Családfa Kft. Family Tree Ltd. Kutatások az anyakönyvekben és azon túl

Családfa Kft. Eötvös Györgynek hívnak és több mint 15 éve vezetője vagyok egy családfakutató vállalkozásnak, a Családfa Kft.-nek.

Családfa Kft. Mielőtt tovább lépnék, szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy itt lehetek és nagy megtiszteltetés, hogy egy pár percben hozzájárulhatok a konferencia munkájához.

Családfa Kft. Cégem, a Családfa Kft. vagy talán van Önök közt, aki Family Tree Kft. néven ismeri, több mint 15 éve folytat genealogiai kutatásokat, szinte az egész Kárpát medencében kollégámmal bizton állíthatom, hogy Kelet- Európa legnagyobb ilyen jellegű cége vagyunk annak ellenére, hogy hagyományos értelemben vett családfakutatást, már nem végzünk.

Családfa Kft. Bár a 90-es években a klasszikus családfakutatás tette ki a munkánk nagy részét, az ezredforduló környékén ez megváltozott és ma már kizárólagosan hagyatéki ügyekkel foglalkozunk. Még az első időszakban a régmúltban próbáltuk megtalálni az ősöket, úgy most a jelen felé haladva kell meglelnünk a még élő családtagokat. Ügyeink mindegyike olyan, amelyikben a közjegyző ismert örökös híján, átadja a hagyatékot az államnak. Ezekben az ügyekben, az örökhagyó adataiból kiindulva, állítjuk fel a leszármazási táblát és találjuk meg a törvény által behatárolt örökösöket.

Családfa Kft. Mind a hagyományos értelemben vett családfakutatásnál, mind pedig az örökös- kutatásnál elengedhetetlen forrásaink az anyakönyvek. Azok az anyakönyvek, melyek hol pontosan, hol kevésbé, de mindenképpen hitelesen dokumentálták egy adott személy életét, a születésétől a haláláig

Családfa Kft. Cégünk kutatói így az elmúlt másfék évtized alatt, jól megismerték az összes anyakönyvi formát, a korai, alig olvasható folytonosan írt anyakönyvektől a ma használt, lassan remélhetőleg majd digitalizált anyakönyvekig. Igazán nem is tűnik nehéznek a dolog, hisz kiindulási adat, ha csak körülbelüli is, mindig van. Ehhez kötni aztán a többi adatot már csak egy kis matematika, logika, türelem és jó szem kérdése.

Családfa Kft. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincsenek ilyen sima ügyeink, ha nem is nagy számban. Most azonban azokról az esetekről szeretnék beszélni, ahol nem ilyen egyszerű az eset.

Családfa Kft. Az 1895 előtti időszakban kizárólag egyházi anyakönyvek állnak a rendelkezésünkre, egy, szerencsésebb esetben, két példányban. A mormonok (Historical Society of Utah) 60-as években elvégzett munkájának köszönhetően ezek az anyagok jól kutathatóak, itt Budapesten, a mai Magyarország területére vonatkozólag. Illetve ezen egy kicsit szeretnék pontosítani, mert elvileg ugyan valóban jól kutathatók, de sok esetben ez bosszantó akadályokba ütközik.

Családfa Kft. Hogy egy példát mondjak, ha egy kutató kikér egy filmet, majd hetekig vagy akár hónapokig nem adja vissza, meggátolja, hogy más hozzáférjen. Vagy ehhez hasonló probléma, ha egy vidéki levéltár rendel magához egy mikrofilmtekercset. Ebben az esetben is hosszú hónapokra lehetetlen hozzájutni az anyaghoz.

Családfa Kft. Több fajta megoldás is kínálkozik szerintem a probléma megoldására. Ilyen megoldás lenne például, ha fizetni kellene a tekercsekért, bizonyos időnként. Ez nem egyedi eset lenne, mert például Szlovákiában is fizetünk könyvenként/tekercsenként, állagmegóvás címén. Higgyük el, hogy a megfelelő szolgáltatásért a megfelelő térítés elvárása jogos és teljesíthető!

Családfa Kft. Azonban az igazi megoldás a digitalizálás lehet és így az Interneten is hozzáférhetőek lennének az anyagok, még ha esetleg fizetős formában is. Nagyon jól működik ez például sok lengyel zsidóanyag esetében. Tudom, hogy mint a legtöbb dolog a világban, ez is pénz kérdése, de az utóbbi időben nagyon biztató híreket hallottam ezzel kapcsolatban.

Családfa Kft. És, ha ez így megvalósul miért kellene itt megállni? Ha az Interneten az anyakönyvek kutathatóak lesznek, miért ne lehetne azokat feldolgozni, adatbázisba rendezni? Nagyon jól működik az Egyesült Államokban, hogy önkéntesek, függően attól, hogy mennyi szabadidejük van feldolgozzák az eredeti anyagokat. Lehet, hogy most megmosolyognak, hisz én is tudom, hogy Magyarországon ez nehezen lehetne ebben a formában megvalósítható, sőt pl. Salgótarjánban erre tudtommal volt példa.

Családfa Kft. Ha a jótékony, önkéntes, ingyenes munka nem működik akkor viszont hozzáféréssel fizethetne az Országos Levéltár azoknak, akik hajlandóak adatbázist építeni az anyakönyvek alapján. Amennyi adatot feldolgoztak, arányosan, annyi ingyenes hozzáférést kapnak a digitalizált anyakönyvekhez.

Családfa Kft. Biztosíthatom a levéltárat, hogy a Családfa Kft. boldogan venne részt partnerként egy ilyen projectben. Lehet, hogy rosszak ezek az ötletek, lehet, hogy vannak ennél sokkal jobbak, de látom, hogy a világ számos részén megpróbálnak ehhez hasonló dolgokat és működik.

Családfa Kft. Az egyházi anyakönyvek kutathatósága ezektől az apróbb problémáktól eltekintve jól működik. Mindenestre sokkal kevesebb nehézséggel kell megküzdenünk, mint az 1895 utáni polgári anyakönyvek esetében. Először is az egyházi anyakönyvezés után az állami anyakönyvezés hivatalossá tétele sok, nem várt problémákat hozott a felszínre.

Családfa Kft. Talán a legegyszerűbb, ha mondok erre egy példát.

Családfa Kft. Az utáni Habsburg adminisztráció nagyon rászorította a rabbikat, hogy vezessék az anyakönyveket. Ennek köszönhetően a zsidó anyakönyvek közt valóban jól, meglehetős pontossággal kutathatóak október 1-től az állami anyakönyvezés lett a hivatalos és az ortodox zsidó rabbik jó része élve a lehetőséggel abbahagyta vagy nagy pontatlansággal vezette tovább az anyakönyveket. Ebből aztán nagy keveredés lett.

Családfa Kft. Vegyünk egy nem konkrét, de annál tipikusabb példát.

Családfa Kft. Az 1880-as évek elején megszületett egy fiú és egy lány valahol Kelet Magyarországon. Nevezzük Őket Kohn Mózesnek és Hersch Haninak. Születésük meg is található a helyi zsidó anyakönyvben, hisz a rabbinak azt be kellett vezetni. Ez a két fiatal ban, a polgári anyakönyvezés bevezetése után, úgy döntött, hogy összeházasodik, elmentek a rabbihoz aki össze is adta őket, az állami esküvővel nem különösebben foglalkoztak. Nem is lett ebből semmi baj, még meg nem született az első gyerek, hívjuk Dávidnak, akit persze szintén elvittek a rabbihoz, de mivel kötelező volt, megjelentek vele az állami hivatalban is.

Családfa Kft. Ott aztán, mivel nem volt a szülőknek polgári házassága az anyja nevére anyakönyvezték, Hersch Davidnak. Persze a kis vagy nem is olyan kis zsidó közösségben mindenki tudta, hogy Ő a Kohn Mózes fia, nem is hívták máshogy mint Kohn Dávidnak. Ezzel megint nem volt probléma, ameddig nem került a gyerek állami iskolába vagy nem sorozták.

Családfa Kft. Nagyon sok bonyodalma keletkezett abból, még helyrerakta ezt a dolgot. És ugye azt nem is kell mondani, hogy mennyi baja származik a szegény családfakutatónak, még megérti a helyzetet, nem is szólva, ha ezt a rokoni kapcsolatot bíróság előtt, anyakönyvekkel kell bizonyítania...

Családfa Kft. Nevek írásával ill. elírásával, főleg a korai polgári anyakönyvekben, találkozunk sokat. Ennek oka, hogy az emberek többségének nem volt szinte semmilyen irata. A személyigazolvány 1950-es bevezetése előtt a keresztlevél, cselédkönyv vagy esetleg egy elbocsátó katonai papír volt az össze dokumentum amivel igazolták magukat az emberek. Már, ha kellett, de az esetek többségében nem kellett.

Családfa Kft. Egy kis faluban élő paraszt ember szinte soha nem került olyan helyzetbe, hogy papírokkal kelljen igazolni a kilétét. Ugye emlékszünk az közti, jegyzőkönyvek azon mondatára, hogy...akit az anyakönyvvezető személyesen ismer... Mert ismerte személyesen az anyakönyvvezető a falu lakosait és ha gyerekük született vagy meghaltak bevezette őket a megfelelő anyakönyvbe. Persze azért ez is rejtett némi veszélyt.

Családfa Kft. Nekünk volt olyan kutatott családunk ahol az közt született három fiúnak háromféleképpen volt írva a neve Sch-val, S- el és Sz-el. Ők nagyon jól leélték így az életüket, de mi rendesen beleizzadtunk ameddig bebizonyítottuk a bíróságon, hogy három édestestvérről van szó. Ez a helyzet aztán az idő múlásával javult és ma már egy-egy betűelírást saját maguk az anyakönyvezetők javítanak ki, ha azt más iratokkal igazolni tudjuk.

Családfa Kft után, az utódállamokban különböző módokon folytatódott az anyakönyvezés, de ebbe most nem szeretnék hosszabban belefogni. Szeretnék azonban szólni azokról az anyakönyvekről, melyek a határon túli területekre vonatkoznak, de nálunk is fellelhetőek, jórészt a másodpéldányoknak köszönhetően. Amilyen örvendetes ez olyan bosszantó, hogy a kutatásuk sokszor nem lehetséges a következők ok miatt.

Családfa Kft. Ezeket az anyagokat az esetek többségében folytatólagosan vették filmre, így nagyon gyakran előfordul, hogy egy adott település születési, házassági, halotti anyakönyvei kerültek egy tekercsre és mivel a születési bejegyzésekre vonatkozik a 90 éves kutatási tilalom, az egész tekercset zárolja a levéltár. Én tökéletesen értem, hogy nem lehet évente egy-egy évvel megtoldani egy aktuális mikrofilmtekercset, de azt sem gondolom, hogy e miatt ne lehessen kutatni egy anyagot. Itt is talán majd a digitalizálás hoz áttörést.

Családfa Kft. És talán el is érkeztünk a számunkra legnagyobb problémához, az anyakönyvek kutathatóságához. Kezdjük az elején és nézzük meg mit mond a törvény:

Családfa Kft. Az évi LXVI. tv. IV. fejezet 24. § 1. bekezdése a következőképpen rendelkezik: Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.

Családfa Kft. Szerintem ez teljesen egyértelmű szabályozás, csak egyértelműen is kellene alkalmazni. Előre szeretném bocsátani, hogy a levéltárak többsége úgy alkalmazza a törvényt, ahogy itt le van írva. A születési bejegyzéseket 90 évre, a házasságiakat 60 évre, még a halottikat 30 évre zárja el, a többit szabadon kutathatóvá teszi.

Családfa Kft. Azonban vannak olyan levéltárak ahol a kutató kollégáim arra panaszkodnak, hogy nem kapják meg az anyagot. Ilyen például a Fővárosi levéltár, ahol főigazgató-helyettesi utasításra hivatkozva a házassági anyakönyvek kutatási korlátozását 1948-ról 1933-ra emelték fel (azt sajnos nem tudom, hogy miért pont 1933-ban lett megállapítva ez a dátum).

Családfa Kft. De ugyan ilyen tapasztalat volt Salgótarjánban, ahol csak 1918-ig engedték kutatni a házassági anyakönyveket. Én nem tudom, hogy ezt megteheti-e jogszerűen egy levéltár vagy nem, de igazán nem is ez a lényeg szerintem. Hanem az, hogy felesleges nehézkedéssel a semmit érik el, hisz haszna nincs belőle a levéltárnak a kutató nem érzi jól magát, ráadásul jogsértő is az anyagok elzárása. Talán újra kellene gondolni ezt a dolgot.

Családfa Kft. Szeretném végül két külföldi példával illusztrálni, hogy máshol miképpen mennek ezek a dolgok.

Románia Romániában az elmúlt években történt némi változás, az anyakönyvi kutatás terén.

Románia Továbbra is a 16/1996-as törvény rendelkezései vannak érvényben, amely szerint szabadon kutathatóak a 100 évnél régebbi anyakönyvek. Ez egyformán vonatkozik a születési-, házassági és halálozási regiszterekre. Ezeket az anyakönyveket általában a megyei levéltárakban őrzik, ahol az elmúlt években különböző kifogásokat keresve megnehezítették a hozzáférést. Helyenként kérték igazolni a rokonsági fokot, annak ellenére, hogy a törvény rendelkezései nem szabtak ilyen feltételeket. Külföldi állampolgár csak előzetes, esetenként a bukaresti központ által kiállított engedély birtokában férhetett hozzá az anyakönyvekhez.

Románia Másfél-két évvel ezelőtt, a központi levéltár vezetőségének leváltását követően, már nem kérik igazolni a kutatás célját, külföldi állampolgárok is mindenféle előzetes engedély nélkül kutathatnak, a korábbi mogorva arcok helyett segítőkész tisztviselők várják az érdeklődőket. Az ugyanekkor hozott működési szabályzat a korábbi 10-ről sajnos 5 db. könyvre csökkenti az egy alkalommal kutatható anyakönyvek számát, viszont újítást jelent, hogy egy megszabott napi díj befizetése ellenében határozatlan darabszámú fénykép készíthető.

Románia Publikálásra vár az új levéltári törvény (a román parlament már megszavazta), amelyben továbbra is megmarad a 100 éves korlátozás, viszont könnyebben hozzáférhetővé válnak a kommunizmusban létrehozott okiratok.

Románia A 100 évnél korábbi anyakönyveket kutatni lehetetlen, kivonatok beszerzése is csak nagy nehézségek árán valósulhat meg:

Románia - a születési-, házassági-, és halotti bizonyítványok közül (természetesen az érintett felek kivételével) csupán halotti bizonyítványt állítanak ki a hozzátartozó kérésére.

Románia - anyakönyvi kivonatot csupán négy hivatalos szerv: rendőrség, anyakönyvvezető, közjegyző és bíróság kérésére készítenek, az utóbbi időben szigorúan ellenőrzik a felhasználás célját.

Románia - az anyakönyvi hivataltól bárki kérheti igazolását egy bejegyzett eseménynek, természetesen pontosítva a dátumot, viszont a kiállított igazolás csupán megerősíti vagy megcáfolja a kért adatot, csupán az adat folyószámát pontosítják, nem tüntetik fel a szülők nevét.

Románia Végül egy jó hír, most van folyamatban az anyakönyvek mikrofilmezése és egyes levéltárak tervezik, a feldolgozott anyag elérhetővé tételét az Interneten. Tehát elmondhatjuk, hogy ha lassan is, de változnak a kutatási lehetőségek Romániában is.

USA Nézzünk egy másik, talán ellenpéldát, az Egyesült Államokból.

USA A mormon vallás egyik alapelve, hogy azon ősök számára is lehetővé kell tenni, hogy megismerjék a Mormon Könyvét, akik ezt nem ismerhették meg, mert a Könyv felfedezése előtt éltek. Ezért minden mormon kötelessége, hogy fölkutassa őseit. A Genealogical Society of Utah, Salt Lake Cityben, vállalta magára azt, hogy lehetővé teszi a kutatást, elsősorban az anyakönyvek mikrofilmre másolásával majd szabadon kutathatóvá tételével. A könyvtár használata, bizonyos extra szolgáltatások kivételével, teljesen ingyenes.

USA Ha jól tudom az épületet kifejezetten erre a célra építették valamikor a nyolcvanas évek közepén. Tehát minden a kutatást szolgálja, az ott dolgozók közül kevés a hivatásos, elsősorban mormon önkéntesek állnak a kutatók rendelkezésére, akik az egyházuk által előírt jótékonysági, közösségi tevékenységüket végzik ezáltal. A mormon vallás amerikai, fókuszában az angolszász források vannak. Az észak-amerikai anyagok, a Brit Szigetek forrásai külön-külön kutatóteremben vannak, még a Világ "maradékának", így Magyarország genealógia anyagai, az "International" szekcióban.

USA Több mint 2 millió mikrofilm és microfiche, több százezer könyve van a könyvtárban, illetve a Vault névre hallgató barlangban, mely raktárként funkcionál. Az elektronikus katalógus segítségével, mely kereszt-indexszerű, nagyon könnyen azonosítani lehet a forrást. Az anyakönyvek, népszámlálások, egyéb források mikrofilm-másolata hatjegyű azonosító számot kap. Ha az azonosítóban az FHL szerepel, akkor helyben van a film, ha a Vault-ot olvassuk, az azt jelenti, hogy a filmet be kell kérni a barlangból. Öt mikrofilmet lehet bekérni ilyen módon, a külföldről, tengerentúlról érkezett vendég esetében ezt a szabályt nagyon rugalmasan kezelik.

USA De visszatérve arra az esetre, ha a mikrofilm helyben, vagyis a könyvtárban van. Az azonosítószám ismeretében a helyiség egyik negyedét teljesen betöltő fém szekrénysorhoz kell fáradni, ahol mintegy három méter magasságig pakolták be könnyen átlátható rendben a mikrofilmeket. Senki nem ellenőrzi, hogy ki mennyi filmet vesz ki, nem ellenőrzik, hogy visszateszik-e a helyükre a filmeket, mégis nagyon ritkán találkozni azzal, hogy elkeveredik egy-egy anyag. Ebben az esetben az ott szolgáló önkéntesek készséggel állnak rendelkezésre.

USA Minden kutatónak az az érdeke, hogy könnyen megtalálja a filmeket, kitűnően működik, hogy felnőttként kezelik a látogatókat, mindenki visszateszi a helyére a mikrofilmet. Nagyon érdekes az a hangulat ami a kutatóteremben. Az ott dolgozó, még egyszer hangsúlyozni szeretném, teljesen ingyen segítők azért vannak ott, hogy segítsenek. És Ők ezt nagyon komolyan veszik! Nincs olyan kérés vagy kérdés amit elutasítanának. Sőt az ember megtanulja, hogy igazán csak nagyon fontos kérdéssel szabad hozzájuk fordulni, mert egyből felvállalják a problémát és nem később nem lehet tőlük „visszavenni” a feladatot. Ez egy kicsit más mint nálunk...

USA Több sorban rengeteg, talán ötven-hatvan mikrofilm olvasó sorakozik a szekrénysor mellett, ritkaság, hogy nem lehet kutatóhelyet találni. Nincsenek továbbá "bérelt" helyek, kutatóban nincsen különbség, akár ma kezdte el a kutatást, akár több éve ezt teszi, előjoga, privilégiuma ez utóbbinak sincsen, egyformán értékes mindkettő.

USA Ha a bejegyzésről másolatra van szükség, a mikrofilmről a helyiség előterében található fénymásolóknál 25 cent ellenében a kutató maga másolhat, a lehető legegyszerűbb módon. Kiveszi a filmet a mikrofilmolvasóból, ott ahol a bejegyzés található. Tehát mind a két tekercset odaviszi a másológéphez, berakja a tekercseket, megnyom egy gombot és kész. Nem az van, hogy kiírja a pontos oldalszámot, visszatekeri a filmet, kitölti a különböző nyomtatványokat, leadja és vár rá napokat, hanem Ő maga pillanatok alatt elvégzi. Egyszerűen, nincs túlbonyolítva. Ja és az mikrofilmolvasóhoz 1 vagy két ilyen másológép van...

USA Aki nem tud Salt-Lake Citybe utazni, annak rendelkezésére állhatnak a Family History Center-ek, Magyarországon is van egy. Ide a mikrofilmeket meg lehet rendelni.

Családfa Kft. Előadásom végén szeretnék szólni egy pár szót olyan forrásokról, melyek kiegészíthetik, segíthetik az anyakönyvi kutatást. A XVIII.-XIX. században feltétlenül ilyenek az összeírások, népszámlálások. Ezek, függően attól, hogy mi volt a számbavétel oka, hasznos információval szolgálnak az adott család legalább is hollétéről. A XX. század nagyon fontos forrásai a választói névjegyzékek, mely szinte minden adatot tartalmaz, amire szükségünk van.

Családfa Kft. És végül, de nem utolsó sorban, az általunk leggyakrabban használt forrás, a gyászjelentések. Nem is olyan régen, a tavalyi év legvégén került fel az internetre a Széchényi Könyvtár több mint darabból álló gyászjelentés gyűjteménye. Nem is tudom elmondani, hogy ez milyen nagy dolog. Én emlékszem, mikor évvel ezelőtt lapról lapra néztük át a gyászjelentéseket, melynek eredményeképpen estére korom fekete kézzel sikerült felállnunk az asztaltól. Ehhez képest ma csak egy pár kattintás és megjelenik a képernyőnkön nagyítható, nyomtatható formában. És jó gyászjelentés nem csak az elhunytról tartalmaz adatokat, hanem a gyászolók, egy komplett családfát rajzolnak elénk.

Családfa Kft. A Családfa Kft. is több mint 10 éve gyűjti, a magyarországi napilapokban megjelent gyászjelentéseket, ezzel egyedülálló kutatói forrást hozva létre.

Családfa Kft. Köszönöm, hogy meghallgattak, remélem volt pár használható gondolat az előadásomban. Örömmel válaszolok az esetleges felmerülő kérdésekre. Eötvös György