A munkahely kialakításának általános szabályai Takács Béla 2015.

Mitől érezzük jól magunkat munka közben? Szeretjük a munkánkat, szinte a hobbink! Látjuk az értelmét, a hasznosságát! Meg is fizetik. Jók a munkatársak …. Nem munkavédelmi feladat 2

Fontosabb ergonómiai szempontok Hőmérséklet (fűtés, szellőztetés, klíma), Megvilágítás, Zaj, Személyes tér (méretek) Berendezések – szoftver-ergonómia Helyes testtartás Fizikai környezet 3

Egyéb szempontok Munkaszervezés Szociális környezet (szociális létesítmények) … 4

Hőmérséklet (fűtés, szellőztetés) 1. A meghatározó elem a hőmérséklet, a többi pl. páratartalom „csak” módosító jellegű. 5

Hőmérséklet (fűtés, szellőztetés) 2. Az a hőfok, amelynél az ember kellemesen érzi magát, egyénenként különböző, és függ még a végzett tevékenység jellegétől (pl. ülő vagy álló helyzetben végzett kézi munka, szellemi tevékenység vagy nehéz fizikai munka) illetve az egyes emberek fizikai és pszichikai adottságától, illetve érzékenységétől is. 6

MEGVILÁGÍTÁS (1.) Ha munkánk során a világítás nem megfelelő, a szem izomzata idő előtt kifárad. A szem elfáradása után fejfájás, idegesség, majd teljes szellemi és fizikai elfáradás jelentkezik, amely a teljesítmény leromlásával járhat. 7

MEGVILÁGÍTÁS (2.) A szem idő előtti elfáradását okozhatja: - a gyenge megvilágítás, - a nagy fénysűrűség, amely káprázást okoz, - a túl nagy kontraszt, - a nem megfelelő színellentét a tevékenység tárgya és a környezete között. (beleolvad a környezetébe, pl. szürke asztalon szürke berendezést szerelnek, stb.) 8

MEGVILÁGÍTÁS (3.) - Természetes megvilágítás - Mesterséges megvilágítás - A megvilágítás rendeltetése szerint: üzemi, tartalék-, átmeneti-, őr- és egyéb világítás. -…-… 9

MEGVILÁGÍTÁS - Színdinamika - hideg és a meleg színek, - izgató vagy nyugtató színek, - A meleg színeket (pl. a sárgát, narancsszínt, pirosat) gyakran alkalmazzák hűvös, huzatos munkahelyeken, A hideg színeket (pl. a kéket és árnyalatait) a túl meleg munkahelyen alkalmazzák. 10

ZAJ (1.) Bár a zaj megengedett szintjét hatósági előírás tartalmazza, nemcsak az egészségkárosító határértéket kell figyelembe venni! Ha nagy a zaj csökken az ember figyelemkoncentrációja, fokozódhat az idegessége, romolhat a kommunikáció a munkatársaival, ami az együttműködés rovására mehet. 11

ZAJ (2.) Bár a zaj megengedett szintjét hatósági előírás tartalmazza, nemcsak az egészségkárosító határértéket kell figyelembe venni! Ha nagy a zaj csökken az ember figyelemkoncentrációja, fokozódhat az idegessége, romolhat a kommunikáció a munkatársaival, ami az együttműködés rovására mehet. 12

Zaj jellemzők /hangjellemzők Hangteljesítmény P (w) Hangintenzitás I (w/m 2 ) Hallásküszöb: w/m 2 Fájdalomküszöb: 120 dB Bel (decibel) - viszonyszám 13

Megengedett zajértékek A magyar szabvány szerint napi 8 órás munkaidő alatt a munkahelyen tartósan legfeljebb 85 dB zaj engedhető meg. Szintén szabvány rögzíti, hogy rövid ideig (max. 30 percig) mekkora zajértéket visel el az egészséges, átlagos emberi szervezet egészségkárosító hatás nélkül. 14

Példa a szubjektív érzékelésre Nagyon hangos a zaj - 85 dB feletti munkahelyeken a közvetlen beszélgetés nem hallható. (Ráadásul ott fülvédőt is kell viselni!) 15

Ne vegyék komolyan! - H OGY HÍVJÁK A JAPÁN T Ű ZOLTÓT ? - …. TELEFONON - É S A SÜKET JAPÁN T Ű ZOLTÓT ? … SEHOGY ÚGYSE HALLJA 16

Hogy hat a zaj a dolgozó szervezetére? 1. A zajnak a vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatása kb. 60 dB értéknél kezdődik. A kiváltott reakciók közül lényeges a vérkeringés változása (a pulzusamplitúdó csökkenése), a belső és külső elválasztású mirigyek működésének megváltozása. 17

Hogy hat a zaj a dolgozó szervezetére? (2.) A fülre gyakorolt hatások (különböző erősségű, frekvenciájú és eltérő ideig tartó hanghatások) hatására a fül háromféle módon reagál Alkalmazkodik a fül a hanghoz, nem érezzük egy idő után olyan hangosnak. A túlzott, folyamatos hang a dolgozó elfáradásához vezet. 18

Hogy hat a zaj a dolgozó szervezetére? (3.) hosszabb ideig nagy zajban (85 dB felett) végzett munka egy idő után a hallóideg-végződést károsítja: Az előrehaladott zajártalom már nem szüntethetı meg, hallókészülékkel is csak javítható, Ez a maradandó halláskárosodás. 19

A zaj pszichikai hatásai (1.) A megengedett érték alatti zaj is lehet idegesítő, különösen monoton munkavégzés, szellemi munkavégzés esetében. Érdekesség, hogy a kb Hz frekvenciaérték feletti magas hangokat kellemetlenebbnek, zavaróbbnak érezzük, mint a mély hangokat. 20

A zaj pszichikai hatásai (2.) Az egyenletes zaj - a megengedett értéktartományon belül - kevésbé zavaró, mint a szabálytalanul váltakozó. A zaj pszichikai hatása nagymértékben függ az ember beállítottságától és a körülményektől. 21

Még mindig a zajról … A dolgozók rövidebb-hosszabb idő alatt hozzászoknak a zajhoz, de ez nem jelenti, hogy már nem is veszélyes. A megszokás ellenére a zaj kifejti káros hatását. Hat a dolgozó teljesítményére, az egészségi állapotára is. 22

Rezgések, vibrációk ártalmai

Hol találkozunk rezgéssel, vibrációval? 24

A vibráció (rezgés) jellemzői - a rezgési frekvencia; - a rezgés amplitúdója; - a rezgés energiája, jellege (szabályos szinusz hullám-e vagy szabálytalan); - a rezgés emberi testhez viszonyított iránya (merőleges-e vagy párhuzamos-e azzal). - … 25

A vibráció (rezgés) ártalmai (1.) Munkaegészségügyi szempontból az Hz-es rezgés a legártalmasabb. Az emberi szervezet a rezgés forrásával érintkezve kényszerrezgést és az eltérő csillapítások miatt egymástól eltérő rezgőmozgást végez. Így például a csípő-váll-fej rendszer rezonanciája 3-6 Hz, ülő helyzetben viszont már Hz. A szemgolyó Hz-en rezeg. 26

A vibráció (rezgés) ártalmai (2.) A kisfrekvenciás rezgés, amely elsősorban a tartó- és mozgatószerveket (csont- és ízületi rendszert, ideg- és izomrendszert) károsítja; A nagyobb frekvenciás (50 Hz feletti) rezgés; amely elsősorban a perifériás vérkeringésben idézhet elő zavarokat (helyi érgörcsök), továbbá idegi tüneteket, rendellenességeket okozhat. 27

Mit tehetünk a rezgések ellen? A rezgést előidéző gépek korszerűbbre cserélésével, illetve a meglevő gépek szerkezeti változtatásaival, (pl. Rugalmas alátét használatával, vagy rezgéscsillapítót építenek bele) A gép önrezgésszámától eltérő rezgésszámú alapozással. A rezgéskeltő szerszámokat rendszeresen ellenőrzik, a hibákat pedig azonnal kijavítják. Egyéni védőeszközt használunk / rendszeres orvosi vizsgálaton veszünk részt. 28

Sugárártalmak Elektromágneses sugárzás Infravörös (IR) Ibolyántúli (UV) Lézer Röntgen Radioaktív sugárzás 29

Elektromágneses sugárzás – interaktív feldolgozás Miben nyilvánul meg az infravörös sugárzás? Hol léphet fel? Hogy lehet ellene védekezni? Mire hat? 30

A munkahely méreteivel kapcsolatos követelmények 1. 31

A munkahely méreteivel kapcsolatos követelmények 2. 32

A munkahely méreteivel kapcsolatos követelmények 3. A huzamosabb tartózkodás céljára való helyiségek mérete nem lehet 2 m 2 -nél kisebb. A helyiségek belmagassága átlagosan 3 m. A helyiségek belső elrendezése olyan legyen, hogy a munkavállalónak legyen lehetősége az ülő és az álló testhelyzetre is! Az üzemi területen a közlekedésre használt út szélességét az összes munkakörülmény figyelembevételével, a szabványokban előírt módon kell meghatározni, de 1,1 m-nél nem lehet kevesebb! 33

Villamos biztonsági követelmények Számítógépterem (nagygép) – klimatizált, álpadlóval ellátott! MIÉRT? Mi az a FI-relé? 34

Folyt. köv 35