Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény változásai

AZ ART.-T MÓDOSÍTÓ JOGSZABÁLYOK Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról szóló évi CC. törvény A kihirdetés napja: november 29. (MK. 199.) Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CCXXXVI. törvény A kihirdetés napja: december 23. (MK. 217.) Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló évi CCLII. törvény A kihirdetés napja: december 30. (MK. 222.)

EGYES ADÓKÖTELEZETTSÉGEK Felelősségi szabályok [Art. 14. § (4) bekezdés] A volt vezető tisztségviselő, volt végelszámoló a felszámolás, a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően elkövetett jogsértés miatt nem volt szankcionálható. Amennyiben a jogsértés arra vezethető vissza, hogy a volt vezető tisztségviselő, vagy – ha a felszámolást, kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló jogszabályban meghatározott kötelezettségeit elmulasztotta, a mulasztási bírságot a volt vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani.

Bejelentési szabályok Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség törlése [Art. 20. § (7a)-(7b) bekezdései] Ha az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy: a magánszemély külföldön tartózkodik és nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy a magánszemély elhalálozott, a járulékfizetési kötelezettség megszűnését nyilvántartásba veszi és törli a havi járulékfizetési kötelezettséget a kötelezettség megszűnésének vagy a halál napjával törli. Az adóhatóság 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezelésért felelős szerv részére.

Bejelentkezési kötelezettség alóli mentesülés [Art. 20/B. §] Az Áfa tv. szerint belföldön nem letelepedett, ill. belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól, ha a belföldön kizárólag adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít úgy, hogy – a termék adóraktározási eljárás hatálya alatt marad, vagy – a terméket a vámhatóság a Közösségen kívülre kilépteti. Nem terheli belföldön adófizetési kötelezettség az adóalanyt sem az adóraktárban tárolt termék értékesítésekor, sem a Közösségen kívülre történő kiléptetés esetén.

Adószám felfüggesztés [Art. 24/A. § (12) bekezdés] Az Art. 24/A. § (1) bekezdés c) pontja, ill. (12) bekezdése alapján az adóhatóság az adószám alkalmazását 180 napos határozott időtartamra függesztette fel. a 180 napos időtartam leteltével az adózónak megnyílt az adólevonási joga, abban az esetben is, ha a kötelezettségek elmulasztása miatt az adószám törlését rendelte el az adóhatóság, mivel az időtartam leteltével az adószám már nem minősült felfüggesztettnek ill. a törlésre még nem került sor, megszűnik az adószám határozott időtartamig történő felfüggesztése. Az adóhatóság a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 nap elteltét követően törli az adószámot, ha az adózó elmulasztott kötelezettségeit nem pótolja. Ha a törlésről hozott határozat jogerőre emelkedését megelőzően az adózó teljesíti kötelezettségét, az adóhatóság a felfüggesztés megszüntetéséről határoz, a törlésről hozott határozatot visszavonja.

Adónyilatkozat, jövedelemigazolás az adónyilatkozat a magánszemély családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalapjának és valamennyi bevallott külön adózó jövedelmének együttes összegét tartalmazza [Art. 27/A. § (2) bekezdés, b) pont], adónyilatkozat benyújtása esetén a jövedelemigazolás a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalapot tartalmazza [Art. 85/A. § (9) bekezdés]. Kiutalási határidő [Art. 37. § (4) bekezdés, b) pont] ha az ellenőrzés megkezdését vagy befejezését az adózó érdekkörében felmerülő ok akadályozza vagy késlelteti, a kiutalási határidőt az akadály megszűnésének napjától kell számítani.

Adóbevallás kijavítása [Art. 34/A. §] Ha az adózó törvény által biztosított választási lehetőséggel élt, az adózó kezdeményezheti a választás módosítását az adóhatósághoz benyújtott kijavítás iránti kérelem útján, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, feltéve, hogy a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét – a beadott bevallását figyelembe véve – nem érinti. Pl. ingatlanértékesítés adókötelessé tétele bejelentésének elmulasztása esetén az adózó tevékenységét adókötelesen végzi.

A Magyar Állam öröklése [Art. 35. § (2) bekezdés a) pont, 131. § (3) bekezdés] Az Állam öröklése esetén mind a mögöttes felelőst kötelező, mind a tartozás, túlfizetés törléséről szóló határozat meghozatala mellőzendő. A rendelkezések a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazhatóak. Bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány megtérítése [Art. 43. § (2a) bekezdés ] a büntetés korlátlan enyhítése érdekében megtérített összeget a büntetőeljárás jogerős befejezését követően azon adózó számlájára kell átvezetni, amelynek a bűncselekmény következtében fizetési kötelezettsége keletkezett, amennyiben az átvezetésre az adózó megszűnése miatt nincs lehetőség, a büntetőeljárás során megállapított összeget az elkövető kötelezettségeként kell előírni, és az elkövető adószámlájára kell átvezetni, a rendelkezést folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

A befizetések elszámolása A túlfizetés fogalma [Art. 43. § (5) bekezdés] korábban túlfizetésnek minősült az adótartozás mértékét meghaladóan befizetett összeg, túlfizetésnek minősül, ha az adófizetési kötelezettséget meghaladó összeg áll az adózó rendelkezésére az adófolyószámlán, a kényszertörlés alatt álló adózók vonatkozásában is lehetőség van a túlfizetés átvezetésére. Túlfizetés átvezetése a csoportos áfa adóalany tagjai között [Art. 43. § (5b) bekezdés] a csoport által visszaigényelhető áfa a csoporttagok bármelyikének tartozására átvezethető, az átvezetés feltétele a tagok erre irányuló előzetes írásbeli megállapodása, amelyet a csoportos adóalany képviselője köteles bemutatni az adóhatóságnak.

EFER rendszeren keresztül teljesített befizetések elszámolása [Art. 43. § (5a) bekezdés ] Amennyiben az EFER rendszeren keresztül történő befizetéshez nem tartozik adózói felosztás, a befizetések túlfizetésnek minősülnek a nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetén. A túlfizetés elszámolásának sorrendje: 1. a magánszemély jövedelemadó előlege, 2. a levont jövedelemadó, vagy 3. a kifizető által a magánszemélytől levont járulékok az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában 4. egyéb adótartozások; 5. a fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában; 6. az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetés szabályait kell alkalmazni.

Az önellenőrzés szabályainak változása A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásáról nyújtott bevallás önellenőrzése [Art. 49. § (1) bekezdés] az önellenőrzésre a BEU bevalláson kerülhet sor, korábban külön módosítás iránti kérelemre irányuló nyomtatványon kerülhetett sor a módosításra. Önellenőrzés a bevallás esedékessége előtt [Art. 51. § (1a) bekezdés ] megszűnik a bevallási határidőt megelőző önellenőrzés tilalma, a befizetési kötelezettség esedékessége nem változik, önellenőrzési pótlékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Illetőségigazolás nyelve [Art. 4. számú melléklet, 7. pont] a külföldi illetőség igazolására angol nyelvű okirat, annak magyar nyelvű szakfordítása vagy az idegen nyelven készült okirat magyar nyelvű szakfordítása fogadható el.

ADATSZOLGÁLTATÁS, ADÓTITOK Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a települési önkormányzat adatszolgáltatása [Art. 52. § (4) bekezdés, w) pont, Art. 3. számú melléklet R) pont] A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvény 6. § (2) bekezdése szerint a köznevelési feladatot ellátó önkormányzati fenntartású intézmények általános jogutódja a KIK lett. A jogelőd-jogutód kapcsolat tisztázása (korábbi bevallások önellenőrzése, túlfizetések visszaigénylése) érdekében vált szükségessé az adatszolgáltatás, mivel a Kincstár nyilvántartása alapján a KIK az általános jogutód. Az adatszolgáltatást a január 1-jei állapotra vonatkozóan kell teljesíteni.

Közjegyző hozzáférése az adótitokhoz [Art. 57. § (4a) bekezdés] az elhunyt adózó hagyatéki ügyében eljáró közjegyző, a hagyatéki tárgyalásra idézett örökös kérelmére, az örökös tájékoztatása érdekében, a hagyatéki ügyben való eljárásának igazolása esetén, tájékoztatást kérhet az adóhatóságtól az elhunyt adózó adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásának vagy túlfizetésének mértékéről. Az adóhatóság a tájékoztatást a tájékoztatás kiadmányozásának napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal adja meg.

ELLENŐRZÉS A felszámolás alatt álló adózók ellenőrzése [Art. 92. § (6) bekezdés] megszűnik a felszámolás alatti adózók tevékenységet lezáró, valamint az azt megelőző időszak bevallásainak utólagos ellenőrzésére nyitva álló egyéves határidő, ↓ az utólagos ellenőrzésre nyitva álló határidő a felszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől számított 60, ill. 45 nap. A rendelkezés csak a évi CC. törvény hatálybalépését követően induló felszámolási eljárásokban lehet alkalmazni.

A megbízólevél elektronikus kézbesítése [Art. 93. § (1) bekezdés] az ellenőrzések hatékonyságát célzó módosítás, hatályba lépés július 1-je. Szoftverek ellenőrzése [Art. 95. § (1) bekezdés] a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások vizsgálata mellett, lehetőség van a nyilvántartások vezetéséhez, a bizonylatok feldolgozásához használt szoftverek, informatikai rendszerek, számítások és egyéb tények, adatok és körülmények vizsgálatára, a folyamatban lévő ellenőrzések során is alkalmazható. Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés [Art § (2) bekezdés, h) pont] a szoftverek ellenőrzésére irányuló ellenőrzési cselekmények lefolytatására célzottan is lehetőség nyílik, a folyamatban lévő ellenőrzések során is alkalmazható.

Mintavétel [Art. 98. § (4) bekezdés] Bizonyos esetekben célszerűbb és szakszerűbb, ha a mintavételt az adózó végzi el (pl. veszélyes anyagok, speciális munkavédelmi, munkavégzési körülmények). az adózó vagy képviselője a mintavétel során jelen lehet, az adóhatóság felhívására pedig köteles megjelenni, a mintavételt az adózó kérelemre vagy az adóhatóság felhívására maga is elvégezheti, a költségek viselése: – a mintavétellel kapcsolatban az adózónál felmerülő költségek minden esetben az adózót terhelik, – a mintavétel egyéb költsége, laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatok költsége csak jogsértés megállapítása esetén terheli az adózót.

Az adózó a mintavételről felvett jegyzőkönyvben kérheti a meg nem semmisült minta visszaadását, ennek elmaradása esetén az adóhatóság: – a mintát megsemmisítheti, vagy – kötelezheti az adózót, hogy saját költségére szállítsa el a mintát.

Iratanyag bevonása [Art. 96. § (3) bekezdés] az iratanyag adóhatóság általi bevonása esetén az iratokat 60 napon túl csak az adóhatóság vezetőjének engedélyével, és az adózó egyidejű értesítése mellett lehetett az adóhatóságnál tartani, meghosszabbodik az adózói iratanyagnak a hatóság hivatali helyiségében történő vizsgálatára vonatkozó határidő, ↓ az iratanyag az ellenőrzés befejezéséig – engedély nélkül - a hivatali helyiségben tartható vizsgálat céljából. Együttműködési kötelezettség az ellenőrzés alatt [Art. 99. § (1a) bekezdés] Az Art. 14. § (4) bekezdésében foglalt szabályokkal azonosan határozza meg az ellenőrzés során az adózót terhelő kötelezettségek teljesítéséért felelős, az adózót megillető jogok gyakorlására jogosult személyeket.

HATÓSÁGI ELJÁRÁS Kézbesítés Az elektronikusan kézbesített iratok kézbesítésének időpontja [Art § (5) bekezdés] az elektronikusan kézbesített irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza, hatályba lépés július 1-je. Adóhatósági irat címzése [Art § (7a) bekezdés] A meghatalmazott részére szóló adóhatósági irat címzésében fel kell tüntetni az adózó nevét (megnevezését), a meghatalmazott nevét (megnevezését) és meghatalmazotti minőségét.

Feltételes adómegállapítás [Art §] Az eljárás egyfokú, vagyis az eljárás során hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető, kizárólag a kérelmet elterjesztő adókötelezettségének vagy az adókötelezettség hiányának megállapítása kérhető, az eljárás nem terjed ki a jövőbeni ügylettel érintett más adózó adókötelezettségének vagy az adókötelezettség hiányának megállapítására, eljárási határidők változása: 60 nap → 75 nap, ill. sürgősség esetén 30 nap → 45 nap

Mögöttes felelősség [Art. 136/B. §, 141/A. §] a felszámolási eljárás alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első-, és másodfokú határozattal szemben az adó megfizetésére kötelezett személy csak rendkívüli jogorvoslattal (felügyeleti intézkedés) élhetett, a 9/2013. (II. 6.) számú AB határozat alapján ez a szabály nem biztosított kielégítő jogorvoslatot → szükségessé vált a mögöttes felelősségi szabályok felülvizsgálata. Az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megállapító elsőfokú határozat elleni fellebbezésben vitathatja a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott határozatot, feltéve, hogy azt bíróság nem vizsgálta felül. az adó megfizetésére kötelezett az adó megállapításához való jog elévülését követően is vitathatja a határozatot.

Az adó megfizetésére kötelező határozattal egyidejűleg meg kell küldeni a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első- és — amennyiben másodfokú határozat meghozatalára sor került — a másodfokú határozatot, valamint az utólagos adóellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet. A fellebbezés folytán a felettes szerv az utólagos adómegállapítás jogszerűsége kérdésében dönt → a felszámolás alatt álló adózóval szemben hozott utólagos adómegállapítás érdemi felülvizsgálata. Amennyiben az utólagos adómegállapítás jogszabálysértő, az adó megfizetésére kötelezettel szemben az adóvégrehajtáshoz való jog korlátozásra vagy megszüntetésre kerül.

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS Végrehajtható okiratok [Art § (1) bekezdés e) pont] végrehajtható okiratnak minősül a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági értesítés, megkeresés korábban csak bírósági határozat alapján indulhatott végrehajtás, a jövőben nem kell határozat kiadását kezdeményezni a bíróságoknál. Vámhatóság végrehajtási joga [Art § (1a)-(1b) bekezdések] a vámhatóság első fokon eljáró szervei ingóvégrehajtást foganatosíthatnak az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozás erejéig, a vámhatóság eljáró alkalmazottjára a végrehajtóra vonatkozó rendelkezések az irányadóak, a rendelkezéseket a folyamatban lévő végrehajtásokra is alkalmazni kell.

Helyszíni eljárás időkorlátja [Art. 148/A. §] helyszíni eljárás keretében végrehajtási cselekmények munkanapon, reggel 6 óra és este 10 óra között foganatosíthatók, de a végrehajtást foganatosító adóhatóság vezetőjének írásbeli engedélye alapján végrehajtási cselekmények időbeli korlátozásra tekintet nélkül foganatosíthatók, a postára feladott pénz, más küldemény kivételével (Vht. 95. §) a végrehajtó a szállítás alatt álló ingóságot erre irányuló külön engedély nélkül is bármikor lefoglalhatja, a rendelkezéseket a folyamatban lévő végrehajtásokra is alkalmazni kell. A végrehajtás kiterjesztése [Art § (2) bekezdés] amennyiben nő az adózó végrehajthatóvá vált tartozásállománya, nem kell új végrehajtási eljárást indítani, a végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó- és követelésfoglalás hatálya kiterjeszthető a végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre, az adózót e tényről értesíteni kell.

A végrehajtó kizárása [Art § (8)-(11) bekezdések] a Vht. végrehajtók kizárására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók egyértelműen az adóhatóság szervezeti rendszerében, ezért indokolttá vált a kizárás szabályainak a rögzítése az Art-ben. Érvényes licit legkisebb összege [Art. 156/A. § (7) bekezdés] elektronikus árverés esetén a 100 ezer forintot meg nem haladó kikiáltási ár esetén az érvényes licit legkisebb összege forintról forintra csökken. Ingóárverés [Art. 156/A. § (13) bekezdés] az időmúlás okozta értékvesztés kiküszöbölése érdekében a második sikertelen elektronikus árverést követően ismételt árverés 30 napot követően tűzhető ki.

Ingatlanvégrehajtás [Art. 156/H. §] A bírósági végrehajtásban a Vht szeptember 1-jétől hatályos módosítása következtében az elektronikus árverés vált kizárólagossá, Indokolttá vált a hagyományos ingatlanárverés szabályainak rögzítése. Végrehajtási kifogás [Art § (1) bekezdése] az elkésett vagy nem a jogosulttól származó végrehajtási kifogást az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, összhang az elkésett fellebbezés elutasítására vonatkozó szabályokkal (Art § (6) bekezdése), az elkésett kifogást korábban a felettes szerv utasította el → eggyel több jogorvoslati fok az adózó számára, a rendelkezést hatálybalépéskor már benyújtott kifogásokra is alkalmazni kell.

Végrehajtás szünetelése [Art § (4) bekezdés g) pont] a végrehajtás szünetel az adótartozások érvényesítése érdekében harmadik személyekkel szemben indított polgári peres eljárás lefolytatása alatt a szünetelés ideje alatt végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Elévülés [Art § (1c) bekezdése] az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik az adóra elkövetett csalás, költségvetési csalás, ill. egyéb bűncselekmények tárgyában indult büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig, a büntetőeljárás elhúzódása nem akadálya az adómegállapításnak.

Egyéb módosítások Adók módjára behajtandó köztartozások esetén a jogosult megkeresése alapján az egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság jár el [Art § (2) bekezdés a) pont]. A hatósági átutalási megbízást megelőzően, de az adó esedékességét követően teljesített befizetés esetén az adóhatóság számára biztosított kamatmentes 8 napos visszafizetési határidő nem a befizetéstől, hanem a jogosulatlan inkasszálástól számítandó [Art § (3) bekezdés]. Technikai módosítások a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hivatalos lapja megszüntetésre került: árverési hirdetmény közzétételére nincs lehetőség [Art § (2) bekezdés ]. az Art január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében az árverési vevő részére postai értesítést nem küldenek ki [Art § (12) bekezdés].

JOGKÖVETKEZMÉNYEK Feltöltési kötelezettség [Art § (12) bekezdés] a feltöltési kötelezettség teljesítése során az árfolyamkülönbözetre tekintettel az adózó önhibáján kívül elmulaszthatja a feltöltési kötelezettségének jogszabályszerű teljesítését, a mulasztási bírság alapjának számítása, vagyis annak meghatározása során, hogy a várható adó összegét az adózó legalább 90%-os mértékben megfizette, figyelmen kívül kell hagyni az esedékesség napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam következtében keletkező árfolyamkülönbséget, ha az adóalapot képez.

A pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek megszegése Üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén a mulasztási bírság kiszabása mellett üzletlezárást helyettesítő mulasztási bírság kiszabására kerülhet sor, ismételt jogsértés esetén a bírságot kötelezően ki kell szabni [Art § (8b) bekezdés]. A pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ismételt mulasztás esetén a lezárás időtartama 30 nyitvatartási nap, minden további esetben 60 nyitvatartási nap [Art § (1) bekezdés].

Az Áfa tv. szerinti közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító szolgáltatás hatósági árszabályozása [Art. 176/G-176/H. §-ai]. Hatályos: XI. 30-tól. 1. Az adatátadást biztosító szolgáltatást a szolgáltatók hatósági áron kötelesek biztosítani (a pénztárgépek adatkapcsolatát biztosító szolgáltatás esetén, a szolgáltatás sajátosságára tekintettel másként nem biztosítható, hogy minden kötelezett azonos feltételek mellett jusson a szolgáltatáshoz). 2. A hatósági árat az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg, rendelkezni kell a hatálybalépésről, a hatósági ár a megkötött szerződésekre is vonatkozik 3. A hatósági ártól eltérő árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet, a hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik. 4. A hatósági árra vonatkozó rendelkezések betartását a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság ellenőrzi.

A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság határozattal megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására, valamint kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére, bírságot szab ki a hatósági árakra vonatkozó rendelkezéseket megsértő vállalkozóval szemben. A bírság mértéke legalább a jogsértő magatartással elért anyagi előny, és nem haladhatja meg a jogsértő magatartással elért anyagi előny kétszeresét.

Az üzemeltető részére nyújtott, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás hatósági áráról és a hatósági árszabályozás részletes szabályairól és egyéb adózási tárgyú NGM rendelet módosításáról szóló 74/2013. (XII. 30.) NGM rendelet Hatályos: I. 1-jétől. A hatósági ár az online pénztárgép adóügyi ellenőrző egységbe integrált SIM-enként számítógép alapú pénztárgép esetén 2500 Ft/hó, nem számítógép alapú pénztárgép esetén 1500 Ft/hó, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza. A jogszabály felsorolja, hogy a hatósági ár mely szolgáltatásokra terjed ki. Más jogcímen ellenértéket nem számíthat fel az üzemeltető terhére. Az adópolitikáért felelős miniszter a hatósági árat minden naptári év utolsó hónapjában felülvizsgálja.

A évi CCLII. törvény Art.-t módosító rendelkezései 1. Az Art. 36/A. §-a a polgári jogi alvállalkozókra való utalás helyett a Kbt. szerinti alvállalkozóra való utalást fogja tartalmazni. 2. Az új Ptk. az engedményezést dologi ügyletként szabályozza, amely mögött mindig állnia kell valamilyen kötelező (kötelmi) ügyletnek (ez a leggyakrabban adásvétel). Ennek megfelelően az Art. 177/A. §-a nem engedményezésről, hanem átruházásról rendelkezik, amelyre azonban az új Ptk. engedményezésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. Pénzügyi képviselőként eddigi is kizárólag korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság járhatott el. Amennyiben a hivatkozott rendelkezés nem kerülne módosításra, akkor pénzügyi képviselőként közkereseti társaság és betéti társaság is eljárhatna [Art. 9. § (2) bekezdése]. 4. Az új Ptk. hatálybalépésével a közkereseti társaság és a betéti társaság is jogi személlyé válik, és ennek következtében a jogi személy nélküli gazdasági társaság terminológia helyett a konkrét gazdasági társasági forma szerepeltetés indokolt.

5. A szociális szövetkezetekre vonatkozó szabályozást nem a szövetkezetekről szóló évi X. törvény fogja tartalmazni, ezért az erre vonatkozó utalást is kiveszi a törvény az Art.-ből. 6. Az új Ptk. nem tartalmaz a felelős őrzésre vonatkozó szabályokat, hanem a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó rendelkezések kerültek átdolgozásra. A törvény az Art.-t ezzel a módosítással hozza összhangba [Art. 156/A. § (11) bekezdés].

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Köszönöm a megtisztelő figyelmet!