A zajártalom, mint a leggyakoribb foglalkozási betegség.

Az előadások a következő témára: "A zajártalom, mint a leggyakoribb foglalkozási betegség."— Előadás másolata:

1 A zajártalom, mint a leggyakoribb foglalkozási betegség

2  Az alkalmazásban állók meghatározásának fogalma a Módszertan c. fejezetben található 1999-ig 10, 2000-től 5 fő feletti gazdasági szervezetek adatai.

3 A bejelentett esetek nemek szerinti megoszlása *1999-ig 10, 2000-től 5 fő feletti gazdasági szervezetek adatai.

4

5

6 1.Leggyakoribb foglalkozási beteg- ségek I. Zaj II.Fertőző betegségek III.Légzőrendszeri V.Vibráció

7

8

9 2.Zaj hatására egészségkárosodások I.Idegpályák II.Agykéreg III.Idegrendszer működéséhez kapcsolódó egyéb károsodások

10 3.Hangosság szubjektív érzés a vizsgált hanghoz kapcsolódó

11 4.Hangfrekvenciás rezgések csoportjai: I.1-10 Hz között infrahangok II.20 Hz – 20 kHz között hallható infrahangok III.20 kHz felett ultrahangok

12 Változások az emberi szervezetben: -átmenetiek -maradandóak

13 Változás függ a hang: -nyomásszintjétől -frekvenciájától -behatás időtartamától

14 Leggyakoribb hallásromlás: -erős és tartós hallható hang határán bekövetkező Psychés hatású: 40-65 dbA hangnyomás szinten: idegesítő, terhes, Figyelem és teljesítmény csökkenés: (magatartásbeli változás) 65-85 dbA között

15 Foglalkozási eredetű zajártalom jellemzői: 1.85 dbA feletti zajexpozíció a munka- helyen 2.Hallásromlás a munkaidő alatt követke- zett be (munkaidőn kívül nincs zajárta- lom) 3.A fokozott expozíció ideje fokozott expo- zíciónál az 5 évet, foglalkozási betegség- nél a 10 évet meghaladta 4.Zajhatásra jellemző audiometriás lelet 5.Minden egyéb kóroki tényező kizárható

16 A zaj, mint kóroki tényező: I. Impulzív: - dörejártalom (dobhártya, közép és belső fül acut károsodása) - acut akusztikus trauma (belső fül heveny károsodása) - acut akusztikus trauma (belső fül heveny károsodása) II. Vegyes ipari: - krónikus akusztikus trauma (maradandó halláskárosodás) - krónikus akusztikus trauma (maradandó halláskárosodás) - egyéb hallórendszeren kívüli egészségkárosító hatások - egyéb hallórendszeren kívüli egészségkárosító hatások

17 A zaj hallórendszeren kívüli hatása: 1.Alvászavarok 2.Stresszhatás (magas vérnyomás, fekély- betegség) 3.Magatartászavarok (neurosis) 4.Figyelem, óvatosság, koncentrálóképes- ség csökkenése 5.Teljesítménycsökkenés (a beszédmeg- értés zavarása miatt) 6.Egyensúlyzavarok 7.„Startle reakció” (zajra izom kontrakció) 8.Balesetek nagyobb számú előfordulása

18 Zaj elleni küzdelem alapja: Kockázat – kockázat – kockázat becslés kezelés becslés kezelés

19 Munkahigiénés vizsgálat célja: 1.Műszaki zajcsökkentési intézkedések kidolgozása 2.Munkahely veszélyességének meg- ítélése 3.Tevékenység veszélyességének meg- ítélése 4.Adott dolgozó expozíciójának megha- tározása 5.Egyéni védőeszköz kidolgozása

20 Halláskárosodás megelőzésének eszkö- zei: 1. Jogi előírások betartása és betartatása 2. Műszaki megoldások (technológia, gépek telepítése, munkahely kialakítása)

21 3. Munkaszervezés - zajexpozícióban eltöltött időcsökken- tése (ritkán alkalmazott) - munkaköri alkalmasság előzetes és időszakos vizsgálata - hallásvédő vatta - füldugók - fültokok - sisak

22 Hallásvédőkkel szembeni követelmé- nyek: I. Céljuknak feleljenek meg: 1.hanggátlás legyen nagyfokú 2.viselés legyen kényelmes 3.legyen higiénikus II. A beszédérthetősége ne rontsa