VÁLLALATI JOG MsC. 3.előadás Jogviszonytan - jogalkalmazás

Áttekintés: II. A JOGALKALMAZÁS II.1 A jogalkalmazás fogalma I. JOGVISZONYTAN I.1 A jogviszony fogalma I.2 Jogalanyok (jogképes személyek) A.) Az ember B.) A jogi személy C.) Az állam D.) Jogi személyiségek nem rendelkező szervezetek E.) Alanyváltozás I.3 A jogviszony tárgya és tartalma I.4 A jogviszony szerkezete I.5 A tulajdonjog I.6 Jognyilatkozat, jogügylet I.-II. I.7 A jogi felelősség, kártérítés A.) A jogi felelősség elemei B.) A felelősségi szankció C.) A károkozás tilalma, a kár D.) Biztatási kár, a kártérítés módja E.) A felróhatóság F.) Kimentés lehetősége a fokozott felelősség II. A JOGALKALMAZÁS II.1 A jogalkalmazás fogalma II.2 Közigazgatási jogalkalmazás A.) Áttekintés B.) A közigazgatási hatósági eljárás II.3 Bírósági jogalkalmazás A.) A bírósági eljárás sajátosságai B.) A bíróságok fórumrendszere C.) Rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök D.) A büntető és a polgári eljárás II.4 Választottbíráskodás II.5 Jogszabályértelmezés

I. Jogviszonytan

I. JOGVISZONYTAN I.1 A jogviszony fogalma - Társadalmi viszony – jogviszony társadalmi viszony: emberek közötti kapcsolat jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszonyok, amelyek csak jv. keretében jönnek létre (szerződés) vannak olyan társ. viszonyok, amiket nem érdemes/kell jogiasítani - A jogviszony szerkezeti elemei alanya tárgya tartalma

I. JOGVISZONYTAN I.2 Jogalanyok (jogképes személyek) A.) Az ember - Az ember (természetes személy) jogképesség: vagyoni viszonyokban egyenlő, általános élve születéstől a halálig cselekvőképesség (belátási képesség) ~ teljes (18 év felett, ill. házasság) ~ korlátozott > 14-18 év ~ cselekvőképtelen > 14 év alatt vétőképesség > károkozás lehetőségének belátása > NEM KORHATÁRHOZ KÖTÖTT - Kiskorúak: általában nem köthetnek jogügyletet saját nevükben, kivétel bagatell ügyek

I. JOGVISZONYTAN I. 2 Jogalanyok (jogképes személyek) B I. JOGVISZONYTAN I.2 Jogalanyok (jogképes személyek) B.) A jogi személy - Fogalma: olyan jogképes személy, amelyet jogszabály annak mivoltát jogi személyét elismeri > JOGALKOTÓI DÖNTÉS TÁRGYA - A jogi személyiség kritériumai a jog által elismert cél meghatározott, viszonylag önálló vagyon ügyintéző, képviselő szervek ~ belül: működtetik ~ kifelé: eljárnak a nevében viszonylag önálló vagyoni felelősség - További jellemzője: elkülönülés az alapítóktól, tagoktól nem teljes (pl. a tag felelőssége) az önállósulásnak azonban meg kell nyilvánulnia

I. JOGVISZONYTAN I.2 Jogalanyok (jogképes személyek) C.) Az állam - Az állam jogalanyisága: közjogi – nemzetközi jogi az egyes állami szervek általában jogi személyek kivételesen közvetlenül is részt vesz a vagyoni forgalomban ~ nem mint közhatalom lép fel ~ közhatalmi jogosítványai nem érvényesíthetők > Ptk. 28 § > AZ ÁLLAM, MINT VAGYONI JOGVISZONYOK ALANYA JOGI SZEMÉLY - Az állam nevében eljárni jogosult nyugati országokban: kincstár/fiscus magyar jog szerint: pénzügyminiszter

I. JOGVISZONYTAN I. 2 Jogalanyok (jogképes személyek) D I. JOGVISZONYTAN I.2 Jogalanyok (jogképes személyek) D.) Jogi személyiségek nem rendelkező szervezetek - Szervezet, de nem jogi személy jogalanyiságát a jogalkotó elismeri jogai, kötelezettségei terjedelme nem általános, hanem konkrét - A jogi személy esetében: a jogképesség általános csak a meg nem szerezhető jogokat szabályozza a jogalkotó - Nem jogi személyiségű szervezet: csak azokat a jogokat, kötelezettségeket szabályozza a jogalkotó amelyek vonatkozásában a jogképességet elismeri (pl. KKT-BT)

I. JOGVISZONYTAN I.2 Jogalanyok (jogképes személyek) E.) Alanyváltozás - Fogalma, módjai: a jogviszony alanyaiban jogutódlás következik be végbemehet ~ egyetemes jogutódlással ~ egyedi jogutódlással - Egyetemes: minden jog és kötelezettség folytatója azok, mint egész szállnak át a jogutód nem „utasíthat vissza” jogot, kötelezettségeket mindig jogszabály mondja ki - Egyedi jogutódlás: csak a külön-külön megnevezett jog, kötelezettség száll át mindig konkrét aktuson alapul ~ bírói ítélet ~ közigazgatási aktus ~ szerződés, jogügylet

I. JOGVISZONYTAN I.3 A jogviszony tárgya és tartalma - Tárgya: (a vagyonjogban) a szolgáltatás, amire a jogviszony irányul - Tartalma: minden a jog, kötelezettség, amelyben alanyokat a törvényből kifolyólag megilleti alanyi jog > cselekvési, érdekkielégítési lehetőség ha érvényesíthető, a vagyonjogban IGÉNY > ÁLTALÁBAN AZ ALANYI JOG GYAKORLÁSA IDŐHÖZ KÖTÖTT - Rendeltetésszerű joggyakorlás: követelmény a joggal való visszaélés tilos (társadalmi rendeltetéssel össze nem egyeztethető ál.) > HA MÉGIS: BEÁLLNAK A JOGELLENESSÉG JÖGKÖVETKEZMÉNYEI

I. JOGVISZONYTAN I.4 A jogviszony szerkezete abszolút relatív - Abszolút szerkezetű jogviszony: a jogosultat ragadja meg az ő jogállását javítja körül kötelezetti pozícióba bárki kerülhet általában negatív tartalmú > TIPIKUSAN ILYEN A TULAJDONJOG - Relatív szerkezetű jogviszony: mindkét póluson elhelyezkedő jogalany (jogosult és kötelezett) meghatározott a jog a jogokat és kötelezettségeket egymásnak tekintettel állapítja meg a kötelezett ~ általában pozitív magatartást köteles tanúsítani ~ kivételesen: nemtevőleges magatartására is kötelezett lehet > TIPIKUSAN: KÖTELMI VISZONY

I. JOGVISZONYTAN I.5 A tulajdonjog - A tulajdonjog: jogosultságok foglalata birtoklás használat, hasznok szedése rendelkezési jog  döntés a tulajdon tárgyról kárveszély - A tulajdonjog megszűnése: eredeti: nem kell a jogosultságot jogelődre visszavezetni, pl.: ~ hatósági határozat, árverés ~ elbirtoklás, találás származékos: az előző tulajdonos jogosultsága alapján keletkezik ~ átruházás  felek közötti megállapodás ~ adásvétel, ajándékozás, csere stb. ~ öröklés

I. JOGVISZONYTAN I.6 Jognyilatkozat, jogügylet I. - Relatív szerkezetű jogviszony: mindkét pólus ismert - Jogügylet: joghatást kiváltó akaratnyilatkozat (jognyilatkozat) célja ~ gazdasági: szükséglet kielégítése ~ jogi: létre jöjjön a kötőerő - A jognyilatkozat lehet: címzett  meghatározott személyhez szóló nem címzett  nem személy szerint meghatározott jogalanyokhoz

I. JOGVISZONYTAN I.6 Jognyilatkozat, jogügylet II. - A nyilatkozat visszavonása: címzett: megérkezésig visszavonható nem címzett: nem vonható vissza - A nyilatkozat lehet: egyoldalú többoldalú

I. JOGVISZONYTAN I. 7 A jogi felelősség, kártérítés A I. JOGVISZONYTAN I.7 A jogi felelősség, kártérítés A.) A jogi felelősség elemei objektív: szubjektív: jogellenes magatartás felróhatóság - A jogellenes magatartás: ténylegesnek kell lennie a jognak fel kell sorolnia, mit tekint ilyen magatartásnak ~ konkrétan, mint a büntetőjog ~ hatását (eredményét) tekintve - Felróhatóság (vétkesség): a szándékosságon vagy gondatlanságon alapul a jog nem ismeri az eredményfelelősséget > a felróhatóság megállapítására is szükség van

I. JOGVISZONYTAN I. 7 A jogi felelősség, kártérítés B I. JOGVISZONYTAN I.7 A jogi felelősség, kártérítés B.) A felelősségi szankció - Felróhatóan jogellenes magatartás tanúsítása: beáll a felelősségi tényállás megnyílik a felelősségre vonás potenciális lehetősége az effektív felelősségre vonás feltétele a bizonyítás > JOGI FELELŐSSÉGI SZANKCIÓT KELL ALKALMAZNI - A szankciót (és a bizonyítást): az egyes jogágak határozzák meg > a bizonyítási teher elosztását is kártérítésnél a bizonyítási teher megoszlik - A felelősség típusai: büntető (büntetőjog, igazgatás, fegyelmi) reparatív > magánjogi

I. JOGVISZONYTAN I. 7 A jogi felelősség, kártérítés C I. JOGVISZONYTAN I.7 A jogi felelősség, kártérítés C.) A károkozás tilalma, a kár - A károkozás általános tilalma: minden olyan magatartás, ami kárra vezet, jogellenes kivétel: ha a jogalkotó megengedi a károkozást ~ jogos védelem ~ szükséghelyzet - A kár: vagyoni (TELJES) ~ tényleges kár ~ a kár elhárításához szükséges költség ~ az elmaradt haszon A KÁR MÉRTÉKÉRE REAGÁL, HA A KÁR MÉRTÉKE PONTOSAN NEM SZÁMOLHATÓ KI  ÁLT. KÁRTÉRÍTÉS nem vagyoni > személységi jogok megsértése esetén

I. JOGVISZONYTAN I. 7 A jogi felelősség, kártérítés D I. JOGVISZONYTAN I.7 A jogi felelősség, kártérítés D.) Biztatási kár, a kártérítés módja - Fogalma: szerződésen kívül viszonyokban de azok összefüggésében keletkezik - A bíróság a kár egészében vagy részében való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amiből őt kár érte - A kártérítés módja rendszerint pénzben természetben: ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga termeli vagy rendelkezésre áll

I. JOGVISZONYTAN I.7 A jogi felelősség, kártérítés E.) A felróhatóság - A kártérítési szankció megállapításának feltétele  vétkesség szándékos  eredményt kíván elérni, ennek tudatában ~ cselekszik ~ tartózkodik a cselekvéstől gondatlan ~ elmulasztja feltárni tevékenysége következményeit ~ látja ezeket, de bízik elmaradásukban > POLGÁRI JOGBAN: A FELRÓHATÓSÁG AKKOR ÁLLAPÍTHATÓ MEG, HA NEM TETT MEG MINDENT, AMI AZ ADOTT HELYZETBEN ÁLTALÁBAN ELVÁRHATÓ - Bizonyítás: károsult: jogellenes károkozás ténye, a kár mértéke károkozó: nem járt el felróhatóan

I. JOGVISZONYTAN I. 7 A jogi felelősség, kártérítés F I. JOGVISZONYTAN I.7 A jogi felelősség, kártérítés F.) Kimentés lehetősége a fokozott felelősség - Ha a károkozó jogellenesen kárt okozott: rendes felelősség esetén kimentése érdekében bizonyíthatja, hogy úgy járt el, ahogy az ~ az adott helyzetben ~ általában elvárható - A polgári jogi felelősség fajtái: szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szerződésen kívüli károkozásért való felelősség (deliktuális) - Fokozott felelősség: a károkozó a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja: károsulti önhiba vis maior okozta a kárt

II. A jogalkalmazás

II. A JOGALKALMAZÁS II.1 A jogalkalmazás fogalma - Céljai: rendezi a különböző jogalanyok között kialakult egyedi konfliktusokat társadalomszervező cél  az ügy jövőre irányuló rendezése - Fogalma: jogkövető magatartás > az állampolgárok, jogtudatuk alapján (azonosulnak a jsz. céljával) szűkebb értelemben: az állami szervek egyedi jogviszonyt ~ keletkeztető ~ módosító magatartása ~ megszüntető VALAMELY DÖNTÉSBEN JELENIK MEG legszűkebb értelemben: a bíróságok eljárása

II. A JOGALKALMAZÁS II.2 Közigazgatási jogalkalmazás A.) Áttekintés a közigazgatási szervezetrendszeren belüli irányítási, felügyeleti jogviszonyok hatósági eljárás külső ügyfelekkel szemben 2004. évi LXXXIII. tv. (Ket.) irányítás („teljes”) felügyelet („korlátozott”) szakmai törvényességi hatósági jogkörök: törvények és más jogszabályok állapítják meg

II. A JOGALKALMAZÁS II. 2 Közigazgatási jogalkalmazás B II. A JOGALKALMAZÁS II.2 Közigazgatási jogalkalmazás B.) A közigazgatási hatósági eljárás - A közig. hatósági eljárás: indulhat kérelemből v. hivatalból hatáskör, illetékesség és ezek vizsgálata bizonyítási eljárás, határozathozatal jogorvoslat, jogerő, bírósági megtámadás

II. A JOGALKALMAZÁS II. 3 Bírósági jogalkalmazás A II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Bírósági jogalkalmazás A.) A bírósági eljárás sajátosságai - A bíróságok tevékenysége: múltbeli események megítélése jogok, kötelezettségek léte v. nemléte, ill. kötelezettség nem teljesítése miatt felelősség megállapítása - Eljárás indulása: „hivatalból” nem csak ha az arra jogosult (fél keresett, ügyészi vádemelés) megindítja - Lefolytatása: általános hatáskör: helyi (városi) bíróság az ügyek meghatározott csoportjában az elsőfokú eljárásra megyei (fővárosi) bíróság lehet jogosult

II. A JOGALKALMAZÁS II. 3 Bírósági jogalkalmazás B II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Bírósági jogalkalmazás B.) A bíróságok fórumrendszere - A bíróság: hatáskörének fennállását hivatalból köteles vizsgálni nem járhat el olyan ügyben, amelyre a tv. szerint nincs hatásköre a hatáskörrel rendelkező bíróságok körül az illetékes jár el - Megyei bíróság: meghatározott ügyekben első fokon jár el fellebbezési bíróság (másodfok) - Ítélőtábla: fellebbezési bíróság az első fokon a megyei bírósághoz tartozó ügyekben - Legfelsőbb Bíróság: felülvizsgálati kérelmek

II. A JOGALKALMAZÁS II. 3 Bírósági jogalkalmazás C II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Bírósági jogalkalmazás C.) Rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök - A bírósági eljárás kétfokozatú eljárás: az első fokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye > rendes perorvoslat a másodfokú eljárás eredményeként megszületett bírósági ítélet jogerős, és végrehajtható > a másodfokú ítélet jogereje, az alaki jogerő azt jelenti, hogy az ítélet megfellebbezhetetlen. - Rendkívüli perorvoslati eszközök > az alaki jogerőre emelkedett ítéletek ezekkel támadhatók felülvizsgálati kérelem > ha az ítélet törvénysértő perújítás > ha a fél olyan új tényre vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna - Mind a perújítás, mind a felülvizsgálat határidőhöz van kötve > ha a felülvizsgálati kérelem és a perújítás határideje is eltelt, beáll az anyagi jogerő

II. A JOGALKALMAZÁS II. 3 Bírósági jogalkalmazás D II. A JOGALKALMAZÁS II.3 Bírósági jogalkalmazás D.) A büntető és a polgári eljárás - A büntetőeljárás > a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) szabályozza a nyomozással indul ha a nyomozást nem szüntetik meg, ügyészi vádemelésre kerül sor a vádindítvány alapján kerül sor a büntetőperre ha a bírósági eljárás a vádlott jogerős elmarasztalásával fejeződik be, úgy a büntetés végrehajtásra kerül > a Be. a büntetőeljárás során alkalmazható kényszerintézkedéseket (őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás, házkutatás stb.) jelentős jogi garanciákkal övezve szabályozza - A polgári per > a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) szabályozza a felperes keresetével (keresetlevelével) indul a per felei a felperes és az alperes > számos nem peres eljárást is ismerünk – ilyen a társasági jogi II. részben tárgyalandó cégeljárás

II. A JOGALKALMAZÁS II.4 Választottbíráskodás - Vagyonjogi jogvitát az állami bíróságok mellett a törvény által meghatározott esetekben választottbíróság is elbírálhat > lehet intézményes (pl. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Állandó Választottbírósága) vagy eseti (ad hoc) választottbíróság - Előnyei: eljárása gyors lehetőség van arra, hogy a felek között egyezséget szorgalmazzon tagjainak összeállításában mindkét peres fél részt vesz az eljárás nem nyilvános méltányossági szempontokat erősebben figyelembe vesz, mint a rendes bíróság - Hátránya: egyfokozatú eljárás > a válsztottbírósági ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye

II. A JOGALKALMAZÁS II.5 Jogszabályértelmezés - A jogalkalmazás során a jogszabályokat (szövegüket, felépítésüket, belső viszonyrendszerüket stb.) értelmezni kell aszerint, hogy a jogszabályt ki értelmezi, beszélhetünk > jogalkotói > jogalkalmazói és > tudományos értelmezésről jogszabályértelmezés módszere szerint beszélhetünk > nyelvtani (a jogszabály szövegének nyelvi elemzése), > történeti (a jogfejlődés folyamatában elhelyező), > joglogikai, illetve > rendszertani értelmezésről az értelmezés eredménye szerint a jogszabály szövegéhez képest lehet > megszorító vagy > kiterjesztő