Egyén és társadalom A személyiség társas meghatározói

Gyakorlat Egészítsd ki az alábbi mondatokat! ………………………………… vagyok

Státuszok és szerepek Státusz: pozíció. Az egyénnek a csoportban elfoglalt helye (státusz-szimbólum: a pozíció külső jelzése és elfogadtatása) Szerep: státuszhoz tartozó viselkedési mód (szerepelvárások és tipikus viselkedés) Szerepelvárások: Kann-elvárások (illemsértés), Soll-elvárások (kiközösítés, deviánsnak bélyegzés), Muss-elvárások (büntetőjogi következmények

Státuszok és szerepek Szereprepertoár: egyidejűleg rendelkezésünkre álló szerepeink összessége (egy státuszhoz többféle szerepelvárás kapcsolódhat) Szocializációs hatások a szereprepertoár kialakulásában Role-play és role-game (Mead, 1973) Magánéleti szerepek: a magánéleti viszonyok szerepekké merevednek (Berne) Szerep-kongruencia: szerepeink harmonikus viszonyban vannak egymással

Szerep: milyennek kell lennünk, és milyennek szeretnénk láttatni magunkat?

Szerepkonfliktusok Szerepkonfliktusok: legitim és illegitim szerepelvárásoknak való megfelelés hiánya egy adott szereppel összefüggésben, szerepek összeütközése stb. Személy-szerep konfliktus: túlvállalás, túlterhelés vagy érték-szerep ellentét okozhatja Szerepek közötti konfliktusok (sokszor a gyors történelmi átrendeződés áll a háttérben)

Szerepkonfliktusok Szerepen belüli konfliktusok: ellentétes elvárások összeütközése (pl. közvetítő szerepek esetében) Diszkrepáns szerepek: a személy nem azonosul azzal, akinek látszik (álruhás ellenőr, kémszerep, árulás) Szerepdiffúzió és identitásproblémák (Erikson)tartósan fennálló diszkrepancia esetén a személyiség sérülhet

Hogyan oldhatóak fel a szerepkonfliktusok? A figyelem megosztása: a szerepvégzés idejére kiiktatjuk az ellentmondást Ideológiagyártás: a konfliktus átértékelése, önigazolás Kompromisszumképzés: passzivitás, kitérés a megfelelés elől Kábítás Menekülés: a konfliktusos helyzet elhagyása

Társas identitás Az énfogalom azon aspektusai, amelyek a csoporttagságunkról alkotott tudásunkból és érzelmeinkből táplálkoznak Önkategorizáció: az a folyamat, melynek során magunkat egy csoport tagjaként azonosítjuk A csoporthoz tartozás előnyei és költségei

A csoporttagság hozzáférhetősége Miért kezdünk „csoporttagként” viselkedni? A tagságra közvetlenül emlékeztető jelek Más csoporthoz tartozók jelenléte Kisebbségi csoporthoz tartozás Konfliktus vagy versengés („minimális csoportparadigma”) Egyéni különbségek a csoporthoz tartozás fontosságában

A társadalmi kategorizáció hatásai Csoporttagként tekinteni önmagunkra Sütkérezni a csoport dicsőségében (Cialdini és mtsai, 1976) A csoporttársak megváltozott észlelése Külső csoport megváltozott észlelése (homogenitási effektus) Diszkrimináció és társas identitás

Attribúciós különbségek Saját csoport attribúciói: Hasonlóak hozzánk Kedveljük a tagjait Segítünk nekik Heterogén Külső csoport attribúciói: Különböznek tőlünk Nem kedveljük őket Elítéljük őket Homogének

A társas kategorizáció hatásai: veszélyes fegyver

Negatív csoporttagság Stigamtizált csoportokhoz való tartozás A pozitív önértékelés megőrzésének lehetőségei Szociális mobilitás (menekülés): dezidentifikáció (pszichológiai eltávolodás) és disszociáció (fizikai eltávolodás) által Társadalmi változás: társas kreativitás vagy újrakategorizáció által

Készítsd el szereprepertoárodat kördiagram formájában! Gyakorlat Készítsd el szereprepertoárodat kördiagram formájában! Beszéld meg a kapott eredményeket csoporttársaddal, magyarázzátok az esetleges szerepkonfliktusokat és diffúzókat, elemezzétek azok megoldási módját!

Gyakorlat Kiindulópont: „A gazdag emberek boldogabbak.”