Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Az Új Munkatörvénykönyv Tervezete Factor’77 www.factor77.hu www.factor77.hu 06309773074.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Az Új Munkatörvénykönyv Tervezete Factor’77 www.factor77.hu www.factor77.hu 06309773074."— Előadás másolata:

1 1 Az Új Munkatörvénykönyv Tervezete Factor’

2 2 Általános változások  Az eltérő megállapodások általánosak (kollektív szerződésekben, munkaszerződésekben) - rugalmas szabályozás elve  Munkaügyi kapcsolatok, kollektív szerződés a törvény végén, kevésbé részletezett szabályozás  Felértékelődik az ágazati és a munkahelyi kollektív megállapodás  Csökkennek a garantált szakszervezeti jogok

3 3 Általános változások  Kollektív szerződéses szabályozás új elve szabadon el lehet térni a törvényi szabályozástól, a munkavállalók hátrányára is  Korlátozódik a tisztségviselők jogi védelme, csökken és nem váltható meg a tisztségviselők munkaidő kedvezménye.  Megváltoznak a szakszervezeti munkavégzés feltételei  Módosul az Üzemi Tanács jogköre

4 4 Munkaviszony  A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló alapbérében és munkakörében.  A próbaidő legfeljebb három hónap, ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják.  Nincs helyettesítési díj.  A munkáltatói joggyakorlás rendjét a munkáltató maga határozza meg.  Gyed-gyes után kötelező lesz részmunkaidőt alkalmazni a munkavállaló kérésére, a gyermek három éves koráig

5 5 A munkáltató kötelezettsége  A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról.  Az éjszakai munkát végző munkavállaló részére a munkáltató a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles biztosítani az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot. A munkavállalót nappali munkavégzésre kell beosztani, ha az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy az éjszakai munkavégzés a munkavállaló egészségi állapotát veszélyeztetheti.

6 6 A munkavállaló kötelezettsége  A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. A munkavállaló a munkaviszonyon kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.  A munkavállaló személyhez fűződő jogai korlátozhatók, ha a korlátozás a munkáltató rendeltetésszerű működésével összefüggő okból szükséges és a cél elérésével arányos.

7 7 A munkavállaló kötelezettsége  A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál naptári évenként legfeljebb összesen negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát foglalkoztatni. A munkavállaló az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapérre jogosult.

8 8 A munkavállaló kötelezettsége  A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg.  A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében elérheti a munkavállaló egyhavi alapbére összegét.  Vagyoni biztosíték, amely elérheti a munkavállaló egy havi alapbérének összegét.

9 9 A munkavállaló kártérítési kötelezettsége  A munkavállaló, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni.  A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló nyolc havi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

10 10 A munkaviszony megszüntetése  A munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással.  A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt.  Keresőképtelen betegség időtartama alatt a munkáltató felmondhatja a munkaviszonyt, de a felmondási idő annak lejártát követő napon kezdődik meg.

11 11 A munkaviszony megszüntetése  Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belüli munkaviszony esetén, valamint a gyermek három éves koráig az anyának a munkáltató akkor mondhat fel, ha:  a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi,  olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi,  a munkavállaló alkalmatlan,  az oka a munkáltató működésével összefügg (a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen munkakör vagy a munkavállaló a munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja).

12 12 A munkaviszony megszüntetése  A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt, a munkavállaló alkalmatlansága esetén, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.  A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

13 13 A munkaviszony megszüntetése  A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.  Azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül – megszüntetheti a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt, a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt (munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára).

14 14 Végkielégítés  Nem jár végkielégítés, ha a munkavállaló magatartása, vagy képességei miatt kerül sor a felmondásra (kivéve eü. alkalmatlanság)  A végkielégítés mértéke a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött öt évig egy havi, legalább tizenöt év esetén két havi, legalább húsz év esetén három távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

15 15 A munkaviszony jogellenes megszüntetése  A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.  A munkavállaló jogosult a végkielégítés összegére is, ha munkaviszonya jogellenesen nem felmondással szűnt meg vagy munkaviszonya megszűnésekor nem részesült végkielégítésben (és a munkáltatónál eltöltött munkaviszonya alapján arra jogosult lett volna).

16 16 A munkaviszony jogellenes megszüntetése  A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó távolléti díjának megfelelő összeget megfizetni.  A munkavállaló háromhavi távolléti díjának megfelelő összeget köteles megfizetni, ha a határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen.  A munkáltató követelheti további kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.

17 17 Szakszervezet  A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék.  Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni.  A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.  A munkáltató - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál közzétegye.

18 18 Szakszervezet  A szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet.  A szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.  A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval, vagy ennek érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.

19 19 Szakszervezet  A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - gazdasági- és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.  A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a kollektív szerződéskötésre jogosult szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez. Ennek alkalmazása során önállónak minősülő telephelyen jogosult legfeljebb egy munkavállalót megjelölni.

20 20 Szakszervezet  Feladata ellátása érdekében az önállónak minősülő telephelyen megjelölt tisztségviselőt a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő- kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni.  A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.  A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet.  Nincs ellenőrzési jogosultság, a nincs lehetőség jogellenes munkáltatói intézkedés ellen kifogást benyújtani.

21 21 Kollektív Szerződés  Ha a szakszervezeti tagok létszáma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát.  A kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlat tárgyalása nem utasítható vissza.  A kollektív szerződés három hónapos felmondási idővel felmondható. Több szakszervezet által kötött kollektív szerződést bármelyik szakszervezet jogosult felmondani. A felmondási jog a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül nem gyakorolható.

22 22 Üzemi Tanács  Üzemi megállapodás szabályozhatja a munkaviszonyból származó, illetve az ezzel kapcsolatos jogot és kötelezettséget. Feltétele, hogy a munkáltató ne tartozzon kollektív szerződés hatálya alá, illetve a munkáltatónál kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet ne legyen.  Nincs együttdöntési jog a jóléti eszközöknél  Bővül a véleményezési jog: biztonságos munkafeltételek, munkarend meghatározása,munka díjazása elvei, környezetvédelmi intézkedések, az egyenlő bánásmód követelményének megtartása.

23 23 Munkanap, hét fogalmi meghatározása  Munkanap a naptári nap. Ettől eltérően a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.  A heti pihenő-, illetve a munkaszüneti nap meghatározásánál a hét és huszonkét óra közötti időtartamot heti pihenő-, illetve a munkaszüneti napnak kell tekinteni.  Hét a naptári hét. Ettől eltérően a hét időtartama, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra.

24 24 Munkaidő  Nem munkaidő a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, a munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére utazás időtartama.  A heti pihenő-, illetve a munkaszüneti nap esetén a hét és huszonkét óra közötti időtartamot heti pihenő-, illetve a munkaszüneti napnak kell tekinteni.  Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.  A rendkívüli munkavégzés időtartama legfeljebb évi 250 óra (Ksz:300 óra).

25 25Munkaidő  A munkaidő-beosztás szabályait, a munkarendet a munkáltató állapítja meg.  A munkáltató a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben a munkavállaló számára írásban átengedheti. Megjelenik a kötetlen munkarend fogalma.  A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő- beosztást, legalább három nappal korábban módosíthatja.

26 26Pihenőidő  A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő, tartama a hat órát meghaladja húsz perc, a kilenc órát meghaladja, negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani.  A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával, legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni.  A munkáltató jogosult a munkaközi szünetet több, de legalább húsz percet elérő részletben is kiadni.  A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között 11 óra, az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében 8 óra.

27 27 Szabadság  A munkavállaló életkorától függő szabadság pótszabadság.  A munkavállalót nem illeti meg szabadság a munkával nem töltött idő után, kivéve a naptári évenként harminc napot nem meghaladó keresőképtelenség, a rendes szabadság, a szülési szabadság időtartama.  A fogyatékos munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

28 28 A szabadság kiadása  A munkáltató évente öt munkanap szabadságot – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.  Legalább tíz munkanapot – eltérő megállapodás hiányában – egybefüggően kell kiadni.  A szabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni  A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos időtartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.

29 29 A szabadság kiadása  A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.  A szabadságot a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött.  A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni, ennek megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

30 30 Rendkívüli munkavégzés  Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidő-kereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, az ügyelet tartama.  Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra (Ksz: 300 óra), arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre, vagy részmunkaidőre jött létre.

31 31 A munkavégzés díjazása  Az átlagkereset helyett távolléti díj.  A vasárnapi munkavégzés esetén minden munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg ( óra között).  Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg (07-22 óra között).  A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.  Éjszakai munkavégzés esetén (22-06 óra között) – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - a munkavállalónak, feltéve, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.

32 32 A munkavégzés díjazása  A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, illetve a munkaidőkereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén – a munkáltató döntése szerint (az alapbéren kívül) – ötven százalék bérpótlék vagy szabadidő jár. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő, illetve a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.  A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

33 33 A munkavégzés díjazása  Készenlét esetén húsz-, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár.  Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, ötven százalék bérpótlék jár.  A felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.

34 34 Köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony  Állam, önkormányzat többségi tulajdona  Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a felmondási idő a Mt.-ben meghatározott mértékektől nem térhet el.  Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a végkielégítés Mt.-ben meghatározott szabályoktól nem térhet el.  Versenytilalmi megállapodást vezető állású munkavállalóval a tulajdonosi jogokat gyakorló hozzájárulásával, legfeljebb egy éves időtartamra lehet megkötni (legfeljebb a távolléti díj 50 százaléka).


Letölteni ppt "1 Az Új Munkatörvénykönyv Tervezete Factor’77 www.factor77.hu www.factor77.hu 06309773074."

Hasonló előadás


Google Hirdetések