Jogorvoslatok nappali tagozat 2016.

Jogorvoslási eljárások a közigazgatási eljárásokban Jogorvoslatok

A jogorvoslás rendszerének sajátosságai Döntés-felülvizsgálat nemcsak jogorvoslati kérelem alapján Nemcsak alanyi jogvédelem, hanem objektív jogvédelem is Közigazgatáson kívüli kontroll a közigazgatási döntések törvényessége felett A jogorvoslási eljárások két típusa Jogorvoslatok Döntés-felülvizsgálati eljárások

Jogorvoslati eljárások típusai Általános jogorvoslati eljárások Fellebbezés Bírói felülvizsgálat Speciális eljárások Újrafelvételi eljárás Eljárás az Alkotmánybíróság határozata alapján

Általános jogorvoslati eszközök I. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében szabályozott jogorvoslathoz való jog érvényesítése a funkciójuk Az ügyfél (az eljárás egyéb résztvevője) kezdeményezésére indulnak – ura az eljárásnak Alanyi jog – a jogorvoslati kérelmet elbíráló hatóság köteles a döntést felülvizsgálni Időben, fórumrendszerüket tekintve kötött jogorvoslatok Kétfokú jogorvoslati rend

Általános jogorvoslati eszközök II. Rendes jogorvoslat – fellebbezés Minden I. fokú döntés ellen igénybe vehető Birtokon belüli jogorvoslat – halasztó hatálya van a végrehajtásra A II. fokú hatóságnak teljes felülvizsgálati hatásköre van Rendkívüli jogorvoslat – bírói felülvizsgálat Jogerős döntés ellen vehető igénybe – feltétele a fellebbezés kimerítése A keresetnek nincs halasztó hatálya Korlátozott felülvizsgálat – általános szabályként jogszabálysértés esetén kasszáció

A döntés-felülvizsgálati eljárások A döntés módosítása, visszavonása Felügyeleti eljárás Ügyészi felhívás Közös jellemzők - közigazgatási szakban lezárult ügyekben - közigazgatáson belüli eljárások - az ügyfél nem ura a felülvizsgálati eljárásnak - cél – a törvényesség biztosítása - korlátozott jogorvoslási módok

A közigazgatási rendszeren belüli jogorvoslati eljárások Fellebbezés Újrafelvételi eljárás Eljárás az Alkotmánybíróság határozata alapján

Fellebbezés Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében szabályozott jogorvoslathoz való jog érvényesítésének legfontosabb eszköze Rendes jogorvoslat Egyfokú A közigazgatási rendszeren belüli jogorvoslat Funkciója: A szubjektív jogvédelem – a jogorvoslati kérelmet benyújtó jogalanyok jogainak és jogos érdekeinek védelme Az objektív jogvédelem – a tárgyi jog, a tárgyi jog által védett közérdek érvényesítése

Milyen döntést lehet fellebbezéssel megtámadni? Az ügy érdemében hozott I. fokú határozat Közbenső végzés – az érdemi határozat (eljárást megszüntető végzés) elleni fellebbezésben támadható meg. Végzés ellen önálló fellebbezés - tv.-ben meghatározott esetekben Ket. 98. § (3)-(4) bek. ügyféli jogállás elismerése a tét iratbetekintési jog gyakorlásával összefüggő végzések Ezen végzések ellen sem lehet fellebbezni, ha a határozat ellen a fellebbezést törvény kizárja

Önálló fellebbezés közbenső végzés ellen Az eljárás felfüggesztése Eljárás megszüntetése A kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül Eljárási bírságot megállapító hat. A költség megállapítása, viselése, költségmentesség tárgyában hozott döntés Fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelem elutasítása Azok a végzések, amelyek címzettje az eljárás egyéb résztvevője Az ideiglenes biztosító intézkedésekről szóló A hatóság határidő túllépése miatti fizetési kötelezettséggel kapcsolatos Az irat-betekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott , irat-betekintési jog gyakorlásának megtagadása Ügyféli jogállást megtagadó és a jogutódlás kérdésében hozott

Nem lehet fellebbezni a döntés ellen Ha az ügyben törvény kizárja Ha központi államigazgatási szerv járt el: Ha az első fokú döntést miniszter, autonóm állig. szerv, vagy kormányhivatal vezetője hozta Tv. vagy Korm r. eltérő rendelkezése hiányában, ha a döntést központi állig. szerv vezetője hozta Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában adat, tény, jog mérlegelés nélküli, hivatalból történő bejegyzése ellen Önkormányzati hatósági ügyben ha a döntést a képviselő-testület hozta közösségellenes magatartás miatt kiszabott bírság ellen 5. A 98.§ (1a) bek.-et sértő fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 6. Az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen A 6. pont kivételével ezekben az esetekben az I. fokú döntés bíróság előtt támadható meg.

Ki élhet fellebbezéssel? Ügyfél Ügyféli jogállással rendelkező szervezet Törvény az ügyféli jogok gyakorlását ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az I. fokú eljárásban részt vesz!! Az eljárás egyéb résztvevője (tanú, szakértő, a szemletárgy birtokosa, képviselő, hatósági közvetítő) az érdemi határozat rá vonatkozó része, illetőleg az őt érintő I. fokú végzés ellen Kivételesen harmadik személy is (pl.: ügyféli jogállás megtagadása, jogutódlás tárgyában hozott döntés)

A fellebbezés halasztó hatálya A fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van, A II. fokú hatóság döntéséig A döntésből származó jogok nem gyakorolhatók A végrehajtását nem lehet elrendelni

Kivételek a halasztó hatály alól A törvény erejénél fogva: a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható a határozat, ha pénzkifizetést, pénzbeli vagy természetbeni ellátást állapít meg az ügyfél számára és az ügyfél csak az összegszerűséget vitatja Az ideiglenes biztosító intézkedés, az irat-betekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó, a végrehajtás megindításáról szóló végzés ellen benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya Az I. fokú hatóság a döntésben a fellebbezésre tekintet nélkül, azonnal végrehajthatónak nyilvánítja a döntést törvényben meghatározott okból van helye indokolni kell

Az azonnali végrehajtás elrendelésének esetei Életveszély, súlyos kár megelőzése, elhárítása, a következmények enyhítése Honvédelmi, nemzetbiztonsági érdekből, vagy a közbiztonság fenntartása, közrend védelme A késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével járna A döntés valakinek a tartásáról, gondozásáról rendelkezik A hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény előírja A törvény a Ket.-ben meghatározott okból (pl.: járványügyi, közegészségügyi, munkaügyi, munkavédelmi, energiaellátás biztosítása, környezetvédelmi, stb) lehetővé teszi

A fellebbezési jogról való lemondás A fellebbezési jog – alanyi jog, az ügyfél rendelkezik vele – le is mondhat róla A lemondás célja – a végrehajthatóság A határozat akkor végrehajtható, ha minden ügyfél lemond A lemondás köti az ügyfelet Lemondás A döntés közlése előtt Fellebbezési határidőn belül Írásban vagy szóban A fellebbezés visszavonása

Fellebbezési határidő A megtámadott döntés közlésétől számított 15 nap – Tv., Korm.r. ettől eltérő határidőt is megállapíthat Kézbesítési vélelem megdöntése – ha a döntés postai kézbesítése sikertelen volt Elmulasztása esetén Igazolási kérelem - amelynek elutasítása ellen fellebbezni lehet Ha nem igazolja a mulasztást, vagy az igazolás eredménytelen – az ügyfél nem fellebbezhet, és bírósághoz sem fordulhat

A fellebbezés benyújtása I. A fellebbezés formátlan – fellebbezésnek minősül minden beadvány, amit a fellebbezési határidőn belül nyújtanak be és tartalma szerint az I. fokú döntést vitatja A fellebbezést indokolni kell [98. § (1a) bek.] Jogsértésre és jogos érdekeinek sérelmére egyaránt hivatkozhat Új tények és bizonyítékok is felhozhatók - kiv.: 98.§ (1a) – nem lehet hivatkozni olyan új tényre, amelyről az ügyfélnek a határozat előtt tudomása volt Az I. fokú hatóságnál kell benyújtani – nem elutasítási ok, ha a II. fokú hatóságnál nyújtják be – a II. fok megküldi az I. fokon eljárt hatóságnak

A fellebbezés benyújtása II. Az I. fokú hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja Az elkésett fellebbezést A nem jogosulttól származó fellebbezést A fellebbezéssel meg nem támadható döntés ellen benyújtott fellebbezést A fellebbezésért fizetendő díj-, illetékfizetési kötelezettségének az ügyfél felhívás ellenére nem tesz eleget Ez egy fellebbezéssel megtámadható végzés - 98. § (1/a) bekezdés sérelme esetén nincs önálló fellebbezés Az I. fokú hatóság küldi meg a fellebbezést a szakhatóságnak, ha a fellebbezés a szakhatósági állásfoglalást érinti Az I. fokú hatóság költségmentességet állapít meg, ha az ügyfél a hiánypótlási felhívás után nyújt be eziránti kérelmet

A fellebbezés feltételesen devolutív hatályú jogorvoslat A fellebbezés elbírálása a II. fokú hatóság joga De az I. fokú hatóság módosíthatja, visszavonhatja a fellebbezés nyomán a döntést, ha jogszabályt sért érdeksérelem miatt is! - ha a fellebbezéssel teljes mértékig egyetért és nincs ellenérdekű fél Ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont, módosított döntés ellen volt – fellebbezés!!! Nem azonos a 114. § szerinti módosítás, visszavonással! Ez a jog megilleti a szakhatóságot is. Ha ezt nem teszi – 8 napon belül köteles felterjeszteni a II. fokhoz és értesíti a döntés ellen nem fellebbező ügyfeleket arról, hogy a döntés nem vált jogerőssé

Önkormányzati hatósági ügy Másodfokú hatóságok I. A másodfokú szerv objektivitásának biztosítékai Nem lehet ugyanazon szerv – jogi személyiségétől függetlenül önálló szervnek minősül – a központi államigazgatási szerv központi, területi, helyi szerve A II. fok érdemi utasításának tilalma Önkormányzati hatósági ügy Képviselő-testület – nincs fellebbezés, csak bírói út A képviselő-testület bizottsága, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, jegyző, társulás átruházott hatáskörben jár el – képviselő-testület

Másodfokú hatóságok II. Önkormányzati hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyek – a polgármester, megyei közgyűlés elnöke, jegyző, főjegyző – megyei (fővárosi) kormányhivatal Államigazgatási szervek hatáskörébe tartozó ügyek - a szervezeti hierarchiában a döntést hozó irányító szerve Nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szerv, vagy személy – jogszabályban meghatározott szerv, ennek hiányában a megyei (fővárosi) kormányhivatal Köztestületek – törvényben meghatározott köztestületi szerv, ha ilyen nincs - bírói felülvizsgálatnak van helye

A II. fokú hatóság hatáskörének terjedelme Teljes felülvizsgálat – nincs kötve a fellebbezéshez Az egész határozatot és az azt megelőző eljárást – objektív jogvédelem Ha a tényállás nem tisztázott, vagy új bizonyíték merül fel – maga tisztázza a tényállást Nincs részjogerő – kivéve,ha jogszabály valamely ügyben lehetővé teszi az eljárás egyéb résztvevője támadta meg az érdemi határozat rá vonatkozó részét Reformáció in peius, reformáció in melius Két korlát a hatáskör elvonás tilalma súlyosbítási tilalom, ha jogszabály – mérlegelési jogkörben megállapított kötelezettség esetén - előírja

Milyen döntést hozhat a II. fok? Jogsértés+érdeksérelem miatt – kasszáció és reformáció Döntési lehetőségek: helybenhagyja a döntést Megsemmisíti a döntést – semmis döntés Megsemmisíti a döntést és új eljárást rendel el – ha új ügyfél bevonása szükséges ?? Megsemmisíti a döntést és új döntést hoz Részben megváltoztatja a döntést A határozatot határozattal, a végzést végzéssel bírálja el (A megsemmisítés mellett az új eljárás elrendelése végzésben történik)