A magyar és az osztrák szaktanácsadási rendszer összehasonlító vizsgálata a gazdálkodók körében végzett kérdőíves felmérés által VÉR ANDRÁS - CSER.

Az előadások a következő témára: "A magyar és az osztrák szaktanácsadási rendszer összehasonlító vizsgálata a gazdálkodók körében végzett kérdőíves felmérés által VÉR ANDRÁS - CSER."— Előadás másolata:

1 A magyar és az osztrák szaktanácsadási rendszer összehasonlító vizsgálata a gazdálkodók körében végzett kérdőíves felmérés által VÉR ANDRÁS - CSER JÁNOS VI. Országos Tanácsadási Konferencia, BKIK Budapest, március 21.(ISBN száma: )

2 Bevezetés Az Európai Unió vidéki térségeiben történő sikeres gazdálkodáshoz olyan hasznos információkra van szüksége a gazdálkodóknak, amelyek hozzásegítik a támogatások lehívásán túl, hogy a megfelelő szakmai és gazdasági ismereteket elsajátítsa, és alkalmazza. Hazánkban jelenleg több olyan kiépített szaktanácsadási rendszer is működik egymással párhuzamosan, melyeknek a célja a gazdák szakismeretekkel való ellátása. E rendszerek fenntartása drága, felesleges, és hatékonyságuk megkérdőjelezhető. Ausztriában viszont a nagy múltra visszatekintő mezőgazdasági szaktanácsadás továbbra is kiválóan működik. Tapasztalataim szerint számos olyan megoldás található az osztrák rendszerben, amit érdemes lenne a magyar struktúrában is bevezetni, ennek okán tartottam érdemesnek e téma mélyebb taglalását.

3 Problémafelvetés A jelenlegi szaktanácsadási struktúra nem mindenben felel meg az információk hatékony közvetítésére a szaktanácsadás célcsoportjai felé. A gazdálkodók részéről átláthatatlan, sokszereplős a hazai szaktanácsadás rendszere. A gazdák számára elérhető támogatások népszerűsítése nem elég hatékony. A szaktanácsadási rendszer kihasználatlan a kétirányú (kormány –szaktanácsadói hálózat – gazdálkodó közötti) kommunikációban.

4 A kutatás célcsoportja
A magyar és az osztrák szaktanácsadási rendszer összehasonlítása érdekében mindkét ország esetében az alábbi célcsoportok szaktanácsadásban betöltött szerepét vizsgáltam: Gazdálkodók: mező- ill. erdőgazdasági tevékenységet folytató magánszemélyek. Szaktanácsadók: Magyarországon a Szaktanácsadói Névjegyzékben szereplő szaktanácsadók, Ausztriában a vizsgált tartományok tartományi agrárkamaráihoz tartozó szaktanácsadók.

5 Az adatgyűjtés módja, és helye
A saját kutatások elvégzéséhez az egyéni kérdőíves módszer és a személyes megkeresés, interjúk kombinálását tartottam legalkalmasabbnak, mivel így biztosítható volt, hogy a kutatás során vizsgált célcsoportokról közvetlen formában jussak adatokhoz. A nyomtatott kérdőívek esetében az esetek döntő többségében személyes megkereséses, kontrollált adatfelvételt, kisebb részben önálló kitöltést alkalmaztam.

6 A megkérdezett magyar és osztrák gazdálkodók információszerzési forrásai
Forrás: saját vizsgálat, 2011

7 A megkérdezett magyar, és osztrák gazdálkodók megoszlása aszerint, hogy a szaktanácsadás mely formáját részesítik előnyben Forrás: saját vizsgálat, 2011

8 Hány gazdálkodó munkáját segítik a szaktanácsadók Magyarországon, Ausztriában?
Forrás: saját vizsgálat, 2011

9 A magyar és az osztrák szaktanácsadók által alkalmazott ismeretátadási módszerek
Forrás: saját vizsgálat, 2011

10 Következtetések, javaslatok I.
Ausztriában a gazdák döntő többsége (79%) az agrárkamarától szerzi a gazdálkodással kapcsolatos információkat, hazánkban az önálló információszerzés dominál. Hazánkban a gazdálkodóknak több helyről kell összegyűjteni egy adott témában az információt, míg Ausztriában jelentősen növeli a rendszer hatékonyságát, hogy a gazdálkodó egy helyen, megbízható forrásból hozzájut az összes szükséges információhoz („egyablakos” rendszer). Magyarországon nem működik hatékonyan a csoportos szaktanácsadás, mint ismeretátadási módszer, és ez hátráltatja a gazdálkodók fejlődését.

11 Következtetések, javaslatok II.
A szaktanácsadók által alkalmazott ismeretátadási módszerek száma Magyarországon kettőre szűkült, míg Ausztriában a szaktanácsadók több módszert alkalmaznak a felmerülő igényeknek megfelelően. A magyar szaktanácsadók kevésbé nyitottak a továbbképzésre, mint az osztrák kollégáik. Nagy probléma, hogy a térítésmentes ügyfélszolgálati tanácsadás és a térítéses névjegyzéki tanácsadás egymással nincs összehangolva. A cél egy olyan hálózat kiépítése, amely a gazdától és annak igényeiből indul ki. A szaktanácsadók hatékony működéséhez egy olyan struktúra szükséges, amely rendelkezik a megfelelő szellemi tőkével, tapasztalattal és tudásbázissal a tanácsadás korszerű és innovatív megvalósításához.

12 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!