Fenntartható fejlődés Stefánka Zalán

Gyermekeink jövője Legyen: -Szép lakásuk, a számlákat könnyen ki tudják fizetni.  -Lehetőségük megfelelő oktatásra és képzésre.  -Olyan munkahelyük, ahol nem kell félni az elbocsátástól.  -Lehetőségük egészséges életmódra, és olyan körülmények között élni, amelyek nem rontják az egészséget.  -Lehetőségük a kulturálódásra és a sportra.  -Könnyű hozzáférhetőségük a szükséges információkhoz és lehetőségük a döntéshozatalban való részvételre. 

Indikátorok Ha meg akarjuk valósítani a fenti gondolatokat, szükségünk van indikátorokra (jelzőkre), amelyek megmutatják, jó úton járunk-e. Az indikátorok mutatják az utat a fenntarthatóság irányába. Az igazi értékük mégis abban rejlik, hogy nem csak kijelölik az utat, hanem a megvalósítás során segítenek a prioritások meghatározásában is. Képzeljünk el egy olyan jövőt, amelyben mindenki harmóniában él közvetlen környezetével, nem okoz kárt sem lokálisan sem globálisan. Ennek megvalósítását segíti az alábbi 13 indikátor:

A 13 indikátor 1. A különböző forrásokat hatékonyan használjuk, és a hulladékok mennyiségét a lehető legkisebbre csökkentjük újrahasználat és újrahasznosítás által. 2. A környezetszennyezést olyan mértékre csökkentjük, hogy az már nem káros az élő szervezetekre. 3. A természetet védjük és sokféleségét nagyra értékeljük. 4. Amennyire az csak lehetséges, a helyi igényeket helyi forrásokból elégítjük ki. 5. Mindenkinek lehetősége van elfogatható életkörülmények között élni, elérhető áron közlekedni, tiszta vízhez, megfelelő mennyiségű élelemhez és lakáshoz jutni. 6. Mindenkinek lehetősége van számára elfogadható munkához jutni, amelyet egy sokszínű gazdaság biztosít. Egyenlő munkáért lehetőleg egyenlő fizetség jár, és ugyanakkor értékes az önkéntes, egymásért vagy közösségért végzett munka is.

A 13 indikátor 7. Az emberek egészségét elsősorban tiszta és nyugodt környezetük biztosítja. Az egészségügyi ellátás feladata megelőzés is, nemcsak a betegség kezelése. 8. Miközben az emberek hozzájutnak a szolgáltatásokhoz és a különböző javakhoz, nem okoznak kárt mások és környezetük számára. 9. Az emberek félelem nélkül élnek saját közösségükben és nem tartanak a bűnözéstől, a személyes agressziótól, egyenlőtlen versenyhelyzetektől, a nemi és származás szerinti megkülönböztetéstől. 10. Mindenki hozzájuthat a különböző információkhoz, tudáshoz, szakmai ismeretekhez annak érdekében, hogy teljes értékű embernek érezze magát az adott társadalomban. 11. Valamilyen szinten mindenkinek lehetősége van arra, hogy részt vegyen a döntéshozatalban. 12. Mindenkinek lehetősége van művelődésre, pihenésre, szórakozásra. 13. Az adott település, amelyben a közösség él, úgynevezett "emberléptékű", ahol a sokféleséget és változatosságot nagyra értékelik és védik, a szürkeséggel, az egyhangúsággal szemben. A dolgok használati és pénzben kifejezett értékén túl nagyra értékelik azok szépségét és harmóniáját.

Azonos-e a fenntartható fejlődés a környezetvédelemmel? Mielőtt nekilátunk a gyakorlati megvalósításnak, fontos belátnunk azt, hogy a fenntartható fejlődés nem azonos a környezetvédelemmel. A környezeti problémák nem kezelhetőek külön a szociális és gazdasági problémáktól, ha azokat fenntartható módon kívánjuk megoldani.  Olyan új kultúrára van szükségünk, amelyben a különböző igényeket integrálni tudjuk.

Az Aral-tó tragédiája A tó vízfelülete az elmúlt harminc év során jelentősen csökkent, amely önmagában környezeti katasztrófaként értékelhető. A szovjet hatalom idején központi döntés született a térség gazdasági "fejlesztéséről”. Az Aral-tó környékét rizs- és gyapottermesztésre jelölték ki. Ehhez sok vízre volt szükség, amelyet a tavat tápláló két folyó, a Szir-darja és Amu-darja vizének csatornákon történő elvezetésével oldottak meg. A folyók vizének elterelésével lényegesen kevesebb víz jutott a tóba, s ennek következtében felülete közel 50%-kal, miközben vízszintje több 14 m-rel csökkent. Ez a katasztrófa végül is teljes gazdasági összeomláshoz és súlyos szociális problémákhoz is vezetett. Ma a tó környékén nagy a munkanélküliség, a szegénység, és a bekoncentrálódott vegyszerek okozta megbetegedések száma

A tó régen…. És most

A fenntartható fejlődés megvalósításának módszerei, eszközei Nincsenek univerzális módszerek és eszközök. Minden közösségnek magának kell a legmegfelelőbbeket megtalálni. Fontos, hogy más tapasztalataiból is tanuljunk és saját tapasztalatainkat adjuk át másoknak.

A fenntartható fejlődés megvalósításának főbb elvei Együttműködés: Egyének, csoportok, kisebb-nagyobb szervezetek együttműködésén keresztül.  Konszenzus: Arra ösztönözni az egyes csoportokat, hogy a különböző érdeklődés, illetve érdekek ellenére, kövessenek el mindent annak érdekében, hogy közös megegyezésre jussanak.  Tevékenység: Olyan tevékenységi formákat kialakítani, amelyek segítenek abban, hogy az élet minősége, az életstílus megváltozzon egy fenntartható irányban.  Indikátorok: Olyan helyi indikátorokat kifejleszteni, amelyek segítik a közösséget abban, hogy a fejlődésük egy fenntartható irányban induljon el.  Célok: Reális, a többség számára elfogadható célok kitűzése a fenntarthatóság elérése érdekében.  Oktatás: Megteremteni annak a lehetőségét, hogy az oktatáson keresztül lehetőleg mindenki hozzájusson olyan információkhoz, amelyek segítségével a környezeti tudatosság fokozható a közösségen belül. Kommunikáció: Biztosítani a folyamatos információáramlást és az őszinte eszmecserét a különböző szervezetek és érdekcsoportok között. 

A fenntartható fejlődés megvalósításának főbb elvei Helyi sajátosságok: Segíteni az olyan tevékenységet, támogatni az olyan akciókat, amelyek segítik a helyi karakter megerősödését.  Tanácsadás és példaadás: Olyan tanácsot adni, illetve olyan példákat mutatni, amelyek segítik az otthoni, illetve a munkahelyi tevékenység megváltoztatását egy fenntartható irányban.  Egyenlőség: Segíteni minden kisebbségi, vagy hátrányos helyzetű csoportot (nemzetiségiek, mozgássérültek, stb.) hogy részt vehessenek egy helyi fenntartható fejlődési programban.  Nyomásgyakorlás: Gyakoroljunk nyomást minden olyan helytelen politikára, vagy mindennapi gyakorlatra, amely negatív hatással van a környezetünkre és károsan befolyásolja a következő generációk esélyeit.  Globális gondolkodás: Segíteni az embert abban, hogy megértsék a "gondolkodj globálisan és cselekedj lokálisan" gondolat lényegét és így is éljenek.  Koncentrálás a jövőre: Minden határozatunkban, amelyet ma hozunk, jelenjen meg a jövő generációival való törődés.

Példák és lehetőségek Magyarországon Mialatt a biomasszában és a geotermikus forrásokban rejlő lehetőségek jóslások szerint csak rövid távra jelentenek megoldást, hosszabb távon a nap- és szélenergiát hasznosító technológiák is megfontolás tárgyát képezik. A megújuló energiaforrások gyűjtőfogalom alatt az alábbi energiaforrásokat értjük: - napenergia; - szélenergia; - biomassza; - geotermikus energia; - vízi energia A szél energiájának hasznosítási lehetőségét korlátozza az a tény, hogy az Alpokkal és a Kárpátokkal körülhatárolt hazánkra az alacsony (2-6 ms) szélsebesség jellemző.  Ilyen kis szélsebességnél a szél energiatartalma nem éri el a 150 Wm2-t, a szélgépekkel való energiatermelés gazdaságosságához viszont 500-600 Wm2- re volna szükség. A kis szélsebesség tartományban már induló szélkerekeket az állatitatáson kívül alkalmazni lehet egyedülálló épületek akkumulátoros áramellátására, öntözési, vízátemelési célokra, halas- és szennyvíz tavak oxigéndúsítására, villanypásztor áramellátására, stb.

Köszönöm a figyelmet! 