Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

POLGÁRI JOGI ISMERETEK / INTERAKTÍV VÁLTOZAT/ Készítette: Dr. Hámori Attila Szegedi Ítélőtábla.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "POLGÁRI JOGI ISMERETEK / INTERAKTÍV VÁLTOZAT/ Készítette: Dr. Hámori Attila Szegedi Ítélőtábla."— Előadás másolata:

1 POLGÁRI JOGI ISMERETEK / INTERAKTÍV VÁLTOZAT/ Készítette: Dr. Hámori Attila Szegedi Ítélőtábla

2 I. B EVEZETÉS I. B EVEZETÉS Péter: Péter vagyok, végzős középiskolás. Úgy döntöttem, hogy saját blogot kezdek írni. Van egy húgom. A szüleim épp válni készülnek. Ez elég gáz . Fogalmam sincs mi lesz velem. Kihez kerülök, mi lesz a tartásdíjjal? Az idén végzek a suliban. Jó lenne továbbtanulni. Csak két probléma van: nem szeretek tanulni, meg úgysem lesz pénzem tandíjra. Kellene egy kis pénz. Meg egy új számítógép. Meg egy új teló. Meg egy barátnő. Ehelyett itt ülök és pötyögtetek. Mekkora lúzer vagyok  !!!!!!!!! 2

3 Heni: Szia Péter! Heni vagyok. Bocs’, de beleolvastam az írásodba. Szerintem nem vagy lúzer. Azt hiszem, én tudnék segíteni Neked. Persze, csak, ha akarod. A tesóm jogász; összehozlak vele, szerintem neki lenne egy-két jó ötlete. Péter: Szia Heni! Nem bánom, köszi a segítséget. Bár szerintem reménytelen eset vagyok. Előadó: Szia Péter. Heni mondta, hogy kellene egy kis segítség. Hát akkor csapjunk bele… 3

4 II. J OGKÉPESSÉG – CSELEKVŐKÉPESSÉG A Polgári Törvénykönyv szabályozza (1959. évi IV. törvény) A jogképesség Minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. 4

5 A cselekvőképesség Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. a.) 0 – 14 év kiskorú – cselekvőképtelen b.) 14 – 18 év kiskorú – korlátozottan cselekvőképes c.) 18 – nagykorú – cselekvőképes Vigyázat! A „fiatalkorú” büntető jogi fogalom, a év közötti fiatal megjelölésére szolgál. 5

6 A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; c) rendelkezik munkával szerzett keresményével; keresménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat; d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. + Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú is, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. 6

7 GYEREKTARTÁS – SZÜLŐI FELÜGYELET a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény szabályozza Házasság Házasságot nagykorú férfi és nő köthet. Kiskorú csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot. A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a tizenhatodik életévét betöltötte. A házastársak jogai és kötelességei egyenlőek: a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük. A házastársak a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekeit szem előtt tartva döntenek. A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak és egymást támogatni kötelesek. 7

8 A házasság felbontása A házasságot a bíróság bármelyik házastárs - illetőleg a házastársak közös - kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe kell venni. A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. Örökbefogadás Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb. Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll. Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. 8

9 Gyerektartás A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni: a) a gyermek tényleges szükségleteire, b) mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekekre, d) a gyermek saját jövedelmére is. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek. Tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul. Nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. 9

10 A szülői felügyelet A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét - korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni. A szülői felügyelet - a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, - vagyona kezelésének, valamint - törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá - a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják - ellentétes megállapodásuk hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt. 10

11 A gondozás és nevelés A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményességét tőle telhetőleg elősegíteni. Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlama, testi és értelmi képessége, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével a szülői felügyeletet gyakorló szülők és a gyermek közösen döntik el. A vagyonkezelés Azt a keresményt, amelyet a tizennegyedik életévét betöltött gyermek munkájával maga szerzett, nem a szülők kezelik, hanem ő maga szabadon rendelkezik vele. Az a gyermek, akinek szabad rendelkezése alatt álló saját keresménye van, ha a szülői háztartásban él, a háztartás költségeihez keresményéből megfelelő mértékben köteles hozzájárulni. 11

12 A törvényes képviselet A szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje. A szülő képviseleti joga nem terjed ki a gyermek olyan vagyonával kapcsolatos ügyekre, amely vagyon nem tartozik kezelése alá. A szülői felügyelet megszüntetése A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet: a) ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti, b) ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat, c) ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte. 12

13 Péter: Hú, köszi, egy kicsit tömény volt így egyszerre. Majd átnézem még. Figyelj, a tandíjhoz nincs valami ötleted? Van egy saját fejlesztésű számítógép programom. Előadó: Hát lássuk csak… Azt hiszem, tudok segíteni. De ez sem lesz egyszerű… 13

14 III. S ZERZŐI JOG – TALÁLMÁNY A találmányról a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló évi XXXIII. törvény rendelkezik. Az alkotással, „szerzeménnyel” kapcsolatos jogokat a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény tartalmazza. 14

15 A szabadalmazható találmány Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Nem minősül találmánynak különösen a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer; b) az esztétikai alkotás; c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program; d) az információk megjelenítése. 15

16 Péter: Gondoltam, hogy tök fölöslegesen dolgoztam vele… Előadó: Ne legyél kishitű. Nem lennék jogász, ha nem tudnék más megoldást is javasolni. 16

17 A szerzői jogi védelem tárgya A törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy a törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A törvény 16 pontban sorolja fel példálózó jelleggel az alkotásokat, közöttük rögtön a sorban harmadikként a számítógépi programalkotást és a hozzá tartozó dokumentációt (a továbbiakban: szoftvert) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtáját, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. 17

18 Péter: Szuper!! Előadó: Ne szólj közbe, inkább figyelj. Péter: Bocs, hallgatlak… 18

19 A szerzői jog A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége. A szerző személyhez fűződő jogait (a mű nyilvánosságra hozatala, a név feltüntetése, a mű egységének védelme) nem ruházhatja át és a szerző nem mondhat le róluk. A vagyoni jogok örökölhetők, és a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók. 19

20 A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A vagyoni jogok különösen: - a többszörözés joga, - a terjesztés joga, - a nyilvános előadás joga, - a mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga, - az átdolgozás joga. 20

21 A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés: a) a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről. 21

22 Péter: Ezt már ismerem. Nem szabad letölteni a Net-ről. Bla-bla-bla… De mit csináljak az általam kifejlesztett szoftverrel? Előadó: Tudom, hogy tudod. Az illegális letöltés nem csak bűncselekmény, de polgári jogi kártérítési ok is. Ha rajtakapnak „bűnhődnöd”, illetve fizetned kell. De most nem is erről akartam beszélni. 22

23 A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók. A felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor is, ha a védelmi idő eltelt. 23

24 Péter: A barátom apja már mondogatta, hogy alapítsunk céget a szoftver hasznosítására. Szerinted nekem is lehet? Előadó: Miért ne, ha már elmúltál 18 éves. De azért azt ajánlom, előbb beszéld meg a szüleiddel. Ha gondolod, szívesen segítek. Adok néhány tippet hozzá. 24

25 IV. V ÁLLALKOZÁS – CÉGALAPÍTÁS A gazdasági társaságok alapítását, működését megszűnését a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény szabályozza, de szorosan összefügg vele a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény is. 25

26 A cégformákról Alapításkor előzetesen dönteni kell: - Csak a pénzünket (tőkénket) akarjuk használni, kamatoztatni, vagy személyesen (is) részt kívánunk venni a cég működtetésében? - Csak a vagyoni hozzájárulásunk erejéig akarunk felelősséget vállalni a cég tartozásaiért vagy teljes magánvagyonunkkal? - Pénzzel vagy más vagyonnal (pl. autó, ingatlan, szellemi termék /szoftver/) szállunk be az üzletbe? Mennyi pénzünk (vagyonunk) van rá? 26

27 Közkereseti társaság (kkt.), betéti társaság (bt.) - nincs tőkeminimum, - legalább két tag kell, - a tagok korlátlan és egyetemes felelősség mellett folytatnak üzletszerű vállalkozást (kivéve a betéti társaság kültagja, aki csak a vagyoni betétje erejéig felel), - alapvetően személyes közreműködés mellett működik. 27

28 Korlátolt felelősségű társaság (kft.) ,- Ft tőkeminimum (törzstőke), egy tagnak minimum ,- Ft törzsbetét, - lehet egy taggal is alapítani, - a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel, - a személyes közreműködés nem kizárt, de nem jellemző. 28

29 Részvénytársaság (rt.) ,- Ft tőkeminimum (alaptőke), - lehet egy taggal is alapítani, zárt (zrt.) vagy nyitott (nyrt.) lehet, - a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben csak a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel, - a részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír, - alapvetően nem személyes közreműködés mellett működik. 29

30 Előadó: A társasági jog eléggé bonyolult, most ne mélyedjünk jobban bele. Én a korlátolt felelősségű társaság alapítását javasolnám, de ebben a kérdésben fordulj egy ügyvédhez, mert az alapítás bejegyzéséhez úgyis kötelező a jogi képviselet. Péter: Rendben, köszi a segítséget. Nem is tudom, hova lennék nélkületek. Figyu’, van egy jó haverom, a legjobb barátom. Őt hogy tudnám bevonni a buliba? Előadó: Az attól függ, mit szeretnél: beveheted tagként, adhatsz neki megbízást, de köthetsz vele vállalkozási szerződést vagy alkalmazhatod munkaszerződés mellett is. Péter: Zsírkirály. Azt hittem ennél már bonyolultabb nem lehet. És hol van még a tandíjam… Előadó: Nyugi, az is meglesz hamarosan… 30

31 V. A KÖTELMEKRŐL – A MUNKAVISZONY A szerződés (kötelem) létrejöttét, érvénytelenségét, módosítását, teljesítését, megszűnését, valamint a felelősséget szerződésből eredő és szerződésen kívül okozott károkért a Polgári Törvénykönyv szabályozza. 31

32 A szerződés létrejötte A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. A szerződéskötések (kötelmi jogviszonyok) átfonják mindennapjainkat: - buszjegy (bérlet) vétel, - szendvics vásárlás az iskolai büfében, - osztálypénz befizetése, - mobiltelefon feltöltése, - mozijegy megvásárlása stb. 32

33 Szerződést lehet szóban vagy írásban is megkötni. Egyes kötelmeknél a törvény előírja az írásbeli formát. Az írásban megkötött szerződés érvényességének általában nem feltétele a tanúk aláírása vagy ügyvédi ellenjegyzés, de ha mégis ellátjuk ilyennel, segíthet az esetleges későbbi bizonyítás során. Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. 33

34 A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár. Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés). Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. 34

35 Péter: Állj, állj!! Én már kezdem elveszíteni a fonalat. Annyi ismeretlen fogalmat használsz, gyanítom mindegyik újabb és újabb csapdát rejt. Előadó: O.K. Igazad van. Csak ez az egyik kedvenc jogterületem. Koncentráljuk a lényegre. Tehát megbízás, vállalkozás vagy munkaviszony? 35

36 Az egyes kötelmek A szerződések általános szabályai után a polgári törvénykönyv az egyes szerződéseket tartalmazza. El lehet térni e szabályoktól, ezek az úgynevezett atipikus szerződések (pl.: lízing, franchise stb.). Néhány a nevesített szerződéstípusokból: - adásvétel és csere,- megbízás, - szállítás, - bizomány, - vállalkozás,- hitel és kölcsön, - bérlet,- ajándékozás, - letét,- biztosítás, - fuvarozás,- tartás és életjáradék stb. 36

37 A megbízási szerződés Úgynevezett gondossági kötelem, vagyis a megbízott nem eredmény elérésére vállalkozik, hanem arra, hogy a rábízott ügyet ellátja. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve, ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. 37

38 A vállalkozási szerződés Úgynevezett eredménykötelem. Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését. 38

39 A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetőleg nem teheti a teljesítést terhesebbé. Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot vagy pedig célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős. Ha azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot, a vállalkozó a szerződéstől elállhat. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. 39

40 A munkaszerződés A munkával kapcsolatos jogszabályokat a polgári jog egy önálló részterülete: a munkajog szabályozza, alapvető jogforrása a munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény). A munkaviszony alanyai: a munkáltató és a munkavállaló. Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. 40

41 Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. A munkaszerződés A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződés alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. A munkaszerződést írásba kell foglalni. 41

42 A munkaszerződés tartalma A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. 42

43 Alapvető kötelezettségek A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá - a felek eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. 43

44 A munkavállaló köteles a) a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, b) munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, c) munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, d) a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, e) munkatársaival együttműködni. A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 44

45 A munkaviszony megszüntetése A munkaviszony megszüntethető a) közös megegyezéssel, b) felmondással, c) azonnali hatályú felmondással. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. 45

46 A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. 46

47 A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető (ügyelet, készenlét). A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. 47

48 Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. 48

49 A munkabér védelme A munkabért - külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - forintban kell megállapítani és kifizetni. A munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet. A munkavállaló részére járó munkabért - eltérő megállapodás hiányában - utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni. A munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni. 49

50 A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel. A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. 50

51 A tanulmányi szerződés A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de legfeljebb öt éven - keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A munkajogi igény érvényesítése A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. 51

52 Péter: Stop! Eleget dolgoztunk. És hol legyen az új cég? Nálunk nincs hely. Meg kellene néhány cucc is: minibár, fotelek, presszós lányok satöbbi… Előadó: Ha-ha, nagyon vicces vagy, csak ne bízd el magad. Lássuk, mire van még szükség? 52

53 VI. A DÁSVÉTEL – BÉRLET – HIBÁS TELJESÍTÉS Az adásvétel Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból. Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. 53

54 A felek jogai és kötelezettségei Az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket. A szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik. Az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn (tulajdonjog-fenntartás). 54

55 Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. 55

56 A felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják (részletvétel). Az eladó írásban kikötheti az elállás, illetőleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet megfizetésének első ízben való elmulasztása esetében csak akkor élhet, ha a vevőt erről előzőleg értesítette, és neki a teljesítésre megfelelő időt engedett. Ha az eladó a szerződéstől elállt, a vevő köteles használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt a kárt, amely a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja. 56

57 Bérlet Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. A bérbeadó a) a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a használatot; b) követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kárának megtérítését; c) abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a bérelt dolgot fenyegető veszély súlyossága miatt az abbahagyás követelése sem vezetne célra, a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, és kártérítést követelhet. 57

58 Ingatlant vagy lakást - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bérbeadó engedélye nélkül albérletbe vagy egyébként másnak használatába lehet adni. Más dolgot a bérlő a bérbeadó engedélye nélkül nem adhat albérletbe vagy harmadik személy használatába. A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlő, a többi kiadást, valamint a dologgal kapcsolatos közterheket a bérbeadó viseli. A bérlő a dologra fordított szükséges kiadásainak megtérítését követelheti; egyéb költségeinek megtérítésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint tarthat igényt. 58

59 A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni. Arra az időre, amely alatt a dolgot rajta kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár. Ingatlan vagy lakás bérbeadóját (albérletbe adóját) a hátralékos bér és járuléka erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain zálogjog illeti. A bérbeadó mindaddig, amíg e zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását. 59

60 A bérlet megszűnése A szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével a bérlet megszűnik. Megszűnik a bérlet akkor is, ha a dolog elpusztul. A határozatlan időre kötött bérletet tizenöt napra fel lehet mondani. A bérlő mindazt, amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül leszerelheti. 60

61 A lakásbérlet A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. A lakásbérleti jogviszony létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, továbbá a lakásbérlet megszűnésére vonatkozó szabályokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény tartalmazza. A lakásbérlet szabályait - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére is. 61

62 Hibás teljesítés Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság). Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. 62

63 Hibás teljesítés esetén a jogosult kijavítást kicserélést a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; árleszállítástigényelhet vagy elállhat a szerződéstől. b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. 63

64 Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. 64

65 Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva hat hónapon belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye. Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. 65

66 Péter: Köszi! Ez a szavatossági kérdés mindig is érdekelt. Utálom, ha hülyének néznek a boltban, amikor a hibás terméket visszaviszem. Rendben, igyekszem mindent megtanulni. Mire ügyeljek még? Előadó: Hát… van itt még egy-két dolog. 66

67 VII. S ZÁMVITEL – ADÓJOG – TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Még a legegyszerűbb vállalkozásnak sem elég csak szabályszerűen megalakulni, szerződéseket kötni, gazdasági tevékenységet végezni. Számtalan kötelező, törvényben előírt és szigorúan szankcionált kötelezettségnek kell eleget tennie. Számvitel A vállalkozásnak folyamatosan rögzítenie kell a tevékenységét írásban, amely alapján minden egyes forinttal el kell tudni számolnia. A könyveléssel, beszámolóval, számlázással kapcsolatos jogszabályokat a számvitelről szóló évi C. törvény tartalmazza. 67

68 Adójog, illeték A forgalom, a nyereség, a jövedelem és még százféle jogcím után kell a vállalkozásoknak, üzletrész-tulajdonosoknak, alkalmazottaknak, magánszemélyeknek, vállalkozóknak stb. adót, illetéket fizetni az államnak és az önkormányzatoknak. Az államnak fizetendő jövedelemrészt szabályozó legfontosabb jogszabályok: - az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény, - az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény, - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény, - a helyi adókról szóló évi C. törvény, - az illetékekről szóló évi XCIII. törvény, - a jövedéki adóról (…) szóló évi CXXVII. törvény, - a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény, - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény. 68

69 Társadalombiztosítás Az állam gondoskodik a beteg, munkaképtelen, idős állampolgárokról. Az ellátás alapjait a munkáltató és a biztosított munkavállaló folyamatos befizetései teremtik meg. A vonatkozó legfontosabb jogszabályok: - a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény, - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény. 69

70 Összefoglalás: A vállalkozások működtetése rengeteg jogszabály ismeretét és használatát feltételezi. Ahhoz, hogy biztonsággal, szabályszerűen működjünk, célszerű, ha – legalábbis az első időkben – valamely tapasztalt személy (ügyvéd, könyvelő stb.) közreműködését vesszük igénybe. 70

71 Péter: Ez tényleg nagyon bonyolult volt. Azt tanácsolod tehát, hogy alapítsak vállalkozást a szoftverem hasznosítására. Muszáj így csinálni? Előadó: Nem, dehogy. Átengedheted a hasznosítást egy egyszerű szerződéssel is. De azt ajánlom, hogy tartsd rajta a szemed a partnereden, hogy ne érhessen meglepetés. A rossz, ésszerűtlen, gazdaságtalan, szakszerűtlen működés eredménye a csőd vagy a felszámolás (a csődeljárást és a felszámolási eljárást szabályozó évi XLIX. törvény). A céget megszűnteti a bíróság, és minden befektetett vagyonod odaveszhet. Péter: Köszi a segítséget. Tudnád adni Henit? 71

72 VIII. E PILÓGUS Péter: Bocs’, hogy ilyen sokáig nem írtam, de sok dolgom volt. Rengeteg szerződést kötöttem, kicsit elfáradtam. Rájöttem mennyit kell még tanulnom, hogy boldogulhassak az életben. Annyi mindenről szeretnék beszélni Veled. Mit szólnál hozzá, ha valahol találkoznánk? Személyesen sokkal jobb lenne! Heni: Jó. Örülök, hogy végre összeszedted a bátorságodat. Hol és mikor? Péter: Ma este hétkor, a NetCafé-ben. Hogy ismerlek meg? Heni: Ne aggódj. Én már ismerlek. A legjobb barátnőm osztálytársa vagy. Akkor este hétkor. Viszlát! Péter: Szia! 72

73 IX. E PILÓGUS 2. (M OST MÁR TÉNYLEG VÉGE ) Péter: Búcsúzom naplóm! Mit mondhatnék még? Sínen vagyok!! 1., Anyuék dolgát elrendeztem, mégsem válnak el. Újra vannak közös programjaink. SAJÁT VÁLLALKOZÁSOMAT 2., Beindítottam a SAJÁT VÁLLALKOZÁSOMAT. Kicsi, de ígéretes. 3., Van új számítógépem, okos telefonom, nem is sorolom tovább. 4., Az iskolában javítottam a jegyeimen, és beadtam a jelentkezésemet az egyetemre. 5., MA ESTE RANDIM LESZ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 6. Nem vagyok lúzer! Lehet, hogy most egy darabig nem jelentkezem, de miattam ne aggódjatok. Egy tanácsot? Ne blogolj, ne bomolj, tanulj! Nekem bejött. NA CSÁ-Á!!!! 73

74 ITTAVÉGE§ 74


Letölteni ppt "POLGÁRI JOGI ISMERETEK / INTERAKTÍV VÁLTOZAT/ Készítette: Dr. Hámori Attila Szegedi Ítélőtábla."

Hasonló előadás


Google Hirdetések