A könyvvizsgálói jelentés megújulása Barsi Éva szakmai alelnök

Szabályozási keretek 1. Megváltozott nemzetközi könyvvizsgálati standardok 2016. december 15-én vagy azt követően végződő időszakokra vonatkozó könyvvizsgálatokra kell alkalmazni Megtartották eredeti hatálybalépésüket, csak a szükséges módosítások miatt változtak Új standard Jelentősen megváltozott standardok, melyek a már meglévők helyébe léptek Azok a felülvizsgált standardok, amelyek az előző oszlopokban szereplő standardok miatt változtak meg Azok a standardok, amelyeket az új és felülvizsgált standardok miatt (első 3 oszlop) kellett módosítani ISA 701 ISA 260, ISA 570, ISA 700, ISA 705, ISA 706, ISA 720 ISA 800, ISA 805, ISA 810 ISA 210, ISA 220, ISA 230, ISA 315, ISA 450, ISA 500, ISA 510, ISA 540, ISA 560, ISA 580, ISA 600, ISA 710

Szabályozási keretek 2. 2014/56/EU irányelv (a 20006/43/EK irányelv módosításáról) az éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról (28. cikk: A könyvvizsgálói jelentés) 537/2014/EU rendelet (közvetlenül alkalmazandó) a PIE könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről 2000. évi C. a számvitelről szóló törvény 155.§-ának módosításai MNKS (2016-ban kétszer módosítva, a könyvvizsgálói jelentés miatt 2016.12.15-én)

A régi és az új jelentés szerkezeti összehasonlítása 1. FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Új standardok szerint Régi standardok szerint 1. Vélemény Az éves beszámolóról készült jelentés 2. Vélemény alapja A vezetés felelőssége az éves beszámolóért 3. A vállalkozás folytatásához kapcsolódó lényeges bizonytalanság A könyvvizsgáló felelőssége 4. Figyelemfelhívás Korlátozott vélemény alapja 5. Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések Vélemény/ Korlátozott vélemény 6. Egyéb kérdések 7. Egyéb információk: Az üzleti jelentés 8. A vezetés [és az irányítással megbízott személyek] felelőssége az éves beszámolóért Egyéb jelentéstételi kötelezettség: Az üzleti jelentésről készült jelentés 9. A könyvvizsgáló éves beszámoló könyvvizsgálatáért való felelőssége 10. Jelentés egyéb jogi és szabályozói követelményekről

A régi és az új jelentés szerkezeti összehasonlítása 2. A vélemény és a vélemény alapja került előre A vezetés felelőssége és a könyvvizsgáló felelőssége (ebben a sorrendben) hátulra A két rész között van minden más bekezdés Jelentés egyéb jogi és szabályozói követelményekről (ez továbbra is a jelentés legvégén van (de az üzleti jelentésről már nem itt mondunk véleményt)

A megújult könyvvizsgálói jelentés lényeges új elemei Látványosabb a vélemény és a vezetés felelőssége, újdonság a könyvvizsgálói felelősség (könyvvizsgálat hatókörének és objektív korlátainak) részletes leírása, cél: a jelentés olvasói jobban megértsék, mit várhatnak el a könyvvizsgálattól A vállalkozás folytatásával kapcsolatos lényeges bizonytalanság és ezzel kapcsolatos felelősségek kiemelt megjelenítése a jelentésben A könyvvizsgáló függetlenségének és egyéb etikai követelményeknek való megfelelésének hangsúlyozása a jelentésben Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések: a kockázatosnak ítélt, leghangsúlyosabb könyvvizsgálati területek ismertetése (2016-tól tőzsdei, 2017-től közérdeklődéses cégeknél is kötelező, egyébként opcionális) - példák

Nyilatkozat a függetlenségről és egyéb etikai követelmények teljesítéséről Vélemény alapja szakasznak kell egy erre vonatkozó nyilatkozatot tartalmaznia (új elem) A könyvvizsgálóra vonatkozó etikai szabályok: a kamara etikai szabályzata és az IESBA Etikai Kódex Ezek a követelmények a jogszabály szerinti könyvvizsgálatokra vonatkoznak (Kkt. 3.§-a definiálja, nem csak az éves beszámoló számviteli törvény szerinti könyvvizsgálatát jelenti) Rotációs szabályok közérdeklődéses ügyfeleknél könyvvizsgáló cégre 8 ill. 10 év Magyarországon – ez új! fő könyvvizsgáló partnerre 7 év – eddig is ennyi volt az IESBA etikai kódex szerint Mindezek dokumentálása: a jelentésben tett függetlenségi és etikai megfelelési nyilatkozatot alá kell tudni támasztani az erre vonatkozóan elvégzett munkával és annak eredményével (nem csak minőség-ellenőrzés céljára kell dokumentálni, és nem elég csak ellenőrző listákat kipipálni)

Vezetés vállalkozás folytatásával kapcsolatos felelősségének a bemutatása Vállalkozás folytatására vonatkozó képesség felmérése Kapcsolódó közzétételek és azok megfelelősége vállalkozás folytatásának elvén alapuló számvitel alkalmazása „…azt az esetet kivéve, ha…” – IAS 1-et veszi alapul (IFRS alkalmazókra íródott) A számviteli törvény kontextusában való értelmezése ennek a mondatnak A jelentésből egyértelműen kitűnik, hogy a gazdálkodó vezetése felelős azért a döntésért, hogy az éves beszámoló a vállalkozás folytatását feltételezve készül (ezt a döntését alá kell támasztania, erről bizonyítékot kell szolgáltatnia a könyvvizsgáló felé)

A könyvvizsgáló vállalkozás folytatásával kapcsolatos felelőssége Meg kell ismerni a vezetés erre vonatkozó becslését, feltételezését és megfontolásait Bizonyítékokat kell szerezni erről és a megszerzett bizonyítékokat ki kell értékelni, következtetést kell levonni, hogy megfelelően alkalmazza-e a vezetés a vállalkozás folytatásának elvén alapuló beszámolást a könyvvizsgáló véleménye szerint Ha lényeges bizonytalanság áll fenn a könyvvizsgáló megítélése szerint, akkor figyelemfelhívást kell tenni (vagy ha a közzétételek nem megfelelőek, a véleményt minősíteni) Vonatkozó bizonyítékok a könyvvizsgálói jelentés dátumáig bezárólag megszerzett bizonyítékok (ez fontos követelmény, figyelni kell a jelentés dátumozására) Jövőbeli események hatását a könyvvizsgáló nem tudja a jelentésében figyelembe venni

A vállalkozás folytatásával kapcsolatos lényeges bizonytalanság A vállalkozás folytatásával kapcsolatos lényeges bizonytalanság kezelése – elkülönült, önálló figyelemfelhívó bekezdésben (kiegészítő mellékletre való hivatkozással) A figyelemfelhívás mintaszövege (illusztratív kamarai jelentésmintában) Ha megfelelőek a közzétételek, akkor nem kell minősíteni a véleményt (ebben nincs változás) Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdésként is azonosítandó (ha a KAM kötelező, vagy ha azt önként alkalmazzák)

A vállalkozás folytatásának elvén alapuló számvitel alkalmazása sajátos könyvvizsgálati megbízások esetében Végelszámolás vagy felszámolás elhatározása, megindítása esetén vezetői, illetve könyvvizsgálói felelősség mintaszövege nem változik kivéve: a könyvvizsgálói felelősség utolsó mondatát törölni kell – „Jövőbeli események vagy feltételek azonban okozhatják azt, hogy a Társaság nem tudja a vállalkozást folytatni” figyelemfelhívásban: a jövőbeni megszűnésre vonatkozó tény közlése és hivatkozás a kiegészítő mellékletben található közzétételekre (mintaszöveg a kamara honlapján található)

Figyelemfelhívó bekezdés 1. Nincs jelentős változás, az alapkövetelmények változatlanok külön bekezdésben, egyértelmű hivatkozást kell tenni a kiemelt kérdésre és arra, hogy az a kiegészítő mellékletben hol található, csak az ott közzétett információkra hivatkozhat jeleznie kell, hogy a könyvvizsgálói vélemény a kiemelt kérdés vonatkozásában nincs minősítve (nem a korlátozás szó itt a megfelelő, kivéve, ha van más témára korlátozás és ezen kívül van még figyelemfelhívás is) Figyelemfelhívó bekezdés kapcsolata a vállalkozás folytatása körüli bizonytalanság kérdésével , illetve a KAM bekezdésekkel (ez új (!), a standard iránymutatást ad arra, hogy ha ugyanaz a téma több helyre is illene, akkor hogyan kell eljárni)

Figyelemfelhívó bekezdés 2. Példa: Tűzeset hatásai. Felhívom(juk) a figyelmet a kiegészítő melléklet X. oldalán az YYYYYY cím alatti megjegyzésekre, amelyben a Társaság gyártólétesítményében keletkezett tűz hatásait írják le. Véleményem(ünk) nincs minősítve e kérdés vonatkozásában. Saját tőke követelmények nem teljesülése. Felhívom(juk) a figyelmet a kiegészítő melléklet M. oldalán az NNNNNN cím alatti megjegyzésekre, amelyben bemutatásra kerül, hogy a Társaság mellékelt éves beszámolóban kimutatott saját tőkéjének az összege kisebb, mint a 2013. évi V. törvényben ( „Ptk.”) a Társaságra vonatkozó társasági formára előírt minimális [törzstőke/alaptőke] összege, valamint leírják a tőkevesztés okait és a tőkehelyzet rendezésére vonatkozó további információkat. Véleményem(ünk) nincs minősítve e kérdés vonatkozásában.

Egyéb kérdések bekezdések Csak ha a könyvvizsgáló szükségesnek tartja, a felhasználókat segíti abban, hogy a könyvvizsgálatot, a könyvvizsgáló felelősségét vagy a könyvvizsgálói jelentést megértsék, olyan kérdések, amelyek a kiegészítő mellékletben nincsenek bemutatva Nem helyettesíti a korlátozást Figyelemfelhívás és egyéb kérdések bekezdés: kommunikálni kell az irányítással megbízott személyek felé azokat a témákat, amelyek itt fognak szerepelni a jelentésben, és az erre vonatkozó szövegét is a jelentésnek (!) (ISA 706.12) Példa: Az ABC társaság 201X-1. december 31-ével végződő évre vonatkozó éves beszámolóját másik könyvvizsgáló ellenőrizte, aki erre az éves beszámolóra vonatkozóan 201X. március 31-én minősítés nélküli véleményt bocsátott ki.

Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések (KAM) 1. A könyvvizsgáló szakmai megítélése szerint a legjelentősebbek a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során irányítással megbízott személyek felé kommunikált kérdések közül kerülnek kiválasztásra nem helyettesíti a minősített véleményt és az ISA 570 alapján szükséges jelentéstételt Alkalmazni kell a tőzsdén jegyzett gazdálkodó egységek teljes általános célú pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatára amikor számára jogszabály vagy szabályozás írja elő a KAM könyvvizsgálói jelentésben való kommunikálását De: az ISA 705. standard megtiltja KAM kommunikálását a véleménynyilvánítás visszautasításakor (kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik)

Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések (KAM) 2. KAM a könyvvizsgáló jelentésben megfelelő alcím használatával, „Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések” címet viselő különálló szakaszában ki kell jelenteni: a könyvvizsgáló szakmai megítélése szerint a legjelentősebbek voltak a [tárgyidőszaki] pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során ezekkel a pénzügyi kimutatások egészének könyvvizsgálatával összefüggésben és az arra vonatkozó könyvvizsgálói vélemény kialakítása során foglalkoztak nem bocsát ki külön véleményt ezekre a kérdésekre vonatkozóan Nincs KAM Ha jogszabály vagy szabályozás kizárja Ha nem lehet kommunikálni, mert ésszerű várakozások alapján a hátrányos következmények súlyosabbak lennének, mint a KAM közérdekű hasznai Ha nincs KAM, akkor az erre vonatkozó állítást kell belefoglalnia a könyvvizsgálói jelentésbe

Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések (KAM) 3.

Jelentés az egyéb információkról ISA 720 alapján az „éves jelentés” minősül egyéb információnak Üzleti jelentés Tőzsdei cégeknél az éves jelentés Alapoknál az éves jelentés – benne azokkal a számviteli információkkal, amikről véleményt mondunk Közhasznúsági jelentés Nem kell bizonyosságot adni az egyéb információkról, csak megszerezni, elolvasni és átgondolni Van-e lényeges ellentmondás az egyéb információk és az éves beszámoló között Van-e ellentmondás az egyéb információk és a könyvvizsgálat során szerzett ismereteink között Vagy egyébként úgy tűnik-e, hogy lényeges hibás állítást tartalmaz Nincs jelentenivalója a könyvvizsgálónak / ha van, akkor azt konkrétan le kell írni

Egyéb információk a magyar jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatok körében Könyvvizsgálói feladatok és jelentéstételi kötelezettség az ISA és a számviteli törvény szerint Ez a kettősség jelenik meg az MNKS szerinti jelentésmintákban vélemény: a beszámoló és az üzleti jelentés összhangjáról, az üzleti jelentésnek a számviteli törvény (vagy egyéb más jogszabály) előírásainak való megfeleléséről egyéb más jogszabályok tételes felsorolása (ennek jelentősége) nyilatkozat: a lényeges hibás közlésről, vagy arról, hogy nem azonosított ilyet a könyvvizsgáló Könyvvizsgálói munka terjedelme, jellege: az eddigiekhez képest nem jelent többlet feladatot, a könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló tudomására jutott információkkal való összhangot is vizsgálni kell, nemcsak azt, ami az éves beszámolóban szerepel

Vezetés és az irányítással megbízott személyek felelőssége a könyvvizsgálói jelentésben Irányítással megbízott személyek: kik ezek, hogyan kell a könyvvizsgálónak beazonosítania őket Kötelező-e a vezetés felelőssége szakaszban hivatkozni az irányítással megbízott személyekre és felelősségükre (elválik-e és miben ez a felelősség a vezetés felelősségétől) E bekezdés kapcsolata a jelentés végén a „kommunikáljuk…” kezdetű bekezdésben foglaltakkal

Magyar jog szerinti értelmezése a vezetésnek és az irányítással megbízott személyeknek Vezetés = ügyvezetés (a Ptk. értelmében a részvénytársaságnál is) Átírhatók-e a jelentésben ezek a fogalmak ennek megfelelően Lehet-e az adott megbízásra egyedileg meghatározni, hogy belekerüljön-e a jelentésbe az irányítással megbízott személyekre való hivatkozás vagy sem

Könyvvizsgáló felelőssége szakasz tartalma, jelentősége, kapcsolata az elvégzett munkával 1. Kijelentés a kellő (nem abszolút) bizonyosságról, a könyvvizsgálat korlátairól (új elem) A könyvvizsgálat hatókörének összefoglaló körülírása (a legfontosabb felelősségek/feladatok felsorolása) azért, hogy a jelentés felhasználói jobban megértsék a könyvvizsgálat jellegét és a vele szemben támasztható elvárásokat A felsorolt könyvvizsgálói felelősségeknek/feladatoknak a teljesítését az audit dokumentációnak alá kell támasztania el kell végezni az e feladatok végrehajtására alkalmas könyvvizsgálati eljárásokat, ezeket és a felmerült jelentős kérdésekben tett szakmai megítéléseket, belső konzultációt és következtetéseket bele kell foglalni az audit dossziéba A jelentésben említett szakmai megítélés és szakmai szkepticizmus szerint kell a könyvvizsgálatot végrehajtani, a felmerülő kérdéseket ilyen hozzáállással kell kezelni (és ennek ki kell tűnnie a dokumentációból)

Könyvvizsgáló felelőssége szakasz tartalma, jelentősége, kapcsolata az elvégzett munkával 2. A belső kontrol megismerése, a számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések és közzétételek ésszerűségének az értékelése – akkor lehet ezeket felelősséggel kijelenteni, ha ezeket elvégeztük és dokumentáltuk Kockázatok felmérése – válaszul tervezett eljárások – elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzése és dokumentálása Utalás a jelentésben a csalásból eredő lényeges hibás állítás fel nem tárásának a nagyobb kockázatára Vállalkozás folytatásával kapcsolatos lényeges bizonytalanság és kezelése (már fentebb megtárgyaltuk) Jelen idős kijelentések értelmezése, jelentősége (miért nem lehet múlt időbe tenni) „Kommunikálom(juk)…” bekezdés (elkülönítése, miért kell ezt beleírni egyáltalán és mit jelent, lehet-e átírni)

Jelentés egyéb jogi és szabályozói követelményekről Számviteli szétválasztás pl.

Minősített jelentések Minősített vélemény típusai és előírt szövegezésük nem változott A vélemény és vélemény alapja szakaszok megnevezését az adott minősítés típushoz kell igazítani (pl. korlátozott vélemény – korlátozott vélemény alapja, ellenvélemény – ellenvélemény alapja stb.) Ellenvélemény, ill. a véleménynyilvánítás visszautasítása közötti különbség Véleménynyilvánítás visszautasítása esetén csak az alábbi kijelentéseket lehet/kell szerepeltetni a könyvvizsgáló felelősségéről (ISA 705.28 szerint) a beszámoló könyvvizsgálata a könyvvizsgálati standardokkal összhangban és könyvvizsgálói jelentés kibocsátása, Véleménynyilvánítás visszautasításának alapja szakaszban ismertetett kérdés(ek) miatt a könyvvizsgáló nem volt képes elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói vélemény megalapozásához; és kijelentés a könyvvizsgáló függetlenségéről és egyéb etikai felelősségeiről. A minősített véleményt tartalmazó kamarai jelentésminták a honlapon megtalálhatók

Köszönöm a figyelmet!