Tájékoztató a közfoglalkoztatás munkajogi kérdéseiről Baranya Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Dr. Tihanyi Tamás

2011. január 1. napján megszűnt a korábban működtetett közmunkaprogram, a közcélú munka, valamint a közhasznú munkavégzés. Helyette: szeptember 1. napjától bevezetésre került a közfoglalkoztatási jogviszony, a hátrányos helyzetű álláskeresők, kiemelten a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők közfoglalkoztatási támogatásának új rendszere.

A közfoglalkoztatási intézményrendszer legfontosabb feladatai: Tartósan munka nélkül élők aktivizálása A munkájukat újonnan elveszítettek ne távolodjanak el a munka világától Az igénybe vehető képzési támogatás segítségével később könnyebben érvényesülhessenek a munkaerőpiacon A közfoglalkoztatási intézményrendszer legfontosabb újdonságai: Közintézmények mellett vállalkozások, civil szervezetek, egyházak is lehetnek foglalkoztatók A közfoglalkoztatásról szóló döntés a helyi önkormányzatoktól átkerült a kormányzati irányítás alatt álló munkaügyi központok kezébe

A közfoglalkoztatás munkajogi szempontból: a munkaviszony speciális fatája (közfoglalkoztatási jogviszony) Alkalmazandó jogszabályok: A közfoglalkoztatásról szóló évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) A Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)

A Kftv. fontosabb rendelkezései: Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely Állami feladat Kötelező, vagy önként vállalt önkormányzati feladat Nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott kötelező, vagy önként vállalt feladat Közösségi szükségletek kielégítését szolgáló feladat (egészségmegőrzés, nevelés, kultúra, műemlékvédelem, természetvédelem, közrend, közbiztonság…stb.) Közhasznú kölcsönzés

Közfoglalkoztató lehet: Helyi, nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulásai Költségvetési szerv Egyház Közhasznú jogállású szervezet Civil szervezet Állami és önkormányzati tulajdon kezelésével megbízott gazdálkodó szervezet Vízitársulat Erdőgazdálkodó Szociális szövetkezet (2006. évi X. tv.) Vasúti pályahálózat-működtető szervezet

Közfoglalkoztatott lehet: Az a természetes személy, aki az Mt. szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve, aki nem töltötte be a 16. életévét, továbbá Álláskereső, vagy rehabilitációs járadékban részesül

A közfoglalkoztatási jogviszony létrejötte: A foglalkoztatás megkezdését megelőzően a munkaszerződés megkötése, továbbá a közfoglalkoztatottak jogviszonyának bejelentése a Magyar Államkincstár felé. A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnését köteles bejelenteni az illetékes munkaügyi központnak.

Eltérés az Mt-től: Csak határozott időre, amely nem lehet hosszabb, mint a támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam. Próbaidő nem köthető ki A szerződés megkötése és a közfoglalkoztatási jogviszony kezdete közti időszakban a felek nem állhatnak el a szerződéstől arra hivatkozva, hogy körülményeikben olyan lényeges változás állott be, amely a teljesítésre nézve aránytalan sérelemmel járna. „Egyszerűsített közfoglalkoztatási jogviszony” nem jöhet létre A munkavégzés alóli felmentésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. Amennyiben a közfoglalkoztató a jogviszonyt a határozott idő lejárta előtt megszünteti, a közfoglalkoztatott nem tarthat igényt a hátralévő időre járó távolléti díjra.

A felek a közfoglalkoztatásról szóló munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják, ugyanakkor a szerződés módosítása nem irányulhat (2013. január 1-i változás): A határozott idő tizenkét hónapon túli meghosszabbítására A közfoglalkoztatott más típusú közfoglalkoztatási támogatási programba való áthelyezésére Szintén január 1-i változás: A várandós közfoglalkoztatott számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani.

A munkaidő, pihenőidő szabályai a közfoglalkoztatásban. Közfoglalkoztatásban a rendes munkaidő időtartama a támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam lehet. A napi munkaidő maximuma 12 óra, a heti munkaidő maximuma 48 óra. A munkaközi szünet mértéke 6 óra után 20 perc, 9 óra után további 25 perc. A közfoglalkoztatott számára heti kettő pihenőnap biztosítása kötelező, munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában. A közfoglalkoztatott társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás nyújtásához vasárnapra is beosztható. A közfoglalkoztatott munkaidejét írásban kell beosztani, és nyilvántartani. A közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap, vagy annak időarányos része. A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott számára fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap tartamú határozott munkaviszonyt létesít. A szerződést a közfoglalkoztatott 5 munkanappal a szabadság megkezdése előtt bemutatja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a közfoglalkoztató a képzés lehetőségét is biztosítja.

Nem alkalmazható az Mt.: Ügyeletre Készenlétre Megszakítás nélküli munkarendre Rendkívüli munkaidőre Szabadság kiadására Munkakör megosztására Több munkáltató által létesített munkaviszonyra Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra Távmunkavégzésre Kötetlen munkarendre vonatkozó szabályai

A bérezés szabályai a közfoglalkoztatásban A közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik a közfoglalkoztatási bérrel (2013-ban ,- Ft/hó), illetve a középfokú végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel, azzal, hogy ez az összeg el kell, hogy érje a közvetlenül előtte folyósított álláskeresési járadék, rehabilitációs ellátás, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét. Az Mt. bérpótlékra vonatkozó rendelkezéseit a közfoglalkoztatás esetén is alkalmazni kell. A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér összegét a közfoglalkoztatottat megillető munkabér csak többletteljesítés esetén haladhatja meg. Szabadság tartamára a bér összege, betegszabadság tartamára a bér összegének 70%-a jár, teljesítménybérezés esetén a megelőző 4 hónap átlagában.

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a bér arányos része jár. Amennyiben a közfoglalkoztató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, a közfoglalkoztatottat a kormányrendeletben meghatározott összegű közfoglalkoztatási bér illeti meg. A közfoglalkoztatási bért készpénzben, vagy utalással kell teljesíteni úgy, hogy a közfoglalkoztatott a bérével a bérfizetés napján rendelkezhessen.

Nem alkalmazható az Mt.: Előlegnyújtásra Végkielégítésre Távolléti díj számítására Munkavállalói biztosítékra Teljesítménykövetelmény megállapítására vonatkozó szabályai.

A Kftv. az alábbi többletkövetelményeket jelentő foglalkoztatói kötelezettséget rögzíti: Ha a munkahely és a lakóhely közti oda-vissza utazás ideje a hat órát meghaladja, a munkahelytől számított 20 km-en belül térítésmentes elhelyezés, tisztálkodási, ill. étkezési lehetőség, valamint a heti pihenőidő alkalmával a térítésmentes oda-vissza szállítás Ha a munkahely és a lakóhely közti oda-vissza utazás ideje a három órát meghaladja (tíz éven aluli gyermeket nevelő nő, vagy egyedül nevelő férfi esetében a két órát), térítésmentes szállítás A fenti esetekben amennyiben a foglalkoztatás a napi négy órát meghaladja, napi egyszeri étkezés A közfoglalkoztatási jogviszonyra a munkaviszonyra irányadó társadalombiztosítási, adózási, valamint munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Tihanyi Tamás