Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

A norma funkciói  Közösségteremtő, integráló funkció  Magatartásmintát nyújt  Közreműködik a konfliktusok rendezésében  Értékelési alapot nyújt mások magatartásához  Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását  Kiszámíthatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit

A jogi norma és a jogalkotás fogalma A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége:  amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik,  amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek,  amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják. A jogalkotás kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek:  az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó,  jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége.

A jogforrás fogalma  belső jogforrás: a jogalkotó szerv  külső jogforrás: a jog külső me gjelenési formája, a norma (jogalkotó tevékenység) Az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak.

A jogforrások csoportosítása 1.Jogszabályok:  belső (anyagi) jogforrás  külső (alaki) jogforrás 2.Közjogi szervezet szabályzó eszközök Egyéb csoportosítási lehetőségek: 1.Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint:  Autonóm (eredeti)  Végrehajtási (származékos) 2.Területi hatály szerint:  Országos  helyi

Jogszabályok  Országgyűlés - Magyarország Alaptörvénye és módosítása, valamint törvény  Kormány - rendelet  Magyar Nemzeti Bank elnöke - rendelet  Kormány tagjai (a miniszterelnök és a miniszterek) - rendelet  önálló szabályozó szerv vezetője - rendelet  helyi önkormányzat képviselő-testülete - rendelet

A jogszabály érvényessége és hatályossága Érvényesség A jogszabály keletkezéséhez kötődik. Feltételei:  a jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa;  a jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába;  feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak;  megfelelően legyen kihirdetve. Hatályosság Az adott jogi norma meghatározott időben, meghatározott területen és meghatározott személyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható.  időbeli hatály  területi hatály  személyi hatály  szervi hatály  tárgyi hatály

A jogalkotás szakaszai Előkészítés Kibocsátás Kihirdetés Hatályosulás vizsgálata 1. Kezdeményezés (jogalkotási terv) 2. Tervezet elkészítése 3. Tervezetek véleményezése 4. Jogalkotó elé terjesztés 1. Elfogadás 2. Aláírás Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök) 1. Utólagos hatásvizsgálat 2. Jogszabályok tartalmi felülvizsgálata: a) módosítások b) dereguláció

A jogszabály szerkezete  Preambulum (törvény esetében)  Bevezető rész (rendelet esetében)  Általános rendelkezések  Részletes rendelkezések  Záró rendelkezések

DEREGULÁCIÓ A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó:  az elavult, szükségtelenné vált,  a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,  a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,  a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy  az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés.

JOGALKALMAZÁS  Közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység: az anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre (konstitutív jogalkalmazói döntés).  Jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység: a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. A jogalkalmazó döntése nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).

A jogalkalmazás folyamata Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Bizonyítás Döntés meghozatala Döntés közlése Ellenőrzés Jogszabály értelmezése Szankció, illetve végrehajtás

A közigazgatási hatósági eljárás Patyi András megfogalmazásában a hatósági eljárás:  a közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló,  jogilag szabályozott olyan cselekvési rend, amely  egyedi ügy intézése során,  hatósági jogalkalmazás keretében,  az érintett jogalanyra nézve jogi helyzetét megváltoztató, jogvitáját elbíráló vagy jogsértésére reagáló,  közvetlen jogi hatást gyakorló egyedi aktus (rendelkezés) kibocsátása, illetőleg érvényesítése érdekében.

A Ket. eljárási alapelvei A Ket. által megfogalmazott eljárási alapelvek:  A törvényesség, illetve joghoz kötöttség alapelve  A hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége és a joggal való visszaélés tilalma  A szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve  A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme  A jóhiszemű eljárás elve  A törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma  A szabad bizonyítás elve  A hivatalbóliság alapelve (Ex offitio)  A tisztességes eljáráshoz és a jogszabályban meghatározott határidőn belüli döntéshez való jog  A közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége  A tájékoztatáshoz való jog  Költséghatékonyság és a gyorsaság alapelve  A kapcsolattartási formák közötti szabad választás elve  Nyelvhasználat

A törvény hatálya Magyarország teljes területe néhány kivételt leszámítva Néhány kivétellel: nov. 1-jétől Ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság Területi hatály Időbeli hatály Személyi hatály Tárgyi hatály Közigazgatási hatósági ügy

Tárgyi hatály Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő  Jog megállapítása,  Kötelezettség megállapítása,  Adat, tény vagy jogosultság igazolása,  Hatóság nyilvántartás vezetése,  Hatóság ellenőrzés lefolytatása,  Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és onnan való törlés.

Ügyfél Hatóság Az eljárás egyéb résztvevői Más hatóságok Közreműködők: tanú hatósági tanú szakértő tolmács képviselő szemletárgy birtokosa hatósági közvetítő Egyéb szereplők: bejelentő jegyzőkönyvvezető végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató Államigazgatási szerv Önkormányzati hatóság Jegyző, hatósági társulás Törvény, kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szerv Természetes személy, Jogi személy, Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Akinek az ügy a jogát, jogos érdekét érinti, akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, akit ellenőrzés alá vontak, ügyféli jogokkal felruházott szervezet hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő, de feladatkörében érintett szerv

Hatóságok A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETEN BELÜL:  Miniszter  Miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi jogállású államigazgatási szervek  Fővárosi, megyei kormányhivatalok (törzshivatal + szakigazgatási szervek: pl. földhivatal, egészségbiztosítási pénztár, munkaügyi központ, ÁNTSZ megyei intézetei)  Területi államigazgatási szervek  Járási hivatalok  Helyi államigazgatási szervek

Hatóságok 2.  Államigazgatási ügyek az önkormányzati szférában  Polgármester: honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem  Jegyző: általános  Hivatal ügyintézője: anyakönyvvezető, gyámhivatal  Önkormányzati hatósági ügyek kizárólag az önkormányzati szférában:  Képviselő-testület  A képviselő-testület által átruházott hatáskörben: Polgármester Bizottság Részönkormányzat testülete Kisebbségi önkormányzat testülete Önkormányzat társulása

Hatóságok 3. Jogszabály felhatalmazása alapján egyéb szervezet, vagy személy felhatalmazható hatósági jogalkalmazó tevékenységre. Pl.:  KÉTÜSZ (kéményseprők)  Vállalkozó állatorvos (hatósági teendők ellátása)  Különböző kamarák

Joghatóság, hatáskör, illetékesség A hatóság eljárási képességének feltételei:  Joghatóság: arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van-e joga eljárni vagy az ügy más ország hatóságára vagy nemzetközi szervre tartozik, vagyis megmutatja, melyik állam hatóságai járhatnak el az adott ügyben,  Hatáskör: azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve melyik szint jogosult eljárni  Illetékesség: arra ad választ, hogy több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konkrét ügyben eljárhat.

Az elsőfokú eljárás A közigazgatási eljárásnak három nagy szakaszát különböztetjük meg:  az első fokú eljárás (alapeljárás) szakasza,  jogorvoslati szakasz,  végrehajtási szakasz. Az elsőfokú eljárás megindítása történhet  Hivatalból:  Jogszabály alapján  Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése  Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet  Kérelemre Joghatások: jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; ügyintézési határidő kezdete.

BEÉRKEZÉS ÁTTÉTEL MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS Kérelem ellenőrzése ELŐÍRT TARTALMI ELEMEK MEGLÉTE, MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES-E ADATOK MEGSZERZÉSE HIÁNYPÓTLÁS JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

A határidők veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) Határidő kezdete: kérelem beérkezését követő nap; hivatalból indítandó eljárásnál az első eljárási cselekmény elvégzésének a napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (soronkívülinél 15 nappal) soronkívüliség

Ügyintézési határidők  naptári napokban, és nem munkanapokban kell majd megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket,  ugyanakkor az ügyintézés kezdetét a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolják,  ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok: pl. szakhatósági közreműködés, szakvélemény elkészítése, hiánypótlás időtartama, eljárás felfüggesztése - ettől jogszabály eltérhet (a „bruttó” és a „nettó” ügyintézési határidő közeledhet)  a határidő elmulasztása esetén: illeték- és díj- visszafizetési kötelezettség

Kötelező felfüggesztés Felfüggesztés mérlegelés alapján Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása, amelyben:  az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése;  a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő  a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki). Jogkövetkezmény: a határidő megszakad; fellebbezésnek van helye.  ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél esett ki);  ügyfél kérése;  hatósági közvetítő kirendelése

Szakhatósági közreműködés  A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség, kivéve ha nem áll fenn a beszerzési kötelezettség  A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) „Jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján  Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között  A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet)

Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar személyesen eljárni. A képviselet fajtái: Törvényes Meghatalmazotti Ügygondnok által ellátott képviselet

Abszolút kizárási ok Relatív kizárási ok  Ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása;  Másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt;  Hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása  Jegyzőre vonatkozó kizárási szabályok  Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

 A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni  Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. Jellemzői:  hivatalból vagy kérelemre indul;  szabad bizonyítás elve (és korlátai);  lefoglalás jogintézménye. Bizonyítékok különösen:  az ügyfél nyilatkozata;  az irat;  a tanú vallomása;  a szakértő véleménye,  szemléről készült jegyzőkönyv;  hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv;  tárgyi bizonyíték.

 A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték  Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet írásban és szóban nyilatkozatot tehet a kérelmére indult eljárásban ha a nyilatkozattételt megtagadja és Az ügyfél a hatóság reagál a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi a tényállást nem lehet teljes körűen tisztázni az eljárást megszüntetheti rendelkezésre álló bizonyítékok adatok alapján dönt IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG

OKIRAT MÁS IRAT állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol MAGÁNOKIRAT KÖZOKIRAT A benne foglaltak valódiságát vélelmezni kell, de van helye ellenbizonyításnak, kivéve ha a jog nem enged ellenbizonyítást teljes bizonyító erejű egyszerű A külföldön kiállított okirat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes! nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb. Az iratokba való betekintési joga!

A tanúvallomás és a szemle A tanúként megidézett személyt:  megjelenési  vallomástételi  igazmondási kötelezettség terheli. A szemle lehet:  Ingó  Ingatlan  Személy: Megtekintése illetve Megfigyelése.

Szakértői vélemény Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő.  Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól.  Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga. Szakértőként nem járhat el:  Akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn,  Aki tanúként nem hallgatható meg,  A tanúvallomást megtagadhatja.

Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés A hatóság döntésének speciális formái: 1. az egyezség jóváhagyása 2. a hatósági szerződés 3. a hallgatás eredményeként létrejött döntés A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!

A hatósági döntés felépítése  Bevezető rész (a döntést kibocsátó hatóság megnevezése, címe, az ügy száma, az ügy tárgya, ügyintéző neve, elérhetősége)  Rendelkező rész (a hatóság döntése, a szakhatóság megnevezése, állásfoglalása rendelkező része, az ügyintézésre fordított idő, költségekről rendelkezés, tájékoztatás a jogorvoslatról)  Indokolási rész (megállapított tényállás, bizonyítékok, az el nem fogadott bizonyítékok, a döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák bemutatása, mérlegelési szempontok)  Záró rész (kiadmányozás dátuma, a hatóság bélyegzőjének lenyomata, a hatáskört gyakorló szerv vezetőjének, vagy az általa kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek az aláírása

A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel. A közlés módjai:  postai úton,  elektronikus úton, ideértve a telefaxot ( a határozat és az önállóan fellebbezhető végzés kivételével),  személyesen átadott irat útján,  kézbesítési meghatalmazott útján,  hatóság kézbesítője útján,  kézbesítési ügygondnok útján,  személyesen,  telefonon,  írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton.

Speciális, hivatalból induló eljárás  A hatóság ‒ a hatáskörének keretei között ‒ ellenőrzi  a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint  a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. A hatósági ellenőrzésnek különböző eszközei vannak:  adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés,  helyszíni ellenőrzés, vagy  ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.

Az ellenőrzés eredménye:  nincs jogsértés  egyszerűsített jegyzőkönyv  jogsértés megállapítása esetén:  a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával végzésben kötelezi annak megszüntetésére,  ha a határidő eredménytelenül telt el, hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást,  ha az adott jogszabálysértés tekintetében más hatóság rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.

Kérelem alapján:  fellebbezés  bírósági felülvizsgálat  újrafelvételi kérelem  Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás A jogorvoslati formák Ex officio:  saját döntés felülvizsgálata saját hatáskörben (a döntés módosítása, visszavonása)  felügyeleti eljárás  ügyészi fellépés

Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellenében kerülhet sor. Fellebbezés benyújtásának jogi hatása A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján Fellebbezési eljárás

A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!!  végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges  jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti. Előfeltétele:  fellebbezési jogot kimerítették  fellebbezés kizárt

A jogerős ítélet jogkövetkezményei:  nincs helye új eljárásnak;  megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete. A bíróság döntései:  az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja;  a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi;  a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás  lefolytatására kötelez;  a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi. A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg.

 ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye  kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság Feltételek:  a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre;  a határozat meghozatala előtt meglevő, az ügyfelek által önhibájukon kívül nem használt és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján;  kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna;  és ez utólag jutott az ügyfél tudomására.

A kérelem benyújtásának  objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő)  szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap A közigazgatási hatóság döntése:  kérelmet elutasítja;  jogerős határozatot módosítja;  jogerős határozatot visszavonja;  új határozatot hoz.

Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás  ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján  az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti,  ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az adott ügyben való alkalmazhatóságát,  az ügyfél harminc napon belül  kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.

Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései:  mulasztása esetén: eljárásra utasítás  felügyeleti jogkör alapján dönt TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK! Ha a hatóság döntése jogszabályt sért: Felügyeleti szerv döntése:  megváltoztathat;  megsemmisíthet;  megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat.

Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja.  csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül lehetséges. DE! A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

Az ügyészi fellépés (Ütv. IV. fejezet) 1.Az ügyész felhívással élhet 2.A felhívást az ügyész a felügyeleti szervhez nyújtja be, ennek hiányában az eljáró szervhez. 3.Ha a felhívott szerv nem ért egyet, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

Semmisségi okok pl.:  magyar hatóság joghatósága kizárt;  nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe;  szakhatóság megkeresése nélkül vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés;  döntést bűncselekmény befolyásolta. Következményei: megsemmisítés, de:  nem semmisíthető meg 3 éven túl a hatósági döntés, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért;  5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének;  időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető, ha bűncselekmény befolyásolta.

Hivatalbóli eljárásban  hivatalból Kérelemre indult eljárásban  Kérelemre + Hivatalból, ha így is meg lehetett volna indítani az eljárást Az első fokú hatóság indítja meg. Az első fokú hatóság, illetve – szerződés alapján – Korm. rendeletben megjelölt személy vagy szerv, vagy önálló bírósági végrehajtó Megindítás Foganatosítás

Végrehajtási módok és foganatosításuk Pénzfizetési kötelezettség Meghatározott tevékenység  Azonnali beszedési megbízás,  Közérdekű munkával való megváltás,  Letiltás,  Ingó,  Ingatlan végrehajtás. Ösztönző eszköz eljárási bírság  Jogosított felhatalmazása,  Hatóság saját maga a kötelezett költségére veszélyére elvégzi  Rendőrségi közreműködés Külföldi elemek a végrehajtásban

 a végrehajtást megindító hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott fellebbezéssel megtámadható döntése ellen is van helye fellebbezésnek.  a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthető elő.  A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el.  A végrehajtási kifogást a végrehajtást megindító hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.

 Ha jogszabály (anyagi jogi) bírság kiszabását teszi lehetővé a hatóság, mérlegeli különösen:  a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,  a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,  a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,  a jogsértő állapot időtartamát,  a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,  A helyszíni bírság alkalmazása

55 Kérelemre indult eljárásban Ügyfél viseli és előlegezi meg az egyéb eljárási költséget Hivatalból indult eljárásban Egyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli Ellenérdekű felek Nyertesség arányában viselik, ha a kérelemnek csak részben ad helyt a hatóság, költség-megosztás közöttük Kivételek  Célszerűtlen, indokolatlan,  Eljárás akadályozása miatt felmerült A költség okozója viseli Fajtái: 1.általános 2.egyéb

Elektronikus ügyintézés Elektronikus kapcsolat-tartás szabályai (II/A. Fejezet):  elektronikus út előnyben részesítendő  főszabály szerint az ügyfél jogosult e-úton kapcsolatot tartani  törvény írhat elő kötelező e- kapcsolattartást  jogszabályban meghatározott feltételekkel sms, is alkalmazható Elektronikus ügyintézés szabályai (X. Fejezet):  e-ügyintézés alapelvei  szabályozott e-ügyintézési szolgáltatások általános feltételei  konkrét szabályozott e- ügyintézési szolgáltatások keretszabályai  elektronikus tájékoztatás szabályai

Az e-ügyintézés szabályozásának alapelvei  Az informatikai önrendelkezési jog széleskörű érvényesítése  Túlszabályozás megszüntetése, rugalmas és tartós jogi keretek létrehozása  Ne zárja ki az ügyintézési modell a hatóságok önálló döntését  A rendelkezésre álló (már kiépített) eszközök továbbélése, felhasználása  Máshol már működő piaci és külföldi megoldások felhasználásának elvi lehetősége

Az elektronikus ügyintézés Ket.- ben foglalt alapelvei 1. Technológiasemlegesség – ez azonban nem vonatkozik a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokra, valamint az állam által ingyenesen biztosított szolgáltatások igénybevételére. 2. A hatóság nem elektronikus kapcsolattartás esetén is jogosult egyes eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében lefolytatni, figyelembe véve az ügyfél ügyintézési rendelkezését. 3. Főszabály szerint a hatóság a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást veszi igénybe.

Szabályozott ügyintézési szolgáltatások 1. Engedélyezés vagy bejelentés alapján 2. Elektronikus ügyintézési felügyelet jár el hallgatás = beleegyezés elve érvényesül 3. Fajtái:  Ügyintézési rendelkezés: kötelezően nyújtandó állami szolgáltatás; az ügyfél eldöntheti, mely hatósággal hogyan kíván kapcsolatot tartani, hova kéri üzeneteit, kérheti pl. adatai átadását, átvezetését a hatóságok nyilvántartásai között  Azonosítás  Kézbesítés  Biztonságos elektronikus igazolás  Iratérvényességi nyilvántartás

Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos hatósági eljárások 1. Egyenlő Bánásmód Hatóság és más (pl. munkaügyi, fogyasztóvédelmi) hatóságok eljárása 2. Ket. rendezi  a hatásköri kérdéseket a hatóságok, illetve a hatóságok és a bíróság viszonyában,  az eljárásindítás határidejét,  az EBH által kiszabható szankciókat,  az EBH nyilvántartásait.