Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI. Jogpolitikai előzmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI. Jogpolitikai előzmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele."— Előadás másolata:

1 AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

2 Jogpolitikai előzmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság átalakítása jogintézmények pontosítása

3 Bevezető rendelkezések: értelmezési alapelvek – Európai Unió jogrendje általános magatartási követelmények személyhez fűződő jogok egyenlő bánásmód követelménye A munkaviszonyra vonatkozó szabály jogszabály kollektív szerződés üzemi megállapodás egyeztető bizottság kötekező határozata

4 Jognyilatkozatok: fajtái megtételének módja érvénytelenség polgári jogi szabályok alkalmazása

5 A MUNKAVISZONY alanyok a munkáltató személyében bekövetkező változás a munkaviszony létesítése alapbér, munkakör, munkahely próbaidő munkáltató tájékoztatási kötelessége a munkaviszony kezdete a munkaviszony teljesítése jogok, kötelességek munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás mentesülés a munkavégzési kötelesség alól vétkes kötelességszegés – jogkövetkezmények a munkaviszony módosítása

6 A munkaviszony megszűnése, megszüntetése felmondás (a felek megállapodása) határozott idejű munkaviszony felmondása felmondási tilalom várandóság szülési szabadság gyermek gondozása céljából fizetésnélküli szabadság tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat emberi reprodukciós eljárás (nő) munkáltatói felmondás, indokolás védett kor felmondási idő (kezdete, csúszása) végkielégítés (emelt végkielégítés)

7 azonnali hatályú felmondás korábbi rendkívüli felmondás próbaidő alatt munkáltató a határozott idő alatt a munkaviszony jogellenes megszüntetése főszabály: kártérítés elmaradt jövedelem: 12 havi távolléti díj összege helyreállítás: tilalom, szakszervezet

8 A MUNKAIDŐ ÉS A PHENŐIDŐ fogalmak napi munkaidő munkaidő-keret (4, illetve 6 hónap) eljárás a munkaviszony munkaidő-keret lejárta előtti megszűnésekor munkaidő-beosztás elszámolási időszak pihenőidők szabadság: kiadása – egybefüggő 14 nap (eltérő megállapodás) megállapodás a szabadság egyharmadára rendkívüli munkaidő (250 óra)

9 A MUNKA DÍJAZÁSA fogalmak: alapbér időbér, teljesítménybér bérpótlék – műszakpótlék bérpótlék vagy szabadidő távolléti díj számítása: alapbér utolsó hat naptári hónap teljesítménybére bérpótlék (30%, kilencvenhat óra) kötelező legkisebb munkabér a munkabér védelme

10 MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső, olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

11 A MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. (Kollektív szerződés: nyolc havi) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

12 A munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok határozott idejű munkaviszony munkavégzés behívás alapján munkakör megosztása több munkáltató által létesített munkaviszony távmunka-végzés bedolgozói munkaviszony egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka köztulajdonban álló munkáltató vezető állású munkavállaló cselekvőképtelen munkavállaló munkaerő-kölcsönzés, iskolaszövetkezet

13 KOLLEKTÍV MUNKAJOG üzemi tanácsok szerepének erősödése szakszervezeti jogok, védelem kollektív szerződés üzemi megállapodás


Letölteni ppt "AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI. Jogpolitikai előzmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele."

Hasonló előadás


Google Hirdetések