A Ket. jogorvoslási rendszere

Az előadások a következő témára: "A Ket. jogorvoslási rendszere"— Előadás másolata:

1 A Ket. jogorvoslási rendszere
dr. Kálmán János

2 Jogorvoslati jog és a Ket. jogorvoslási rendszere
Már nincs az alapelvek között, de a közigazgatási hatósági eljárás egyik Ket.-en kívüli alapelve. A jogorvoslathoz való jog az Alaptörvényből fakad, és a jogorvoslati eljárásokat a Ket. VII. fejezete meghatározza. AT. XXVIII. cikk (7) „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.” AB: más szervhez, vagy magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét jelenti; a jogsérelem orvosolhatóságát jelenti (ECJ right to effective remedy).

3 Jogorvoslati jog és a Ket. jogorvoslási rendszere
A jogorvoslat célja: az érintett fél vagy a jogorvoslatot végző hatóság, bíróság vagy más szerv által hibásnak (jogi/ténybeli) tartott döntés orvoslása Alanyi jog! A jogorvoslat kétszeresen is alkotmányos jelentőségű. Jogorvoslat tényleges módjai: jogorvoslati eszközök (törvényben nevesített eljárási formák). A jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eszközök összessége alkotja a jogorvoslási rendszert.

4 Jogorvoslati jog és a Ket. jogorvoslási rendszere
Fellebbezés Bírósági felülvizsgálat Újrafelvételi eljárás AB határozata alapján indult eljárás Döntés-felülvizsgálat Saját hatáskörben történő módosítás/visszavonás Felügyeleti eljárás Ügyészi felhívás

5 Jogorvoslási eljárások jellemzése
Jogorvoslati eljárás Csak kérelemre (alanyi jog). Ügyfeleket / eljárás egyéb résztvevőit védik. Nem csak jogszabálysértő döntés esetén alkalmazható. Jogorvoslathoz való jog érvényesülését szolgálják (szubjektív jogvédelem). Döntés-felülvizsgálat Csak hivatalból. Jogrend védelme, jogszabályok érvényesülésének biztosítása. Csak jogszabálysértő döntés. Jogállamiság, jogbiztonság elvének érvényesülését szolgálják. Objektív (tárgyi) jogvédelem biztosítása.

6 Általános szabályok 95. § A jogorvoslati eljárásban és a döntés felülvizsgálata során e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 96. § A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. Kivétel: Pp., Knptv.

7 Jogorvoslási eszközök osztályozási szempontjai
Belső vagy külső jogorvoslat. Ügyfél kérelmére vagy hivatalból. Rendes vagy rendkívüli. Devolutív vagy nem devolutív hatályú. Aktus-felülvizsgálat terjedelme: teljes vagy korlátozott („keresethez” kötöttség). Halasztó hatályú vagy nem. Jogcímhez kötöttek avagy bármely okból támadható. Rendszerinti vagy kivételes. Jellemzően működnek, avagy csak az államok egy részében működnek. Csak az elsőfokú vagy bármely döntés ellen igénybe vehető.

8 Jogorvoslati eljárások
Ket. szerinti eljárások: a fellebbezési eljárás, a bírósági felülvizsgálat, az újrafelvételi eljárás, az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás. Nem minősül jogorvoslatnak: Az igazolás, A kézbesítési vélelem megdöntése, Kijavítás.

9 A fellebbezés, fellebbezési eljárás
A fellebbezés jellemzése; A fellebbezéssel megtámadható döntések; A fellebbezésre jogosultak; Lemondás és visszavonás; A fellebbezési határidő és a fellebbezés előterjesztése; A fellebbezés benyújtásának joghatásai; Intézkedések a fellebbezés alapján; A fellebbezési eljárás.

10 Fellebbezés jellemzése
Belső jogorvoslat; Ügyfél kérelmére indul; Rendes jogorvoslat; (Feltételesen) devolutív hatályú; Teljes felülbírálat; Halasztó hatályú; Bármilyen okból támadható vele a döntés, de indokolási kötelezettség; Rendszerinti jogorvoslat; Jellemzően működnek; Csak az elsőfokú döntés ellen.

11 A fellebbezéssel megtámadható döntések
Elsőfokú határozat (kiv. kizárt!) Elsőfokú végzés Önállóan fellebbezhető Önállóan nem fellebbezhető

12 Fellebbezési jogosultság
Az ügyfél az elsőfokú határozat (önállóan fellebbezhető végzés) ellen fellebbezhet. Az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet (1) az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve (2) a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen. Egyes végzések esetén az érintett (pl. jogutódlást elutasító döntés esetén, iratbetekintési kérelem megtagadása). A fellebbezés alanyi jog. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell. (!!)

13 A fellebbezési határidő
A fellebbezést – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Szubszidiárius. Eljárási- vs. anyagi határidő. Igazolási kérelem 8 nap - 6 hónap (fellebbezési kérelmet is pótolni kell). Speciális szabály: Ha a hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt; a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító végzés önálló fellebbezéssel támadható.

14 Lemondás és visszavonás
Alanyi jog: le lehet mondani róla. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. Döntés közlése előtt is le lehet mondani (közléssel jogerős, ha nincs ellenérdekű ügyfél). Több fellebbezésre jogosult is lehet (jogerő). A fellebbezést a jogosult vissza is vonhatja. Ha senki sem él a fellebbezés jogával, mindenki lemond róla, vagy mindenki visszavonja: nincs helye bírósági felülvizsgálatnak!

15 Fellebbezéssel nem támadható döntések
ha az ügyben törvény azt kizárja (pl. kisajátítás), az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben (szubszidiárius), ha az elsőfokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta, törvény eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv (központi hivatal, rendvédelmi szerv vezetője!!) vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője hozta, a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen,  helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen, a 98. § (1a) bekezdése alapján benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén.

16 A fellebbezés benyújtásának joghatásai
A fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók. A fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a döntés e törvény alapján fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, vagy a hatóság nyilvánította a döntést a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak. I. Nincs halasztó hatálya (a Ket. alapján!): A döntésben foglaltakat a fellebbezésre tekintet nélkül teljesíteni kell, ha az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást – ideértve a pénzegyenértékben kifejezhető természetbeni ellátást – tartalmaz, és az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik. Ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló végzés ellen; Iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés ellen; Eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés ellen benyújtott fellebbezésnek.

17 A fellebbezés benyújtásának joghatásai
II. A hatóság a döntést fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja: életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges, nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekből vagy a közbiztonság fenntartása érdekében, illetve fontos közrendvédelmi okból szükséges, a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, vagy a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő.

18 A fellebbezés benyújtásának joghatásai
III. A hatóság a döntést fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja, ha: azt törvény élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos, továbbá közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, munkaügyi, munkavédelmi, fogyasztóvédelmi, kulturális örökségvédelmi, termőföld-, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi. Az elsőfokú döntésben külön ki kell mondani az előzetes végrehajthatóságot. Külön meg is kell indokolni! Rendelkezni kell a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról.

19 A fellebbezés előterjesztése
Másodfok Igazolási kérelem felterjesztés Költségmentesség iránti kérelem Elsőfok Szakhatóság fellebbezés Önkor-rekció Önkor-rekció É.V.N.E. Ügyfél tájékoztatása

20 Fellebbezési eljárás Ha a fellebbezésnek megfelelően a hatósági döntést nem módosítják vagy nem vonják vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult hatóság dönt. Devolutív hatályú! A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. Új bizonyítékokra is lehet hivatkozni és bizonyítási eljárás lefolytatására is van lehetőség. Beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását. Reformáció és kasszáció is megilleti!

21 Fellebbezési eljárás Másodfokú döntést hozó hatóság döntései:
a döntést helybenhagyja; megváltoztatja (orvosolható hiba, kiegészítő bizonyítás); Fellebbező javára (reformatio in melius) Fellebbező hátrányára (reformatio in peius) DE jogszabály! megsemmisíti (orvosolhatatlan hiba); a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja (kötelező eset!); a fellebbezési eljárást megszünteti, ha valamennyi fellebbező a fellebbezési kérelmét visszavonta.

22 A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján, illetve hivatalból.
Jogorvoslat; Ügyfél / eljárás egyéb résztvevője; Széleskörű rendelkezési jog; Fellebbezési határidőn belül; Nem csak jogszerűség. Hivatalból Döntés-felülvizsgálat; Hivatalból; Nincs rendelkezési jog; Időbeli határ tágabb; Csak jogszerűség.

23 A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság
Jogszabályban meg kell jelölni az elsőfokú hatóságot és, ha az a Ket.-től eltér, akkor a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot is! A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Ket-ben illetve a külön eljárási szabályban meghatározott hatóság. Általános szabályok: az első fokú döntést hozó hatóság és a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság nem lehet ugyanazon szerv, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és annak vezetője – feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével – az első fokú döntést hozó hatóság vezetőjét vagy ügyintézőjét akkor sem utasíthatja, ha erre egyébként külön jogszabály alapján hatásköre van.

24 A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság
Fórumrendszer: A döntést hozó hatóság döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítására jogosult irányító, felügyelő vagy szakmai irányító személy vagy szerv bírálja el; Polgármester, jegyző elsőfokú államigazgatási hatáskörében hozott döntés elleni fellebbezést a Kormányhivatal bírálja el. Önkormányzati hatósági ügyben a fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, ha az elsőfokú döntést nem a képviselő-testület hozta.

25 A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság
A köztestület hatáskörébe utalt ügyben a fellebbezést törvényben meghatározott köztestületi szerv bírálja el, ilyen szerv hiányában az első fokú döntést hozó köztestület döntésével szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. Ha törvény vagy kormányrendelet nem hatósági feladat ellátására létrehozott szervezetet vagy személyt jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására, és annak döntése ellen a fellebbezés nem kizárt, a törvényben vagy kormányrendeletben meg kell határozni a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot. Ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására.

26 A közigazgatási perek szabályozása
Pp. (XX. fejezet) Knptv. Ket. Bszi. Ágazati jogszabályok Határozat

27 A bírósági felülvizsgálat alkotmányos jelentősége
A jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket. (56/1991 ABH) A jogállamiságból fakad a közigazgatás törvény alá rendeltségének követelménye. Hogy ez érvényesüljön szükség van a döntések bírósági felülvizsgálatára! AT. 25. cikk (2) b) a bíróság dönt a közigazgatási határozatok törvényességéről.

28 A bírósági felülvizsgálat általános jellemzői
A közigazgatási per nem a hatósági eljárás része, a polgári per egy sajátos típusa. Alakilag jogerős határozattal szemben vehető igénybe. Részlegesen devolutív hatályú (vö. Ket §). Határidőhöz kötött. A végrehajtás automatikusan nem akadályozza meg. Jogszabálysértésre hivatkozással vehető igénybe. Rendkívüli jogorvoslat.

29 Felülvizsgálható döntések és a bírósági felülvizsgálat terjedelme
Alapvetően három kérdést kell vizsgálni: Milyen döntések ellen vehető igénybe? Milyen alapon? Milyen döntést hozhat a bíróság? Önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével minden döntés támadható. Feltétel: A fellebbezés kizárt legyen, vagy a hatósági eljárásban a fellebbezésre jogosultak valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette.

30 Felülvizsgálható döntések és a bírósági felülvizsgálat terjedelme
Milyen alapon? A bírósági felülvizsgálat a közigazgatás jog alá rendelésének biztosítását szolgáló jogállami jogintézmény. Jogszabálysértésre hivatkozással vehető igénybe. 1/2011 KK vélemény (korábbi KK. 6. és KK állásfoglalás helyébe lépett): A fél a közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva kérheti; keresetében anyagi és eljárási jogszabálysértésre hivatkozhat, és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték.

31 Felülvizsgálható döntések és a bírósági felülvizsgálat terjedelme
A bíróság elsősorban azt vizsgálja: a határozat megfelel-e az anyagi jogszabályoknak. Önmagában eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihatott. Ugyanakkor a közigazgatási ügy tárgyával közvetlen összefüggésben nem lévő eljárási szabálysértés is kihathat az ügy érdemére. A Ket. hatálya alá tartozó eljárásokban a Ket. rendelkezései között az eljáró hatóságok nem válogathatnak, különös tekintettel azon rendelkezésekre, melyek az ügyféli jogok érvényesülését szolgálják. Az ügy érdemi eldöntésére is kihatással lehet, ha az eljáró hatóságok a Ket. alapelvei között, az 5. § (1) bekezdésében rögzített követelményt is megsértve, pl. az ügyfeleket megillető jogokat nem biztosították.

32 Felülvizsgálható döntések és a bírósági felülvizsgálat terjedelme
A közigazgatási perben a bíróság nincs a közigazgatási határozatban megállapított tényálláshoz kötve, és a jogszerűség szempontjából felülbírálhatja a közigazgatási szerv mérlegelését is. (39/1997 ABH) A felülbírálat nem felülmérlegelést jelent! Pp. 339/B. § Mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik.

33 Felülvizsgálható döntések és a bírósági felülvizsgálat terjedelme
Milyen döntést hozhat a bíróság? Hatályon kívül helyezi a jogszabálysértő közigazgatási döntést; Hatályon kívül helyezi a jogszabálysértő közigazgatási döntést és új eljárásra kötelezi a hatóságot (10/2010. KK vélemény); Megváltoztatja a hatóság határozatát (kivételes!); A keresetet elutasítja.

34 Az eljáró bíróság

35 Perindítási jogosultság
A közigazgatási per indítására jogosult: az ügyfél (anyagi ügyfélfogalom), a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője, Ügyész. Pp. 3. § (1) elbírálásra irányuló kérelem. Csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő keresetlevelet (legitimatio ad causam)!

36 Alperesre vonatkozó szabályok
A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. (többnyire a másodfok!) Ha az első fokú közigazgatási szerv ellen indította, akkor a per során a másodfokú közigazgatási szervet perbe vonhatja. (10/2010. KK vélemény) Mi van ha megszűnik egy szerv, vagy máshova kerül a hatáskör? Perbe vonás; Megállapításra vonatkozó kérelem; Felügyeleti szerv kijelölése.

37 10/2010. KK vélemény Ha a fél a pert tévesen az elsőfokú közigazgatási szerv ellen indította, a per során a másodfokú közigazgatási szervet perbe vonhatja, a bíróság az elsőfokú közigazgatási szervet ilyen esetben a perből elbocsátja. Ha a felperes felhívásra a felülvizsgálni kért határozatot hozó szervet nem vonja perbe, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, illetve a pert meg kell szüntetni. A bíróságnak a tárgyalás kitűzése előtt - a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés terhe mellett - fel kell hívnia a felperest a másodfokú közigazgatási hatóság perbe vonásának szükségességére.

38 Keresetindítás A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:  a) az eljáró bíróságot; b)  a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását; c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával; d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható; e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem); Tartalmaznia kell: a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat számát, a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, valamint ha a közigazgatási eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, mely a per vitelére is vonatkozik, az erre való utalást, jogszabálysértésre hivatkozás, felfüggesztésre irányuló kérelem. 30 nap.

39 Keresetindítás Elsőfokú határozatot hozó szervnél kell előterjeszteni (30 nap); felterjesztés: 5 nap (3 nap) Másodfokú határozatot hozó szervhez; Továbbítja: 15 nap (8 nap) Bírósághoz

40 14/2010 KK vélemény A keresetlevelet elkésettség okán idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, ha a fél a keresetlevelet a másodfokú hatósághoz nyújtja be és az elsőfokú hatósághoz 30 napon túl érkezik. Ha a fél - a törvény rendelkezése ellenére - a keresetlevelet a bírósághoz nyújtotta be, azt a Pp §- a alapján a bíróság vizsgálat nélkül haladéktalanul megküldi az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervnek. Akkor is határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat közlésétől számított 30 napon belül ajánlott küldeményként postára adták vagy a bírósághoz benyújtották.

41 Kereseti kérelemhez kötöttség
Pp. 3. § (2) A bíróság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. Pp § A döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen. Fsz. a közigazgatási perben is érvényesül. Kivétel a Ket §! A közigazgatási perben a kereseti kérelem nem általában vonatkozik a közig határozat felülvizsgálatára, hanem a felperes meghatározott irányú felülvizsgálatot kér.

42 2/2011. KK vélemény A kereseti kérelemhez kötöttség elve közigazgatási perben is érvényesül. A bíróság csak a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértést vizsgálhatja, kivéve, ha semmisségi okot észlel. A fél anyagi és eljárási jogával szabadon rendelkezik, így mindenkinek szabadságában van jogai bírói úton történő érvényesítésére. Ha a bíróság a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértést nem állapítja meg, más - a megjelölttől érdemben eltérő - jogszabálysértésre a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását nem alapíthatja. Hiába találná a bíróság más okból jogszabálysértőnek az alperesi határozatot, arra nem alapíthatja a döntését. Nem akadálya a felülvizsgálatnak az, ha a fél a keresetlevélben nem jelöli meg azt a konkrét jogszabályhelyet, amelyre a keresetet alapítja, de keresetéből a kifogásolt jogszabálysértés egyértelműen megállapítható.

43 Keresetváltoztatás A felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet azonban a közigazgatási határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló – a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető – rendelkezésére csak perindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. Ez nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse.

44 Bizonyítás A bíróság hivatalból bizonyítást rendelhet el:
a közigazgatási határozat semmisségének észlelése esetén az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékok tekintetében, ha a bizonyítás elrendelésének elmaradása kiskorú érdekeit sérti, vagy ha azt törvény kifejezetten megengedi. Határozathozatal alapjául szolgáló tények vitatása körében a bizonyítás a felperest terheli. DE megfordul a bizonyítás hivatalból indult eljárás esetén, ill. akkor ha a közig szerv nem tett eleget a tényállás-megállapítási kötelezettségének.

45 Tárgyalás(on) kívül Fsz. tárgyaláson kívül DE a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. Keresetlevélben vagy nyilatkozatban. Igazolásnak nincs helye. Ellenérdekű ügyfelet tájékoztatni kell! A bíróság dönthet a per tárgyaláson történő elbírálásáról. Nem lehet tárgyaláson kívül, ha bizonyítást kell lefolytatni.

46 Perorvoslatok A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.
Kivéve: nincs közig úton fellebbezés + a bíróság megváltoztathatja a döntést. Felülvizsgálat jogszabálysértésre hivatkozással a Kúrián. DE ún. egymilliós korlátozás. A jogszabálysértés az ítéletre vagy annak meghozatalára vonatkozik! Elsőfokú határozatot hozó bíróságnál, 60 napon belül. Kúria tárgyaláson kívül bírálja el 120 napon belül. Bizonyításra nincs lehetőség, rendelkezésre álló iratok alapján dönt.

47 Közigazgatási nemperes eljárások
Jogforrások: 2005. évi XVII. törvény (Knp.) Knp. 4. § alapján Pp. XX. Fejezet. Pp. XX. Fejezet alapján a Pp. általános szabályai. 105/1952. MT rendelet. Kizárólag okirati bizonyítás, bírósági titkár, nincs felfüggesztés, nincs szünetelés. Knp. két eljárást szabályoz: Közigazgatási hatóság kötelezése eljárás lefolytatására; Közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata.

48 1/2009. Közigazgatási jogegységi határozat
A bíróság a Ket § (1) és (2) bekezdése alapján a téves formában meghozott közigazgatási döntést, illetve a nem alakszerű formában megjelenő közigazgatási aktust hivatalból a tartalma szerinti eljárásban vizsgálja felül. A bíróság a fél beadványát tartalma szerint veszi figyelembe, ezért a beadvány elnevezésétől függetlenül a végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet nemperes eljárásban, a határozat ellen benyújtott kérelmet peres eljárásban bírálja el. A bírósági eljárás peres vagy nemperes jellege a közigazgatási döntés tartalma szerinti helyes elnevezéséhez igazodik.

49 Közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata
Az ügyfél, kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője a végzés bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással, a végzés közlésétől számított harminc napon belül kezdeményezheti. KMB nemperes eljárásban végzésben határoz (kiv!). A bíróság a feleket a szükségeshez képest meghallgathatja. A bíróság lényeges eljárási szabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási végzést hatályon kívül helyezi (új eljárásra vagy az eljárás folytatására kötelezi). Törvény rendelkezhet úgy is, hogy meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a bíróság a közigazgatási döntést megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

50 Újrafelvételi eljárás
Belső jogorvoslat; Ügyfél kérelmére indul; Rendkívüli jogorvoslat; Nem devolutív hatályú; Korlátozott; Nem halasztó hatályú; Csak jogsértő határozat; Kivételes; Jellemzően működnek; Csak határozat ellen.

51 Újrafelvételi eljárás
Benyújtásának feltételei: Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Határideje: Szubjektív: 15 nap Objektív: 6 hónap DE: törvény legfeljebb 3 év (különös méltánylást érdemlő érdekre tekintettel).

52 Az újrafelvételi eljárás korlátai
Érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha: az a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változáson alapul (új kérelmet kell benyújtania!), az ügyben bírósági felülvizsgálat van folyamatban (elsőbbség), vagy a bírósági felülvizsgálat során a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatot hozott (perújítás), a határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt (vagy max. 3 hónap), azt törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet kizárja.

53 Az újrafelvételi eljárás lefolytatása
Az újrafelvételi kérelmet az elsőfokú hatóság bírálja el (akkor is, ha született másodfokú határozat!). Megvizsgálja, hogy nem kizárt-e az újrafelvételi eljárás. Megengedhetőségről nem kell alakszerű végzést hozni, elutasításról alakszerű végzésben kell dönteni. Az újrafelvételi eljárásban a hatóság: a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat, újrafelvételi kérelmet elutasítja. Jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye

54 Az újrafelvételi eljárás, illetve döntés joghatásai
Ha az újrafelvételi eljárásban a kötelezettséget megállapító jogerős határozat megváltoztatása vagy visszavonása várható, a hatóság hivatalból intézkedik a folyamatban lévő végrehajtás felfüggesztéséről. Ha az újonnan ismertté vált tények alapján a jogerős határozatban megállapított kötelezettség elrendelésének – részben vagy egészben – nem lett volna helye, az újrafelvételi eljárásban intézkedni kell a kérelem benyújtásáig, illetve a végrehajtás felfüggesztéséig történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről, a kötelezettnek alaptalanul okozott joghátrány megszüntetéséről, valamint az okozott kár és eljárási költség megtérítéséről.

55 Az újrafelvételi eljárás, illetve döntés joghatásai
Ügyfelet olyan eljárásjogi helyzetbe kell hozni, mint amilyenben akkor lenne, ha már a korábbi határozat meghozatalakor ismerte volna az újrafelvételi eljárás alapjául szolgáló tényeket, adatokat, vagy bizonyítékot. Az újrafelvételi kérelem alapján hozott döntésnek nem akadálya a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelme (jogerő feloldása történik!).

56 Összehasonlítás Fellebbezés Elsőfokú nem jogerős döntés ellen
Ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői Döntést hozó hatóság, vagy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság A bírósági felülvizsgálat feltétele a fellebbezés kimerítése Újrafelvétel Alaki jogerős határozat ellen Csak az ügyfél Mindig az elsőfokú hatóság Újrafelvételi eljárás kizárt, ha bírósági felülvizsgálat van folyamatban, vagy a bíróság már döntést hozott

57 Alkotmányjogi panasz Panasz „régi” „közvetlen” „valódi”

58 Alkotmányjogi panasz „régi típusú” alkotmányjogi panasz: felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be. „közvetlen panasz”: az indítványozó a jogszabályt vagy valamely rendelkezését támadhatja, amennyiben annak alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelme és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette.

59 Alkotmányjogi panasz „valódi alkotmányjogi panasz”: Ebben az esetben az indítványozó nem egy jogszabályt, hanem az alaptörvény-ellenes bírói döntést támadhatja, amennyiben az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti.

60 Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás
Csak az ügyfél jogosult. Csak egyezséget jóváhagyó határozat esetén. A kérelem benyújtásának előfeltételei: Az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján az AB az alkalmazott jogszabályt alaptörvény-ellenesnek nyilvánítja, illetve a jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, vagy jogszabályi rendelkezés értelmezését nyilvánítja alaptörvény-ellenesnek, ha nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek vagy alaptörvény-ellenes értelmezésnek az AB eljárására okot adó ügyben való alkalmazhatóságát.

61 Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás
Az ügyfél az alkotmánybírósági határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt. A hatóság („rendes”) határozata ellen igénybe kell venni a bírósági felülvizsgálatot, és a bírói döntés ellen lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani.

62 A hivatalbóli döntés-felülvizsgálat
A döntés módosítása, visszavonása hivatalból; A felügyeleti eljárás; Döntés-felülvizsgálat az ügyész felhívása nyomán.

63 A döntés módosítása visszavonása hivatalból (ex officio)
Alapvető jellemzői: A közigazgatás törvényes működésének eszköze; Hivatalból gyakorolható (DE nincs mérlegelési jogkör); Irreleváns, hogy milyen fokú és milyen típusú a hatósági döntés; Teljen osztja az alapdöntés jogi sorsát; Csak jogszabálysértő hatósági döntéssel szemben alkalmazható; A döntést hozó hatóság hatáskörébe tartozik.

64 A döntés módosítására, visszavonására irányuló eljárás
Sajátos, önellenőrzési eljárás (ld. belső ellenőrzés; ügyészi felhívás; átfogó, téma, célvizsgálat). Belső iratvizsgálat. Célja: jogszabálysértések feltárása és korrigálása. Csak akkor kell az ügyfelet értesíteni, ha módosítja vagy visszavonja a döntést. Bárki kezdeményezheti, de ettől még nem lesz kérelemre induló jogorvoslat! Nem mérlegelheti a hatóság az eljárás megindítását: Ügyész felhívása alapján; Semmisségi okról szerez tudomást.

65 Feltételrendszere Nem módosítható, illetve nem vonható vissza:
Bíróság érdemben elbírálta (DE érdemi ellenkérelem); Fellebbezés elbírálására jogosult hatóság / felügyeleti szerv elbírálta a döntést (kiv. újrafelvételi eljárás); Nem jogszabálysértő a döntés; Közléstől számított 1 év eltelt (kiv. ügyész); A hatóság már egy ízben módosította, vagy visszavonta a döntést (kiv. ügyész); Az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené (kiv. hat. biz.;hat. ig.; áp biz.) (ide nem értve az ún. anyagi jogi módosítást-visszavonást); Jogszabály kizárja, vagy feltételhez köti, de ez nem teljesül.

66 Eredménye Alakszerű hatósági döntés, ha jogszabálysértést állapít meg.
Határozatról határozati formában; végzésről végzés formában. Ha kezdeményezés alapján indult és jogszabálysértést nem tapasztalt: tájékoztatás. Károk, költségek, eredeti állapot helyreállítása. Ugyan olyan jogorvoslat, mint az alapdöntéssel szemben volt.

67 Felügyeleti eljárás tartalma
Hivatalból lefolytatandó döntés-felülvizsgálat. Közigazgatási szervek közötti felügyeleti viszonyrendszer speciális típusa (hatósági tevékenység irányítása, felügyelete). A felügyeleti szerv és a felügyelt hatóság irányítását ellátó szerv általában egybeesik. Számos hatósági ügy esetén azonban különválik. Korlátozott (csak alaki jogerős döntés és csak jogszabálysértés). Nincs halasztó hatálya.

68 A felügyeleti eljárás jellemzői
A közigazgatás törvényes működésének eszköze; Hivatalból gyakorolható (DE!); Irreleváns, hogy milyen fokú és milyen típusú a hatósági döntés; Teljesen osztja az alapdöntés jogi sorsát; Csak jogszabálysértő hatósági döntéssel szemben alkalmazható; A felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik.

69 Felügyeleti intézkedések, felügyeleti jogkör
Ket § Ket. más rendelkezései Ket. 20. § hatóság hallgatása Ket. 33/A. § ügyintézési határidő túllépésének következményei Ket. 43. § kizárás Ket. 45. § szakhatósági eljárással összefüggő felügyeleti intézkedések Ket § végrehajtás felfüggesztésének közvetlen elrendelése

70 A felügyeleti eljárás típusai
A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására (1. eljárási kötelezettséggel kapcsolatos mulasztás esete), b) gyakorolja – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört (2. felügyeleti eljárás alapesete). Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti. Szükség esetén a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az ügyben eljárt hatóságot. A felügyeleti eljárás (3.) speciális esete (kötelező): Ügyész felhívása alapján; Semmisségi ok alapján.

71 Megsemmisítés-megváltoztatás feltételei
A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta, semmisségi ok esetén a 121. § (4) bekezdésében foglalt idő eltelt, semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt, azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn.

72 A felügyeleti eljárás eredményeként hozható aktusok
Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja (kiv.: köztestületek „hatósági” nyilvántartásai) vagy megsemmisíti. Szükség esetén a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az ügyben eljárt hatóságot. A döntést közölni kell azzal, akivel a jogszabálysértő döntést közölték. Alapdöntés elleni jogorvoslat!

73 Ügyészi felhívás Teljesen át lett szabva az ügyész szerepe az eljárásban. AT. 29. cikk (2) d) törvény által meghatározott további feladat és hatáskört is elláthat. 2011. évi CLXIII. törvény, közérdekvédel- mi feladatok, külön törvények. Ügyész ellenőrzi a bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható közigazgatási hatósági döntések törvényességét. Perindítás, eljárás-kezdeményezés (együtt: fellépés) felhívás, jelzés

74 Ügyész eljárásjogi helyzete
Törvényesség védelme. Mi indokolja a részvételét? Külső szereplő; Törvénysértésre akkor derül fény, amikor a bírói út már zárva; Törvénysértő határozat az ügyfélre nézve kedvező; Az ügyfél nem képes érdekeit érvényesíteni. Nem ügyfél és nem eljárás egyéb résztvevője. Nem az ügyfél érdekeit tartja szem előtt. Döntést nem hozhat, nem módosíthat, nem vonhat vissza!

75 Ügyészi fellépés feltételei és címzettje
Felhívás tárgya: A közigazgatási hatóság egyedi, Bíróság által felül nem vizsgált, Jogerőre emelkedett, vagy végrehajtható döntése, illetve Hatósági intézkedése. További feltételek: Érdemére kiható törvénysértést észlel, A törvényben meghatározott határidőn belül (1 év, 5 év). Kötelező sorrend: Felügyeleti szerv; Döntést hozó szerv.

76 Köszönöm a figyelmet!