nem hoz döntést, illetőleg ha a szakhatóság határidőn belül nem ad állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Feltételei: az ügyfél kérelmére indult eljárásban, ha az ügyfél kérelme valamely jog megszerzésére irányul nincs ellenérdekű ügyfél sommás eljárásban – hatályba lép a függő hatályú döntés nem sommás eljárásban, ha törvény nem zárja ki

33 Legális hallgatás II. 2. A határozathozatal mellőzése
A hatóság a határozathozatalt mellőzi: ha a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának – mérlegelés nélkül – jogszabályban meghatározott mértékre emelésére irányul az eljárás; ha jogszabályban biztosított jogosultság gyakorlásának kizárólag az ügyfél erre irányuló kérelmének benyújtása a feltétele (bejelentéshez kötött tevékenységek). A legális hallgatásnak azokban az eseteiben, amikor az ügyfél által kérelmezett jogosultság a hatóság határozatának hiányában is gyakorolható, a jog megszerzését, a jogosultság jogszerű gyakorlását a hatóságnak – hatósági bizonyítvánnyal - igazolnia kell.

34 Döntés II. A rendelkező rész tartalma: Indokolás tartalma:
A hatóság döntése Szakhatóságok döntése A jogorvoslatra (fellebbezés, bírói felülvizsgálat) való figyelmeztetés Ha arról külön döntésben nem döntött a költségekről, költségviselésről való döntés A teljesítés határideje, módja, a teljesítés elmaradásának jogkövetkezményei Indokolás tartalma:  a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, a szakhatósági állásfoglalás indokolását, valamint a szakhatósági megkeresés mellőzésének okát, az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. § alkalmazásának van helye, azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, Végzés – egyszerűbb tartalmi követelmények

35 Döntés III. Az indokoláshoz való jog – az ügyfél alanyi joga
Rendeltetése Az ügyfél meggyőzése a határozat megalapozottságáról Alapja a jogorvoslatoknak Az indokolás mellőzhető, ha az késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet napon belül meg kell küldeni az ügyfélnek – a jogorvoslati határidők az indokolás kézbesítésének napjától kezdődnek Egyszerűsített döntés - nem kell a döntést indokolni és jogorvoslatra való figyelmeztetés is mellőzhető a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti, vagy az kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját határozza meg Egyezséget jóváhagyó határozat

36 Hatósági szerződés I. Az I. fokú hatóság határozatát helyettesítő, a hatóság és az ügyfél között létrejött megállapodás – kettős arculatú aktus Feltétele: - jogszabály lehetővé tegye, - az ügynek mind a közérdek, mind az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése - írásban A Ket.-ben nem szabályozott kérdésekben - Ptk Módosítás: a felek kölcsönös megállapodásával Szerződésszegés jogkövetkezménye: a) ügyfél: a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül - a végrehajtás elrendelése – bírósági felülvizsgálat közigazgatási perben A hatóság kezdeményezheti a szerződés módosítását b) hatóság: polgári jogvita a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt

37 Hatósági szerződés II. Ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető, szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a saját szerződésszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében a hatósági szerződésben aláveti magát a szerződésszegés jogkövetkezményének. Ha a hatósági ügyben szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni, a szerződés csak a szakhatóság hozzájárulása esetén és a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe történő foglalásával köthető meg. Ha a szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásos hozzájárulását. A hozzájárulás a szerződés érvényességének feltétele. Jogszabály előírhatja, hogy a szerződés érvényességéhez szükséges a szerződő hatóság felügyeleti szervének hozzájárulása. A hozzájárulást az eljáró hatóság szerzi be. A hatósági ügynek szerződéssel való lezárására a 33. §-ban megállapított ügyintézési határidő irányadó.

38 Egyezség jóváhagyása Az ellenérdekű felek egyezségét a hatóság jóváhagyja, vagy belefoglalja a határozatába, ha: megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költség viselésére Az egyezséget jóváhagyó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

39 Hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás
Regisztratív aktusok – tény, adat, állapot, jog fennállásának igazolása Általában deklaratív aktusok, de vannak konstitutív nyilvántartások, igazolványok Közhitelű aktusok – ellenkező bizonyításáig mindenki köteles valósnak elfogadni megfordul a bizonyítási teher A hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartásba való bejegyzést – határozatnak kell tekinteni A hatósági bizonyítvány, igazolvány kiállítása, a nyilvántartásba való bejegyzés iránt benyújtott kérelem elutasításáról, a nyilvántartásból való törlésről a hatóság alakszerű határozatot hoz Külön fejezet a Ket.-ben, ebben az V. fejezetben foglalt eltérésekkel a Ket. szabályai szerint kell eljárni azzal, hogy az eljárás megindításáról az ügyfelet nem kell értesíteni A hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartásba való bejegyzés

40 Hatósági bizonyítvány I.
Hatósági bizonyítványt állít ki a hatóság jogszabályban meghatározott esetben az ügyfél kérelmére tény, adat állapot igazolására. Megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik valótlan tény, adat, állapot igazolását kéri olyan tény, adat, állapot igazolását kéri, amelyről a hatóság adattal nem rendelkezik

41 Hatósági bizonyítvány II.
Speciális eljárási szabályok: Alapeljárás Kiegészítő speciális illetékességi okok: A hatóság nyilvántartása az adatot tartalmazza Ahol a tény bekövetkezett, az állapot tartott, vagy megszünt Ahol a bizonyítással kapcs. dolog van, vagy volt Ügyintézési határidő – 10 nap Fel kell tüntetni, hogy kinek a kérelmére és milyen célból adták ki Jogorvoslat Kérelmező ügyfél – fellebbezés az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel, de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan A bizonyítvány tartalmának valótlanságát az a hatóság vagy más szerv állapítja meg, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta, erről tájékoztatja a hatósági bizonyítványt kiadó hatóságot, A kiállító hatóság hivatalbóli eljárásban kijavítja, visszavonja, módosítja

42 Hatósági igazolvány Hatósági igazolványt állít ki a hatóság:
jogszabályban meghatározott esetben jogszabályban meghatározott tartalommal az ügyfél adatainak, jogainak rendszeres igazolására A hatósági igazolványban foglalt adatokra, jogokra nézve az ügyfél más bizonyításra nem kötelezhető Az ellenkező bizonyítására a hatósági bizonyítványra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni Ha az igazolvány ellenőrzésére jogosult hatóság, hivatalos személy megállapítja, hogy az igazolvány hamis, vagy valótlan adatot tartalmaz – átvételi elismervény mellett további eljárás céljából elveszi

43 Hatósági nyilvántartás
Törvényben meghatározott adatokról lehet hatósági nyilvántartást vezetni A közhiteles hatósági nyilvántartásokra alkalmazandók a Ket. Szabályai A hatósági nyilvántartások közhitelessége: Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, a törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn Senki sem hivatkozhat arra, hogy a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatot nem ismeri, kivéve ha a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adat személyes adatnak vagy törvény által védett titoknak minősül, és megismerhetőségének törvényi feltételei nem állnak fenn. A Ket. rendelkezése alapján kötött bizonyítás A nyilvántartást vezető hatóság hivatalból köteles a jogszabálysértő bejegyzést törölni, a hibás bejegyzést javítani vagy az elmulasztott bejegyzést pótolni. Az ügyfél jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a jogszabálysértő vagy hibás adat bejegyzése vagy a mulasztás az ügyfél tudomására jutott.  Az ügyfél illeték vagy díj lerovása mellett a nyilvántartásból hitelesített másolatot vagy kivonatot kérhet.

44 Feladatok 1. Az építési hatóság építési előadója arra hivatkozással, hogy az ügyben nem rendelkezik ügyféli jogállással, megtagadja a helyi környezetvédelmi egyesület képviselőjének a hulladék-égetőmű építési engedélyezési tervének megmutatását. Jogszerű-e az ügyintéző döntése? Élhet-e jogorvoslattal az egyesület képviselője? 2.Kirendelhető-e szakértőként az ügyfél testvére, ha az ügyben felmerült szakmai kérdésnek a városban egyetlen szakértője? - nem, mert vele szemben abszolút kizáró ok áll fenn - a testvér megtagadhatja a szakértői közreműködést az ügyben - a hatóság mérlegelheti elfogultsága mértékét - igen, mert a szakértő szakmai kérdésben, objektív szakmai véleményt nyilvánít, nincs jelentősége a rokoni kapcsolatnak 3. Az alábbi esetek közül mikor van helye eljárási bírság kiszabásának? (A helyes választ húzza alá!) - a tanú a tanúvallomás során valótlan tényt állít - a tárgyalásra megidézett tanú meghallgatása előtt távozik - a rendszeres nevelési segély iránti kérelemben a kiskorú törvényes képviselője a ténylegesnél 20 ezer forinttal alacsonyabb jövedelmet vallott be - az ügyfél házastársa megtagadja a tanúvallomást - a kirendelt tolmács megtagadja az eljárásban való közreműködést - szociális segély iránti kérelemhez az ügyfél nem csatolta a jövedelme igazolására jogszabályban előírt iratot és azt felhívásra sem pótolta - az étterem vezetője tisztiorvosi ellenőrzés során megtagadja a raktár kinyitását

45 Feladatok II. 4. F. M kiskorút édesanyja egyedül neveli. Az anya nem törődik a gyermekével, napokig egyedül hagyja, a gyermek nem jár iskolába, csavarog. Az iskola megkeresésére a városi gyámhivatal eljárást indított a kiskorú védelembe vétele iránt. Az ügy előadója tanúként megidézte F.M. nagykorú testvérét, valamint az anya egyik szomszédját. A tanúk az idézésre megjelentek, de mindketten megtagadták a tanuvallomást. Ezt követően az előadó kirendelte szakértőként J. H. gyermekpszichológust. Az anya a kirendelt szakértő kizárását kérte, mert a pszichológus elfogult az ügyben, mivel elvált férjével baráti viszonyban áll, és ismerősök előtt többször kifejtette, hogy az anyát alkalmatlannak tartja a gyermek nevelésére. A kifogásra az ügyintéző úgy nyilatkozott, hogy a szakértőnek az apával fennálló baráti viszonya nem jelent kizárási okot és másik szakértő kirendelésére, mivel az jelentősen megnövelné az eljárás költségeit nincs mód. a) Jogszerű volt-e a tanúk magatartása ? b) Jogszerűen járt-e el az ügyintéző?

46 Feladatok III. 5. Az alábbi döntések közül húzza alá azokat, amelyek határozatnak minősülnek! - halál tényének bejegyzése a halotti anyakönyvbe - zajvédelmi bírság kiszabása - az eljárás megszüntetése arra hivatkozva, hogy nincs olyan államigazgatási szerv, melynek hatásköre lenne a kérelemben foglaltakról határozni - bírság kiszabása a tárgyalás rendjét zavaró ügyféllel szemben - vadkár megtérítéséről született egyezség jóváhagyása - építési engedélyt megtagadó határozat - iratbetekintési jog megtagadása - az eljárás felfüggesztése - út létesítési engedély megtagadása - végrehajtás elrendelése 6. Mi a jogkövetkezménye annak, ha az ügyfél a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi?

47 Feladatok IV. 7.A járási hivatal építési hivatala építési hatósági ügyben statikus szakértőként meghallgatta K.I. igazságügyi szakértőt. A szakértői véleményben foglaltakra tekintettel az építési hatóság megtagadta az építési engedélyt. K.I.-t ezt követően kinevezték a megyei kormányhivatal építési hivatalának vezetőjévé. Az engedélyt megtagadó határozat ellen az ügyfél fellebbezett. Az ügyfél, amikor megtudta, hogy K.I. a másodfokú hatóság vezetője, kizárási indítványt nyújtott be. Mely szerv, milyen döntést hoz a kizárás tárgyában? 8. Mit jelent a hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás közhitelűsége? 9. Mit tehet az ellenérdekű ügyfél, ha álláspontja szerint az eljárásban benyújtott hatósági bizonyítvány valótlan adatot tartalmaz? 10. Mit tehet a rendőr, ha megállapítja, hogy a jogosítvány hamis adatot tartalmaz?

48 Feladatok V. 11. Húzza alá a helyes megállapításokat!
 - a szakhatóság közreműködését mindig jogszabály írja elő, - a jogszabályban megjelölt szakértő szerv szakvéleménye köti az eljáró hatóságot, döntésében attól nem térhet el, - a szakértőre a tanúra vonatkozó kizáró szabályok vonatkoznak, - a hatóság köteles másik szakértőt kirendelni , ha az ügyfél kéri és a költségeket megelőlegezi, - a szakhatóság hozzájárulását bele kell foglalni az érdemi döntésbe, az eljáró hatóság azt nem hagyhatja figyelmen kívül, a szakhatóság felügyeleti intézkedést kezdeményezhet, ha hozzájárulását nem kérték ki 12. Mely esetekben nem kell a határozatot indokolni?