KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

Az előadások a következő témára: "KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET"— Előadás másolata:

1 KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET
PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Nem közérdeklődésű és közérdeklődésűnek minősülő cégekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentések Könyvvizsgálók továbbképzése Budapest, október 9-10. Judit BIRÓNÉ ZELLER

2 A minőség-ellenőrzés megállapításai
A könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálat során szerzett információk nincsenek összhangban A jelentés nem felel meg a hatályos standardoknak (pl. sorrend) A könyvvizsgáló figyelemfelhívó megjegyzéssel ellátott jelentést bocsátott ki anélkül, hogy hivatkozni tudna a kiegészítő mellékletben a figyelemfelhívás okára (tárgyára) A könyvvizsgálói jelentés dátuma nem megfelelő A könyvvizsgáló megismételt könyvvizsgálatra szóló megbízást kapott egy társaságtól, mert az új vezetés nem bízik meg az előző vezetés által elkészített, letétbe helyezett és más által könyvvizsgált beszámoló valódiságában. A könyvvizsgáló közérdeklődésűnek minősülő céget vizsgált, de nem vont be belső minőségellenőrt a munkájába Judit BIRÓNÉ ZELLER

3 A könyvvizsgálói jelentés szerkezete
Főcímek Megjegyzés Azonosító adatok Vélemény Előre került Vélemény alapja A vállalkozás folytatásához kapcsolódó lényeges bizonytalanság (ha releváns) Hangsúlyosabb Figyelemfelhívás (ha releváns) Kulcsfontosságú kérdések (csak közérdeklődésű cégeknél) Kockázatos kv-i területek ismertetése Egyéb kérdések Egyéb információk: az üzleti jelentés Hosszabb és középre A vezetés és az irányítással megbízott személy felelőssége A könyvvizsgáló felelőssége Mit várjanak a kv-tól? Jelentés egyéb jogi és szabályozói követelményekről Új Judit BIRÓNÉ ZELLER

4 A vállalkozás folytatásának elve
A vizsgálatot a vezetésnek kell elvégeznie! A könyvvizsgáló feladata ezzel kapcsolatban: Meg kell ismerni a vezetés erre vonatkozó becslését, feltételezését és megfontolásait Bizonyítékokat kell szerezni erről és a megszerzett bizonyítékokat ki kell értékelni, következtetést kell levonni, hogy megfelelően alkalmazza-e a vezetés a vállalkozás folytatásának elvén alapuló beszámolást a könyvvizsgáló véleménye szerint Ha lényeges bizonytalanság áll fenn a könyvvizsgáló megítélése szerint, akkor figyelemfelhívást kell tenni (vagy ha a közzétételek nem megfelelőek, a véleményt minősíteni) Vonatkozó bizonyítékok a könyvvizsgálói jelentés dátumáig megszerzett bizonyítékok (figyelni a jelentés dátumozására) Jövőbeli események hatását a könyvvizsgáló nem tudja a jelentésében figyelembe venni Judit BIRÓNÉ ZELLER

5 „A vállalkozás folytatásához kapcsolódó lényeges bizonytalanság” szakasz
Figyelemfelhívás Korlátozott vélemény Elutasító vélemény Ellen-vélemény Ha a bizonytalanság nem lényeges vagy a kétség nem jelentős, akkor az nem ad alapot a figyelemfelhívás alkalmazására! a vezetés a kitekintést az elkövetkező 12 hónapra elvégezte és úgy gondolja, hogy a vállalkozás folytatásának elve megfelelő, de a KV a megszerzett bizonyítékok alapján nem ért egyet, A vezetés a kitekintést az elkövetkező 12 hónapra nem, vagy nem megfelelően végezte. A KV nem tudott elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezni Utalás a kieg melléket egy bizonyos pontjára Kijelentés arról, hogy a vélemény nem korlátozott A vonatkozó közzétételek nem megfelelősége vagy elmaradása miatt. Judit BIRÓNÉ ZELLER

6 „Egyéb kérdések” szakasz
amely a könyvvizsgáló megítélése szerint releváns abból a szempontból, hogy a felhasználók a könyvvizsgálatot, a könyvvizsgáló felelősségét vagy a könyvvizsgálói jelentést megértsék. A kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdésként azonosított kérdéseket egyéb kérdésként nem lehet bemutatni. Példa: Az ABC társaság 20X0. december 31- ével végződő évre vonatkozó pénzügyi kimutatásait másik könyvvizsgáló ellenőrizte, aki arra 20X1. március 31-én minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentést bocsátott ki. Judit BIRÓNÉ ZELLER

7 „Egyéb információk: az üzleti jelentés”
megszerezni, elolvasni és átgondolni, hogy van-e lényeges következetlenség az egyéb információk és az éves beszámoló, valamint az ismereteink között vagy egyébként úgy tűnik-e, hogy lényeges hibás állítást tartalmaz. A vélemény jellemzői: konklúzió arról, ha nincs jelentenivaló ha van, akkor azt konkrétan le kell írni. vélemény: a beszámoló és az üzleti jelentés összhangjáról, az üzleti jelentésnek a sztv. (vagy egyéb más jogszabály) előírásainak való megfeleléséről; egyéb más jogszabályok tételes felsorolása; nyilatkozat: a lényeges hibás közlésről, vagy arról, hogy nem azonosított ilyet a könyvvizsgáló; Judit BIRÓNÉ ZELLER

8 Vezetés és irányítással megbízott személyek felelőssége szakasz
a gazdálkodó stratégiai irányításának és elszámoltathatóságának a felügyeletéért felelős személyek vagy szervezetek. Ide tartozik a pénzügyi beszámolási folyamat felügyelete is. Irányító testületek magyar jogban:igazgatóság, FB, partnerek, a tulajdonosok, a vezetés bizottsága, igazgatótanács, kuratórium. vezetés a gazdálkodó működésének folytatásáért ügyvezetői felelősséggel tartozó személyek. A vezetés részben vagy teljes körűen magában foglalhatja az irányítással megbízott személyeket, például egy irányító testület ügyvezető tagjai, vagy egy tulajdonos-vezető. (a Ptk. alapján az ügyvezető) Judit BIRÓNÉ ZELLER

9 A közérdeklődésűnek minősülő cégekre vonatkozó jelentések specialitásai Az 537/2004 EU rendelet előírásai Judit BIRÓNÉ ZELLER

10 Specialitásk A vonatkozó keretelvek: IFRS-ek
Vélemény szakaszban kijelentés arról, hogy a vélemény összhangban van az auditbizottságnak címzett kiegészítő jelentéssel. Audit megközelítés Résize Magyarázat Lényegesség Összeg Meghatározás módja A viszonyítási alap kiválasztásának indoka Csoport könyvvizsgálatának hatóköre Kulcsfontosságú kérdések Lásd következőket Judit BIRÓNÉ ZELLER

11 Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések
Judit BIRÓNÉ ZELLER

12 Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések (folyt.)
Judit BIRÓNÉ ZELLER

13 Egyéb információk: az üzleti jelentés és az éves jelentés
Judit BIRÓNÉ ZELLER

14 Jelentés az egyéb jogi és szabályozói követelményekről
Judit BIRÓNÉ ZELLER

15 További előírások – Audit Reform Rendelet 10 cikk
A jelentésben ki kell térni a lényeges hibás állítások legfontosabb értékelt kockázatainak leírására és a könyvvizsgáló e kockázatokra adott válaszának összefoglalására, ismertetni kell, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálat milyen mértékben volt vélhetően képes a szabálytalanságok, többek között csalás felderítésére, meg kell erősíteni, hogy a könyvvizsgálói záradék összhangban áll az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentéssel, nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy a tiltott, nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtására nem került sor, nyilatkozni kell arról, hogy a könyvvizsgálat elvégzésében a könyvvizsgáló (cég) teljes mértékben megőrizte a vizsgált gazdálkodó egységtől való függetlenségét/függetlenségüket. Judit BIRÓNÉ ZELLER

16 További jelentéstételi kötelezettség a közérdeklődésű vállalkozások könyvvizsgálói számára
Jelentés az auditbizottságnak MNB számára készítendő külön kiegészítő jelentés Átláthatósági jelentés Judit BIRÓNÉ ZELLER

17 Jelentés az auditbizottságnak
Az Audit Reform Rendelet 11. cikke szerinti tartalommal kell készíteni és a könyvvizsgálói jelentés kiadásával egyidejűleg kell megküldeni a vizsgált gazdálkodó igazgatósága és felügyelő testülete részére is (ha nincs ilyen, akkor ennek feladatát ellátó testültnek). A könyvvizsgálói függetlenségről nyilatkozni kell, fel kell tüntetni a munkában résztvevő partnerek neveit (EQCR, konzultáció), ha külső cég, bevont szakértő vett részt a munkában, akkor az ő függetlenségéről külön nyilatkozni kell. Be kell mutatni az ügyvezetéssel folytatott kommunikáció jellegét, gyakoriságát, terjedelmét (pl. dátumok), a könyvvizsgálat hatókörét, időzítését, az audit módszereket (kontroll tesztelés, szubsztantív tesztelés), a lényegesség mértékét, a vállalkozás folytatása terület vizsgálatának eredményeit, a feltárt hiányosságokat az ellenőrzési rendszerekben, a törvény, rendelet, alapító okirat megszegését, a konszolidáció alkalmazási körére és a konszolidációba esetlegesen be nem vont szervezetekre vonatkozó információt jelezni kell, hogy a vizsgált gazdálkodó egység minden kért magyarázatot és dokumentumot megadott, illetve rendelkezésre bocsátott. Értékelni kell a pénzügyi kimutatások különböző tételeire alkalmazott értékelési módszereket. Judit BIRÓNÉ ZELLER

18 MNB számára készítendő külön kiegészítő jelentés
6100 standard A Könyvvizsgálói külön jelentés összeállítására vonatkozó standard (2017. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő időszakokra alkalmazandó) szerződést kell kötni a készítésre, megjelölve a határidőket (lehet egyben az audit szerződéssel), és lehet szakértőt bevonni (aktuárius, informatikus, értékelő). A munka módszerét és részletezettségét a jogszabályi előírások és a vizsgált gazdálkodó által végzett tevékenység sajátosságai, összetettsége és kockázatai alapján kell a könyvvizsgálónak meghatároznia A feladatokat figyelembe vennie a tervezés és munkaprogram kidolgozása során. Törekedni kell könyvvizsgálat szempontjából lényegesként azonosított tételekről "kellő bizonyosságú" vélemény adására, de sok esetben „leíró jellegű” munkát kell ismertetni. Judit BIRÓNÉ ZELLER

19 MNB számára készítendő külön kiegészítő jelentés
Elvárt a magyarországi jogszabályok és a Felügyelet által kiadott határozatokban, vizsgálati levelekben, körhatározatokban, levelekben, továbbá a Kamara honlapján közzétett, a különjelentés összeállítása érdekében a könyvvizsgálat során figyelembeveendő, és a Felügyelet által kibocsátott ajánlások, módszertani útmutatók figyelembevétele. Utalni kell a vezetői levélre, ha készült, de azt nem kell csatolni. Törekedni kell a gazdálkodó szempontjából jelentős, (nem számszaki, hanem minőségi, kvantitatív) releváns információk, témakörök, esetleges problémák kiemelésére. A Kamara gazdálkodó típusonként „Módszertani Segédlet”-eket állít össze. A standard alkalmazása kötelező. Hatályos a 2018-as üzleti évre. Judit BIRÓNÉ ZELLER

20 Átláthatósági jelentés – Audit Reform Rendelet 13. cikke
Határidő: az év végét követő négy hónapon belül, jellemzően április 30-ig. A könyvvizsgáló saját honlapján kell közzétenni. Be kell mutatni a könyvvizsgáló cég jogi struktúráját és tulajdonosi szerkezetét, ha a könyvvizsgáló (cég) egy hálózat tagja: a könyvvizsgáló cégek neve; országok; a hálózathoz tartozó cégek által elért könyvvizsgálatából származó árbevétel. be kell mutatni a könyvvizsgáló cég irányítási struktúráját, a belső minőség-ellenőrzési rendszert és az irányító vagy ügyvezető testületnek nyilatkoznia kell a rendszer működésének hatékonyságáról. Utalni kell rá, hogy legutóbb mikor került sor a minőségellenőrzésre, A vizsgált közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket fel kell sorolni. A függetlenséget biztosító gyakorlatról nyilatkozatot kell tenni. A folyamatos képzésével kapcsolatban alkalmazott politikáról nyilatkozatot kell tenni. A könyvvizsgáló cégek partnereinek fizetett díjak alapjáról információkat kell megadni, a fő könyvvizsgáló partnereknek és a személyi állománynak rotációjával kapcsolatban alkalmazott politikát be kell mutatni, a könyvvizsgáló cég teljes árbevételéről szóló információkat is meg kell adni. Judit BIRÓNÉ ZELLER